1997. évi XXXI. törvény — mi változott? 2016. január 1.

- qb) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 4. § 25. pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt,

- zsa) a gyermek családjába való visszailleszkedését elősegítő utógondozó szociális segítőmunka,

- b) segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetmegbeszélésén, illetve a gyámhatóság által tartott tárgyaláson az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában,

- b) a gyermekétkeztetés,

(10a) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsődében, a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben – a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű (a továbbiakban: pedagógus-munkakörben foglalkoztatott) személy tekintetében e törvény bérpótlékra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(11) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben vagy az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben történik, heti teljes munkaideje 40 óra, amelynek 80%-a kötött munkaidő. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok ellátásával kell tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkozatott személy a feladatainak beosztását maga határozza meg.

(11a) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsődében történik, heti teljes munkaideje 40 óra, amelyből napi 7 óra, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus esetén napi 6 óra kötött munkaidő. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy részére a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, azzal összefüggő egyéb feladatok elvégzése, gyakornok szakmai segítése és eseti helyettesítés ellátása rendelhető el.

(12) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben vagy az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben történik, számára a teljes munkaidő 60–75%-ában (a továbbiakban: neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás, fejlesztés és oktatás tartása, a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálata, pedagógiai megfigyelések végzése és családgondozási, utógondozási feladatok ellátása rendelhető el a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.

(13) A kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidőn túl fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy, ha foglalkoztatása a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben vagy az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben történik, a (12) bekezdés szerinti feladatokkal összefüggő előkészítő, értékelő, adminisztratív és egyéb feladatokat, továbbá eseti helyettesítést lát el.

(16) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsőde, a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti ellátást nyújtó intézmény vezetője

- b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,

- a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,

(2a) A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.

(5) A gyámhatóság a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását.

(1a) A települési önkormányzat vagy a fenntartó az e törvényben meghatározott módon, természetbeni ellátásként biztosítja a gyermekétkeztetést.

- a) a 21/B. §-ban meghatározott ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és – ha megfelel a 21/C. §-ban foglalt feltételeknek – a szünidei gyermekétkeztetésnek,

### Gyermekétkeztetés

21. § (1) Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére

- a) a bölcsődében,

- b) az óvodában,

- c) a nyári napközis otthonban,

- d) az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban,

- e) az általános iskolai és – ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében,

- f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében [az a)–f) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: intézményi gyermekétkeztetés],

- g) a 21/C. §-ban foglaltak szerint a bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában az Nktv. 30. § (1) bekezdése szerinti nyári szünet és az Nktv. 30. § (4) bekezdése szerinti tanítási szünetek időtartama alatt (a továbbiakban együtt: szünidei gyermekétkeztetés).

(2) Az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet.

### Intézményi gyermekétkeztetés

21/A. § (1) Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben

- a) a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,

- b) a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést

kell biztosítani.

(2) Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja

- a) a települési önkormányzat

- aa) az általa fenntartott bölcsődében és óvodában, továbbá

- ab) a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben,

- b) az egyházi és a nem állami fenntartó az általa fenntartott nem bentlakásos intézményben,

- c) a fenntartó az egyéb állami fenntartású nem bentlakásos intézményben.

(4) A bentlakásos intézményben az intézményi gyermekétkeztetés keretében biztosítani kell

- a) az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon a reggeli és vacsora főétkezést, és

- b) az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon kívül a reggeli, ebéd és vacsora főétkezéseket, valamint a tízórai és uzsonna kisétkezéseket.

(5) A (4) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja

- a) a szakosított szociális ellátást nyújtó és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény az intézményben elhelyezett gyermekek részére,

- b) a települési önkormányzat a közigazgatási területén a köznevelési fenntartó által fenntartott kollégiumban elhelyezett gyermekek részére,

- c) az elhelyezést nyújtó intézmény fenntartója a b) pont alá nem tartozó bentlakásos nevelési-oktatási intézményben elhelyezett gyermekek részére.

