1997. évi LXVIII. törvény — mi változott? 2017. szeptember 1.

A 2017. január 1. és 2017. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 268 sor került be, 175 sor került ki.

← Előző módosítás (2017. január 1.)Következő módosítás (2018. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 62 változatlan sor ⋯

7. § (1) Az igazságügyi szerv működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatokat legalább középfokú végzettségű ügykezelők, az egyéb feladatokat szakmunkásként, betanított munkásként, illetve segédmunkásként fizikai alkalmazottak végzik.

(2) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel nem rendelkező bírósági jegyzőkönyvvezető és cégszerkesztő ügykezelőnek minősül.

(2) A 6. § (3) bekezdésében meghatározott képesítéssel nem rendelkező bírósági jegyzőkönyvvezető és cégszerkesztő ügykezelőnek minősül.

8. § (1) A munkáltatói jogkört

⋯ 71 változatlan sor ⋯

(3) Az, akinek bírói szolgálati jogviszonya a felmentési okként meghatározott életkor betöltése miatt szűnik meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül a 2. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, mentesül a 11/A. § (1) bekezdés b) pontjában írt kötelezettség alól.

12. § (1) A kinevezés határozatlan időre vagy legfeljebb 3 évig tartó határozott időre szólhat.

12. § (1) A kinevezés határozatlan időre vagy legfeljebb 5 évig tartó határozott időre szólhat.

(2) Határozott időre kell kinevezni azt,

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(5) A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a tisztviselő és az írnok a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A (7) bekezdés szerinti jogszabály meghatározott iskolai végzettségű tisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.

(6) A munkáltató a munkakörre előírt szakvizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben – legfeljebb 3 évre – halasztást engedélyezhet.

(6) A munkáltató a munkakörre előírt szakvizsga vagy egyéb vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben – legfeljebb öt évre – halasztást engedélyezhet.

(7) A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket – így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is –

⋯ 33 változatlan sor ⋯

14/A. §

15. § (1) A kinevezési okirat a kinevezés kezdő napját, határozott idejű kinevezés esetén ennek időtartamát, a munkakört, a vezetői munkakört, a szolgálati helyet, a szolgálati idő kezdő időpontját, a fizetési osztályt (csoportot), a fizetési fokozatot és az ezekhez kapcsolódóan megállapított alapilletményt, az esetleges pótlékok jogcímét és összegét, a legközelebbi kötelező előresorolás időpontját, a hiányzó képesítés megszerzésére adott halasztást, illetve kötelezést és ezek határidejét, valamint a kinevezés évére járó szabadság napjainak a számát tartalmazza.

15. § (1) A kinevezési okirat a kinevezés kezdő napját, határozott idejű kinevezés esetén ennek időtartamát, a munkakört, a vezetői munkakört, a szolgálati helyet, a szolgálati idő kezdő időpontját, a fizetési osztályt, a fizetési fokozatot és az ezekhez kapcsolódóan megállapított alapilletményt, az esetleges pótlékok jogcímét és összegét, a legközelebbi kötelező előresorolás időpontját, a hiányzó képesítés megszerzésére adott halasztást, illetve kötelezést és ezek határidejét, a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját, valamint a kinevezés évére járó szabadság napjainak a számát tartalmazza.

(2) A kinevezési okirattal együtt az igazságügyi alkalmazottnak át kell adni a feladatait tartalmazó munkaköri leírást.

15/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kinevezésekor – a bírósági fogalmazó, a bírósági titkár és az igazságügyi szakértő kivételével – a szolgálati jogviszony létesítésével egyidejűleg próbaidő is kiköthető.

15/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kinevezésekor a szolgálati jogviszony létesítésével egyidejűleg próbaidő is kiköthető.

(2) A próbaidő tartama legfeljebb három hónapig terjedhet. A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(2) A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(3) A próbaidő alatt a szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

(3) A próbaidő alatt a szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) Nem köthető ki próbaidő, ha a szolgálati jogviszony létesítésekor vezetői kinevezésre, megbízásra is sor kerül.

16. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a tevékenységének megkezdése előtt a munkáltatónál esküt tesz. Ha az igazságügyi alkalmazott az eskü letételében akadályoztatva van, az esküt ennek megszűnésétől számított nyolc napon belül kell letenni.

(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll:

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(2) Nem szükséges közös megegyezés

- a) a vezetői megbízás visszavonásához,

- b) az igazságügyi alkalmazottnak – illetménye és munkaköre megváltoztatása nélkül – az adott igazságügyi szerven belüli más egységhez való beosztásához,

- b) az igazságügyi alkalmazottnak – illetménye megváltoztatása nélkül – az adott igazságügyi szerven belüli más egységhez való beosztásához, ha az új munkakör azonos képesítési feltételek mellett tölthető be,

- c) a munkakör ellátásához szükséges képesítés megszerzésére való kötelezéshez,

- d) a fegyelmi határozat végrehajtásához,

- e) a helyettesítésre és a kirendelésre vonatkozó döntéshez,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(3) Az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott, valamint egy másik igazságügyi szerv megállapodhat az igazságügyi alkalmazottnak a másik igazságügyi szervhez történő határozott idejű vagy végleges áthelyezésében. Az áthelyezéskor a 29. § rendelkezései szerint kell eljárni azzal, hogy a szabadság pénzbeli megváltásáról nem kell rendelkezni.

(4) Az igazságügyi alkalmazottat – a (2) bekezdés a) pontja szerinti változás közlésétől számított 4 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően fel kell menteni, és a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, ha vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő áthelyezésére kerül sor.

(5) Az igazságügyi alkalmazottnak a (4) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó átlagilletmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

18. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazott álláshelye

- a) az igazságügyi szerv jogutód nélküli megszűnése,

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- c) felmentéssel,

- d) hivatalvesztés (elbocsátás) fegyelmi büntetés jogerős kiszabásával,

- e) az e törvényben meghatározott egyéb esetekben, a törvény erejénél fogva,

- f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

- f) azonnali hatállyal

- fa) a próbaidő alatt vagy

- fb) a 26/A. § (1) bekezdésben foglalt esetben,

- g) határozott idejű kinevezés esetén a kinevezés idejének a lejártával is,

- h) a 35. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetés esetén,

- i) külön törvény rendelkezése folytán.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

- a) nyugdíjasnak minősül,

- b) munkakörének az ellátására alkalmatlan,

- c) a 18. § (1) bekezdése szerinti esetekben a részére felajánlott megfelelő új munkakört nem fogadta el, vagy ilyen munkakört a részére nem lehetett felajánlani.

