1998. évi XIX. törvény — mi változott? 2018. január 1.

- d) a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXIX. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét,

- e) a terhelt azonos cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában – a határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.

(6) A (3) bekezdés e) pontja nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha

- a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy

- b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha a terhelt elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.

- n) a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva elkövetett közveszély okozása [Btk. 322. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozva elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2) bekezdés c) pont és (3) bekezdés c) pont];

(2) A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz, ügyészhez, illetve nyomozó hatósághoz kell benyújtani, amely előtt a meghatalmazás időpontjában a büntetőeljárás folyamatban van. A meghatalmazott védő – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a meghatalmazás benyújtását követően gyakorolhatja eljárási jogait.

(2a) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.

(4) Ha a terhelt, vagy más erre jogosult a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodik, ideértve a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételének bejelentését is, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a védő kirendelését visszavonja. A kirendelés a visszavonással hatályát veszti.

(4) Az ügyész a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén érvényesíthet polgári jogi igényt.

(6) A sértett jogutódja magánfélként felléphet, ha a jogutódlás a sértett halála vagy megszűnése miatt, illetve jogszabályi rendelkezés alapján következett be.

(7) Ha a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárási kérdésről e törvény nem rendelkezik, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy azok e törvénnyel, illetőleg a büntetőeljárás jellegével nem ellentétesek. A terhelt a magánféllel szemben viszontkeresetet nem indíthat, és ellenkövetelését nem számíthatja be. A terhelt és a magánfél között létrejött egyezséget a bíróság nem hagyhatja jóvá.

(9) A keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott joghatásai nem enyésznek el, ha

- a) a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, vagy

- b) a magánfél az előterjesztett polgári jogi igényét visszavonja,

és a magánfél az ügy előzményére hivatkozással, az egyéb törvényes útra utasító határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a visszavonó nyilatkozat bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül az igényét egyéb törvényes úton szabályszerűen érvényesíti.

(5) A magánfél képviseletére – ha e törvény másként nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók.

(2) A meghatalmazást – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – írásba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekménye előtt kell benyújtani. Ha a képviselő a meghatalmazás benyújtását elmulasztja, ennek pótlására egy alkalommal, legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével fel lehet hívni. Ez a határidő a magánindítvány határidejének lejártát követő időre is átnyúlhat.

(2a) A rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.

(3) A sértett, a magánvádló, a magánfél vagy az egyéb érdekelt kérelmére – ha annak a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak – a törvényben meghatározott szervezet engedélyezi a pártfogó ügyvédi képviseletet. Ha a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság észleli, hogy a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének feltételei a felsoroltak valamelyikénél fennállnak, e személyt tájékoztatja arról, hogy pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti. Ha az ügyész a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározottak szerint perindításra jogosult, erre a bíróság az ügyész figyelmét felhívhatja.

69/A–69/B. §

- f) elektronikus úton az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségre, illetve biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre.

- g)

(7a)

(7b)

(9) Az ügy irataiban fel kell jegyezni, hogy másolat kiadására mely iratról, kinek a részére, milyen formában került sor.

(11) Aki az (1)–(7) vagy a (10) bekezdés alapján az eljárás során keletkezett iratról másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elektronikus formában adathordozón vagy az általa megjelölt elektronikus levelezési címre adja ki, ha az

- a) elektronikus formában,

- b) elektronikus okiratként, vagy

- c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként

az eljáró bíróságnál, ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál rendelkezésre áll.

(12) A másolat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a papíralapú iratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette meg. Az elektronikus formában rendelkezésre álló, a (11) bekezdés szerint kiadott másolat nem hiteles.

(13) Ha a másolat (11) bekezdés szerinti elektronikus levelezési címre történő kiadása nem teljesíthető, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a másolatot adathordozón adja ki vagy az indítványozót az általa megjelölt elektronikus levelezési cím útján tájékoztatja arról, hogy az eljárás során keletkezett iratról az (1)–(7) vagy a (10) bekezdés alapján kaphat másolatot.

(14) A másolat kiadására vonatkozó jogosultságok gyakorlása érdekében a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a másolat kiadására jogosultak számára az iratokhoz való elektronikus hozzáférés lehetőségét jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat az iratban található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni.

71/A. §

71/B. § (1) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, megelőző pártfogó felügyelő, jogi segítő, nyomozó hatóság, közigazgatási hatóság, kormányzati ellenőrzési szerv megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság felvilágosítást ad, a büntetőügy iratait vagy annak másolatát megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.