(6) A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben a köznevelési fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézményben – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével – az (1) és a (4) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az (1) és a (4) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik.

### Ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés

21/B. § (1) Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani

- a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha

- aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

- ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

- ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

- ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy

- ae) nevelésbe vették;

- b) az 1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

- ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

- bb) nevelésbe vették;

- c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el;

- d) az 1–8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha

- da) nevelésbe vették, vagy

- db) utógondozói ellátásban részesül.

(2) Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani

- a) az 1–8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

- b) az 1–8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben;

- c) az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára, feltéve, hogy az (1) bekezdés alapján a gyermek nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés biztosításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

- a) a tizennyolc éven aluli,

- b) a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és

- c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

(4) Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

- a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

- b) a (3) bekezdés szerinti gyermeket,

- c) az a) és b) pontba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(5) A családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítását, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyik gyermek tekintetében fennállnak. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családbafogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a számát össze kell adni. A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot is érteni kell.

(6) Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés gyermekenként csak egy jogcímen vehető igénybe.

(7) Ha a tanuló – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött – tanulószerződése alapján már jogosult ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre, ugyanazon étkeztetés tekintetében az (1) és (2) bekezdés szerinti ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést nem veheti igénybe.

(8) A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek és a tanulói jogviszonyban nem álló, illetve nem nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt nem jogosult ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre.

(9) Az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.

### Szünidei gyermekétkeztetés

21/C. § (1) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést

- a) a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és

- b) az a) pontban foglalt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.

(2) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

- a) a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,

- b) az a) pont alá nem tartozó gyermekek számára

- ba) a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,

- bb) az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon

köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.

(6) A gyermekjóléti szolgáltatásban és a házi gyermekfelügyelet formájában biztosított napközbeni ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak érdekképviseleti fórumot nem kell működtetnie. Panaszjoguk gyakorlására a 36. §-ban foglaltak az irányadók.

(3a) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett, a családok átmeneti otthonában a szülőnek, nagykorú testvérnek nyújtott ellátást a (3) bekezdésben foglaltakon túl megszünteti, ha a szülő, nagykorú testvér mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít. Az intézményvezető ezzel egyidejűleg értesíti a szülő lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, és szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez.

(2) A Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, a védőnői szolgálattal, az óvodával, egyéb gyermekintézménnyel, valamint szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival.

(3)

- c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,

- a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: szociális segítőmunka) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,

- cb) szociális alapszolgáltatások igénybevételét,

- ce)

- d)

- e)

(5)

### Család- és gyermekjóléti szolgálat

40. § (1) Gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató – a család- és gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) – keretében működtethető. A gyermekjóléti szolgálat ellátja a 39. § és a (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti feladatait.

(1a) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot önálló intézményként, szolgáltatóként vagy más intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeként működteti.

(2) A gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban és az Szt. 64. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

- c)

(3)

(4)

(5)

### Család- és gyermekjóléti központ

40/A. § (1) Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik.

(2) A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a 39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl

- a) a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít

- aa) utcai és – ha a helyi viszonyok azt indokolják – lakótelepi szociális munkát,

- ab) kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, ide nem értve a 62/E. § és a 132. § (6) bekezdése szerinti közvetítői eljárást,

- ac) – ha a helyi viszonyok azt indokolják – kórházi szociális munkát,

- ad) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot,

- ae) jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást,

- af) családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát;

- b) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében

- ba) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,

- bb) javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére,

- bc) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását,

- bd) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát koordinál és végez – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

- be) utógondozást végez – a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve, a 86. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,

- bf) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális segítőmunkát koordinál és végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készít;

- c) szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára.

(3) A gyermekjóléti központ a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatainak ellátására a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet.

(4) A gyermekjóléti központ a (2) bekezdés a) pont aa)–ac) és ae)–af) alpontja szerinti feladata, valamint a szupervízió az Szt. 122/A. §-a szerinti, szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosítható.