- c) a 18. § (1) bekezdése szerinti esetekben a részére felajánlott megfelelő új munkakört nem fogadta el, vagy ilyen munkakört a részére nem lehetett felajánlani,

- d) a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmet terjeszt elő.

(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a következő időtartamok és az azt követő 30 nap alatt:

⋯ 46 változatlan sor ⋯

- d) az igazságügyi alkalmazott az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeinek még eleget tett,

- e) az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének az ismételt felhívást követően rendelkezésére álló határidőben eleget tehetett volna.

26/A. § (1) A szolgálati viszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha az igazságügyi alkalmazott olyan magatartást tanúsít – akár a munkavégzésével vagy az igazságügyi szolgálati viszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül –, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a szolgálati viszonyt fenntartsa.

(2) A szolgálati viszony (1) bekezdés szerinti megszüntetése esetén

- a) annak közlése előtt lehetőséget kell adni az igazságügyi alkalmazottnak a megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,

- b) a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a 23. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony megszüntetési jogot

- a) az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,

- b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

lehet gyakorolni.

(4) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az (1) bekezdés szerint kerül megszüntetésre, a jogviszony megszűnésétől számított három évig igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt nem létesíthet.

### A végkielégítés

27. § (1) Az igazságügyi alkalmazott felmentése esetén végkielégítésre jogosult, ha a felmentés egészségügyi alkalmatlansága miatt vagy a 22. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történt.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(3) Nem jár végkielégítés, ha az igazságügyi alkalmazott legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

27/A. § Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, a szolgálati viszony megszűnésétől számított tíz hónapon belül újabb igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában megjelölt szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy munkaviszonyt abban az esetben létesíthet, ha

- a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul írásban bejelenti, és

- b) vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a tíz hónapból hátralévő idővel arányos mértékét visszafizeti.

28. § (1) A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább

- a) három év: egy havi,

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- d) tíz év: négy havi,

- e) tizenhárom év: öt havi,

- f) tizenhat év: hat havi,

- g) húsz év: nyolc havi illetménynek megfelelő összeg.

- g) húsz év: nyolc havi,

- h) huszonöt év: tízhavi illetménynek megfelelő összeg.

(1a) A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés az igazságügyi alkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

(2) A végkielégítés összegének a meghatározásánál szolgálati viszonyban töltött időként az igazságügyi és az ügyészi szerveknél megszakítás nélkül eltöltött idő, az ismételten létesített szolgálati viszony megszűnésekor pedig csak a korábbi végkielégítést követően e szerveknél eltöltött idő vehető figyelembe. A Központi Kárrendezési Irodától (a továbbiakban: KKI) áthelyezett igazságügyi alkalmazott esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a KKI-nál és jogelődjénél köztisztviselőként eltöltött idő is.

(3) Az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott esetében a végkielégítés összegének a meghatározásánál – a (2) bekezdésben meghatározottakon felül – szolgálati viszonyban töltött időként vehető figyelembe a rendőrség szakértői szervénél megszakítás nélkül eltöltött idő is.

⋯ 30 változatlan sor ⋯

(4) Az OBH elnökhelyettese esetében a 32–34. §-ok nem alkalmazhatóak, az e §-ok szabályozási körébe tartozó kérdések tekintetében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

32. § (1) A magasabb vezetői állásnak nem minősülő vezetői állásra a megbízás határozatlan vagy legfeljebb 1 éves határozott időre szól.

31/A. § A vezetőnek a vezetői megbízás időtartama alatt évente továbbképzésen kell részt vennie.

(2) A magasabb vezetői állásra a megbízás – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – határozatlan időre szól.

32. § (1) A vezetői állásra a megbízás határozatlan vagy legfeljebb ötéves határozott időre szól.

(2)

(3) A megbízás határozott időre – legfeljebb 1 évre – szól, ha a magasabb vezetői állásra ismételten kiírt pályázat is eredménytelenül zárult.

(4) Ha határozott időre kinevezett igazságügyi alkalmazott kap az (1) vagy a (3) bekezdés alapján határozott idejű vezetői megbízást, annak időtartama nem haladhatja meg az igazságügyi alkalmazotti kinevezés időtartamát.

⋯ 15 változatlan sor ⋯

(2) A vezető lemondási ideje 2 hónap, de a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak.

(3) A vezetői megbízás bármikor visszavonható, azt a munkáltató indokolni köteles. Ha visszavonás oka a vezetői munkakör ellátására való alkalmatlanság, ennek tényét az értékelésnek kell tartalmaznia.

(3) A vezetői megbízás bármikor indokolás nélkül visszavonható a 35. § (1) bekezdése szerinti munkakör felajánlása mellett. Ha a visszavonás oka a vezetői munkakör ellátására való alkalmatlanság, ennek tényét az értékelésnek kell tartalmaznia.

(4) Ha a vezető a 31/A. § szerinti továbbképzésen való részvételi kötelezettségének teljesítését neki felróható okból elmulasztja, a munkáltató a vezetői megbízást a indokolás nélkül, a továbbképzési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napját követő harminc napon belül visszavonja.

35. § (1) Ha a vezetői megbízás megszűnése nem jár együtt a szolgálati viszony egyidejű megszűnésével, a volt vezető részére az igazságügyi szerven belül megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben ilyen munkakört nem lehet felajánlani, a szolgálati jogviszonyt 3 hónap, ha pedig az igazságügyi alkalmazott a felajánlott megfelelő munkakört nem fogadta el, 1 hónap felmentési idővel meg kell szüntetni a munkavégzés alóli egyidejű mentesítés mellett.

(2) A határozott idejű vezetői megbízás lejártakor a volt vezetőt a korábbi munkakörébe vagy legalább az azzal azonos szintű munkakörbe kell helyezni.

⋯ 71 változatlan sor ⋯

- b) feladatait az esküjéhez híven, a jogszabályoknak és a munkaköri leírásban foglaltaknak, valamint a vezetői utasításoknak megfelelően a legjobb tudása szerint, az elvárható gondossággal és pártatlanul végezni,

- c) az igazságügyi szerv feladatainak az ellátása érdekében a többi igazságügyi alkalmazottal együttműködni,

- d) munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ezzel mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodásukat ne idézze elő,

- e) a minősített adatot megtartani, valamint minden olyan magatartástól tartózkodni, amelynek következtében a tevékenysége során tudomására jutott tényekről illetéktelenek tudomást szereznének, vagy amelyek kiszolgáltatása miatt igazságügyi szerv, igazságügyi alkalmazott vagy bárki jogellenes előnyhöz jutna, illetve ilyen hátrányt szenvedne.