(2) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy uniós jogi aktussal létrehozott szerv megkeresésére – a szerv ilyen jogforrásban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság vagy az Eurojust nemzeti tagja a büntetőügyről – indokolt esetben az érintettek személyes adatainak közlésével – felvilágosítást ad, a büntetőügy irataiba betekintést engedélyez, a büntetőügy iratairól másolatot ad át.

- c) a 73. § (3b) bekezdése esetén, ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt jelenléte a büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható.

(2) Ha a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki – ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett bűncselekmény tekintetében a törvényben meghatározott feltételei fennállnak, és ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt jelenléte a büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható –, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik.

### IV. CÍM — AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

74/C. § (1) E törvény rendelkezéseit az elektronikus kapcsolattartás során az e Címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A büntetőeljárásban az elektronikus kapcsolattartás során kizárólag az E-ügyintézési törvény 17. § (1) bekezdésének megfelelő nyilatkozat tehető.

(3) E Cím alkalmazásában jogi képviselőnek minősül az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha képviselőként meghatalmazás alapján, pótmagánvádló jogi képviselőjeként, tanú érdekében eljáró ügyvédként, pártfogó ügyvédként vagy eseti gyámként, illetve eseti gondnokként vesz részt az eljárásban.

### Választható elektronikus kapcsolattartás

74/D. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője – feltéve, hogy az elektronikus ügyintézéshez való joga nem szünetel – az eljárás bármely szakaszában vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.

(2) Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozatot a büntetőeljárásban részt vevő személy vagy képviselője az eljáró bíróságnál, ügyésznél vagy nyomozó hatóságnál a 74/C. § (2) bekezdése szerint teheti meg.

(3) Az elektronikus kapcsolattartás vállalása esetében az eljárás folyamán a büntetőeljárásban részt vevő személy, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője köteles a bírósággal, az ügyésszel és a nyomozó hatósággal a kapcsolatot a 74/C. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton tartani és a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság is valamennyi iratot elektronikus úton kézbesít a részére.

(4) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője az eljárásban még nem vállalta az elektronikus kapcsolattartást, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a részére papíralapon történő első kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban e törvény rendelkezései szerint vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.

(5) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője a beadványát a 74/C. § (2) bekezdése szerint, azonban az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozat hiányában nyújtotta be, az eljáró bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság elektronikus úton figyelmezteti őt arra, hogy a továbbiakban a kapcsolatot elektronikus úton az erre vonatkozó nyilatkozat 74/C. § (2) bekezdése szerinti megtételével tarthatja.

### Kötelező elektronikus kapcsolattartás

74/E. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő személy – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – minden beadványt kizárólag a 74/C. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton nyújthat be a bírósághoz, az ügyészhez és a nyomozó hatósághoz, és a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság is elektronikus úton kézbesít a részére.

(2) Mentesül a kötelező elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő személy, ha az elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.

### Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel

74/F. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejelentéssel, az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő, szakértői tevékenységre jogszabályban feljogosított szakértő a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság részére történő nyilatkozattal vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.

(2) Ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt az (1) bekezdés szerint vállalja, a szakvéleményét és egyéb beadványát elektronikus úton nyújtja be a bírósághoz, az ügyészhez és a nyomozó hatósághoz és a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság is valamennyi iratot elektronikus úton kézbesít a részére.

(3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság felhívhatja a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó szakértőt, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesítenie. A szakértő felel azért, hogy a papíralapú szakvélemény tartalma megegyezzen az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával.

### Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti és más szervekkel történő elektronikus kapcsolattartása

74/G. § A büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, továbbá a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással.

### A meghatalmazott védőre és jogi képviselőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás során

74/H. § (1) A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő a bíróságnak, az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét még nem jelentették be. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság – ha e tekintetben alapos kétsége merül fel – digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti meghatalmazás bemutatására hívja fel a védőt és a jogi képviselőt az egyezőség megállapítása érdekében.

(2) A meghatalmazott védővel vagy jogi képviselővel eljáró, de saját személyében elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonására irányuló nyilatkozatát papíralapon is benyújthatja. A meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg a büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselővel, illetve meghatalmazott védővel, vagy anélkül kíván eljárni.

