1997. évi LXXXII. törvény — mi változott? 2025. március 1.
A 2024. január 1. és 2025. március 1. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 3 sor került ki.
⋯ 53 változatlan sor ⋯
- t) zárt pénztár: olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza,
- u) szakmai egyesület: olyan egyesület, amelyben a taggá válás feltétele valamely szakmához való tartozás,
- v) a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag egyéni számlaegyenlege, valamint a Pénztárak Garanciaalapja garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek az egy főre jutó összege.
- x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, illetve állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1–3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,
- x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, illetve állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1–3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,
- y) közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs,
- z) szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést végez, valamint a pénztár tagja részére járadékszolgáltatást teljesítő biztosító intézet. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez,
- zs) értékelési különbözet céltartaléka: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti (választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén választható befektetési portfóliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg;
⋯ 1466 változatlan sor ⋯
(3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.
(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.
(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészségnek az ügyfélre vagy a pénztári szerződésre vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.
(5)
(5) A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a pénztár a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.
(6)
⋯ 808 változatlan sor ⋯