1997. évi XI. törvény — mi változott? 2023. január 1.

A 2021. szeptember 10. és 2023. január 1. között hatályba lépett módosítások. 71 sor került be, 36 sor került ki.

← Előző módosítás (2021. szeptember 10.)Következő módosítás (2023. május 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 133 változatlan sor ⋯

- a) kielégíti az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2–7. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból; valamint

- b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

### II. Fejezet — A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOKÉS KÖTELEZETTSÉGEK

### II. Fejezet — A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK

ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

### Védjegyoltalmi igény

9. § (1) A védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja.

⋯ 145 változatlan sor ⋯

(8) A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös védjegyoltalmi igényre is.

22. §

#### 22. §

### IV. Fejezet — HASZNÁLATI SZERZŐDÉS

⋯ 21 változatlan sor ⋯

25. § A használati szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom megszűnt.

### A használati szerződésre vonatkozó rendelkezésekjellege

### A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések

jellege

26. § (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2)

⋯ 145 változatlan sor ⋯

(3) A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.

35/A. §

#### 35/A. §

### A díjak visszakövetelése

⋯ 43 változatlan sor ⋯

(3) Védjegyügyekben nem alkalmazandó az Ákr. 3. §-a, 5. § (1) bekezdése, 13. § (8) bekezdése, 21. §-a, 26. §-a, 37. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 48. § (1)–(4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése, 74. § (1) bekezdése, 75. §-a, 76. §-a, 87. §-a, 94. § (2) bekezdése, 97. §-a, 127. § (2) bekezdése és 130. §-a.

(4) Védjegyügyekben nem alkalmazandók az Ákr. jogutódlásra vonatkozó rendelkezései, sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(4) Védjegyügyekben sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(5)

⋯ 34 változatlan sor ⋯

41. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.

(2) Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.

(2) Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább egy hónapos, de legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Többszöri, illetve három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás különösen indokolt esetben adható.

(3) A védjegyeljárásokban nem érvényesül az Ákr.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók az Ákr.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(3a) A védjegyeljárás több ellenérdekű ügyfél esetén az ügyfelek együttes kérelmére szünetel. A szünetelést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg. Egy eljárás csak egy alkalommal szünetelhet. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónap szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik.

(4) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.

(4a) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás – a 61/D. § (1) bekezdésében szabályozott eset kivételével – nem szünetelhet.

(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.

⋯ 27 változatlan sor ⋯

46. § (1) A védjegybejelentés iratait – a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – bárki megtekintheti.

(1a) A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.

(1a)

(2) Az Ákr.-ben szabályozott eseteken kívül nem tekinthetők meg a védjegylajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha az Ákr. rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.

⋯ 51 változatlan sor ⋯

46/D. § (1) Védjegyügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Védjegyügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre.

(2) Védjegyügyekben az ügyfél és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre.

### VIII. Fejezet — A VÉDJEGYLAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS

⋯ 59 változatlan sor ⋯

(3) A 38. § (2b) bekezdésétől eltérően a védjegybejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, képviselet esetén a bejelentő képviselőjének nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá – nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén – a kérelmező vagy képviselője aláírását.

(3a) Ha a bejelentő vagy képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a védjegybejelentési kérelemnek a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

(3a) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a kérelemnek a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

- a) a természetes személy bejelentő, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét,

- b) a nem természetes személy bejelentő, illetve képviselő adószámát.

- a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét,

- b) a c) pont szerinti szervezetektől eltérő, nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát, és

- c) a hivatali kapu tárhely használatára kötelezett szervezetek esetén a hivatali kapu rövid nevét és KRID azonosítóját.

(3b) A védjegybejelentést egyebekben a védjegybejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(6) A bejelentő a lajstromozásig – a 32. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – visszavonhatja a védjegybejelentést.