(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonását követően meghatalmazott védővel, illetve jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg csatolja az eljáró új védő, illetve jogi képviselő meghatalmazását.

### A határidőre vonatkozó rendelkezések elektronikus kapcsolattartás esetén

74/I. § (1) Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészhez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.

(2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a törvény által meghatározott, illetve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, hónapokban és években meghatározott, illetve megállapított határidő esetén az a lejárati nap, amely során legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn.

### Papíralapú okiratok elektronikus kapcsolattartás esetén

74/J. § (1) Ha a beadvány melléklete nem elektronikus okiratként áll rendelkezésre, az elektronikus kapcsolattartást vállaló és az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: elektronikus úton kapcsolatot tartó) köteles gondoskodni a papíralapú melléklet digitalizálásáról és a papíralapú irat megőrzéséről.

(2) Ha a bíróságnak, az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak eredetileg papíralapú iratot elektronikus úton kell kézbesítenie vagy továbbítania, öt – különösen nagy mennyiségű irat esetén tíz – munkanap áll rendelkezésére, hogy azt digitalizálja. Az irat digitalizálásához szükséges időt – legfeljebb azonban öt munkanapot – a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Kivételt képez az elektronikus kapcsolattartás alól, ha a kézbesítendő, illetve továbbítandó beadvány, irat vagy bizonyítási eszköz papíralapú bemutatása, megtekintése szükséges, erre különösen akkor kerülhet sor, ha annak nagy mennyisége, sajátos alakja miatt vagy jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, továbbá, ha a valódisága vitás. A papíralapú vagy adathordozón történő benyújtást, illetve továbbítást a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság hivatalból és indítványra is elrendelheti.

(4) Nem kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás szabályait a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény során benyújtott beadvány, irat vagy bizonyítási eszköz esetén, ideértve a védő és a jogi képviselő részére az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási cselekmény során adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtását is.

### Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén

74/K. § (1) A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy papíralapú beadványát – feltéve, hogy azt elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni – a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a 74/J. § (2) bekezdésének megfelelően digitalizálja és azt elektronikus úton kézbesíti a büntetőeljárásban részt vevő, az irat megismerésére jogosult másik személy számára.

(2) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy részére papíralapon kézbesíti az iratot, ha az eljárásban jogi képviselője vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló egyéb képviselője útján jár el, de az iratot nem a képviselő, hanem a büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni.

### Adatkezelés

74/L. § A büntetőeljárás során az Országos Bírósági Hivatal és az egyéb elektronikus ügyintézést biztosító szervek jogosultak az elektronikus úton kapcsolatot tartóknak az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából hozzájuk érkezett adatainak kezelésére.

### Elektronikus irat

74/M. § (1) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az elektronikus úton kézbesített iratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja el.

(2) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által készített, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott irat közokirat.

(3) E törvény alkalmazásában aláírás alatt a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét is érteni kell.

### Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményei

74/N. § (1) Az elektronikus úton tett nyilatkozat hatálytalan, ha az a 74/C. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg.

(2) Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát

- a) nem elektronikus úton, vagy

- b) elektronikus úton, de nem az e törvényben, illetve az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon

nyújtotta be, – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.

(3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a 74/C. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton benyújtott beadvány elintézését mellőzheti, ha azt az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője

- a) a 74/D. § (5) bekezdése szerinti figyelmeztetés után és

- b) az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó, a 74/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában

nyújtotta be.

(4) Ha az irat azért nem kézbesíthető, mert az elektronikus úton kapcsolatot tartó az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges szolgáltatásokkal nem rendelkezik, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az iratot papíralapon kézbesíti.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az elektronikus úton kapcsolatot tartó rendbírsággal sújtható.

### Áttérés papíralapú kapcsolattartásra

74/O. § (1) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője vállalta, hogy a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, beadványának papíralapú benyújtásával egyidejűleg indítványozhatja az eljáró bíróságnál, ügyésznél, vagy nyomozó hatóságnál a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezését. Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy az indítványozó körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő kapcsolattartás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.

(2) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a papíralapú kapcsolattartásra való áttérést határozat meghozatala nélkül is engedélyezheti, az áttérés iránti indítvány elutasításáról rendelkező határozatát az indítványozónak papíralapon kézbesíti. E határozat elleni jogorvoslat papíralapon is előterjeszthető. A papíralapon benyújtott, az (1) bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti indítvány elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtottnak kell tekinteni, azt – az ismételten alaptalan áttérés iránti indítvány előterjesztésének esetét kivéve – elektronikus úton nem kell benyújtani.

