1998. évi XII. törvény — mi változott? 2017. január 1.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdésben megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben a kiállítás napja a születésnap hónapjával és napjával megegyezik, úgy az érvényességi időt ezen időponttól kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamokat az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a második magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.

(2) Ha az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a döntés meghozatalától számított huszonnégy órán belül értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve a nyilvántartásból történő törlése érdekében.

16/D. § (1) A 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kényszerintézkedésről a bíróság adatot szolgáltat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal) részére akkor, ha a kényszerintézkedés elrendelésére

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmények esetében a bíróság értesíti a kijelölt kormányhivatalt, ha a külföldre utazási korlátozás megszűnt.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) a 16. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esetekben adatot szolgáltat a kijelölt kormányhivatal részére, ha a polgárt az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény elkövetése miatt ítélték el.

(4) A bv. szerv értesíti a kijelölt kormányhivatalt, ha a (3) bekezdés szerinti polgár már nem áll külföldre utazás korlátozása hatálya alatt.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben megjelölt szervek a kijelölt kormányhivatal részére megküldik a polgár természetes személyazonosító adatait, valamint – a (3) bekezdés esetében – a külföldre utazási korlátozás megszűnésének várható idejét.

- k) a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmány adatainak körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről a nyilvántartást kezelő szervet elektronikus úton értesítette.

21. § A 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti.

21/B. § (1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – személyesen kell megjelenni. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.

(2) A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha kiskorú és útlevelének a második biometrikus adatot nem kell tartalmaznia.

(3) Az úti okmány iránti kérelem meghatalmazott útján is előterjeszthető, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.

(4) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező útlevélhatóságnál történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a 7. § (4) bekezdése, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelmét az útlevélhatósághoz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(5) Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes megjelenés, (ideértve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott általi képviseletet is) és a biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus kapcsolattartás útján benyújtható az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani.

(6) Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik.

(7) Az (5) bekezdés alapján kiállított második magánútlevél érvényességi ideje a 9. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél érvényességi idejéig tart.

(8) A kérelmező az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának tényét – a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulástól függetlenül – elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

(2) A Kormány által kijelölt szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) a személyesen megjelenő ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki. A közokirat kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

- b) azt a tényt, hogy a kérelmező büntetlen előéletű,

- c) azt a tényt, hogy a kérelmező rendelkezik a visszautazás időpontjában is érvényes magánútlevéllel, valamint

(5) A kijelölt szerv a közokiratokról – az azok felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása céljából – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

- c)

(6) A kijelölt szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig tartja nyilván.

24. § (1) Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:

(3) Az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott adatait a központi útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli.

24/A. § (1) Az adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:

(2) A járási hivatal a 24. § a)–f) pontjában meghatározott, míg a külpolitikáért felelős miniszter a 24. § a)–f), illetve j) és k) pontjában meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti az adatkezelő szervet.

25. § Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.

- b) az adatkezelő szervtől a 24. § alapján kezelt adatokból, kivéve a 24. § g) pontjában meghatározott adatokat, valamint

- c) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.

27. § (1) Az adatkezelő szerv – törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából – a 24. § g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervének és nyomozó hatóságának, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.

(1a) Az adatkezelő szerv a 24. § d) és h)–k) pontjában meghatározott adatok kivételével a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságnak adhat át adatot a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.

(1b) Az adatkezelő szerv a 24. § a) és e) pontjában meghatározott adatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadatok kockázatelemzése céljából átadhatja.

(2) Az adatkezelő szerv – ha törvény másként nem rendelkezik – a 24. § g) pontban meghatározott adatokról adatszolgáltatást nem teljesíthet, ide nem értve az érintett személy 28. § (2a) és (2b) bekezdésben foglalt tájékoztatási jogát, illetve hatósági bizonyítvány iránti igénylését.

(2a) A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § a) és e) pontja alapján kezelt adatállományból.

(3) A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetve a személyazonosság megállapítása céljából – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § a)–f) és h)–k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.

(4) Az útlevélhatóság, illetve az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.

(5) Az adatkezelő szerv a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy – a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről küldött elektronikus értesítés alapján – büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a központi útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság, a 20. § (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben a szülői felügyeletet gyakorló személy vagy a 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti útlevél időközben megkerült és az okmány megkerülésének tényét a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték, vagy a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmánykörözés visszavonásáról, törléséről elektronikus úton küldött értesítést, az adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a továbbított schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.

(7) Amennyiben az úti okmány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen úti okmány eltűnéséről (elvesztés, eltulajdonítás), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesíti az adatkezelő szervet, amely a jogszabályban meghatározott NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.

(10) Az adatkezelő szerv az (5) és (6) bekezdés szerinti jelzéskezelési művelet végrehajtásával egyidejűleg gondoskodik az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában történő elhelyezéséről, illetve törléséről.

(12) Az adatkezelő szerv – a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint ezen személy központi útiokmány-nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.

27/A. § Az adatkezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmását, valamint a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adatot átadja.

28. § (1) A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére – az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén – adatot szolgáltathat

(2) A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az útlevélhatóság, illetőleg az adatkezelő szerv az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.

(3) Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra, személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.

(5) Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik, az adatszolgáltatás ügyintézési határideje – a kérelem beérkezését követő naptól számított – húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető.

(7) Az adatkezelő szerv a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése alapján

(8) Az adatkezelő szerv az útlevél kiadásáról szóló döntését követően az útlevél okmány megszemélyesítésével egyidejűleg az útlevél okmányazonosítója alapján kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából átadja.

29. § (1) Az útlevélhatóság és az adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.

(3) Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.

31. § (1) Az adatkezelő szerv a 24. §-ban meghatározott adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezeli.

(2) Az adatkezelő szerv a 16/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezeli.

- d) a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervet.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adatkezelő szervet rendeletben jelölje ki.

- c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, valamint kijelölje azokat az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;

41/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 8. § (3) bekezdését és 9. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt útlevelekre kell alkalmazni.