- f) a részére előírt képzésen, illetve rendszeres továbbképzésen részt venni.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a munkahelyén kívül is köteles az igazságügyi szervhez és a munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(2) Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos költségeit akkor is köteles megtéríteni, ha a képzés befejezésétől, illetve a vizsga letételétől számított három éven belül a szolgálati viszonyát neki felróható okból szüntetik meg. Az igazságügyi alkalmazott a költségek megtérítésére kötelezhető, ha a szolgálati viszonyt a kezdeményezésére szüntetik meg.

(3) A képzés és továbbképzés részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.

41. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a vezetőnek a munkakör ellátására vonatkozó utasításait – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles végrehajtani.

(2) Az utasítás végrehajtását az igazságügyi alkalmazott köteles megtagadni, ha

⋯ 8 változatlan sor ⋯

(5) Az igazságügyi alkalmazottat a vezetői utasítás jogszerű megtagadása, az utasítás írásba foglalására vonatkozó kérése, valamint véleményének a (4) bekezdés szerinti kinyilvánítása miatt hátrány nem érheti.

41/A. § (1) Törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a járásbíróság elnökének javaslatára dönt a kijelölésről. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik.

41/A. § (1) Törvény által meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a járásbíróság elnökének javaslatára dönt a kijelölésről. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik. A próbaidő alatt kijelölésre nem kerülhet sor. A kijelölt titkár esetében a 17. § (2) bekezdés b) pontja és a 26/A. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A kijelölt titkár a kijelölését követő 30 napon belül a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglalt módon vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Ha a kijelölt titkár

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(4) Más helységben működő igazságügyi szervnél történő munkavégzésre nő a terhessége megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek 14 éves koráig nem kötelezhető.

(5) A helyettesítés vagy kirendelés időtartama a naptári évben – eltérő megállapodás hiányában – a két hónapot nem haladhatja meg.

(5) Eltérő megállapodás hiányában a naptári évben

- a) a helyettesítés időtartama a hat hónapot,

- b) a kirendelés időtartama a két hónapot

nem haladhatja meg.

(6) Az igazságügyi alkalmazott a helyettesítés és kirendelés időtartamára az e törvény alapján megállapított díjazásra jogosult.

42/A. § (1) A bírósági titkárt az OBH elnöke az OBH-ba beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.

⋯ 29 változatlan sor ⋯

(3) A minisztériumba beosztott bírósági titkár adatait a minisztériumban kell nyilvántartani.

(4) A minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében a 95–123. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási pótlék mértéke az illetményalap 5–10 százaléka.

42/D. § Az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával és az igazságügyi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg az igazságügyi alkalmazottat.

⋯ 71 változatlan sor ⋯

### A szabadság

48. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat minden szolgálati viszonyban töltött teljes naptári évben alapszabadságból és az (5) és (5a) bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg.

48. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat minden szolgálati viszonyban töltött teljes naptári évben 25 munkanap alapszabadságból és a (2)–(7) bekezdés szerinti pótszabadságból álló rendes szabadság illeti meg.

(2) Az alapszabadság mértéke a bírósági titkárnál évi 28 munkanap, a fogalmazónál évi 27 munkanap, a bírósági ügyintézőnél évi 26 munkanap, egyébként évi 25 munkanap.

(2) Az igazságügyi alkalmazott pótszabadságának mértéke

(3) Az alapszabadság – a bírósági fogalmazó és a fizikai alkalmazott kivételével – a 2. fizetési fokozatba tartozó igazságügyi alkalmazottnál egy, majd a következő fizetési fokozatok elérésekor további egy-egy munkanappal – legfeljebb azonban 10 munkanappal – növekedik. Ha a fogalmazót magasabb fizetési fokozatba sorolják, alapszabadságát egy munkanappal növelni kell.

- a) a bírósági titkár és az igazságügyi szakértő esetén az 1. fizetési fokozatban évente 3 munkanap, amely a többi fizetési fokozatban 2 munkanappal növekszik;

- b) a bírósági fogalmazó esetén

- ba) az 1. fizetési fokozatban évente 2 munkanap,

- bb) a 2. fizetési fokozatban évente 3 munkanap,

- bc) a 3. fizetési fokozatban évente 4 munkanap;

- c) a tisztviselő és az írnok esetén a 2. fizetési fokozatban évente 2 munkanap, amely a többi fizetési fokozatban 2 munkanappal növekszik;

- d) a bírósági ügyintéző esetén az 1. fizetési fokozatban évente 1 munkanap, amely a többi fizetési fokozatban 2 munkanappal növekszik;

- e) a fizikai alkalmazott esetén a kinevezéstől számított 3 évenként évente 1-1 munkanap, de legfeljebb 10 munkanap.

(4) A fizikai alkalmazott alapszabadsága a kinevezéstől számított 3 évenként további egy-egy munkanappal – legfeljebb 10 munkanappal – növekedik. A kinevezés előtti időt a 100. § (3) bekezdésében és (4) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával lehet figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti pótszabadság mértéke a 13 munkanapot nem haladhatja meg.

(5) A (2)–(4) bekezdések alapján járó szabadságon felül a magasabb beosztású vezetőt évente 5, a többi vezető beosztású igazságügyi alkalmazottat 3 munkanap pótszabadság illeti meg.

(4) A fizikai alkalmazott pótszabadsága megállapításakor a kinevezés előtti időt a 100. § (3) bekezdésében és (4) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával lehet figyelembe venni.

(5a) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(5) A vezetői beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottat a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:

(6) A (2)–(5) bekezdésekben meghatározott szabadság az igazságügyi alkalmazottat abban az évben illeti meg először, amikor az adott fizetési fokozatba besorolták, amikor a fizikai alkalmazott a (4) bekezdésben meghatározott időt elérte, illetve amely évben magasabb vezetői vagy vezetői beosztás ellátására kapott megbízást.

- a) csoportvezető-helyettes és bírósági irodavezető esetén évente 8 munkanap,

- b) csoportvezető esetén évente 9 munkanap,

- c) osztályvezető-helyettes esetén évente 10 munkanap,

- d) osztályvezető és igazgatóhelyettes esetén évente 11 munkanap,

- e) főosztályvezető-helyettes és igazgató esetén évente 12 munkanap,

- f) főosztályvezető és az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese esetén évente 13 munkanap.

(7) Az igazságügyi alkalmazott – a bírósági fogalmazó és a fizikai alkalmazott kivételével – alacsonyabb fizetési fokozatba való sorolása alapszabadságát nem érinti, de annak növelésére csak az alacsonyabb fizetési fokozatot követő második fizetési fokozat elérésekor kerül sor.