(3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság papíralapon tartja a kapcsolatot a büntetőeljárásban részt vevő személlyel, illetve papíralapú kapcsolattartásra tér át, ha a büntetőeljárásban részt vevő személy elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel.

(5) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megidézze.

(6) A terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást illet, de akinek a kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező igénylő a dolog kiadását, illetőleg az értékesítésből származó ellenértékét igényelheti. Az igénylő kérelme tárgyában a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság határoz.

(2) A polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartást meg kell szüntetni, ha a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított hatvan napon belül nem kért végrehajtást, illetőleg a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása esetén hatvan napon belül nem igazolja, hogy a polgári perben ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtott be.

(4) A megőrzésre kötelezést elrendelő a megőrzéssel érintett adatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással láthatja el. Ha az adat eredeti helyen történő megőrzése az érintettnek az adat feldolgozásával, kezelésével, tárolásával vagy továbbításával kapcsolatos tevékenységét jelentősen akadályozná, az elrendelő engedélyével az adat megőrzéséről annak más adathordozóra vagy más információs rendszerbe történő átmásolásával gondoskodhat. Az átmásolást követően az elrendelő az eredeti adatot tartalmazó adathordozóra és információs rendszerre a korlátozásokat részlegesen vagy teljesen feloldhatja.

- b) a büntetőeljárás kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184–184/A. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll összefüggésben.

(3) A magánfél által érvényesített polgári jogi igény biztosítására zár alá vételnek csak a magánfél indítványára, a terhelt tulajdonában álló dologra, őt illető vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre van helye. A nyomozás során zár alá vételnek helye van a sértett indítványára is. Ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el, ennek biztosítására az eljárás jogerős befejezéséig zár alá vételt rendelhet el. A zár alá vétel akkor is elrendelhető, ha az 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igényt a nyomozási bíró, illetve a tanács elnöke a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldte meg.

(3) Az 54. § (2a) bekezdése szerinti polgári jogi igénynek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint határkörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése esetén a zár alá vételt nem kell feloldani.

(7) A jegyzőkönyvet az ügyész vagy a nyomozó hatóság eljáró tagja szükség esetén kijavítja vagy kiegészíti, a kijavítást és a kiegészítést aláírja, és arról az érdekelteket értesíti. Akik a nyomozási cselekményen jelen voltak, a jegyzőkönyv általuk történt megismerését követően a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják. A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni, vagy az indítvány elutasítását az iratokban fel kell tüntetni. Elektronikus irat kijavítását vagy kiegészítését a kijavítandó vagy kiegészítendő rész megjelölésével külön elektronikus iratban kell elkészíteni.

(5) Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni. Elektronikus irat kijavítását a kijavítandó rész megjelölésével külön elektronikus iratban kell elkészíteni.

178/A. § (1) A nyomozás elrendelését követően az ügyész, illetőleg az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint – ha ez az ügy megítélése miatt szükséges – a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel gyanúsítható személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó hatóság az adóhatóságtól, társadalombiztosítási szervtől, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, egészségbiztosítási szervtől, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból az ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg.

(2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről haladéktalanul be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti szabálysértési nyilvántartások (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartások) adatait.

178/B. § (1) Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

- a) magyar állampolgár, be kell szerezni a tagállamok bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat, vagy

- b) más tagállam állampolgára, a bűnügyi nyilvántartó szerv útján be kell szerezni a terhelt korábbi – az állampolgársága szerinti tagállamban kezelt – elítélésére vonatkozó adatokat.

(2) Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész megállapítja, hogy a gyanúsítottal kapcsolatban tagállami ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben meghatározottak szerint figyelembe veszi, illetve az ügyész – ha annak feltételei fennállnak – az arra jogosult bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését indítványozza.

(3) Ha azt nemzetközi szerződés előírja, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a terhelt vonatkozásában beszerzi a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítéletet is.

(4) Ha az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy olyan, a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem került sor, és amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, az ügyész az arra jogosult bíróságnál haladéktalanul kezdeményezi a külföldi ítélet elismerését.