(5) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye – ennek hiányában a tartózkodási helye – szerinti gyermekjóléti szolgálatot, ha az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a gyermekjóléti központot értesíteni kell. A gyermek átmeneti gondozása megkezdésekor – ha az előreláthatólag harminc napnál hosszabb lesz – el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási nevelési tervet.

(2) Az ideiglenes gondozás során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző okokat, és egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, illetve a gyermekjóléti szolgálatot, ha az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a gyermekjóléti központot a további átmeneti gondozás vagy más gyámhatósági intézkedés megtétele céljából.

- ab) közreműködik – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a krízisellátást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,

- b) közreműködik – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a titkos menedékház szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,

- aa) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek befogadásáról a gyámhatóságot, a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjóléti központot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

- ab) a 46. § alapján ellátott gyermek befogadásáról a szülőt vagy más törvényes képviselőt, a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti központot és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

- da) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti központtal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhatósággal,

- a) nyilvántartás vezetése a gyámhatóság határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve a más okból örökbefogadható nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről,

62/E. § A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a Ptk. 4:177. § szerinti, a gyámhatósági eljárásban a családjában élő vagy a nevelésbe vett gyermek érdekére tekintettel elrendelt vagy a szülők kérelmére biztosított közvetítői eljárás esetén – a szülők egymással, illetve a gyermekkel való megfelelő együttműködésének kialakítása érdekében – közvetítőt biztosít. A közvetítő a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ székhelyén támogatott közvetítői eljárás keretében nyújt szolgáltatást az érintett szülő és gyermek számára.

- c) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében – a gyermekjóléti központtal együttműködve – elősegíti a vér szerinti család és a gyermek közötti kapcsolat helyreállítását, fenntartását.

(2) A gyámhatóság – a gyermekjóléti központ javaslatának figyelembevételével – védelembe veheti továbbá

(3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság a gyermek részére a gyermekjóléti központ családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatársát rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen

(4) A kirendelt családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatárs a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a gyermekre, illetve a (2) bekezdés szerinti fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyhez szükség szerint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket vagy személyeket kereshet meg.

(3) Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a gyámhatóság megkeresi a gyermekjóléti központot. A gyermekjóléti központ a megkereséstől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a gyámhatóságot vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyermekjóléti központot, ha a gyermekjóléti központ kezdeményezte a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását.

(4) Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a gyámhatóság – a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti központ és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével – gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.

(2) A gyámhatóság a megkereséssel egyidejűleg megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak a már fennálló védelembe vétel elrendeléséről szóló határozatot és a gyermekjóléti központ megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslatát.

(3) A pártfogó felügyelői szolgálat és a gyermekjóléti központ együttműködik a környezettanulmány és a kockázatértékelés elkészítésében, beszerzésében.

- b) a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének legalább közepes foka esetén a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmének, a gyermekjóléti központ javaslatának és az eset összes körülményének figyelembevételével dönt a megelőző pártfogás mellőzéséről vagy az a) pontban foglalt intézkedések alkalmazásáról.

(9) A gyámhatóság – kérelemre és a megelőző pártfogó felügyelő vagy a gyermekjóléti központ javaslatára bármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja a megelőző pártfogás alatt álló gyermek védelembe vétele és megelőző pártfogása fenntartásának indokoltságát. A megelőző pártfogó felügyelő akkor javasolhatja a megelőző pártfogás megszüntetését, ha a gyermek legalább fél éve fennálló megelőző pártfogása eredményesen eltelt, célja megvalósult és a gyermek magatartása kedvező irányba változott. A megelőző pártfogás megszüntetésére a gyermek magatartásának kedvező irányú változása esetén a gyermekjóléti központ is tehet javaslatot.

- b) megszüntetheti a megelőző pártfogó felügyelő vagy a gyermekjóléti központ 68/D. § (9) bekezdése szerinti javaslatára.