(6) A vezetői beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottnak a vezetői megbízatása előtt betöltött munkaköre alapján kell a pótszabadságot megállapítani, ha a vezetőként járó pótszabadsága nem éri el a vezetői megbízatása előtt betöltött munkakörében neki járó pótszabadság mértékét.

(7) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(8) A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott szabadság az igazságügyi alkalmazottat abban az évben illeti meg először, amikor az adott fizetési fokozatba besorolták, amikor a fizikai alkalmazott a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott időt elérte, illetve amely évben vezetői beosztás ellátására kapott megbízást.

(9) Az igazságügyi alkalmazott alacsonyabb fizetési fokozatba való sorolása a rendes szabadságát nem érinti.

49. § (1) A szabadság kiadásának az időpontját – az igazságügyi alkalmazott előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. A szabadságok kiadására az igazságügyi szerveknél szabadságolási tervet kell készíteni.

(2) A rendes szabadság egynegyedét – az igazságügyi jogviszony első 3 hónapját kivéve – az igazságügyi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az igazságügyi alkalmazottnak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie, kivételes méltányolást érdemlő körülmény esetén ettől el lehet tekinteni.

⋯ 48 változatlan sor ⋯

(3) A munkáltató az (1) bekezdés c)–d) pontjai szerinti 6 évenként történő értékeléstől – az első ilyen időpontot kivéve – eltekinthet, ha az igazságügyi alkalmazott munkájának az 52. § alapján történő folyamatos értékelése alapján azt nem tartja szükségesnek. Ez esetben is el kell végezni azonban az értékelést a vezetői megbízás előtt, az alkalmatlanságra okot adó körülmények felmerülésekor, illetve, ha az igazságügyi alkalmazott az értékelését maga kéri.

54/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott 53–54. § szerinti értékelésén túl a munkáltató minden év június 30. napjáig köteles az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelését elvégezni.

(2) A teljesítményértékelést az írnok és a fizikai dolgozó esetében is el kell végezni.

(3) Az igazságügyi alkalmazott mentesül a teljesítményértékelés alól a próbaidő alatt.

(4) A teljesítményértékelés eredményét az értékelés során figyelembe kell venni.

(5) A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.

(6) A teljesítményértékelés és az értékelés alapján az igazságügyi alkalmazott – kivéve a kijelölt titkár – alapilletménye – a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között – módosítható.

(7) A teljesítményértékeléssel szembeni jogorvoslatra az 53. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésének részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.

### V. Fejezet — AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTFEGYELMI FELELŐSSÉGE

55. § Az igazságügyi alkalmazott fegyelmi vétséget követ el, ha a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegi.

⋯ 245 változatlan sor ⋯

- b) a név (nőknél a leánykori név is),

- c) az igazságügyi szervhez történő kinevezés időpontja,

- d) az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások (a szolgálati helyek – a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó kivételével – a munkakörök és a szakterületek),

- e) a fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja,

- f) a következő kötelező előresorolás időpontja (a beosztási pótlék megnevezése, százaléka és összege, a vezetői pótlék megnevezése, százaléka és összege, az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege, az összilletmény összege),

- e) a fizetési fokozat megjelölése, a besorolás időpontja és az alapilletmény összege, beosztási pótlék és címpótlék esetén azok megnevezése, százaléka és összege, valamint az illetmény összege,

- f) a következő kötelező előresorolás időpontja,

- g) a munkából való távollétek jogcíme és időtartama, valamint

- h) az igazságügyi szolgálati viszony megszűnésének jogcíme és időpontja,

- i) az elektronikus aláírási jogosultság és típusa.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

### Az illetmény

96. § (1) Az igazságügyi alkalmazott illetménye alapilletményből, továbbá – ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – pótlékokból tevődik össze. A vezetői pótlék, a beosztási pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű. Az alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

96. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonya alapján havonta alapilletményre, továbbá – ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – beosztási pótlékra és címpótlékra jogosult. A beosztási pótlék és a címpótlék az illetmény része. Az alapilletmény összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege.

(2) Az illetmény megállapításának az alapjául a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény (a továbbiakban: illetményalap) szolgál.

(2) Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek az államtitkár javadalmazására, juttatásaira az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek az államtitkár javadalmazására, juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

96/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat az illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:

- a) a szabadság időtartama alatt,

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(4) Az egy órára járó illetmény az egy napra kiszámított illetmény és az igazságügyi alkalmazott napi teljes munkaidejének a hányadosa.

### Az alapilletmény

### A besorolás és az alapilletmény megállapítása

97. § (1) Az alapilletményt az igazságügyi alkalmazott munkaköre és iskolai végzettsége, valamint az igazságügyi szolgálati ideje alapján, a megfelelő fizetési osztályba vagy csoportba, ezen belül – a fizikai alkalmazottak kivételével – fizetési fokozatba való besorolással kell megállapítani. A fizetési osztályokon belül a magasabb fizetési fokozatokhoz – az illetményalap arányában – növekvő mértékű szorzószámok tartoznak.

97. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat munkaköre és iskolai végzettsége alapján – a fizikai dolgozó kivételével – a megfelelő fizetési osztályba, ezen belül az igazságügyi szolgálati ideje alapján – a vezető kivételével – a megfelelő fizetési fokozatba kell besorolni. Az alapilletmény megállapításának alapjául a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény (a továbbiakban: illetményalap) szolgál; az alapilletményt az illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani.

(2) A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó tekintetében a 3. számú melléklet, az igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, valamint a tisztviselő és az írnok tekintetében a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az igazságügyi alkalmazott alapilletményét – a kijelölt titkár kivételével – a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között kell megállapítani úgy, hogy annak összege elérje legalább az alsó határt, de ne haladja meg a felső határt. Az igazságügyi alkalmazott a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon jogosult.

98. § (1) A bírósági titkárt az I. fizetési osztályba kell besorolni.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározott alapilletményt tárgyévre vonatkozóan az igazságügyi alkalmazott tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy értékelése alapján a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között módosíthatja. A teljesítményértékelésen és értékelésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

(2) A bírósági fogalmazót a II. fizetési osztályba, ezen belül az egyetemi végzettséget igazoló oklevél minősítésétől függően az 1–3. fizetési fokozat valamelyikébe kell besorolni. A fogalmazót legalább egy évi joggyakorlat után – az átlagon felüli munkavégzése és joggyakorlati eredménye alapján – eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet előresorolni.

