1998. évi XII. törvény — mi változott? 2019. július 27.

(2) A 16–16/C. §-t a Magyarországon élő harmadik országbeli állampolgárokra és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.

(3) E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, bevándoroltakra, valamint letelepedett személyekre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.

(4) E törvény rendelkezéseit a magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként, valamint oltalmazottként elismert személyekre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.

- b) 6–65 éves életkor közöttiek esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 5 év;

- c) 65 éven felüliek esetén 10 év.

(2) A 18–65 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél – kérelmére – 10 éves érvényességgel is kiállítható.

- a) aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy előzetes kényszergyógykezelés, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet alatt áll,

- d) külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság,

- e) külügyi szolgálati útlevél és diplomata útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszter

(3) A 16. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt a bűnügyi nyilvántartásba bejegyzett, illetve törölt külföldre utazási korlátozásról a bűnügyi nyilvántartó szerv automatikus adattovábbítás útján értesíti az útlevélhatóságot, amely az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy az abból törlést automatikus úton elvégzi.

16/B. §

(4) Ha az érintett személytől a 16. § (2) bekezdése alapján diplomata vagy külügyi szolgálati útlevél kerül elvételre, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a külpolitikáért felelős minisztert értesíti az érintett személy úti okmányának visszatartása érdekében.

21/B. § (1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – személyesen kell megjelenni. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor – e törvényben meghatározott kivétellel – az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.

(4) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező konzuli tisztviselőnél történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a 7. § (4) bekezdése, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelmét az útlevélhatósághoz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(8) A kérelmező a magánútlevél és második magánútlevél elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának tényét – a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulástól függetlenül – elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

(9) A szülői hozzájáruló nyilatkozat megtételére elektronikus kapcsolattartás útján is sor kerülhet.

(3)

(2) A Kormány által kijelölt szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) az ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki.

24. § (1) Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:

- a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adat), személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét valamint kapcsolattartási adatát,

- c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,

- d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, amennyiben ezen nyilatkozat figyelembe vételével került sor úti okmány kiállítására, illetve a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát,

- e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességének tényét, kiállítás szerinti érvényességi idejét, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,

- f) az úti okmány elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, megrongálódására, találására, cseréjére, pótlására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint érvénytelenségére vonatkozó adatokat,

- h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző egyedi azonosító kódját,

- i) a külföldre utazás korlátozása bejegyzésének és törlésének tényét,

- j) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, a hivatalos útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímét,

- k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot,

- l) a kérelem egyedi azonosítására szolgáló technikai azonosítóját,

- m) az eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási pótdíjának az összegét, valamint a teljesítésének tényét,

- n) az okmány kézbesítésének, illetve átvételének idejét, helyét, az átvevő nevét és az átvételkor bemutatott okmány azonosítóját,

- o) az ideiglenes magánútlevél esetében az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását.

- a) felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), illetve a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselőjének közreműködői tevékenysége felett,

- e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét, továbbá vezeti a 24/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást.

24/B. § (1) Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az adatközlő szerv, az adatközlésre kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek

- a) megnevezését

- b) székhelyét, levelezési címét,

- c) e-mail címét, telefonszámát,

- d) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy

- da) családi és utónevét,

- db) születési családi nevét és utónevét,

- dc) anyja nevét,

- dd) születési helyét, idejét,

- de) szervezeti egységét,

- df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,

- dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,

- dh) felhasználónevét,

- di) hivatali kapcsolattartásra használható email címét.

(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezelheti az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.

(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.

26. § (1) Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át

- c) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóságtól.

(1a) Az útlevélhatóság – saját, illetve közreműködői feladatellátása céljából is – a kérelmező anyakönyvi adatainak beszerzése érdekében elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult adatokat átvenni az elektronikus anyakönyvből.

- b) az útlevélhatóság és a járási hivatal adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy gazdálkodó szervezettől.

27. § (1) Az adatkezelő szerv – a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából – a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az állami adó- és vámhatóságnak, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, menekültügyi hatóságnak, valamint a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot kiállító szervnek adhat át adatot.

(1d) Az adatkezelő szerv a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező részére a természetes személy által a magánútlevele alapján megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az úti okmány érvényességének tényéről adatszolgáltatást teljesít a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából.

(2a) A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja alapján kezelt adatállományból.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2)

- h)