- e) jogsegély külföldi vagy tagállami hatóság általi végrehajtása vagy teljesítése szükséges, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs,

- i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint a gyanúsított nem áll személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt,

- j) az eljárás azért nem folytatható, mert a külföldi igazságügyi hatóság a terhelt kiadatásának vagy átadásának a végrehajtását a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására vagy a külföldön kiszabott szabadságvesztés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására tekintettel elhalasztotta, és az eljárás a terhelt távollétében nem folytatható,

- k) a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható.

193. § (1) A nyomozás elvégzése után az ügyész vagy – ha az ügyész másképp nem rendelkezik – a nyomozó hatóság a gyanúsítottnak és a védőnek az erre kijelölt helyiségben átadja a nyomozás iratait. Lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes iratot – kivéve a zártan kezelt iratokat – megismerhesse.

- g) a vádirat benyújtása előtt az 54. § (2a) bekezdés szerinti polgári jogi igénynek és ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése kérdésében.

(1b) Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, és a terhelt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő, a nyomozási bíró – kivéve, ha a terhelt a gyermeke sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt – nyilatkoztatja a terheltet arról, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése esetén kéri-e a gyermekével való együttes elhelyezését.

(5) A nyomozási bíró az ülést zártcélú távközlő hálózat útján is megtarthatja. A zártcélú távközlő hálózat útján történő ülésre a (6)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel a 244/A–244/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A nyomozási bíró az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában tartott ülést abban az esetben is megtarthatja zártcélú távközlő hálózat útján, ha a 244/A. § (2) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(7) Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában tartott ülés esetén a nyomozási bíró a terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását az ülés határnapjának meghatározásával egyidejűleg rendeli el, amelyről értesíti a fogva tartást végrehajtó intézetet, az ügyészt, a terheltet és a védőt. Ilyen esetben a határozatot az ülés határnapja előtt kevesebb, mint öt nappal is meg lehet hozni. A bíróság határozatát nem kell indokolni.

(8) Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában zártcélú távközlő hálózat útján tartott ülés esetén

- a) a kihallgatás helye szerint illetékes bíróság bírájának a 244/B. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait a fogvatartást végrehajtó intézetnek a fogvatartott személy személyazonosságának megállapítására feljogosított dolgozója is elláthatja, illetve

- b) a 244/D. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet nem kell készíteni, a 244/D. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat az ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(1a) A 207. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a nyomozási bíró, ha a polgári jogi igény érvényesítése az 54. § (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a polgári jogi igényt és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Egyebekben az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(1b) A 211. § (1b) bekezdése esetén a terhelt kérelmére a nyomozási bíró az előzetes letartóztatás elrendeléséről szóló határozatban – kivéve, ha a terhelt a gyermeke sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt – a gyermeknek a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek együttes elhelyezést biztosító részlegén való ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkezik.

219. § (1) Az ügyész a vádirat benyújtásával egyidejűleg megküldi a bíróságnak a vádemelés alapjául szolgáló mindazon iratot, amelyet az ügyész a gyanúsítottnak, illetve a védőnek ismertetésre az eljárás végén átadott, valamint – a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat kivételével – a tárgyi bizonyítási eszközöket. Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyész papíralapon annyi példányban küldi meg a vádiratot a bíróságnak, hogy valamennyi nem elektronikus úton kapcsolatot tartó vádlottnak jusson egy-egy példány. Papíralapú kapcsolattartás esetén a bíróság részére az elektronikus formában rendelkezésre álló iratokat elektronikus úton is meg kell küldeni, vagy ha ez nem lehetséges, elektronikus adathordozón kell átadni.

(1a)

(4) Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, az (1) bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős vagy végleges határozat közlésétől kell számítani. Erről a sértettet tájékoztatni kell.

244/B. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatandó tanút vagy vádlottat a kihallgatását biztosító bíróságon vagy fogvatartást végrehajtó intézetben elkülönített helyiségben kell elhelyezni. Az elkülönített helyiségben kizárólag a tanú érdekében eljáró ügyvéd, kiskorú tanú esetében a törvényes képviselője vagy gondozója, illetőleg szükség esetén a szakértő, a tolmács és a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyzet, valamint fogva lévő személy esetében az őrzést ellátó személy lehet jelen. A vádlott zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása esetén védője mind a tárgyalás helyszínén, mind az elkülönített helyiségben jelen lehet.

(4) A kihallgatás helye szerint illetékes bíróság bírájának e §-ban meghatározott feladatait bírósági titkár, illetve bírósági fogalmazó is teljesítheti, ebben az esetben a 244/D. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet a bírósági titkár, illetve a bírósági fogalmazó készíti el.