- a) a munkakörre előírt képesítés megszerzése során elért tanulmányi eredmény, bírósági fogalmazó esetén a fogalmazói versenyvizsga eredménye is,

- b) az igazságügyi szervnél szerzett szakmai tapasztalat,

- c) az igazságügyi szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalat,

- d) az igazságügyi alkalmazott által szerzett végzettség, egyéb képesítés, nyelvtudás,

- e) a munkavégzés színvonala,

- f) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelés,

- g) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősség, és

- h) a IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő esetén a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettség vagy munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítés megszerzése.

(3) A kúriai fogalmazót a Kúria elnöke – kivételesen – az I. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.

(4) A kijelölt titkár a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó felső határ szerinti illetményre jogosult.

99. § (1) A III. fizetési osztályba a munkakörükre előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel (egyetem, főiskola) rendelkezők, a IV. fizetési osztályba a legalább középfokú végzettségű tisztviselők tartoznak. A besorolásnál a képesítési követelmények részletes szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

98. § (1) A bírósági titkárt és az igazságügyi szakértőt az I. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági titkár tekintetében a 3. melléklet 1. pontja, az igazságügyi szakértő tekintetében a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza. A bírósági fogalmazót és a szakértőjelöltet a II. fizetési osztályba kell besorolni; a fizetési fokozatokat a bírósági fogalmazó tekintetében a 4. melléklet 1. pontja, a szakértőjelölt tekintetében a 4. melléklet 2. pontja tartalmazza. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust a III. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében az 5. melléklet tartalmazza a fizetési fokozatokat. A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, valamint a középfokú iskolai végzettségű tisztviselőt és technikust, továbbá az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott, szakirányú felsőfokú szakvizsgával is rendelkező igazságügyi alkalmazottat kivételesen a III. fizetési osztályba lehet besorolni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti igazságügyi alkalmazott munkakörét kiemelt munkakörré minősítheti.

(3) Az írnoki munkakört ellátó alkalmazottat a 4. számú mellékletben megjelölt IV. fizetési osztályba kell besorolni. A besorolásnál a 101. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fokozat állapítható meg.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott illetményét az Mt. alapján állapíthatja meg, amelynek havi mértéke a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.

(4) A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével az Mt. alapján kell megállapítani azzal, hogy a 2001. június 30. napján járó alapilletmény nem csökkenthető.

(4) Az igazságügyi szervnél a tárgyévben kiemelt munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak aránya együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám tíz százalékát.

100. § (1) Az igazságügyi alkalmazott fizetési fokozatát – a bírósági fogalmazó és a fizikai alkalmazott kivételével – az igazságügyi szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(5) Azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető, az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter rendeletben határozza meg.

99. § (1) A III. fizetési osztályba az a tisztviselő kaphat besorolást, aki a munkakörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A besorolásnál a képesítési követelmények részletes szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(2) A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott, szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező igazságügyi alkalmazottat kivételesen lehet besorolni a III. fizetési osztályba; a besorolás részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az írnoki munkakört ellátó alkalmazott besorolásánál a 101. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fokozat állapítható meg.

(4) A fizikai alkalmazott illetményét a felek közös megegyezésével az Mt. alapján kell megállapítani.

100. § (1) Az igazságügyi alkalmazott fizetési fokozatát – a vezető és a fizikai alkalmazott kivételével – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint számított igazságügyi szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(2) Az igazságügyi szolgálati időt – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kinevezés (alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő töredékévet egész évnek kell számítani.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt más igazságügyi vagy ügyészségi szervnél azonos jellegű munkakörben eltöltött időt.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

101. § Ha a tisztviselő vagy az ügykezelő – munkakörének a változása miatt – magasabb fizetési osztályba kerül, az addig elért fizetési fokozatát az új fizetési osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, az új alapilletményt azonban a korábbinál magasabb összegben kell megállapítani.

102. § (1) A IV. fizetési osztályba tartozó tisztviselő részére, ha nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy munkakörének betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú vagy emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, az illetményalap 15 százalékával növelt összegű alapilletményt kell megállapítani.

102. §

(2) A munkáltató az igazságügyi alkalmazott alapilletményét a munkavégzés színvonalára figyelemmel – a személyi juttatások előirányzaton belül – legfeljebb

103. § (1) Átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal – soron kívül – eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható (a továbbiakban: soron kívüli előresorolás). A bírósági fogalmazó soron kívüli előresorolására legalább egy évi joggyakorlat után kerülhet sor.

- a) 30 százalékkal megemelheti, vagy

- b) 20 százalékkal csökkentett mértékben is megállapíthatja.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti intézkedést a munkáltató indokolni köteles.

103. § (1) A bírósági fogalmazónak a 98. § (2)–(3) bekezdése alapján történő előresorolásától eltekintve, átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár és a szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal – soron kívül – eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.

(2) Két soron kívüli előresorolás között legalább hat évnek kell eltelnie.

(3) A soron kívüli előresorolásokat az év első napjával kell végrehajtani, a korábbi fizetési fokozatban megszerzett szolgálati időt az új fizetési fokozatban is figyelembe kell venni.

103/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott alapilletménye nem lehet kevesebb

(4) Ha – mindaddig, amíg az igazságügyi alkalmazott igazságügyi szolgálati ideje nem éri el azt az időt, amely alapján a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozatba lépne – a teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy az igazságügyi alkalmazott munkájának színvonala tartósan átlag alattivá válik, alapilletményét a soron kívüli előresorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell megállapítani.

- a) a Kúria és az OBH alkalmazottja esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban Kttv.) 134. § (1) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,

- b) az egyéb igazságügyi szerv alkalmazottja esetén a Kttv. 134. § (2) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,

- c) az a)–b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei, fővárosi kormányhivatalnál

103/A. §

a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő Kttv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.

### A vezetői illetmény

(2) A bírósági titkár, az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. szerint a központi államigazgatási szerveknél [Kttv. 134. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.

104. § (1) Az egyéb igazságügyi szerv vezetőjét és helyettesét, a főosztályvezetőt és a főosztályvezető-helyettest, az igazgatót és az igazgatóhelyettest, az osztályvezetőt és az osztályvezető-helyettest, a csoportvezetőt és a csoportvezető-helyettest, valamint a bírósági irodavezetőt az V. fizetési osztályba kell besorolni, amely tekintetében a fizetési fokozatokat a 7. melléklet tartalmazza.

(3) A bírósági fogalmazó és a szakértőjelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. szerint a megyei, fővárosi kormányhivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.

