1997. évi XI. törvény — mi változott? 2026. január 1.

(3) A védjegylajstrom – a (2) bekezdés e) és f) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles nyilvántartás, amely a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a védjegylajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

### A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás

### A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a Lisszaboni Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentések

116/F. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy

- a) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet,

- b) a továbbításra irányuló kérelem tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat,

- c) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tartalmazza-e a származási ország megjelölését, a bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, az eredetmegjelölést, a termékjegyzéket és az eredetmegjelöléshez tartozó földrajzi területet,

- d) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés adatai megegyeznek-e a 116/E. § (1) bekezdésében említett eredetmegjelölésnek a lajstromban szereplő adataival,

- e) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést a Lisszaboni Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be, és

- f) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.

(2) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ha a továbbításra irányuló kérelem a hiánypótlást követően sem elégíti ki az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott követelményeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül a bejelentésnek az iparügyekért felelős miniszter részére történő megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a bejelentés tervezetének az Európai Bizottság részére történő, (4) bekezdés szerinti megküldésével.

(4) Az iparügyekért felelős miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés benyújtásától számított 9 hónapon belül határoz arról, hogy a bejelentés – a termékjegyzékben szereplő termékekre is figyelemmel – megfelel-e az e törvényben, valamint az (EU) 2019/1753 rendeletben meghatározott feltételeknek. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az iparügyekért felelős miniszter a Lisszaboni Megállapodás szerinti bejelentés tervezetének megküldésével értesíti az Európai Bizottságot a bejelentésről.

(5) Az Európai Bizottság és az iparügyekért felelős miniszter szükség esetén konzultációt folytat a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tervezetével kapcsolatban. Ha az Európai Bizottság a bejelentési kérelemmel kapcsolatban kedvezőtlen véleményt ad ki, az iparügyekért felelős miniszter erről értesíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(6) Ha az Európai Bizottság az értesítést követő két hónapon belül nem ad ki kedvezőtlen véleményt a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentésnek a Nemzetközi Irodához történő továbbításával kapcsolatban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja a bejelentést a Nemzetközi Iroda részére.

116/G. § (1) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Lisszaboni Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj megfizetése a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésének napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Lisszaboni Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés esetén a lajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.

116/H. § Az eredetmegjelölés Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés oltalma megszűnt.

### A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések

116/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentésről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés a következő adatokat tartalmazza:

- a) a földrajzi árujelző megnevezése,

- b) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nemzetközi lajstromszáma,

- c) a nemzetközi lajstromozás napja, és

- d) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma.

(2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján az eredetmegjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja, erről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl az (1) bekezdésben meghatározott adatok feltüntetésével.

116/K. § (1) Az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra nézve, hogy a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tárgyát képező megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzetközi Iroda által lajstromozott Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 113. § (5) bekezdése szerinti érdemi vizsgálatot.

(3) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nem felel meg a 113. § (5) bekezdésében vizsgált követelményeknek, erről a Lisszaboni Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (a továbbiakban: ideiglenes elutasítás).

(4) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja.

(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.

(6) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.

(7) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.