1997. évi LXXXII. törvény — mi változott? 2015. január 1.

- zsj) hozamgarantált tőke: a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének 3. számú mellékletben foglaltak szerint kiszámított legkisebb összege, melyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint garantál;

- zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírására, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartására;

(2) Alapításnak minősül, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett a jogerős tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése minősített (kétharmados) többséggel úgy dönt, hogy az e törvényben meghatározott pénztári feladatokat is ellát. Ebben az esetben a pénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár egy jogi személy, mely az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően működik. Az alapítás során az önkéntes nyugdíjpénztár jár el alapítóként. Ahol a törvény alapító okiratot vagy SzMSz-t említ, ott az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös alapszabályát kell érteni. A közös alapszabály az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően tartalmazza a magánnyugdíjpénztári tevékenység megkezdésének időpontját, működési területét, tagsági körét, valamint a 35. §-ban foglaltakat.

- a) tagsági jogviszonyát valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani,

(5) A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles a foglalkoztatójának bejelenteni az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát.

- i) a 28. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyösszegű szolgáltatás igénybevételével;

- j) a törvény 24. § (15) bekezdésében foglalt megszüntetéssel, a megszüntetés napjával

(3) A pénztár a tagsági jogviszony megszűnéséről és módjáról értesíti a Felügyeletet.

24. § (1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása, valamint a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó módszertani útmutató átvételének aláírással történő igazolása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza meg és a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján – a bejelentés tartalmától függetlenül – a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával, vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.

(15) Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény hatálybalépését követően pénztártaggá vált természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, 2012. március 31. napjáig kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átutalását.

(16) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének szándékát a (15) bekezdésben meghatározott időpontig annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik. A pénztár a tag tagsági jogviszonyát 2012. május 31-ével szünteti meg (a megszüntetés napja).

(17) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A magánnyugdíjpénztár az átadásra kerülő követelések értékét 2012. október 12. napjáig a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban (a továbbiakban: állampapír) és pénzben teljesíti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. A magánnyugdíjpénztár 2012. május 31. napjával köteles a visszalépő tagok portfóliójában lévő eszközöket elkülöníteni, és ezen eszközöket az átadás napjáig köteles elkülönítetten kezelni, azzal, hogy 2012. szeptember 30. napjáig a visszalépő tagok portfólióját oly módon köteles átalakítani, hogy az állampapírtól eltérő pénzügyi eszközök helyett állampapírba vagy pénzbe helyezi át a visszalépő tagok követelését. A követelésnek legalább a visszalépő tag – 2012. május 31-ei értéknapon fennálló – portfólióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét állampapírban kell teljesíteni a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap értékpapírszámlájára. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tulajdonába kerülnek.

(19) A tagsági jogviszonyát megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéni számla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartásra. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától (2012. május 31.) kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének időpontjáig nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben kell nyilvántartani.

(20) Az Mpt. 24. § (15) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok esetében a visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy 2012. április és május hónapokra a KSH által közzétett, 2012. márciusra vonatkozó inflációs rátát kell alkalmazni.

27. § (1) A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott típusú járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy a 28. §-ban foglaltak szerint egyösszegű kifizetésként teljesíti. A pénztár szolgáltatásainak jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem szolgáltatás.

(2) A járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) lehet:

- a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék),

- b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék),

- c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék),

- d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

- b) annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában a 180 hónap számításánál – nem teljes naptári hónap esetén – 30 naptári napot kell egy hónapnak tekinteni.

(3) Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.

### A szolgáltatás fedezeteés a szolgáltatás megállapítása

31. § (1) A pénztár járadékos időszakban lévő tagjai járadékszolgáltatását a járadék 32. § szerinti folyósításával vagy biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesítheti. A folyósítás módja a pénztár szolgáltatási szabályzata szerint járadékonként különböző lehet.

(2) A járadékszolgáltatás megállapítása az egyéni számla egyenlegének – aktuáriusi módszerek alapján – a pénztártag által választott életjáradékra, illetőleg a 28. § b) pontjában meghatározott feltételek szerint egy összegre való átváltásával történik. A járadék megállapításánál alkalmazott egységes halandósági táblában a férfi és női halandóságot egyaránt figyelembe kell venni. A járadékot a biztonsági tartalékok képzésére és a folyósítás várható költségeire is figyelemmel kell megállapítani.

(3) A pénztár tagságára és halandósági viszonyaira vonatkozóan a pénztárnak évente biztosításmatematikai statisztikai jelentést kell készítenie a Felügyelet részére. A pénztárnak a pénztárra vonatkozó biztosításmatematikai statisztikai jelentéseit figyelembe kell venni az aktuáriusi számításoknál. A halandósági tábla összeállításának és alkalmazásának feltételeit, valamint a biztosításmatematikai statisztikai jelentés szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A választott szolgáltatás fedezetének képzése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.

### A pénztár szolgáltatási tevékenységének feltételei

32. § (1) A pénztár szolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadék-szolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.