(2) A bírósági irodavezető akkor sorolható az V. fizetési osztályba, ha legalább két beosztottja van.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői munkakört betöltő igazságügyi alkalmazott illetményének megállapítása során a 97. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi a vezetett igazságügyi szerv vagy szervezeti egység szintjét, nagyságát, valamint a beosztottak létszámát.

### A vezetői pótlék

104. § (1) Vezetői pótlékra jogosult az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes, az igazgató és az igazgatóhelyettes, az osztályvezető és az osztályvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes, valamint a bírósági irodavezető.

(2) A bírósági irodavezető vezetői pótlékra csak akkor jogosult, ha legalább két beosztottja van.

(3) A vezetői pótlékok szorzószámait a 6. számú melléklet tartalmazza.

### A beosztási pótlék

105. § (1) A Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkárt, valamint a Kúrián és az OBH-nál, továbbá az egyéb igazságügyi szerveknek a Kormány által rendeletben meghatározott szervezeti egységénél dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselőt beosztási pótlék illeti meg.

105. § (1) A Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, tisztviselőt és írnokot, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértőt, szakértőjelöltet, tisztviselőt és technikust beosztási pótlék illeti meg.

(2) A beosztási pótlék mértéke a Kúrián és az OBH-nál az illetményalap 10–15 százaléka, az egyéb igazságügyi szerveknél 5–10 százaléka.

(2) A beosztási pótlék mértéke

(3) A pótlék összegét a (2) bekezdésben foglalt határok között a tisztviselő igazságügyi szolgálati idejének a figyelembevételével kell megállapítani.

- a) a Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági titkár és az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértő esetén az illetményalap 20 százaléka,

- b) a Kúrián és az OBH-nál dolgozó bírósági fogalmazó, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó szakértőjelölt, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 15 százaléka,

- c) a Kúrián és az OBH-nál dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, írnok, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 5 százaléka.

### A címpótlék

106. § Az e törvény alapján főtanácsosi címet kapott igazságügyi szakértő és tisztviselő az illetményalap 15 százalékát, a tanácsosi címet kapott tisztviselő az illetményalap 10 százalékát kitevő pótlékra jogosult.

106. § Az igazságügyi alkalmazott az e törvény alapján adományozott címmel az illetményalap 15 százalékának megfelelő összegű címpótlékra jogosult. Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó, tanácsosi cím pedig a középfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére is adományozható. A cím adományozására a bíróság és az OBH alkalmazottainak tekintetében az Országos Bírói Tanács, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult.

### Az idegennyelv-tudási pótlék

107. §

107. § (1) Az igazságügyi alkalmazott idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.

108. §

(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.

109. §

(3) A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta

- a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,

- b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.

(4) Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta

- a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap tizenkettő százaléka,

- b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka,

- c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap két százaléka.

(5) Ha az igazságügyi alkalmazott a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.

(6) Ha az igazságügyi alkalmazott ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(7) Ha az igazságügyi alkalmazott – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)–(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

### A veszélyességi pótlék

108. § (1) Az igazságügyi alkalmazott veszélyességi pótlékra jogosult, ha munkaköri feladatait munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között végzi, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg.

(2) A veszélyességi pótlék mértéke az illetményalap 5–10 százaléka.

(3) A veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter rendeletben állapítja meg.

### Munkaköri pótlék és kiegészítő pótlék

109. § (1) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szolgálati idejétől függően az illetményalap 15–30 százalékának, a bírósági ügyintéző az illetményalap 10–15 százalékának, a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár az illetményalap 10 százalékának, a törvényszéki végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az illetményalap 8 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult. A bírósági titkár beosztási és munkaköri pótléka összesen nem lehet több a Kúrián az illetményalap 15 százalékánál, az OBH-ban 20 százalékánál.

(2) A Kúrián és az OBH-ban dolgozó főtanácsadó az illetményalap 15–30 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül – az igazságügyi alkalmazott részére határozott időre, illetve a feladat ellátásának idejére kiegészítő pótlékot állapíthat meg, ha a bíróság alaptevékenységébe tartozó munkaköri feladatai mellett kommunikációs, instruktori, közvetítői kapcsolattartói, tanúgondozási, vagy más a bíróság vagy a központi igazgatás működéséhez szükséges feladatokat rendszeresen teljesít.

(4) A kiegészítő pótlék összege az illetményalap 5 százalékától 15 százalékáig terjedhet.

### Kirendelési díj

110. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazottat a szolgálati helyétől eltérő olyan településen működő igazságügyi szervhez rendelik ki, ahonnan a szolgálati helyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra – a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl – élelmezési költségátalányként kirendelési díjra jogosult.

⋯ 31 változatlan sor ⋯

### Belföldi kiküldetési díj

115. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat belföldi kiküldetés esetén – az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére – napidíjként az illetményalap egy munkanapra eső részének a 10 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár.

115. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat belföldi kiküldetés esetén – az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére – napidíjként az illetményalap egy munkanapra eső részének a 10 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő legfeljebb 6 óra, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár.

(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor az igazságügyi alkalmazott kirendelési díjra jogosult, továbbá, ha az élelmezést a teljes napra a kiküldetés helyén természetben biztosítják.

⋯ 21 változatlan sor ⋯

(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, az állami szolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt.

(6) Ha az igazságügyi alkalmazott bármely korábbi foglalkoztatási jogviszonyában jubileumi jutalomban részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jubileumi jutalom ismételten nem illeti meg.

### Egyéb javadalmazások, kedvezményekés költségtérítések

119. § (1) Az igazságügyi alkalmazott cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. Az OBH elnöke, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az irányító miniszter további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

119–120. §

(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra az igazságügyi alkalmazott azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagilletményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) Az igazságügyi alkalmazott írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az OBH elnöke szabályzata, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban lehetővé teszi. Az OBH elnöke szabályzatban, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban előírhatja, hogy az igazságügyi alkalmazott helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.

(4) Az igazságügyi alkalmazottat megillető cafetéria-juttatás éves összegét az OBH elnöke, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az irányító miniszter határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az illetményalap háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha az igazságügyi alkalmazott jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – az igazságügyi alkalmazott választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony az igazságügyi alkalmazott halála miatt szűnik meg.

(6) Ha az igazságügyi alkalmazottat a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha az igazságügyi alkalmazott a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.

120. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a központi költségvetésről szóló törvény vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül – az igazságügyi alkalmazott részére képzettségi pótlékot állapíthat meg felsőfokú iskolarendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség, továbbá doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozat elnyerése esetén, ha a megszerzett ismeretek a munkaköre ellátásánál vagy a feladatainak teljesítése során közvetlenül hasznosíthatók.

