1998. évi XIX. törvény — mi változott? 2015. szeptember 15.

(6) A radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a gazdasági csalás (Btk. 374. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) – kivéve a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés], valamint a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt nem okozó elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (5) bekezdés] –, a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), a bélyeghamisítás (Btk. 391. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) – kivéve a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását (Btk. 397. §) –, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel. Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Törvényszék jár el.

### XXVI/A. Fejezet — ELJÁRÁS A HATÁRZÁRRAL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNYEK ESETÉN

542/D. § E törvény rendelkezéseit a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) miatt indult büntetőügyben az e fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

542/E. § A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, annak területén elkövetett, az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt minden más ügyet megelőzően kell a büntetőeljárást lefolytatni.

542/F. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben az ismeretlen helyen tartózkodó Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt részére a hivatalos iratot a védőnek kell kézbesíteni.

542/G. § Ha az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a terheltek nagy száma indokolja, az ügyeket el kell különíteni, kivéve, ha ez a tényállás szoros összefüggésére tekintettel nem lehetséges, vagy ha az együttes elbírálás a büntetőeljárás befejezését nem hátráltatja.

542/H. § (1) Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a kiskorúak érdekeinek fokozott figyelembe vételével, kényszerintézkedésként elsősorban házi őrizetet kell elrendelni és a menedékjogról és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogvatartására szolgáló létesítményben kell végrehajtani.

(2) Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában vagy a menedékjogról és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogvatartására szolgáló létesítményben is végrehajtható.

542/I. § (1) Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben az eljárást meg kell szüntetni , ha a Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt ismeretlen helyen tartózkodik.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható

- a) ha az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmény halált okoz,

- b) a másodfokú bírósági eljárás során.

542/J. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatti bírósági eljárásban az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró egyesbíróként, ülnökök közreműködése nélkül jár el.

542/K. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a 219. § (3) bekezdés és a 262. § (6) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

542/L. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a XXI. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.

542/M. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.

### Bíróság elé állítás

542/N. § (1) Az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított tizenöt napon belül bíróság elé állíthatja, ha

- a) az ügy megítélése egyszerű,

- b) a bizonyítékok rendelkezésre állnak,

- c) a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.

(2) Ha a bíróság elé állítás (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feltételei fennállnak, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított nyolc napon belül bíróság elé állítja.

(3) A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.

### Lemondás a tárgyalásról

542/O. § Az eljárást a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatásától számított tizenöt napon belül kell lefolytatni.

542/P. § A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a védő is kezdeményezheti.

542/Q. § A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás kezdeményezése esetén a terhelt gyanúsítottkénti kihallgatását az ügyész végzi.

542/R. § (1) A gyanúsítottkénti kihallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmazza

- a) a tárgyalásról lemondásra irányuló nyilatkozatot,

- b) a terheltnek a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását,

- c) a terhelt által beismert bűncselekmény leírását,

- d) a terhelt által beismert bűncselekmény Btk. szerinti minősítését,

- e) a terheltnek, az ügyésznek és a védőnek a büntetés, illetve intézkedés nemére, mértékére, tartamára vonatkozó egyetértő nyilatkozatát, és

- f) a terheltnek az eljárás következményeiről történt tájékoztatását és a terhelt erre adott nyilatkozatát.

542/S. § Az ügyész a gyanúsítottkénti kihallgatásról készült jegyzőkönyvben foglaltakkal azonos tényállás és minősítés szerint vádat emel, és indítványt tesz az ügy nyilvános ülésen történő elbírálására, a megállapodásban rögzített nemű, mértékű, tartamú büntetés, illetve intézkedés alkalmazására, annak alsó és felső határának megjelölésével.

542/T. § (1) Ha a bíróság a vádiratban megjelölt tényállással, minősítéssel és az ügyész által indítványozott büntetés, illetve intézkedés nemével, mértékével, illetve tartamával egyetért, akkor az ügyet az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően nyomban nyilvános ülésre tűzi ki.

(2) A tárgyalásról lemondás esetén a XII. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) A nyilvános ülésen a terhelt, az ügyész és a védő részvétele kötelező.

542/U. § Az eljárásban az 535. §, 537–540. § nem alkalmazható.