(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának legalább az életjáradékra és valamelyik, a kedvezményezettre is kiterjedő szolgáltatásra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. A tevékenységét kezdő pénztár szolgáltatási szabályzata nem tartalmazhat saját folyósítású járadékot. Amennyiben a pénztár valamely járadékát saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez huszonötezer fő alatti taglétszám esetén legalább 3 évvel, egyéb esetben 1 évvel a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Felügyelet engedélyét.

(3) A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenység feltételei:

- a) a pénztár saját demográfiai viszonyaira vonatkozó, e törvényben előírt statisztikákat vezette, ebből a pénztárra vonatkozó halandósági táblát elkészítette, valamint a járadék biztonságos nyújtásához szükséges számú nyugdíjas korú tagja van, és az ezeket alátámasztó számításokat a Felügyeletnek benyújtotta,

- b) az 58. § szerinti saját tevékenységi tartaléka van,

- c) biztonsági tartalékot képez,

- d) a 47. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező aktuáriust alkalmaz.

33. § (1) A pénztár járadékszolgáltatási kötelezettsége a Bit. hatálya alá tartozó, valamely, az ügyfél védelmi alapban tagsággal rendelkező biztosítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. A járadék vásárlásának forrása a pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. A biztosítóintézettől vásárolható járadékok azonosak azzal, amelyet a pénztár maga is felajánlhat [27. § (2) bekezdés].

(3) Az ügyvezető elláthatja a (2) bekezdés c), f) pontban meghatározottak feladatát is, amennyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel.

53. § (1) Az igazgatótanács évente a közgyűlés elé terjeszti a pénztár rövid távú és hosszú távú pénzügyi tervét. A pénztár hosszú távú pénzügyi tervet első ízben a működés megkezdését követő ötödik évben készít. A pénzügyi terv nem lehet ellentétes a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási és beszámolási szabályokkal, valamint a pénztár szabályzataival.

(2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről. A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot.

(3)–(8)

54. § (1) Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves ütemezésben készül.

(2) A hosszú távú terv elsődlegesen a pénztár várható működési költségei és szolgáltatásai fedezete alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi terv az időszakon belül legalább éves ütemezésben készül, kiegészítve a hosszú távra alkalmazott feltételezésekkel.

(3) Az éves pénzügyi terv időtartama megegyezik a számviteli jogszabályokban meghatározott üzleti év időtartamával.

62. § (1) A tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolását – ideértve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását is – legalább havonta kell elvégezni.

62/A. § A fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a pénztár jogosult a működési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 Ft-tal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.

(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát.

### Ágazatok vegyes pénztárrá alakulása, szétválása

81/A. § (1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár, valamint tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) alakulhat át (ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása). Az átalakulás során a bírósági bejegyzéssel a magánnyugdíjpénztár önálló jogi személyisége megszűnik, valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő vegyes pénztár magánnyugdíjpénztári ágazatát illeti, illetve terheli.

(2) Ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása esetén a tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 50. § (4) bekezdésében, valamint az 56. §-ban előírtaknak való megfelelést igazoló dokumentumokat is.

- b) szükség szerint, de legalább évente biztosításmatematikai előrejelzés készítése az Alap garanciális kifizetési kötelezettségeinek a tárgyévet követő időszakban várható alakulásáról.

- c) a pénztártagtól kapott megbízás esetén a károsult egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárásban való képviselete,

- b) ha a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét,

- b) a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét – amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét – a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti,

- c) kiegészíti a szolgáltatási tartalékot, ha az aktuáriusi értékelés szerint a járadék folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalék szintje a likviditási tartalék demográfiai tartalékának felhasználása után sem éri el a szolgáltatásra jogosult pénztártagok tagonként meghatározott követelésének összegét.

90. § (1) Az a pénztár, amelynek fizetési kötelezettsége miatt az Alap – a 89. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével – kifizetést teljesített, az Alap igazgatósága által meghatározott módon ennek összegét és az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az Alap részére megtéríti és az Alap a Felügyeletnél hivatalból kezdeményezi a személyes felelősség megállapítását.

91. § Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden pénztárra nézve azonos elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határozza meg.

93. § (1) Az Alap eszközeinek évi átlagos értéke nem lehet kevesebb a pénztárak összesített eszközei értékének 0,1 százalékánál, és nem haladhatja meg az 1,5 százalékot. Amennyiben az Alap eszközeinek éves átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Alap köteles a feltöltésre vonatkozó javaslatot kidolgozni. A javaslatot a Felügyelet hagyja jóvá.

(2) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap e törvényben előírt fizetési kötelezettségének teljesítését nem fedezik. A pénztárnak a rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesítenie.

(3) Ha az Alap eszközeinek mértéke az (1) bekezdésben meghatározott legmagasabb mértéket meghaladja, az Alap igazgatósága a garanciadíj befizetését szünetelteti.

(4) A pénztár a rendkívüli befizetés mértékével a 62/A. §-ban meghatározott jóváírási mértéket csökkentheti, amennyiben annak elrendelésére a 89. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettség következtében kerül sor.

125. §

126. §