- a) a gyermek saját családjában való nevelkedése érdekében a szociális segítőmunka keretében végzett tanácsadás és segítségnyújtás a válsághelyzetben lévő, különösen a terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára,

(4) A gyámhatóság

- a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről lehetőség szerint,

- b) a gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről lehetőség szerint,

- c) a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározásáról és a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről egy eljárás keretében, harmincöt napon belül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatban dönt.

(5) A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekjóléti központ vagy a gyámhatóság gondoskodik.

79. § (1) A gyámhatóság lehetőség szerint már az ideiglenes hatályú elhelyezést követően vagy a nevelésbe vételi eljárás során, de legkésőbb a nevelésbe vétel kezdő időpontját követő harmincöt napon belül meghatározza a gyermek gondozási helyét. A gyermek gondozási helyét a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakmai véleményének, szakértői véleményének, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített elhelyezési javaslatnak és egyéni elhelyezési tervnek, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti szempontok mérlegelésével kell meghatározni.

(8) A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekjóléti központ vagy a gyámhatóság gondoskodik.

80. § (1) A nevelésbe vételhez kapcsolódó, a gyermek véleményét figyelembe vevő egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gyermekvédelmi gyámja, gondozója, valamint – ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg – a szülője, a szülő lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti központ és települési önkormányzat együttműködik.

80/A. § (1) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek gondozási helyét első alkalommal meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő első két évben félévente felülvizsgálja, kivéve ha a gyermek nevelésbe vétele megszüntetésének, családbafogadásának vagy örökbefogadásának előkészítése zajlik, vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában per van folyamatban. A felülvizsgálat során a gyámhatóság értékeli

(2) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek gondozási helyét első alkalommal meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő harmadik évtől kezdve – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – évente felülvizsgálja, amelynek során értékeli az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét kilenc év fölötti gyermek esetében a gyermek gondozási helyét első alkalommal meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő harmadik évtől kétévente felülvizsgálja. Ennek során értékeli

- e) együttműködik a gyermekjóléti központtal a gyermek vér szerinti családja helyzetének megismerése érdekében,

- h) szükség szerint, de legalább félévente, kísérő nélküli kiskorú esetén legalább évente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről,

- a) a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti központ,

(7) Nincs helye az utógondozói ellátás ismételt elrendelésének, ha az utógondozói ellátás megszüntetésére a (10) bekezdés b), c), e) és f) pontjában foglaltak miatt került sor és a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el.

(2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki.

- d)

(4) A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki.

(5) A (4) bekezdés szerinti intézményben a gyermek ellátásához és neveléséhez kapcsolódó nem gyermekjóléti és nem gyermekvédelmi tevékenységet ellátó intézményegység is működhet, különösen családvédelmi szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, továbbá óvodai vagy általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, nevelési tanácsadást végző intézményegység.

(10a) Ha a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz kormányrendeletben meghatározott szakkérdést is vizsgálni kell, és kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, az elsőfokú eljárásban

- a) az ügyintézési határidő ötven nap, és

- b) a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe.

(10b) Ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során a módszertani feladatokat ellátó szervet vagy a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőként rendeli ki, a szakértő a szakvéleményét a kirendelő végzés vele való közlésétől számított negyvenöt napon belül készíti el, és küldi meg a működést engedélyező szervnek.

103/A. § (1) Ha törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakterületen gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételét írja elő, vagy ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a Kormány által erre kijelölt szervhez a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet az folytathat, aki

(3)–(5)

(5) A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

128/B. § (1) Ha az örökbefogadás engedélyezése az apaság, illetve az anyaság előzetes megállapításától függ, a gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(2) A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezéséről két hónapon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az egy hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő huszonegy napon belül kell a döntést meghozni.

(3) A hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a gyámhatóság a szülő titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásához a Ptk. 4:126. § (3) bekezdése szerint szükséges jóváhagyását a hozzájáruló nyilatkozat megtételének napját követő két hónapon belül megtagadhatja. Ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születését megelőzően tette meg, a jóváhagyás megtagadására irányadó határidő egészségileg károsodott gyermek esetén a gyermek születésekor kezdődik. Két hónap elteltével – ha a gyámhatóság nem foglal állást – a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.

