1997. évi LXVIII. törvény — mi változott? 2025. január 1.
A 2024. szeptember 1. és 2025. január 1. között hatályba lépett módosítások. 22 sor került be, 14 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. szeptember 1.)Következő módosítás (2025. január 15.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 15 változatlan sor ⋯
(3) A katonai tanácsokkal rendelkező bíróságokon igazságügyi alkalmazottként hivatásos szolgálati viszonyban álló katonák, az OBH-nál – honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátására – a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai vezénylés alapján teljesíthetnek szolgálatot.
(4) E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő, valamint szakértőjelölt szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvénynek és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(4) E törvény hatálya alá tartozó
- a) igazságügyi szakértő szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvénynek (a továbbiakban: Szaktv.) és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit,
- b) szakértő gyakornok szolgálati viszonyára a Szaktv. 8. § (2) bekezdését, 17. § (3) bekezdését, valamint a 47. § (5) bekezdését,
- c) végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit
is alkalmazni kell.
(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyára más jogszabály rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény elrendeli.
(6) E törvény rendelkezéseit – az e törvényben meghatározott esetben és körben – a nyugalmazott igazságügyi alkalmazottakra, valamint az igazságügyi alkalmazottak és a nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak közeli hozzátartozóira is alkalmazni kell.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,
- b) a technikus,
- c) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,
- c) az igazságügyi szakértő és a szakértő gyakornok,
- d) a tisztviselő,
- e) az írnok, valamint
- f) a fizikai dolgozó.
⋯ 18 változatlan sor ⋯
5. § (1) Az igazságügyi szakértő a feladatkörébe tartozó ügyekben a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésére, továbbá megbízás alapján szakvéleményt ad.
(2) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői kinevezéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében – az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével – közreműködik a szakvélemény előkészítésében.
(2) A szakértő gyakornok az igazságügyi szakértői kinevezéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében – az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével – közreműködik a szakvélemény előkészítésében.
(3) Szakértő gyakornok az, aki a Szaktv. 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak – a b) pont bb) alpont és d) pont kivételével – megfelel, és vele szemben a Szaktv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
6. § (1) Az igazságügyi szervnél – a 3–5. §-okban foglaltakon kívül – az érdemi és az ügydöntő feladatokat középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Tisztviselő a főtanácsadó, a bírósági ügyintéző, továbbá a végrehajtási ügyintéző is.
(1a) A Kúrián és az OBH-ban foglalkoztatott főtanácsadó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselő.
⋯ 97 változatlan sor ⋯
(3) Egyéb igazságügyi szervhez igazságügyi szakértővé az nevezhető ki, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértő.
(4) Szakértőjelöltnek a szakterületnek megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki.
(4) Szakértő gyakornoknak a szakterületnek megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki.
(5) A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a tisztviselő és az írnok a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A (7) bekezdés szerinti jogszabály meghatározott iskolai végzettségű tisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.
(5) A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő, a szakértő gyakornok, a tisztviselő és az írnok a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A (7) bekezdés szerinti jogszabály meghatározott iskolai végzettségű tisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.
(6) A munkáltató a munkakörre előírt szakvizsga vagy egyéb vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben – legfeljebb öt évre – halasztást engedélyezhet.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
- aa) az OBH és a bíróságok képesítési követelményei esetében az OBH elnöke véleményének kikérésével,
- ab) az OBT képesítési követelményei esetében az OBT véleményének beszerzése mellett,
- b) egyéb igazságügyi szerv esetében – a c) pontban foglalt kivétellel – az a miniszter,
- c) az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi szakértője és szakértőjelöltje esetében a miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben
- c) az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi szakértője és szakértő gyakornoka esetében a miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben határozza meg.
⋯ 991 változatlan sor ⋯
(4) A kijelölt titkár a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó felső határ szerinti illetményre jogosult.
98. § (1) A bírósági titkárt és az igazságügyi szakértőt az I. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági titkár tekintetében a 3. melléklet 1. pontja, az igazságügyi szakértő tekintetében a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza. A bírósági fogalmazót és a szakértőjelöltet a II. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági fogalmazó tekintetében a 4. melléklet 1. pontja, a szakértőjelölt tekintetében a 4. melléklet 2. pontja tartalmazza. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust a III. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében az 5. melléklet tartalmazza a fizetési fokozatokat. A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, valamint a középfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust, továbbá az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 6. melléklet tartalmazza.