50/A. §

#### 50/A. §

### A bejelentés napja

⋯ 61 változatlan sor ⋯

### Adatközlés

57. §

#### 57. §

### Észrevétel

⋯ 66 változatlan sor ⋯

61/B. § (1) A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4–6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat

- a) a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója;

- a) a korábbi védjegy jogosultja és a használati szerződés alapján használati joggal bíró használója;

- b) az 5. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a hasznosítási szerződés alapján hasznosítási joggal bíró hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználási szerződés alapján felhasználásra jogosult személy;

- c) az 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a korábbi használó, továbbá az 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy;

- d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra.

(2)

(2) A felszólalást határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.

(3) A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(3) A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), azt részletesen indokolni kell, és mellékelni kell az alapul szolgáló bizonyítékokat.

(4) A felszólalásért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

61/C. § A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban – a felszólalás tárgyában – ügyfélként vesz részt.

61/D. § (1) Felszólalás esetén a felek számára – együttes kérelmük alapján – egy alkalommal legalább kettő, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell biztosítani egyezségkötésre. Ez alatt az időszak alatt az eljárás szünetel.

61/D. § (1) Felszólalás esetén a felek számára – együttes kérelmük alapján – egy alkalommal legalább kettő, de legfeljebb hat hónapos határidőt kell biztosítani egyezségkötésre. Ez alatt az időszak alatt az eljárás szünetel. Ha a felek a határidő lejártáig nem kérik az eljárás folytatását, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni, és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell.

(1a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Az eljárást befejező végzés és az egyezséget jóváhagyó határozat tárgyaláson kívül is meghozható.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(3) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.

(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni. Az írásba foglalt határozatot a kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban, a meg nem jelent felek részére pedig a kihirdetéstől számított három napon belül kézbesíteni kell.

(5) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

⋯ 107 változatlan sor ⋯

(7) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg, az árujegyzék pedig nem bővíthető.

65/A. §

#### 65/A. §

66. § (1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. §-ban előírt követelményeknek – ideértve a megújítási díj megfizetését is –, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. Ha a megújítási kérelem díját csak részben fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel arra vonatkozóan, hogy a megújítást az árujegyzék mely részére nézve kéri.

⋯ 41 változatlan sor ⋯

72. § (1) A védjegy törlését a 33. § alapján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben.

(2) A 4–6. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog vagy jogok jogosultja kérheti a védjegy törlését.

(2) A 4–6. § alapján a védjegy törlését kérheti

- a) a korábbi védjegy jogosultja és a használati szerződés alapján használati joggal bíró használója,

- b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a hasznosítási szerződés alapján hasznosítási joggal bíró hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználási szerződés alapján felhasználásra jogosult személy,

- d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra.

(3) A kérelemben meg kell jelölni a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat, a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A törlési kérelem – ha nem a védjegy teljes egészében való törlését célozza – irányulhat a védjegy árujegyzékének egy részére is.

(4) A törlési kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

(4) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra nem válaszol, a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el.

(4b) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kitűzött tárgyalást hivatalból – a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson – a tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével halaszthatja el.

(4c) A tárgyalás elhalasztása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg intézkedik.

(5) A tárgyalás folyamán hozott döntéseket a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(6) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(7) A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

73/A. § (1) A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a védjegy bitorlása miatt pert indítottak vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják.

73/A. § (1) A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha

- a) a védjegy bitorlása miatt pert indítottak és a per a kérelem benyújtásakor folyamatban van, vagy

- b) a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják, feltéve, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a gyorsított eljárással kapcsolatos kérelem előterjesztéséig nem került jogerősen elutasításra.

(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

⋯ 26 változatlan sor ⋯

(4) Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

76. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd – ha a védjegyjogosult a felhívásra határidőben nyilatkozik – írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének – teljes körű vagy részleges – megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)–(7) bekezdését alkalmazni kell.

76. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd – ha a védjegyjogosult a felhívásra határidőben nyilatkozik – írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének – teljes körű vagy részleges – megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás elhalasztására, a tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (4a)–(7) bekezdését alkalmazni kell.