(1a) A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap.

(4) A gyermekjóléti központ, a gyámhatóság, a pártfogó felügyelői szolgálat, a megelőző pártfogó felügyelő a 15. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott ellátások nyújtása vagy intézkedések alkalmazása során a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl

(7) Gyámhatóság, a gyermekjóléti központ vezetője és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője kezelheti a (2) bekezdés ai) és bf) alpontjában meghatározott adatokat. Ezeket a felsorolt szervek és személyek a 15. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott szolgáltatások, ellátások nyújtása és intézkedések megtétele vagy azok ellenőrzése, illetve az áldozatsegítő központ tevékenységének elősegítése céljából egymásnak, illetve az áldozatsegítő szolgálatnak átadhatják.

(3a) Gyermekjóléti szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható.

a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a 145/C. §-ban foglaltak kivételével.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény, hálózat – a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket kivéve –

- a) a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55–80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket,

- b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára legalább

- ba) az Nktv. és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt.-nek a köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint – az e törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében – alkalmazandó rendelkezésekben meghatározott feltételeket, továbbá

- bb) e törvényben, valamint a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek tekintetében meghatározott feltételeket

köteles biztosítani.

(5) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatás iránti kérelméről első fokon

- a) tárgyév január 16-áig határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévet megelőzően, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

- b) a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévben, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

- c) a kérelem megérkezését követő naptól számított hatvan napon belül határoz, ha a fenntartó az igénylési határidőt elmulasztja.

(6) Ha kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, a kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásról benyújtott elszámolásának elfogadásáról, az elszámolás keretében érvényesített többlettámogatási igényről, valamint az elszámolás alapján a támogatás visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről első fokon a tárgyévet követő év március 31-éig határoz.

(7) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásának helyszíni ellenőrzését lefolytató területi szerve (a továbbiakban: ellenőrző igazgatóság) az ellenőrzésről a jegyzőkönyvet a fenntartóhoz tartozó, általa ellenőrzött valamennyi szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) ellenőrzésének lezárását követő húsz napon belül küldi meg a fenntartónak, amely az abban foglaltakra a kézhezvételtől számított húsz napon belül tehet észrevételeket. Ha az ellenőrző igazgatóság a fenntartó észrevételeivel egyetért, a jegyzőkönyvet tíz napon belül módosítja, és megküldi a fenntartó részére. Az ellenőrző igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet a fenntartó észrevételeivel és – el nem fogadott észrevételek esetén – az elutasítás indokaival együtt öt napon belül megküldi a kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásának ellenőrzését elrendelő területi szerve részére (a továbbiakban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság). Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság az ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, visszafizetésről és kamatfizetésről első fokon – a végleges ellenőrzési jegyzőkönyvek elkészítését, illetve, ha más ellenőrző igazgatóság bevonására is sor került, valamennyi végleges jegyzőkönyvnek az ellenőrzést elrendelő igazgatósághoz történő beérkezését követő – hatvan napon belül határoz.

(8) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos másodfokú eljárásaiban az ügyintézési határidő hatvan nap.

(9) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

145/C. § A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését az állam – jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni. Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.

147. § (1) A fenntartó megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, ami – a gyermekétkeztetés kivételével – a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával.

- c) 20%-át az a) és b) pont, valamint a 21. § alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén,

- d) az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Ezekben az esetekben személyi térítési díj – a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – csak az étkezésért kérhető. A c) pont szerinti gyermekszámot a 21/B. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

151. § (1)–(2)

(2a)

(2b)–(2e)

(2f) Ha a 21/A. § (1), (4) és (6) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.

(4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az 21/B. §-ban megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Ha a fenntartó kizárólag a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre állapít meg személyi térítési díjat, a személyi térítési díj meghatározásánál a 150. § (1)–(3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(5)

(5a)–(5b)

(6)–(8)

(9) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján 21/B. §-ban foglaltakon kívül, illetve a 21/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyermekek számára további étkeztetési kedvezményt állapíthat meg.

