1997. évi XI. törvény — mi változott? 2016. július 5.

A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai uniós védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B–X/D. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.

## HARMADIK RÉSZ — AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGYRENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

### X/A. Fejezet — AZ EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGY ÉS A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYBEJELENTÉS

- a) európai uniós védjegyrendelet: a Tanács 207/2009/EK rendelete az európai uniós védjegyről;

- b) európai uniós védjegy: az európai uniós védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy;

- c) európai uniós védjegybejelentés: az európai uniós védjegyrendelet alapján tett – európai uniós védjegy lajstromozására irányuló – bejelentés.

76/B. §

### Az európai uniós védjegy mint korábbi védjegy

76/C. § (1) A 4. § és az 5. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az európai uniós védjegy – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – ugyanolyan korábbi védjegynek minősül, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy.

(2) A 4. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában az európai uniós védjegyrendelet 9. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében az Európai Unióban jóhírnevet élvező korábbi európai uniós védjegyet kell figyelembe venni.

(3) A 4. § (3) bekezdésének alkalmazásában a megjelölés akkor nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi európai uniós védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt az európai uniós védjegyrendelet 15. cikkének megfelelően.

(4) E törvény alkalmazásában a 18. § előírásainak megfelelő használatra való utaláson európai uniós védjegy esetében az európai uniós védjegyrendelet 15. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatra való utalást kell érteni.

(5) A belenyugvás (17. §) szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a korábbi védjegy európai uniós védjegy és a későbbi védjegy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy.

### Az európai uniós védjegy bitorlásának jogkövetkezményei

76/D. § Az európai uniós védjegy bitorlására – az európai uniós védjegyrendelet 14. cikkében foglaltakkal összhangban – ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására.

76/E. § (1) Európai uniós védjegybejelentés vagy európai uniós védjegy átalakítására irányuló – az európai uniós védjegyrendelet 113. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött – kérelem alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a VII–IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel – megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást.

(5) A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást az európai uniós védjegyrendelet 112. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3) bekezdését az európai uniós védjegyrendelet 114. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.

(6) Európai uniós védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult eljárásban – a bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az európai uniós védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §).

(7) Az európai uniós védjegybejelentés vagy az európai uniós védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és az (1) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII–IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

### Az európai uniós védjegy szenioritása

76/F. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel kapcsolatban az európai uniós védjegyrendelet 34. és 35. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt, törölhető, illetve oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei mind a kérelem benyújtásának napján, mind a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak.

(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni, hogy a védjegy szenioritását igényelték európai uniós védjeggyel kapcsolatban. A szenioritás elvesztését szintén be kell jegyezni a védjegylajstromba.

(3) A védjeggyel kapcsolatos minden tényt és körülményt – különösen a használati engedélyt, a jelzálogjogot, valamint a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok más megterhelését, továbbá e jogok átszállását és átruházását – be kell jegyezni a védjegylajstromba azt követően is, hogy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását európai uniós védjeggyel kapcsolatban igényelték.

(4) Az európai uniós védjegyet mint korábbi védjegyet (76/C. §) a szabályszerűen igényelt szenioritásával kell figyelembe venni akkor is, ha az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott azon védjegy oltalma, amelynek szenioritását igényelték az európai uniós védjeggyel kapcsolatban.

### Európai uniós védjegybíróság

76/H. § (1) Magyarországon a Fővárosi Törvényszék jár el első fokon – a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételben – az európai uniós védjegyrendelet 95. cikkének (1) bekezdésében meghatározott európai uniós védjegybíróságként.

(2) A Fővárosi Törvényszék határozata elleni fellebbezés elbírálása – másodfokon eljáró európai uniós védjegybíróságként – a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.

95. § (1) A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. §, illetve a 19. § (5) bekezdése alapján a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint az európai uniós védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 110. és 111. cikke, illetve 165. cikkének (5) bekezdése alapján az európai uniós védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. E perekben a Fővárosi Törvényszék a 78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el.

(2) Az európai uniós védjegy mint korábbi védjegy viszonylagos kizáró okként akkor vehető figyelembe, ha a védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vagy a Magyarországot megjelölő bejelentést 2004. május 1-jét követő bejelentési nappal tették, illetve, ha a védjegyet ilyen bejelentési nappal lajstromozták.

- a) a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 2015/2424/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;