98. § (1) A bírósági titkárt és az igazságügyi szakértőt az I. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági titkár tekintetében a 3. melléklet 1. pontja, az igazságügyi szakértő tekintetében a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza. A bírósági fogalmazót és a szakértő gyakornokot a II. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági fogalmazó tekintetében a 4. melléklet 1. pontja, a szakértő gyakornok tekintetében a 4. melléklet 2. pontja tartalmazza. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust a III. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében az 5. melléklet tartalmazza a fizetési fokozatokat. A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, valamint a középfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust, továbbá az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 6. melléklet tartalmazza.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti igazságügyi alkalmazott munkakörét kiemelt munkakörré minősítheti.
⋯ 20 változatlan sor ⋯
(4) Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni
- a) bírósági titkárnál a kinevezése előtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének napjától számított időt,
- b) igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét,
- b) igazságügyi szakértő, szakértő gyakornok és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét,
- c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, hivatásos szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a beszámítandó időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba való előresorolás az adott év első napjával történjék. A beszámításnál figyelemmel kell lenni a helyes bérarányok fenntartására.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
#### 102. §
103. § (1) Átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal – soron kívül – eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható (a továbbiakban: soron kívüli előresorolás). A bírósági fogalmazó soron kívüli előresorolására legalább egy évi joggyakorlat után kerülhet sor.
103. § (1) Átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a szakértő gyakornok egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal – soron kívül – eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható (a továbbiakban: soron kívüli előresorolás). A bírósági fogalmazó soron kívüli előresorolására legalább egy évi joggyakorlat után kerülhet sor.
(2) Két soron kívüli előresorolás között legalább hat évnek kell eltelnie.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
### A beosztási pótlék
105. § (1) A Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, tisztviselőt és írnokot, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértőt, szakértőjelöltet, tisztviselőt és technikust beosztási pótlék illeti meg.
105. § (1) A Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, tisztviselőt és írnokot, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértőt, szakértő gyakornokot, tisztviselőt és technikust beosztási pótlék illeti meg.
(2) A beosztási pótlék mértéke
- a) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági titkár és az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértő esetén az illetményalap 20 százaléka,
- b) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági fogalmazó, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó szakértőjelölt, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 15 százaléka,
- b) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági fogalmazó, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó szakértő gyakornok, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 15 százaléka,
- c) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, írnok, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 5 százaléka.
### A címpótlék
⋯ 31 változatlan sor ⋯
### A rendkívüli munkavégzés elismerése
113. § (1) Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, valamint a tisztviselő részére – ha ügyeleti vagy készenléti díjra nem jogosult – rendkívüli munkavégzés esetén ezzel azonos tartamú szabadidő jár. A heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kétszeres idejű szabadidő jár.
113. § (1) Az igazságügyi szakértő, a szakértő gyakornok, valamint a tisztviselő részére – ha ügyeleti vagy készenléti díjra nem jogosult – rendkívüli munkavégzés esetén ezzel azonos tartamú szabadidő jár. A heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kétszeres idejű szabadidő jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabadidő helyett a rendszeresen rendkívüli munkát végzők részére legfeljebb évi tizenöt nap szabadidő-átalány állapítható meg.
⋯ 361 változatlan sor ⋯
### 4. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez
#### A II. fizetési osztály (bírósági fogalmazó, szakértőjelölt) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai
#### A II. fizetési osztály (bírósági fogalmazó, szakértő gyakornok) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai
- 1. Bírósági fogalmazó
⋯ 4 változatlan sor ⋯
| 3. | 2. | 2 | 3 | 0,57 | 0,79 |
| 4. | 3. | 4 | | 0,60 | 0,83 |
- 2. Szakértőjelölt
- 2. Szakértő gyakornok
| | A | B | C | D | E |
| --- | --- | --- | --- | --- | --- |
⋯ 50 változatlan sor ⋯