1998. évi XII. törvény — mi változott? 2026. július 29.
A 2025. december 23. és 2026. július 29. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 11 sor került ki.
⋯ 174 változatlan sor ⋯
- a) a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke;
- b) az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és az Európai Parlament magyarországi képviselője;
- c) az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, az Országos Bírói Tanács elnöke és elnökhelyettese;
- c) az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) elnöke és elnökhelyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, az Országos Bírói Tanács elnöke és elnökhelyettese;
- d) a miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár;
- e) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – európai uniós feladatokat ellátó – diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa, Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;
- f) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint
⋯ 20 változatlan sor ⋯
14. § (1) Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetője, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére
- a) a központi államigazgatási szerveknél, a Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Országgyűlési Őrségnél, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatottak;
- a) a központi államigazgatási szerveknél, a Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Országgyűlési Őrségnél, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, az NVVH-nál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatottak;
- b) a bírák és az ügyészek;
- c) a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai;
- d) a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók.
⋯ 29 változatlan sor ⋯
- a) az ügyész vagy
- b) ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíróság elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.
(3) Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyészség a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.
(3) Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyészség vagy az NVVH a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.
(4) Az elvett úti okmányt az ügyészség vagy bíróság továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.
(4) Az elvett úti okmányt az ügyészség, az NVVH, vagy bíróság továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.
(5) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását
⋯ 21 változatlan sor ⋯
#### 16/B. §
16/C. § (1) Ha az érintett személy külföldi – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.
16/C. § (1) Ha az érintett személy külföldi – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség vagy az NVVH az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.
(2) Ha az érintett személy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, valamint hontalan külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
(2) Ha az érintett személy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, valamint hontalan külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség vagy az NVVH az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
(3) Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
(3) Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség vagy az NVVH a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
(4) Ha az érintett személytől a 16. § (2) bekezdése alapján diplomata vagy külügyi szolgálati útlevél kerül elvételre, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a külpolitikáért felelős minisztert értesíti az érintett személy úti okmányának visszatartása érdekében.
(4) Ha az érintett személytől a 16. § (2) bekezdése alapján diplomata vagy külügyi szolgálati útlevél kerül elvételre, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség vagy az NVVH a külpolitikáért felelős minisztert értesíti az érintett személy úti okmányának visszatartása érdekében.
16/D. § (1) A 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kényszerintézkedésről a bíróság adatot szolgáltat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal) részére akkor, ha a kényszerintézkedés elrendelésére
⋯ 91 változatlan sor ⋯
(3)
23. § (1) Az érvénytelen úti okmányt – a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja, az anyakönyvvezető, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.
23. § (1) Az érvénytelen úti okmányt – a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség, az NVVH, a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja, az anyakönyvvezető, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.
(2) Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak.
⋯ 121 változatlan sor ⋯
- a) az utazást elrendelő vagy az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,
- b) az útlevélhatóság és a járási hivatal adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy gazdálkodó szervezettől.
27. § (1) Az adatkezelő szerv – a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából – a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az állami adó- és vámhatóságnak, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szervének, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, menekültügyi hatóságnak, valamint a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot kiállító szervnek adhat át adatot.
27. § (1) Az adatkezelő szerv – a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából – a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a bíróságnak, az ügyészségnek, az NVVH-nak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az állami adó- és vámhatóságnak, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szervének, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, menekültügyi hatóságnak, valamint a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot kiállító szervnek adhat át adatot.
(1a) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés d) és h)–k) pontjában meghatározott adatok kivételével a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságnak adhat át adatot a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.
⋯ 88 változatlan sor ⋯
29. § (1) Az útlevélhatóság és az adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás esetén – külön törvényben meghatározottak szerint – korlátozható, vagy kizárható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a bíróság, az ügyészség, az NVVH, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás esetén – külön törvényben meghatározottak szerint – korlátozható, vagy kizárható.
(3) Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.
⋯ 120 változatlan sor ⋯