1998. évi XIX. törvény — mi változott? 2012. július 24.

A 2012. július 13. és 2012. július 24. között hatályba lépett módosítások. 31 sor került be, 10 sor került ki.

← Előző módosítás (2012. július 13.)Következő módosítás (2012. szeptember 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 718 változatlan sor ⋯

(6) Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni. Sajtóhirdetményben az értesítettek neve nem közölhető.

67/A. § (1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a védő egymással az írásbeli kapcsolatot a külön jogszabályok szerint meghatározott központi rendszer útján tartja.

67/A. §

(2) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a jogi képviselő vagy a képviselőként eljáró ügyvéd egymással az írásbeli kapcsolatot a külön jogszabályok szerint meghatározott központi rendszer útján tartja.

68. § (1) Katonát [Btk. 122. § (1) bek.] rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén a katonai ügyész vagy a katonai nyomozó hatóság a gyanúsítottkénti kihallgatásra idézéssel egyidejűleg, az elöljáró útján tájékoztatja a büntetőeljárás megindításáról a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljárót is.

(2) A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a gondozója útján kell idézni, illetve értesíteni. A kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell.

⋯ 2166 változatlan sor ⋯

(5) A tanácsülésen a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vesznek részt.

### Az egyesbíró

### Az egyesbíró és a bírósági titkár

235. § Ahol e törvény a bíróságról, a bíróság tanácsáról vagy a tanács elnökéről rendelkezik, ezen az egyesbírót is érteni kell.

235. § (1) Ahol e törvény a bíróságról, a bíróság tanácsáról vagy a tanács elnökéről rendelkezik, ezen az egyesbírót, illetve e törvényben meghatározott esetekben a bírósági titkárt is érteni kell.

(2) Bírósági titkár a következő esetekben járhat el:

- a) védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése (48. §),

- b) megkeresés (71. §),

- c) bűnügyi költség megállapítása [74. § (2) bekezdése],

- d) személyes költségmentesség engedélyezése [74. § (3) bekezdése],

- e) szakértő kirendelése (102. §),

- f) rendbírság kiszabása (161. §),

- g) olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is meghozhat (261. §),

- h) ha e törvény ezt lehetővé teszi.

### A pótmagánvádló

236. § A pótmagánvádló a bírósági eljárásban – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az ügyész jogait gyakorolja, ideértve a vádlott személyi szabadságának elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés elrendelésének indítványozását. A vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését a pótmagánvádló nem indítványozhatja.

⋯ 471 változatlan sor ⋯

(4) A bíróság tanácsa minden olyan kérdésben határozhat, amely egyébként a tanács elnökének jogkörébe tartozik.

(5) A tárgyalás előkészítése során bírósági titkár a következő esetekben járhat el:

- a) vádirat közlése (263. §),

- b) áttétel (264. §),

- c) egyesítés és elkülönítés (265. §),

- d) a 266. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdése, (6) és (8) bekezdése alapján az eljárás felfüggesztése,

- e) intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt (268. §),

- f) tárgyalás kitűzése és elhalasztása [278. § és 275. § (2) bekezdése],

- g) idézés és értesítés (279–280. §).

### A tanács elnökének jogköre

274. § (1) A tanács elnöke határoz azokban a kérdésekben, amelyek a 273. § (3) bekezdése alapján nem tartoznak a bíróság tanácsának jogkörébe, illetőleg amelyről a 273. § (4) bekezdése alapján nem a bíróság tanácsa határozott.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

### Határozat a tárgyalás előkészítése után

275. § (1) A tárgyalás előkészítésének befejezése, illetőleg a tárgyalás kitűzése után – ha szükséges – a 267. és a 269. §-ban szabályozott kérdésekben a bíróság tanácsülésen, a 264., 265., 266., 268., 270., 270/A. és 271. §-ban szabályozott kérdésekben a tanács elnöke határoz.

275. § (1) A tárgyalás előkészítésének befejezése, vagy a tárgyalás kitűzése után – ha szükséges – a 267. és a 269. §-ban szabályozott kérdésekben a bíróság tanácsülésen, a 264., 265., 266., 268., 270., 270/A. és 271. §-ban szabályozott kérdésekben a tanács elnöke vagy – ha e törvény lehetővé teszi – bírósági titkár határoz.

(2) A tanács elnöke a kitűzött tárgyalást fontos okból elhalaszthatja. Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítéséről nem gondoskodik, illetve a vádlott más védőt nem hatalmaz meg, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve új védőt rendel ki.

⋯ 1887 változatlan sor ⋯

(3) Az ügyész nyomozást rendelhet el, ha a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés [502. § (1) bek.] kibocsátása előtt átveszi.

(4) A 499. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatot bírósági titkár is meghozhatja.

500. § (1) A bíróság által elrendelt nyomozás elvégzése után az iratokat a bíróságnak vissza kell küldeni.

(2) Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján sem volt megállapítható, erről a nyomozást elrendelő bíróságot értesíteni kell.

⋯ 518 változatlan sor ⋯

### A tárgyalás folytonossága

554/L. § (1) Elnapolás esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha – az elnapolás okára tekintettel – kétséges, hogy a tárgyalást két hónapon belül folytatni lehet.

554/L. § (1) Elnapolás esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha – az elnapolás okára tekintettel – kétséges, hogy a tárgyalást három hónapon belül folytatni lehet.

(2) A tárgyalást két hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni.

(2) A tárgyalást három hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni.

(3) Ha a hivatásos bíró vagy az ülnök személyében változás történt, a tárgyalás két hónapon belül a tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető. A tárgyalás anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Ha a hivatásos bíró vagy az ülnök személyében változás történt, a tárgyalás három hónapon belül a tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető. A tárgyalás anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

### A vádlott kihallgatása

⋯ 402 változatlan sor ⋯

(2) A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztette, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, a határozatát indokolni köteles.

(3) A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a különleges eljárások szabályait (XXIX. Fejezet) kell alkalmazni.

(3) A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a különleges eljárások szabályait (XXIX. Fejezet) kell alkalmazni. A kérelemről bírósági titkár is határozhat.

(4) A pénzbüntetés, a rendbírság és az államot illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetőleg a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

⋯ 209 változatlan sor ⋯