(5) A jegyzőkönyvben a leírt sorok közé nem szabad beírni. A módosítás vagy javítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon. Az esetleges módosításokat vagy javításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja. Elektronikus irat kijavítását a kijavítandó rész megjelölésével külön elektronikus iratban kell elkészíteni.

(6)

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem teljesítése nem veszélyeztetheti a tárgyalás folytonosságát és a bíróság munkáját, nem járhat az iratok megbontásával, sérelmével. A tárgyalási határnapon és az azt megelőző munkanapon a kérelem csak a tanács elnöke kifejezett engedélyével teljesíthető.

(4) A határozatot, illetőleg a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a tanács minden tagja aláírja. Ha a tanács elnöke vagy valamelyik tagja a határozat aláírásában akadályozva van, a határozatot helyette – helyettesi minőségének feltüntetésével – az eljárt tanács egyik tagja, illetőleg elnöke írja alá. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a határozat rendelkező részének a 321. § (1) bekezdésében szabályozott aláírására.

(4) A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot – ha e törvény másképp nem rendelkezik – legkésőbb a meghozatalától, illetve a kihirdetésétől számított harminc napon belül, ha hosszabb indokolást igényel, hatvan napon belül kell írásba foglalni. A határozat teljes írásba foglalásának napját a büntetőügy iratai között rögzíteni kell.

(2) A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni. Elektronikus irat kijavítását a kijavítandó rész megjelölésével külön elektronikus iratban kell elkészíteni. Ha a határozatot a kijavítását megelőzően már kézbesítették, a kijavító végzést azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot megküldte.

(4) Az ügyész, a vádlott, a védő, a pótmagánvádló és a sértett részére az indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot akkor is kézbesíteni kell, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés vagy kézbesítés útján már közölték, egyébként az indokolást is tartalmazó határozatot – ha a határozat ellen a felsoroltakon kívül más fellebbezett – a fellebbezőnek kell kézbesíteni.

- e) hivatalból felfüggeszti, ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható,

- f) hivatalból felfüggeszti, ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint a vádlott nem áll személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt.

(2) A bíróság az eljárást akkor is felfüggeszti, ha az eljárás megindításához szükséges feljelentés [Btk. 270. § (1) bekezdés, 274. §] hiányzik. Az eljárás felfüggesztése legfeljebb az alapügy jogerős vagy végleges befejezéséig tart.

(4) Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, a (3) bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős vagy végleges határozat közlésétől kell számítani.

(2) A bíróság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint okiratok, adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását kérheti állami és helyi önkormányzati szervtől, hatóságtól, köztestülettől, gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól és egyesülettől. Ennek keretében a bizonyítás eredményessége érdekében adatok szolgáltatását igényelheti különösen az adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból. A bíróság a vádlottra vonatkozóan beszerzi a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértési nyilvántartások adatait, továbbá a 178/B. § (2) bekezdése alapján a vádlottal kapcsolatos tagállami ítéletre vonatkozó adatokat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a vádlottal kapcsolatban tagállami ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben meghatározottak szerint figyelembe veszi, illetve ha annak feltételei fennállnak, az arra jogosult bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezi. Ha a bíróság az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a vádlottal kapcsolatban olyan, a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítéletet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem került sor, és amelynek figyelembevétele a büntetőeljárás szempontjából lényeges lehet, az arra jogosult bíróságnál az ítélet elismerését kezdeményezi.

(3) Ha a terhelt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő, kérelmére a bíróság – kivéve, ha a terhelt a gyermeke sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt – az előzetes letartóztatást elrendelő határozatban a gyermeknek a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek együttes elhelyezést biztosító részlegén való ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkezik.

(7a) Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, és a terhelt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő, a bíróság – kivéve, ha a terhelt a gyermeke sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt – nyilatkoztatja a terheltet arról, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése esetén kéri-e a gyermekével való együttes elhelyezését.

(3) A tanács elnöke, ha a polgári jogi igény érvényesítése az 54. § (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a polgári jogi igényt és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg.

(4) Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, az (1) bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős vagy végleges határozat közlésétől kell számítani.

(2) Az ügydöntő határozatot a meghozatala után nyomban ki kell hirdetni. A tárgyaláson meghozott határozat – a bíróság tagjai által aláírt – rendelkező részét a tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.

