1999. évi CX. törvény
az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról
ELSŐ RÉSZ¶
1. §
MÁSODIK RÉSZ¶
2–55. §
HARMADIK RÉSZ¶
56–124. §
NEGYEDIK RÉSZ — A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló1997. évi LXVII. törvény módosítása¶
125. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki)
,,f) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott.''
126. § A Bjt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
11. §,, (1) A bírói kinevezés – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – első alkalommal (első bírói kinevezés) három évre, egyéb esetben határozatlan időre szól.
(2) A bíró első kinevezése – az OIT javaslatára – határozatlan időre szól, ha
a) kinevezését megelőzően korábban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – legalább három évig bíróként, illetve katonai bíróként dolgozott, vagy
b) kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, vagy
c) kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén, illetőleg
d) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.''
127. § (1) A Bjt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Az OIT osztja be – a bíróság elnökének javaslatára – a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor – a 61. § (3) bekezdése alapján – más bírói munkakörbe.''
(2) A Bjt. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A közigazgatási perekben eljárásra jogosult bírákat, valamint a fiatalkorúak büntetőügyében eljáró bírákat a bíróság elnökének javaslatára az OIT jelöli ki.''
128. § A Bjt. 17. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,(1) A bírót – hozzájárulása nélkül – háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet igazságszolgáltatási érdekből bírói beosztásba ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést a bíróval – annak megkezdése előtt legalább 30 nappal – írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát.
(2) Ha a bírót a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetőleg az ítélőtábla bíráját más szolgálati helyre rendelik ki, a kirendelésre jogosult OIT-nak ki kell kérnie az érintett megyei bíróságok és a ítélőtábla elnökének véleményét.''
129. § A Bjt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A bíró nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó állami vezető.''
130. § (1) A Bjt. 40. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (2) bekezdésre változik:
,,(1) A Hivatalba beosztott bírák tekintetében – ha e törvény vagy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltatói jogkört a Hivatal vezetője gyakorolja.''
(2) A Bjt. 40. §-a a következő új (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
,,(3) A Hivatalba beosztott bíró jogosult a hivatali munkája színvonalas ellátásához szükséges és a korábbi bírói ügyszak szerinti beosztását érintő térítésmentes képzésre, amelyen köteles részt venni.
(4) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.
(5) A bíró – hozzájárulásával – más szolgálati helyre is beosztható.
(6) A Hivatalba beosztott bíró jogállására egyebekben a 21–38. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.''
131. § A Bjt. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően két alkalommal, hatévenként kell értékelni. Ha a kinevezés a 11. § (2) bekezdése alapján történt, a bíró tevékenységét a kinevezését követő harmadik év eltelte előtt, azt követően pedig még két alkalommal, hatévenként kell értékelni.''
132. § A Bjt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép, és a Bjt. e címet követően a következő 56/A. §-sal egészül ki:
,,
A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYÁNAK SZÜNETELÉSE ÉS A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE
56/A. § (1) Ha a bíró országgyűlési vagy önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.
(2) A szolgálati viszony szünetelését követően a bíró beosztására a 40. § (4)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.''
133. § (1) A Bjt. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíró szolgálati viszonya megszűnik:)
,,g) ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek megválasztották, illetőleg a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek megválasztották vagy kinevezték,''
(2) A Bjt. 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya – a lemondás kivételével – csak akkor szüntethető meg, ha katonai bírói tisztsége is megszűnik.''
(3) A Bjt. 61. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (3)–(4) bekezdés számozása (4)–(5) bekezdésre változik:
,,(3) Ha a katonai bíró a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya megszűnésekor más bírói munkakörbe való beosztását kéri, az OIT az (1) bekezdés szerinti előterjesztésben az érintett bírói tisztségének megtartása mellett a katonai bírói tisztségből történő felmentéséről szóló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé. A bírót ilyen esetben legalább megyei szintű bíróságra kell beosztani azzal, hogy amennyiben a korábbi szolgálati helye szerinti megyei bíróságra osztják be, a korábbi bírósági vezetői kinevezését megtartja; e rendelkezéstől azonban a bíró hozzájárulásával el lehet térni. Ha a katonai bíró nem kéri más bírói munkakörbe való beosztását, az OIT a katonai bírói tisztségből felmentésre vonatkozó javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé.''
134. § A Bjt. 107. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,(1) A helyi bírósági bíró, a megyei bírósági bíró, az ítélőtábla bírája, valamint a Legfelsőbb Bíróság bírája beosztási pótlékra jogosult.
(2) A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének
a) a helyi bírósági bírónál 10 százaléka,
b) a megyei bírósági bírónál 20 százaléka,
c) az ítélőtábla bírájánál 40 százaléka,
d) a Legfelsőbb Bíróság bírájánál 60 százaléka.''
