1997. évi LXXXII. törvény — mi változott? 2018. július 1.
A 2018. január 1. és 2018. július 1. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. január 1.)Következő módosítás (2018. augusztus 8.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 543 változatlan sor ⋯
elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,
- c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy
- c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy
- d) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
34/A. § A vezető tisztségviselőnek jelölt személy a megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.
⋯ 254 változatlan sor ⋯
- a) aki 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta,
- b) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét állami felügyelete visszavonta,
- c) aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más hatóság végleges határozatban a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott.
- c) aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ügydöntő határozatával büntetőjogi felelősségét megállapította. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más hatóság végleges határozatban a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott.
- d) aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Ptk. hatálya alá tartozó gazdasági társaságnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,
- e) akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a pénztár biztonságos működését.
⋯ 647 változatlan sor ⋯
- b) az Alappal,
- c) az Állami Számvevőszékkel,
- d) a pénztárak törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel,
- e) a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
- e) a folyamatban levő büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, illetve pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel,
- f) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
- g) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
- h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
⋯ 6 változatlan sor ⋯
- o) alapvető jogok biztosával,
- p) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.
szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése esetén.
(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.
(4) A pénztár a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő adatokról.
(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.
(5)–(7)
⋯ 779 változatlan sor ⋯