1998. évi XXXIX. törvény — mi változott? 2018. május 18.
A 2017. november 1. és 2018. május 18. között hatályba lépett módosítások. 19 sor került be, 78 sor került ki.
← Előző módosítás (2017. november 1.)Következő módosítás (2018. július 26.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 24 változatlan sor ⋯
- a) az Alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, illetőleg a jogszabályban meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat,
- b) az Alapból finanszírozott ellátások megállapításának és folyósításának jogszabályban meghatározott feladatait, illetőleg ellátja a külön jogszabály alapján végzett, nem az Alapból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat.
6–8. §
6. §
7. §
8. §
9. § (1) Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik.
(2) Magánszemély, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(4) A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.
9/A. § (1) Az alapok forrásainak – a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett, illetve a költségvetés által átvállalt járulékoknak, hozzájárulásoknak és egyéb befizetéseknek – hatékony felhasználását a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület (a továbbiakban: Testület) az e törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi.
9/A. §
(2) A Testület a feladatköre által érintett biztosítási ág tekintetében
9/B. §
- a) véleményezi az alapok zárszámadására vonatkozó törvény tervezetét;
- b) évente értékeli a biztosítási ág helyzetét, működési feltételeinek alakulását;
- c) vizsgálatot, illetve ellenőrzést kezdeményezhet az alapok kezelésével és felhasználásával összefüggő kérdésekben.
9/C. §
(3) A Testület tagjai számára – feladatuk ellátásához, a Testület elnökének megkeresésére – az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervek vezetői az igazgatási szerv kezelésében levő iratokba betekintést biztosítanak. Az igazgatási szerv kezelésében levő iratban található személyes adatokat a Testület tagjai egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.
10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(4) Az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervek vezetői az adott biztosítási ágra vonatkozó éves beszámolókat, könyvvizsgálói jelentéseket, továbbá külön jogszabály alapján a feladatkörrel rendelkező miniszter és az államháztartásért felelős miniszter, az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, illetve a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter számára készítendő szakmai tartalmú beszámolókat megküldik az adott Testületnek.
(5) A Testület a feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok, információk tekintetében az adatvédelmi törvényben foglalt rendelkezésekre figyelemmel jár el.
(6) A Testület tevékenységéről évente tájékoztatást adhat, valamint kérés esetén köteles adni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának.
9/B. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testületnek 11 tagja van.
(2)
(3) A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület három-három tagjára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkező országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek, három tagjára a Kormány, további két tagjára az Idősügyi Tanács tesz javaslatot.
(3)
(4) A Testület tagjait az Országgyűlés elnöke kéri és menti fel. A megbízatás a felkérés elfogadásával keletkezik, és három évre szól. A tagok egy alkalommal ismételten felkérhetők.
(4)
(5) A Testület tagjává olyan, büntetlen előéletű, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamely választáson választható, felsőfokú végzettségű személy kérhető fel, aki az adott testület feladatköre által érintett biztosítási ág tekintetében kiemelkedő szakismerettel rendelkezik és széles körű szakmai tapasztalatokat szerzett.
11. §
(6) Nem kérhető fel a Testület tagjává az, aki
12. §
- a) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, nemzetiségi szószóló,
- b) Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár,
- c) polgármester vagy helyi önkormányzati képviselő,
- d) párt alkalmazottja vagy tisztségviselője,
- e)
- f) a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület esetében pénzügyi intézmény, biztosító tagja vagy részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy vezető állású munkavállalója.
13. §
(7) A testületi tagság megszűnik
14. §
- a) a megbízási időtartam leteltével,
- b) lemondással,
- c) felmentéssel,
- d) a tag halálával,
- e) az összeférhetetlenség megállapítását követő tizedik napon, amennyiben a tag az összeférhetetlenséget eddig az időpontig nem szünteti meg.
15. §
(8) Az Országgyűlés elnöke felmenti azt a tagot,
16. §
- a) aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak;
- b) aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak;
- c) akinek bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította;
- d) aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg az (5)–(6) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
17. §
(9) Az Országgyűlés elnöke a tagot a jelölő kezdeményezésére a (7) bekezdésben foglalt eseteken kívül is felmentheti.
18. §
(10) Az összeférhetetlenséget, valamint a (7) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét az Országgyűlés elnöke állapítja meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(11) A Testület elnöke havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap nyolcszorosával megegyező, a Testület többi tagja havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszörösével megegyező tiszteletdíjra jogosult.
9/C. § (1) A Testület saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A Testület elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.
(2) Az elnök hívja össze és vezeti a Testület üléseit, továbbá ellátja a Testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a tagok többsége vagy a feladatkörrel rendelkező miniszter kezdeményezi.
(3) A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Testület feladatkörével érintett az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv vezetője, illetve az általa kijelölt személy.
(4) A Testület döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület határozatképességéhez legalább 7 tag jelenléte szükséges.
(6) A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt
- a) a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület esetén legalább 5 tag,
- b) az Országgyűlés illetékes bizottságának elnöke,
- c) a Kormány, vagy
- d) a miniszter
kezdeményezi.
(7) A Testület tevékenységéről a feladatköre által érintett alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv honlapján tájékoztatást ad.
(8) A Testület működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Testület elnökének irányításával működő titkárság látja el.
(9) A Testület szükség szerint szakértőket bízhat meg.
(10) A Testület működése részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(11) A Testület és a titkárságok működéséhez szükséges előirányzatot az Országgyűlés a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében elkülönítetten biztosítja, amely felett – az ügyrendben meghatározott módon – az adott Testület elnöke rendelkezik.
10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)–(4)
11–12. §
13–18. §
19. §
20. §