(2) A képzettségi pótlék összege az illetményalap tíz százalékától harminc százalékáig terjedhet.

(3) Ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltatóval kötött tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a képzettség megszerzéséhez, a képzettségi pótlékra addig nem jogosult, amíg a havonta fizethető pótlék összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján számára nyújtott pénzügyi támogatás mértékét.

121. § (1) Az igazságügyi alkalmazott részére a költségvetésben biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:

- a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,

⋯ 67 változatlan sor ⋯

122. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a munkaköri feladatok hosszabb időn át történő eredményes ellátásáért vagy adott feladat kiemelkedő teljesítéséért a következő elismerésekben részesíthető:

- a) soron kívüli előresorolás,

- b) a személyi alapbér legfeljebb 20 százalékkal való emelése,

- b)

- c) pénz- vagy tárgyjutalom,

- d) főtanácsosi vagy tanácsosi cím adományozása,

- e) Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett stb.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(3) Kiváló munkavégzés esetén és igazságügyi szolgálati jogviszonyban eltöltött legalább tíz év után az I. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazottnak „főtanácsos” cím adományozható.

(4) A címmel az illetményalap tizenöt százalékának megfelelő összegű címpótlék jár havonta. A címpótlék alapilletmény jellegű.

(4)

123. § Az e törvény alapján adható juttatások, kedvezmények és elismerések részletes szabályait, valamint e törvény keretei között azok mértékét az érdekképviseleti szervekkel együttműködve az OBH elnöke, illetve az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter állapítja meg.

⋯ 63 változatlan sor ⋯

- a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottját vagy közalkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az őt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél,

- b) az egyéb igazságügyi szervnek minősülő szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az akkori egyéb igazságügyi szervnél 2017. január 1-jét megelőzően megillető egyes illetményelemek együttes összegénél. Az esetleges illetménykülönbözet alapilletmény jogcímen fizethető ki.

134/D. § Az igazságügyi alkalmazott számára az e törvénynek az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései alapján megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a Módtv. hatálybalépését megelőzően őt megillető illetményelemek együttes összege.

134/E. § Ha az igazságügyi alkalmazott számára az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései alapján járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerinti szabadsága meg nem haladja.

134/F. § (1) Az igazságügyi alkalmazottat – a fizikai alkalmazottak kivételével – a Módtv. hatálybalépését követő 30 napon belül kell 2017. január 1-jétől kezdődően e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint besorolni és – a Módtv.-vel megállapított 134/D. § és 134/E. §-ban foglaltakat is figyelembe véve – illetményét, valamint szabadságát megállapítani. A besorolásnál megállapítandó szolgálati idő a Módtv. hatálybalépése előtti besorolásnál megállapított szolgálati időnél kevesebb nem lehet. A Módtv. hatálybalépése előtt soron kívüli előresorolással megszerzett szolgálati időt a besorolásnál figyelembe kell venni.

(2) Ha a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőt a Módtv. hatálybalépése előtt a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők III. fizetési osztályába sorolták, a fizetési fokozatát és az alapilletményét e fizetési osztályon belül kell megállapítani; a fizetési osztályba sorolását e törvény Módtv.-vel megállapított rendelkezései szerint akkor kell elvégezni, ha a munkaköre megváltozik.

134/G. § (1) A teljesítményértékelés elvégzése során, valamint a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolása során e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezése szerint az OBH elnöke által kiadott szabályzatot, illetve e törvénynek a Módtv.-vel kiegészített felhatalmazó rendelkezése alapján a miniszter által kiadott rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) 2018. december 31-ig a teljesítményértékelés során az értékelésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(3) 2018. december 31-ig a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező tisztviselőnek a III. fizetési osztályba sorolása során a Módtv. hatálybalépését megelőzően alkalmazott elvek és szempontok alapján kell eljárni.

134/H. § E törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezései nem érintik az igazságügyi alkalmazott 2017. évi cafeteria-juttatásra való jogosultságát. A Módtv. hatálybalépését követően létesített igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban az e törvény 2017. augusztus 31. napján hatályos rendelkezései szerinti cafeteria-juttatás éves összegének arányos része jár.

135. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerveket rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerv esetében meghatározza a beosztási pótlék megállapítására jogosító szervezeti egységeket.

(2)

(2a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

- a) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket – az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével –,

- a) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető – az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével –,

- b) a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke véleményének kikérésével,

- c) az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a miniszter, hogy az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében

- a) rendeletben határozza meg

- aa) a munkaköri elnevezéseket és képesítési követelményeket, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket,

- aa) a munkaköri elnevezéseket és képesítési követelményeket, valamint azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 97. § (3) bekezdés f) pontjának figyelembevétele nem mellőzhető,

- ab) az igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik vonatkozásában a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, rendszerét és feltételeit, valamint az üdülés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat,

- ac) a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás körét, továbbá ezek törvényi szintű szabályozást nem igénylő részletszabályait,

- ad) az 1. számú mellékletben meghatározott szempontok mellett az ágazatba tartozó munkakörökhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, valamint az egyes munkakörökben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak minősítésénél kizárt szempontokat, valamint

- ae) a képzés, továbbképzés részletes szabályait,

- af) a teljesítményértékelés részletes szabályait,

- ag) a nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező igazságügyi alkalmazott III. fizetési osztályba történő besorolásának a részletes szabályait, valamint

- b) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét.

136. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozón és hozzátartozón a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni.

⋯ 41 változatlan sor ⋯

- 3. Katonai szakképzettség száma, katonai rendfokozat.

- 4. Az igazságügyi szervhez történő kinevezés időpontja – a beszámított szolgálati idő kezdete, – a korábbi tevékenységek és a vonatkozó munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés időpontjai, a beosztások (munkakörök) megjelölése, a beszámított jogviszonyok megszűnésének jogcímei, – a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány száma és kelte.

- 5. Az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások, – a szolgálati helyek (időtartam kezdete és vége), – munkakörök (időtartam kezdete és vége), – szakterületek (időtartam kezdete és vége), – elektronikus aláírási jogosultság (időtartam kezdete és vége, típusa), – FEOR-szám.

- 6. A fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő kötelező előresorolás időpontja, – a beosztási pótlék megnevezése, százaléka és összege, – a vezetői pótlék megnevezése, százaléka és összege, – az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege, – az összilletmény összege.

- 6. A fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő kötelező előresorolás időpontja, – a beosztási pótlék megnevezése, százaléka és összege, – az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege, – az összilletmény összege.