135. § A Bjt. 111. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
111. §,, Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki, ahonnan a munkahelyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra, élelmezési költségátalányként – a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl – a napidíjra jogosult. Ha a kirendelésre a 17. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a bíró a napidíj 150 százalékára jogosult.''
136. § A Bjt. 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kell megállapítani, és azt a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell kifizetni.''
137. § (1) A Bjt. 121. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon működött, részére a megyei bírósági bírákra vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a Legfelsőbb Bíróságon, az OIT Hivatalában és az Igazságügyi Minisztériumban beosztott bíróként eltöltött szolgálat időtartamát megyei bíróságon eltöltött időnek kell tekinteni.''
(2) A Bjt. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(5) A bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására – az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró esetén a miniszternek, az OIT Hivatalába beosztott bíró esetén a Hivatal vezetőjének, valamint a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró esetén a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára – az OIT jogosult.''
138. § A Bjt. 133. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
133. §,, Ha az ítélőtábla felállításakor a legfelsőbb bírósági bírót – a 19. § alapján vagy a bíró kezdeményezésére – az ítélőtáblára osztják be, a legfelsőbb bírósági bírói címét és illetményét a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.''
ÖTÖDIK RÉSZ — A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló1997. évi LXVI. törvény módosítása¶
139. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.''
(2) A Bsz. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A bírósági vezetői állást – a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével – pályázat útján kell betölteni, ha e törvény, vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.''
140. § A Bsz. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.''
141. § (1) A Bsz. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Az ítélőtábla vezetői tisztségére benyújtott pályázatokról és a bírák beosztásáról első alkalommal
a) az elnök és az elnökhelyettes esetén a megyei bíróságok elnökei együttesen,
b) a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök és a bíró esetén a megyei bíróságok megfelelő kollégiumának vezetői, a Legfelsőbb Bíróság megfelelő kollégiumának vezetőjével együtt nyilvánítanak véleményt. A megyei bíróságok elnökeit és a kollégiumvezetőket az OIT Hivatalának vezetője hívja össze.''
(2) A Bsz. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
23. §,, (1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.
(2) A kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben az ítélőtábla katonai tanácsa jár el.''
(3)
HATODIK RÉSZ¶
142–148. §
HETEDIK RÉSZ¶
149. §
NYOLCADIK RÉSZ¶
150–162. §
KILENCEDIK RÉSZ — Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések¶
163. § (1) E törvény rendelkezései – ha a 164–169. §-ok, valamint a 175. § (1) bekezdésében foglaltak eltérően nem rendelkeznek – 2000. január 1. napján lépnek hatályba; ezzel egyidejűleg hatályba lép a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek a Btk.-t kiegészítő 607. §-a.
(2)
(3) E törvény 171. §-ának (3)–(5) bekezdései 2000. március 1. napján lépnek hatályba.
164. § (1)–(3)
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a bírósági ügyintéző által ellátható feladatokat rendeletben állapítsa meg.
(5) A törvény 14. §-ában foglaltakat illetően felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Pp. 78. § (5) bekezdésében meghatározott költségviselés szabályait, illetve a 16. §-ban meghatározott költségtérítés összegét rendeletben megállapítsa.
(6)
165. § (1) E törvénynek a Pp. módosításáról szóló rendelkezéseit – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivételekkel – csak az adott rendelkezés hatálybalépése után indult ügyekben lehet alkalmazni.
(2) Ha az ügyben a perindítás hatályai még nem álltak be, és az ügy legfeljebb egy éve érkezett a bírósághoz, a 7. §-ban meghatározott hatásköri szabályok hatálybalépésére tekintettel a helyi bíróság a törvényszéknek küldi meg azt az ügyet, amely az új hatásköri szabályok szerint a törvényszék hatáskörébe tartozik. E rendelkezést alkalmazni kell a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre is, ha a fizetési meghagyás kibocsátására a hatásköri szabályok hatálybalépéséig még nem került sor.
(3) Ha a jogorvoslat elbírálása az ítélőtábla hatáskörébe tartozik, az új rendelkezéseket – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a már folyamatban lévő ügyben akkor kell alkalmazni, ha a rendelkezés hatálybalépésekor az ügyben az első fokú határozatot még nem hozták meg.
(4) Azokban az ügyekben, amelyekben a fellebbezést elbírálásra a Kúriához az új hatásköri szabályok hatálybalépésekor már felterjesztették, az ítélőtábla akkor járhat el, ha az ügy a hatálybalépést megelőzően legfeljebb egy éve érkezett a Kúriához, és a Pp. 240–243. §-ában foglalt intézkedések megtételére még nem került sor.
(5) Nem minősül a törvény hatálybalépése után indult ügynek az az ügy, amelyben a jogorvoslatot elbíráló bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.
(6) A 29–30. §-okban foglaltakat a 29–30. §-ok hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben szakértő kirendelésére még nem került sor.