(10)

(11)

- l) a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a javítóintézetben és a bölcsődében betölthető pedagógus munkaköröket, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidejének beosztására vonatkozó részletes szabályokat,

- m) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének, megállapításának, nyújtásának, folyósításának és felhasználásának részletes szabályait,

- p) a 15. § (10a) bekezdésében foglalt intézményeknek és fenntartójuknak, valamint a szolgáltatói nyilvántartást vezető szervnek a köznevelés információs rendszerével kapcsolatos feladatait, továbbá a köznevelés információs rendszere adatkezelőjének a 15. § (10a) bekezdés szerinti intézmények nyilvántartásával és hatjegyű köznevelési azonosítójával, valamint az ezen intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nyilvántartásával és oktatási azonosító számával kapcsolatos feladatait,

- l) a Biztos Kezdet Gyerekház szakmai feladatait és működési feltételeit,

- m) a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának bevezetését és kiadását,

- n) a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeit.

175. § (1) Gyermekek napközbeni ellátása 2017. január 1-jétől kizárólag az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel megállapított VI/C. Fejezet szerinti bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás keretében biztosítható.

(2) Ha a családi napközi és házi gyermekfelügyelet fenntartója 2016. augusztus 31-éig – a szülők, törvényes képviselők egyidejű tájékoztatása mellett – nem kérelmezi a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását a 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő ellátási forma bejegyzése érdekében, a működést engedélyező szerv 2016. november 30-áig hivatalból

- a) a kizárólag bölcsődés korú gyermekeket ellátó családi napközit családi bölcsődére,

- b) a nem kizárólag bölcsődés korú gyermekeket ellátó családi napközit napközbeni gyermekfelügyeletre, és

- c) a házi gyermekfelügyeletet napközbeni gyermekfelügyeletre

módosítja.

(3) Ha a napközbeni gyermekfelügyeletté átalakuló családi napközi a 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján nyert befogadást, a támogatás fejében a szolgáltatás biztosítására vállalt kötelezettség lejáratának időpontjáig az átalakult szolgáltatás finanszírozására a 2016. december 31-én hatályos, a családi napközi szolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A napközbeni gyermekfelügyeletté átalakuló családi napközi a 2016. december 31-én hatályos, a családi napközi szolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályok szerint 2017. augusztus 31-éig elláthatja a gyermeket a kötelező óvodai nevelésben való részvétel ideje alatt is, ha a gyermek ellátásáról szóló megállapodást 2016. január 1-jét megelőzően megkötötték, és a szolgáltató megfelel az Nktv. 2015. december 31-én hatályos 8. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek. Ebben az esetben a gyermek 2017. augusztus 31-éig az óvodába járási kötelezettségét a napközbeni gyermekfelügyelet keretében is teljesítheti.

(5) A települési önkormányzatnak 2018. december 31-éig kell eleget tennie az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel megállapított 94. § (3a) bekezdésben foglalt kötelezettségének.

176. § (1) A 15. § (16) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2016. január 1-jén a szolgáltatói nyilvántartásban jogerősen bejegyzettként szereplő bölcsőde és fenntartója 98. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, valamint hivatalos nevét, székhelyének címét, ágazati azonosítóját, telephelyének hivatalos nevét, címét és ágazati azonosítóját, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi azonosító számát, továbbá az általa nyújtott szolgáltatás megnevezését a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv 2016. január 8-áig elektronikus úton adja át a köznevelés információs rendszerének adatkezelője részére a köznevelés információs rendszerében történő nyilvántartás céljából.

(2) A fenntartó képviseletére jogosult személy nevét, beosztását és elérhetőségét a fenntartó, az intézményvezető nevét és elérhetőségét az intézmény a kapcsolattartója útján adja át a köznevelés információs rendszerének adatkezelője részére a köznevelés információs rendszerében történő nyilvántartás céljából.

177–188. §