- 7. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai.

- 8. A más kereső foglalkozás megnevezése.

- 9. A korábbi értékelés időpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti minősítések, a következő értékelés időpontja.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- 12. A munkából való távollétek jogcíme és időtartama.

- 13. Az igazságügyi szolgálati viszony megszűnésének jogcíme és időpontja. Megjegyzés: A nyilvántartási szám az alkalmazott szolgálati helyére és beosztására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.

### 3. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

### 3. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

#### A bírósági titkár és a bírósági fogalmazó alapilletménye

#### Az I. fizetési osztály (bírósági titkár, igazságügyi szakértő) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 1. | 2. | 3. | 4. |

| I. osztály: bírósági titkár | 0,7 (0–2 év) | 0,8 (3–4 év) | 0,9 (5–6 év) | 1 (7 évtől) |

| II. osztály: bírósági fogalmazó | 0,38 | 0,41 | 0,44 | 0,47 |

- 1. Bírósági titkár

### 4. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

| | A | B | C | D | E |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | 1. | 0 | 3 | 0,84 | 0,92 |

| 3. | 2. | 4 | 7 | 0,90 | 1,08 |

| 4. | 3. | 8 | 11 | 0,98 | 1,19 |

| 5. | 4. | 12 | 18 | 1,04 | 1,25 |

| 6. | 5. | 19 | 25 | 1,09 | 1,31 |

| 7. | 6. | 26 | 35 | 1,14 | 1,37 |

| 8. | 7. | 36 | | 1,26 | 1,40 |

#### Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a tisztviselő és az írnok alapilletménye

- 2. Igazságügyi szakértő

| --- | --- | --- | --- |

| III. osztály | IV. osztály |

| 1. | 0–1 | 0,38 | 0,20 |

| 2. | 2–4 | 0,45 | 0,24 |

| 3. | 5–7 | 0,50 | 0,27 |

| 4. | 8–10 | 0,55 | 0,30 |

| 5. | 11–13 | 0,60 | 0,33 |

| 6. | 14–16 | 0,65 | 0,36 |

| 7. | 17–19 | 0,70 | 0,39 |

| 8. | 20–22 | 0,75 | 0,42 |

| 9. | 23–25 | 0,80 | 0,45 |

| 10. | 26–28 | 0,85 | 0,48 |

| 11. | 29–31 | 0,90 | 0,51 |

| 12. | 32–34 | 0,95 | 0,54 |

| 13. | 35–37 | 1,00 | 0,57 |

| 14. | 37 évtől | 1,05 | 0,60 |

| | A | B | C | D | E |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | 1. | 0 | 3 | 0,84 | 0,92 |

| 3. | 2. | 4 | 7 | 0,90 | 1,08 |

| 4. | 3. | 8 | 11 | 0,98 | 1,19 |

| 5. | 4. | 12 | 18 | 1,04 | 1,25 |

| 6. | 5. | 19 | 25 | 1,09 | 1,31 |

| 7. | 6. | 26 | 35 | 1,14 | 1,37 |

| 8. | 7. | 36 | | 1,26 | 1,40 |

### 5. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

### 4. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

### 6. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

#### A II. fizetési osztály (bírósági fogalmazó, szakértőjelölt) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

______________________________

- 1. Bírósági fogalmazó

Vezetői pótlékok (az illetményalap = 1)

| | A | B | C | D | E |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | 1. | 0 | 1 | 0,53 | 0,74 |

| 3. | 2. | 2 | 3 | 0,57 | 0,79 |

| 4. | 3. | 4 | | 0,60 | 0,83 |

______________________________

- 2. Szakértőjelölt

- 1.

- 2. Főosztályvezető, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese – 0,40–0,60

- 3. Főosztályvezető-helyettes, igazgató 0,35–0,45

- 4. Osztályvezető, igazgatóhelyettes – 0,25–0,40

- 5. Osztályvezető-helyettes 0,20–0,25

- 6. Csoportvezető 0,15–0,20

- 7. Csoportvezető-helyettes, bírósági irodavezető 0,05–0,15 Megjegyzés: A pótlék összegét a 2–7. pontok szerinti határokon belül az igazságügyi szerv szintje és nagysága, valamint a beosztottak létszáma alapján kell megállapítani.

| | A | B | C | D | E |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | 1. | 0 | 1 | 0,53 | 0,74 |

| 3. | 2. | 2 | 3 | 0,57 | 0,79 |

| 4. | 3. | 4 | | 0,60 | 0,83 |

### 5. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

#### A III. fizetési osztály (szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű tisztviselő, technikus) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

| | A | B | C | D | E |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | 1. | 0 | 3 | 0,42 | 0,70 |

| 3. | 2. | 4 | 7 | 0,54 | 0,76 |

| 4. | 3. | 8 | 11 | 0,59 | 0,88 |

| 5. | 4. | 12 | 18 | 0,65 | 0,92 |

| 6. | 5. | 19 | 25 | 0,73 | 1,05 |

| 7. | 6. | 26 | 30 | 0,81 | 1,09 |

| 8. | 7. | 31 | 35 | 0,85 | 1,13 |

| 9. | 8. | 36 | | 0,90 | 1,16 |

### 6. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

#### A IV. fizetési osztály (nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, valamint középfokú iskolai végzettségű tisztviselő, írnok és technikus) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

| | A | B | C | D | E |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | 1. | 0 | 3 | 0,38 | 0,47 |

| 3. | 2. | 4 | 7 | 0,42 | 0,54 |

| 4. | 3. | 8 | 11 | 0,46 | 0,66 |

| 5. | 4. | 12 | 18 | 0,53 | 0,73 |

| 6. | 5. | 19 | 25 | 0,56 | 0,77 |

| 7. | 6. | 26 | 30 | 0,59 | 0,80 |

| 8. | 7. | 31 | 35 | 0,65 | 0,85 |

| 9. | 8. | 36 | | 0,72 | 0,93 |

### 7. melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez

#### A V. fizetési osztály (vezető) fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

| | A | B | C |

| --- | --- | --- | --- |

| 2. | Főosztályvezető, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese | 1,23 | 1,85 |

| 3. | Főosztályvezető-helyettes, igazgató | 1,09 | 1,74 |

| 4. | Osztályvezető, igazgatóhelyettes | 0,97 | 1,62 |

| 5. | Osztályvezető-helyettes | 0,68 | 1,51 |

| 6. | Csoportvezető | 0,64 | 1,45 |

| 7. | Csoportvezető-helyettes, bírósági irodavezető | 0,53 | 1,39 |