1997. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2025. január 1.

- a) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem;

- f) hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató: olyan magántulajdonban álló egészségügyi szolgáltató, amely olyan közfinanszírozott ellátást nyújt a biztosítottak széles köre számára, amelyet állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban vagy fenntartásban álló egészségügyi szolgáltató, vagy az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ nem, vagy olyan kis mértékben végez, amely nem képes az ellátást igénybe vevő biztosítottak széles körű ellátására.

(1d) Az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti eljárását az (1c) bekezdés szerinti vélemények beérkezéséig, legfeljebb azonban a kérelem beérkezésétől – ha hiánypótlásra került sor, a hiánypótlás teljesítésétől – számított 60 napig felfüggeszti.

(3) Az Alapítvány méltányosságból támogatást nyújthat – a 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek térítési díjához, valamint a Magyarországon társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető azon gyógyászati segédeszközök árhoz, amelyek árajánlatban szereplő egy mennyiségi egységre vetített bruttó ára meghaladja a mindenkori bruttó minimálbér havi összegének kétszeresét. Az Alapítvány jogköre nem terjed ki a 26. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra. Az Alapítvány döntéseit az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében hozza meg.

(5) Az Alapítvány (3) bekezdés szerinti feladatára rendelt vagyon a központi költségvetésből az Alapítvány céljainak finanszírozására elkülönített összeg, amelyet az Alapítvány a (3) bekezdés szerinti célból továbbadhat. Az Alapítvány az ezen forráson túl egyéb bevételeit is a (3) bekezdés szerinti célra fordítja.

(6) A támogatás elszámolása során, a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő elszámoló szervezet igénybevétele esetén az Alapítvány (3) bekezdés szerinti célja teljesítése során az általa megítélt támogatást az elszámoló szervezet felé a vele kötött megállapodásban és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint megtéríti. Az Alapítványnak az általa megítélt támogatásról szóló döntése közokirat, amelynek tartalmát – a felhasználáshoz, elszámoláshoz szükséges mértékben és ideig – a biztosított mellett az elszámoló szervezet, valamint az Alapítvány méltányossági döntésével érintett gyógyszertár és egészségügyi szolgáltató ismerheti meg

- b) megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, így különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek,

- d) nem áll semmilyen, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban olyan orvossal, aki a szolgáltatót működtető társaságban vezető tisztségviselő vagy abban ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik, és

- e) nem rendelkezik járóbeteg-szakellátás nyújtására vonatkozó érvényes működési engedéllyel.

(2a) A (2) bekezdés szerinti szerződés nem köthető olyan szolgáltatóval, amelynek ugyanazon szolgáltatás árhoz nyújtott támogatással történő nyújtására korábban kötött szerződése legalább két alkalommal, a szolgáltató súlyos szerződésszegése miatt az egészségbiztosító által felmondásra került, a második alkalommal történő felmondástól számított 10 évig.

(8) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató megtéríti a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vagy gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult, amennyiben az egészségbiztosító az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató vagy a szolgáltató orvosa gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást nem a finanszírozási eljárásrendnek megfelelően, ennek hiányában nem a kiemelt és emelt társadalombiztosítási támogatásra jogosító indikációnak megfelelően vagy jogosulatlanul rendelt. Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vagy gyógyászati ellátás rendelése a rendelés időpontjában érvényes szakorvosi javaslat alapján történt és az (5a) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn, a szakorvosi javaslatot adó, finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató téríti meg a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.

39/A. § (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

- a) a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követő negyvenkét napon belül születik, vagy

- b) a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

(3) A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168 napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

- a) a (2), (3) és (4a) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 100%-a,

(4b) A (4a) bekezdés akkor alkalmazható, ha a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon – a 48/A. § (2) bekezdése szerint folyamatos – biztosítási jogviszonyban áll, mint amelyből az előző gyermekre tekintettel a csecsemőgondozási díj megállapításra került.

(9) A (4c) bekezdés szerinti összegben megállapított csecsemőgondozási díj összegét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

(4) A gyermekgondozási díj az (1) bekezdés alapján legkorábban a nevelt gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölésének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(5) A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-ának harmincad része, a gyermekgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap 70%-a.