(2b) Ha a terhelt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő, kérelmére a bíróság – kivéve, ha a terhelt a gyermeke sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt – az előzetes letartóztatást elrendelő határozatban a gyermeknek a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek együttes elhelyezést biztosító részlegén való ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkezik. A terheltet a határozat meghozatala előtt nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e az együttes elhelyezést.

(4) Ha a pótmagánvádló a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, a (2) bekezdés szerinti tizenöt napos határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős vagy végleges határozat közlésétől kell számítani.

(2a) A bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el, ha ezt a vádlottak nagy száma, az ügy különösen nagy terjedelme vagy az ügy megítélése indokolja.

369. § (1) A másodfokú bírósági eljárás befejezése után a másodfokú bíróság a határozatát kézbesíti, és ha a másodfokú határozat ellen nem jelentettek be fellebbezést, vagy azt a másodfokú bíróság elutasította, az ügy iratait a határozatával és a tárgyalásról, illetve nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvvel visszaküldi az első fokú bíróságnak.

- a) nem változtatta meg, és nem helyezte hatályon kívül, a másodfokú bíróság az iratokat az egyéb érdekelt tulajdonjogra vonatkozó igényének elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint első fokon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg,

(5) Az (1) bekezdés esetén a polgári perben első fokon eljáró bíróság az egyéb érdekelt tulajdonjogi igényét az egyéb érdekeltnek a büntetőeljárás során bejelentett fellebbezése keretei között, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint bírálja el.

(3) A fellebbezés elintézése után a harmadfokú bíróság a határozatát kézbesíti, és az ügy iratait határozatával és a harmadfokú eljárásban készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi a másodfokú bíróságnak, illetve az új eljárás lefolytatására utasított bíróságnak.

(5) A büntetőügyben hozott jogerős határozatnak kizárólag a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében hozott rendelkezése ellen a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint van helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének.

420. § (1) A felülvizsgálati indítványt a Kúria három vagy – ha ezt az ügy különösen nagy terjedelme vagy az ügy megítélése indokolja – öt hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el tanácsülésen vagy nyilvános ülésen. Ha a felülvizsgálat a Kúria határozata ellen irányul, az indítványt – a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett indítványt kivéve – öt hivatásos bíróból álló tanács bírálja el.

(2) A felülvizsgálati indítvány elintézése után a Kúria a határozatát kézbesíti, és az ügy iratait a határozatával és az ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi annak a bíróságnak, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hozta, vagy amelyet új eljárásra, illetőleg az eljárás lefolytatására utasított.

(3a) Ha a fiatalkorú egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő, kérelmére a bíróság – kivéve, ha a fiatalkorú a gyermeke sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt – az előzetes letartóztatást elrendelő határozatban a gyermeknek a (3) bekezdés alkalmazásával a büntetés-végrehajtási intézet vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén való ideiglenes hatályú elhelyezéséről rendelkezik.

(2a) A külföldön fogvatartásban lévő terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha a terhelt részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése nem indokolja.

(2) A kártalanítási igényt keresetlevélben kell előterjeszteni, amely tartalmazza

- a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,

- b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét,

- c) a kártalanítási igény összegét,

- d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,

- e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és

- f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.

(3) Ha a nyomozást megszüntették, a keresetlevelet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely az előzetes letartóztatást, a házi őrizetet, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést elrendelte. Az 580. § (1) bekezdés II. és III. pontjában, (2) bekezdésében, valamint az 581. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a keresetlevelet az alapügyben első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni.

584. § (1) A bíróság a keresetlevelet a büntetőügy irataival együtt az eljárás lefolytatása végett az igény elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Az iratok megküldését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A kártalanítási igény elbírálása során az (1) bekezdés szerinti bíróság az e törvényben foglalt eltérésekkel a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint jár el. A perben felperesként a terhelt vagy örököse, alperesként a magyar állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt.

(5) Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után a jogerőt és a határozat végrehajthatóságát a tanács elnöke záradékkal tanúsítja, amelyben feltünteti mind a jogerő, mind a végrehajthatóság napját.

606/C. § (1) E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 74/C–74/O. §-át – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Módtv.2. hatálybalépését követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az összbüntetésbe foglalás (574. §) és az utólagos összbüntetésbe foglalás (575. §) iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében is benyújthatja elektronikus úton a bírósághoz.

(10) E törvény az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.