1997. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2024. szeptember 1.
A 2024. július 1. és 2024. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 7 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. július 1.)Következő módosítás (2024. november 2.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 293 változatlan sor ⋯
- k) a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kivételével a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, valamint az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/C. §-a szerinti engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás,
- l) a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások,
- m) a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás és étkezés, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,
- n) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,
- n) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott középiskolás járművezetők kivételével a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,
- o) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok,
- p) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás,
- q) hatósági eljárásban alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok, vizeletvizsgálatok,
⋯ 1390 változatlan sor ⋯
(4) Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, és ezért az egészségbiztosítás ellátásai közül a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz összege magasabb összegben kerül megállapításra, úgy a különbözet kiutalására akkor kerülhet sor, ha az meghaladja az ezer forintot.
(5) A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz és a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: személyre szabott ügyintézési felület) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus úton (a továbbiakban: elektronikus út) nyújthatja be.
(5) A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz és a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: személyre szabott ügyintézési felület) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elektronikus úton (a továbbiakban: elektronikus út) nyújthatja be.
(5a) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmek benyújtása, továbbá a kifizetőhely feladatellátása során az egészségbiztosító által rendszeresített, az egészségbiztosító honlapján, illetve a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
(11) Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi IV. törvény (a továbbiakban: kerekítési törvény) szerinti kerekítési szabályokat az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, a baleseti táppénz, az utazási költségtérítési támogatás, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás és az 50. § (5) bekezdése szerinti segély iránti kérelmek elbírálásakor kizárólag a folyósítás során kell alkalmazni olyan módon, hogy a kerekítést az adott időszakra vonatkozóan folyósítandó ellátás bruttó összegére és az ellátásból teljesített levonás után fennmaradó összegre vonatkozóan is végre kell hajtani. Az ellátások megállapítása és összegük módosítása során a naptári napi alapot, illetve összeget a kerekítési törvény szerinti kerekítési szabályokra tekintet nélkül, két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
(12) Az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének a 42/D. § (4), (9) és (11) bekezdése és 42/E. § (9) bekezdése szerinti felülvizsgálatáról szóló tájékoztatását az ellátásban részesülő személy (a továbbiakban: ellátott) részére – amennyiben az ellátott biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkezik – az Eüsztv. szerinti elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az Eüsztv. 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy az Eüsztv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.
(12) Az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének a 42/D. § (4), (9) és (11) bekezdése és 42/E. § (9) bekezdése szerinti felülvizsgálatáról szóló tájékoztatását az ellátásban részesülő személy (a továbbiakban: ellátott) részére – amennyiben az ellátott ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkezik – a Dáptv. szerinti elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a Dáptv. 25. §-ában és 26. § (1)–(6) bekezdésében, valamint a 27. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.
(13) Az egészségbiztosítási szerv a tárgyév december 1. napján csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülő ellátottat a tárgyév december 15. napjáig elektronikus úton tájékoztatja az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és annak következményeiről a tárgyévet követő év vonatkozásában. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az Eüsztv. 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy az Eüsztv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.
(13) Az egészségbiztosítási szerv a tárgyév december 1. napján csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülő ellátottat a tárgyév december 15. napjáig elektronikus úton tájékoztatja az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és annak következményeiről a tárgyévet követő év vonatkozásában. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a Dáptv. 25. §-ában, 26. § (1)–(7) bekezdésében és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül –joghatás nem kapcsolódik.
(14) Az egészségbiztosítási szerv az általa kifizetett pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, baleseti táppénz és méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a naptári évet követő január 31. napjáig az igazolást elektronikus úton küldi meg. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az Eüsztv. 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy az Eüsztv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.
(14) Az egészségbiztosítási szerv az általa kifizetett pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, baleseti táppénz és méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a naptári évet követő január 31. napjáig az igazolást elektronikus úton küldi meg. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a Dáptv. 25. §-ában, 26. § (1)–(7) bekezdésében és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. Ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címmel nem rendelkező ellátott részére a tájékoztatás postai úton is kézbesíthető. A tájékoztatáshoz – annak kézbesítési módjától függetlenül – joghatás nem kapcsolódik.
### Betegség és anyaság esetére járó
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(1a) Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti természetes személynek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet, továbbá a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a 42/E. § szerinti gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtania.
(1b) A kérelemnek az (1a) bekezdés szerinti előterjesztése során az eljárást kezdeményező természetes személy ügyfél ügyintézési rendelkezést tesz, amelyben nyilatkozik arról, hogy vállalja-e az Eüsztv. 14. §-a szerinti követelmények teljesítését. Elektronikus úton történő kapcsolattartás választása esetén az egészségbiztosítási szerv az eljárás során keletkező döntéseit, iratait, nyilatkozatait az Eüsztv. 15. § (2) bekezdése szerint kézbesíti.
(1b) A kérelemnek az (1a) bekezdés szerinti előterjesztése során az eljárást kezdeményező természetes személy ügyfél ügyintézési rendelkezést tesz, amelyben nyilatkozik arról, hogy vállalja-e a Dáptv. 25–27. §-a szerinti követelmények teljesítését. Elektronikus úton történő kapcsolattartás választása esetén az egészségbiztosítási szerv az eljárás során keletkező döntéseit, iratait, nyilatkozatait a Dáptv. 25–27. §-a szerint kézbesíti.
(1c) Az (1b) bekezdést az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztése során akkor kell alkalmazni, ha a foglalkoztató kifizetőhellyel nem rendelkezik.
⋯ 409 változatlan sor ⋯
82/K. § Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
82/L. § Ha az egészségbiztosítási szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a 19/A. § (1a) bekezdésének a 2016. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni.
#### 82/L. §
82/M. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
⋯ 219 változatlan sor ⋯