(7) Az (1)–(6) bekezdés szerint megállapított gyermekgondozási díjra alkalmazni kell a 42/A. § (4) bekezdését, a 42/C. § (1) bekezdés b)–g) pontját, a 42/D. § (7) és (8) bekezdését azzal, hogy a 42/C. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.

(8) Az (5) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

(1b) Ha az egyik szülőt egyedülállónak kell tekinteni, ugyanazon gyermekre tekintettel a másik szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, kivéve azon szülőt, aki a maga vagy házastársa (élettársa) egészségi állapotára tekintettel e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak alapján egyedülállónak minősül.

- b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt,

- c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt, vagy

- d) szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról (szállásról) a szakképző intézmény által felügyelt szakirányú oktatás helyszínére vagy onnan a lakására (szállására) közlekedve, menet közben következett be.

történt.

(2a) A jogalap nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét köteles megtéríteni

- a) a foglalkoztató és egyéb bejelentésre kötelezett szerv, ha az egészségügyi szolgáltatás jogalap nélküli igénybevétele, a biztosítási jogviszony megszűnésére, szünetelésére vonatkozóan az egészségbiztosítás jogviszony-nyilvántartásába történő bejelentés elmulasztásának, késedelmes teljesítésének, vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye,

- b) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vett magánszemély, ha a magánszemély vagy törvényes képviselője valótlan nyilatkozata alapján szerez jogosultságot térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokra, és utólag megállapítják, hogy nem Magyarországon volt jogosult térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az érintett szerv vagy személy a (2a) bekezdésben meghatározott körülménynek az egészségbiztosítási szerv általi tudomásszerzésétől számított öt éven belül kötelezhető az egészségügyi szolgáltatás költségének megtérítésére. Nincs helye megtérítésnek, ha az érintett egészségügyi szolgáltatás nyújtásától számított 15 év már eltelt.

(5) Az Ákr. 125. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a 68. § szerinti követelés érvényesítése a 18. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul, akkor a megtérítésre irányuló eljárás során a szakhatóság közreműködésével felmerült költséget a 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési meghagyásban kötelezett személy viseli.

68/C. § (1) Aki társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, de az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség fennállása miatt E. Alapból finanszírozott szolgáltatónál egészségügyi szolgáltatást vett igénybe, köteles a Magyarország területén tartózkodó, egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítás keretében nem jogosult személyek egészségügyi ellátásának, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti térítési díjat az egészségügyi szolgáltató részére megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatásról kibocsátott számla alapján és a szolgáltató fizetési felszólításának eredménytelenségét követően a követelést a szolgáltató székhelye szerinti egészségbiztosító érvényesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettet az egészségügyi ellátás térítési díjaként előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege nem éri el az 1000 forintot.

- c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal,

- d) a 68/C. § szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással

érvényesíti. A fizetési meghagyás hatósági határozat.

(2) A 66–68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 68/B. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől, valamint a 68/C. §-on alapuló követelés az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség fennállása miatt igénybe vett egészségügyi szolgáltatástól számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66–68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, a családtámogatási feladatokat ellátó szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, valamint a szociális igazgatás szerve a rá vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén a nyilvántartásba felvett adatok azon körét ismerheti meg – figyelemmel az Eüak. rendelkezéseire is – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel, amely tevékenységéhez közvetlenül szükséges.

(10) A (4) bekezdés szerinti kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató alatt a Magyar Honvédség vonatkozásában a Magyar Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervét kell érteni.

82/Z. § (1) A 26/D. § (1) bekezdése szerinti Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért a 26/D. § (3) bekezdése alapján a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért bírósági bejegyzését követő 31. naptól (a továbbiakban: Kezdőnap) benyújtott kérelmek alapján jár el.

(2) A 26/D. § (3), (5), (6) és (9) bekezdésében foglaltakat a Kezdőnaptól kell alkalmazni.

(2q) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 26/D. § (6) bekezdése szerinti megtérítés részletszabályait, valamint az elszámoló szervezetre vonatkozó feltételeket rendeletben határozza meg.