1997. évi LXXVIII. törvény — mi változott? 2017. június 15.
A 2017. április 27. és 2017. június 15. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2017. április 27.)Következő módosítás (2017. december 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 177 változatlan sor ⋯
(3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése – különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás – érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:
- a) a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével,
- b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet,
- b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint nem csökkenhet,
- c) a települések beépítésre szánt területeinek összességét – ott, ahol az fizikailag lehetséges – beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdekében,
- d) a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területek jelölhetők ki,
- e) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület.
⋯ 86 változatlan sor ⋯
(7)
13/A. § A településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia készítéséhez, és a településképi követelmények meghatározásához szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a településrendezési és településfejlesztési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.
### A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések
14. § (1) A fővárosban a településfejlesztési koncepcióra és az integrált településfejlesztési stratégiára vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
⋯ 863 változatlan sor ⋯
(3) Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban jogerősen elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja.
(3a) Ha az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásában kormányrendeletben meghatározott szakkérdést vizsgál, az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve, ha szakhatósági eljárás lefolytatására is sor kerül.
(3a) Ha az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásában kormányrendeletben meghatározott szakkérdést vizsgál, az ügyintézési határidő
- a) ipari rendeltetésű vagy mezőgazdasági tevékenység végzésére szolgáló épület esetében 30 nap,
- b) egyéb esetben 35 nap,
kivéve, ha szakhatósági eljárás lefolytatására is sor kerül.
(3b) Az összevont telepítési eljárás során az építésügyi hatóság számára irányadó ügyintézési határidő
- a) a telepítési hatásvizsgálati szakaszban
⋯ 444 változatlan sor ⋯