(2) Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

⋯ 15 változatlan sor ⋯

- b) európai uniós védjegy: az európai uniós védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy;

- c) európai uniós védjegybejelentés: az európai uniós védjegyrendelet alapján tett – európai uniós védjegy lajstromozására irányuló – bejelentés.

76/B. §

#### 76/B. §

76/C. §

#### 76/C. §

### Az európai uniós védjegy bitorlásának jogkövetkezményei

76/D. § Az európai uniós védjegy bitorlására – az európai uniós védjegyrendelet 14. cikkében foglaltakkal összhangban – ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására.

76/D. § Az európai uniós védjegy bitorlására – az európai uniós védjegyrendelet 17. cikkében foglaltakkal összhangban – ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására.

### Nemzeti bejelentéssé való átalakítás

⋯ 28 változatlan sor ⋯

(4)

76/G. §

#### 76/G. §

### Európai uniós védjegybíróság

⋯ 119 változatlan sor ⋯

(5e) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom egészben vagy részben történő elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.

(6)–(7)

(6)

(7)

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a 48. § megfelelő alkalmazásával – bejegyzi a védjegylajstromba, hogy a Jegyzőkönyv 4bis cikke alapján a nemzetközi lajstromozás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott védjegy helyébe lépett.

### Átruházás és használati engedély hatályánakelutasítása

### Átruházás és használati engedély hatályának

elutasítása

76/R. § (1) Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, Magyarország területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély – részben vagy egészben – e törvény rendelkezéseibe ütközik, erről a Madridi Megállapodásban és a Jegyzőkönyvben meghatározott módon és határidőn belül – a Nemzetközi Iroda útján – értesíti a bejelentőt.

(2) A változás hatályának elutasításáról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okait, illetve terjedelmét.

⋯ 177 változatlan sor ⋯

93. § A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 389–391. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.

94. §

#### 94. §

### XII. Fejezet — VÉDJEGYPEREK

⋯ 139 változatlan sor ⋯

(8) A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minőség vagy egyéb jellemzők tanúsításáról rendelkező külön jogszabályok előírásait is.

### XV. Fejezet — A VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSAAZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE

### XV. Fejezet — A VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA

AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE

### A védjegyekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása

102. § Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmukra az e részben nem szabályozott kérdésekben a védjegyekre és oltalmukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a 96. § (1) és (3) bekezdésében, a 97. §-ban, valamint a 101. § (1)–(2) és (4) bekezdésében meghatározott okokra tekintettel is lehet észrevételt tenni.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(3) Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.

104. §

#### 104. §

### Kizáró okok

⋯ 89 változatlan sor ⋯

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7)–(9)

(7)

(8)

(9)

### A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás

113. § (1) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket és az egyéb mellékleteket. A bejelentési kérelemnek tartalmaznia kell a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat. A bejelentést egyebekben a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól és az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtásáról szóló jogszabályokban meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

⋯ 17 változatlan sor ⋯

(7) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az (1)–(5) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a törvény árujegyzékre utal, azon a termékjegyzéket kell érteni.

113/A. §

#### 113/A. §

### A törlési és a megszűnés megállapítási eljárás

114. § A földrajzi árujelző oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72–74. §-ok, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban pedig a 75. és 76. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

114. § A földrajzi árujelző oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72–74. §, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban pedig a 75. és 76. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a törlési és megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban kizárólag a lajstromba bejegyzett jogosultakat hívja fel nyilatkozattételre.

### Bírósági eljárás a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatban

⋯ 204 változatlan sor ⋯

## KILENCEDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

### XVIII. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; ÁTMENETIÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

### XVIII. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; ÁTMENETI

ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

### A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok

117. § (1) E törvény 1997. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

⋯ 29 változatlan sor ⋯

(5) A 3. § (2) bekezdésének 2009. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell azokban az ügyekben is, amelyek 2009. augusztus 1-jén folyamatban voltak.

120. §

#### 120. §

120/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⋯ 63 változatlan sor ⋯