(7) A 45. §-ban megállapítottakat a 45. §-ban foglalt rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben az első fokú határozatot még nem hozták meg.
(8) A 47–48. §-okban megállapítottakat a 47–48. §-okban foglalt rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor lehet alkalmazni, ha az ügyben a másodfokú határozatot még nem hozták meg.
(9) A törvény 15. §-a által megállapított Pp. 95. § (1) bekezdésében, 19. §-a által megállapított Pp. 118. § (1) bekezdésében, 22. §-a által megállapított Pp. 125. § (1) és (3) bekezdésében, 40. §-a által megállapított Pp. 243. § (1) bekezdésében, 43. §-a által megállapított Pp. 254. § (4) bekezdésében a bíróság számára meghatározott, és a törvény hatálybalépése előtt nem érvényesülő új határidőkre vonatkozó rendelkezéseket csak a 2003. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
166. §
167. § (1) E törvénynek – a Bjt. 14. §-ának (3) bekezdését módosító – 127. § (2) bekezdése 2000. február 1. napján lép hatályba.
(2) E törvénynek – a Bjt. 56/A. §-át megállapító, illetőleg az 57. § (1) bekezdés g) pontját módosító – 132. §-ában és 133. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseire tekintettel, ha az országgyűlési képviselő megválasztása előtt a bírói szolgálati viszonya 1997. október 1. napját követően országgyűlési képviselői választáson jelöltként való indulása miatt szűnt meg, és a képviselő a képviselői megbízatásának megszűnésekor ismét bíróvá történő kinevezését kéri, kinevezésére az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
168–169. §
170. §
171. § (1)–(2)
(3)
(4)
(5)
172–173. §
174. § (1) 2000. január 1. napján hatályát veszti a Pp. 36. §-ának (1) bekezdése, 82. §-ának (3) bekezdéséből az ,,a 2. §-ban megjelölt állami szerv'' szövegrész, 85. §-ának (2) bekezdése, 130. §-ának (3) bekezdéséből a ,,2. §-ban megjelölt'' szövegrész, a Pp. 165. §-a, 211. §-ának (2) bekezdése, 256/C. §-a (6) bekezdésének első mondata, 257. §-ának (2) bekezdése, 270. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a 271. § (4)–(5) bekezdése, 319. §-ának (1) bekezdéséből az ,,a fizetési meghagyásnak bármilyen címen előterjesztett megtámadása ellentmondásnak számít'' szövegrész.
(2) 2000. január 1. napján hatályát veszti:
- a) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1954. évi VI. törvény 33. §-a,
- b) a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 3. §-a, 36. §-a, 61. §-a, 68. §-ának a Pp. 243. § (1)–(2) bekezdéseit megállapító része, 70. §-a és 95. §-ának (1) bekezdése,
- c) a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, 3. §-ának (1) bekezdése, 4–5. §-a, 10. §-ának (2) bekezdése, 19–20. §-a, 42. §-ának (3) bekezdése és 63. §-ának (3) bekezdése,
- d) az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet 18. §-ának (1) bekezdéséből az ,,illetőleg a határozat kihirdetéséről'' szövegrész,
- e) az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 8. §-a,
- f) az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 63. §-ának (1) bekezdése,
- g) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 1. §-a, 7. §-a, 15. §-ának a Pp. 275/A. § (4) bekezdését megállapító része,
- h) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 214. §-ának b) pontja,
- i) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 89. §-ából az ,,illetve a határozat kihirdetéséről'' szövegrész,
- j) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi LX. törvény 1–2. §-a, 3. §-ának (1) bekezdése és 12. §-a,
- k) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 234. §-a,
- l) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 80. §-ából az ,,illetve a határozat kihirdetéséről'' szövegrész,
- m) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi LXXII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, 19. §-ának a Pp. 256/B. §-t megállapító része és 23. §-a, továbbá 24. §-ából a Pp. 274. § (1) bekezdését megállapító része.
(3) 2003. július 1. napján hatályát veszti a Pp. 259/A. §-a továbbá,
- a) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1954. évi VI. törvény 5. §-ából a Pp. 10. § (2) bekezdését megállapító része,
- b) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 150. §-ának (2) bekezdése,
- c) az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény 5. §-ának (1)–(2) bekezdése.
175. § (1)
(2) A Bjt. 20. §-ában a ,,másik ítélőtáblára, illetve'' szövegrész és a Bjt. 41. §-ának (3)–(6) bekezdése, a 71. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a ,,vagy más ítélőtábla'' szövegrész, továbbá a Bsz. 89. §-ának (4) bekezdésében ,,az ítélőtáblák illetékességi területéhez tartozó'' szövegrész a hatályát veszti, egyidejűleg a Bjt. 6. §-ának (2) bekezdésében, 44. §-ának (3) bekezdésében és a 46. §-ának (2) bekezdésében a 41. § (4)–(5) bekezdésére való hivatkozás a 40. § (4)–(5) bekezdésére változik.