1997. évi CXLI. törvény — mi változott? 2019. július 16.
A 2019. április 15. és 2019. július 16. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. április 15.)Következő módosítás (2020. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 46 változatlan sor ⋯
(7) A Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell.
(8) Ha az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege tekintetében közhiteles nyilvántartásban (a továbbiakban: egyéb közhiteles nyilvántartás) az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege vonatkozásban változás történik, akkor az e közhiteles nyilvántartást vezető szerv automatikus információátadás útján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átadja az ingatlanügyi hatóságnak az erre vonatkozó adatot. Az ingatlanügyi hatóság az adatátadást követő 30 napon belül köteles intézkedni a két nyilvántartás közötti összhang megteremtéséről.
### Kérelemhez kötöttség
6. § (1) A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetve feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás – ha e törvény másként nem rendelkezik – az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetve kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl, vagy amit törvény alapján lefolytatott megfeleltetési eljárás során a bíróság jogerős döntésében megjelöl.
⋯ 1009 változatlan sor ⋯
(6) A települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzatok a településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia készítése és a településképi követelmények meghatározása érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz, valamint a 1:10000 digitális szintvonalrajzhoz és domborzatmodellhez térítésmentesen hozzáférhet.
(7) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti Országos Építésügyi Nyilvántartás és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer működtetéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz az Országos Építésügyi Nyilvántartás és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer működtetője térítésmentesen hozzáférhet.
(7)
(8) A Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasága a területfejlesztési, a területrendezési feladatainak ellátása érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a területfejlesztési és -rendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet.
(8)
73. § (1) A közjegyző a közjegyzői okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nem peres eljárás lefolytatása céljából a székhelyén lévő irodájában működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Közös irodát fenntartó közjegyzők személyük azonosítására alkalmas módon közös számítástechnikai eszközt működtethetnek. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a közjegyző részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.
⋯ 197 változatlan sor ⋯
(10) Ha a haszonélvezeti jog vagy a használat jogának a törlésére az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIV. törvény hatálybalépését megelőzően és a (8) bekezdésben foglalt rendelkezéssel ellentétesen került sor, a jogosult 2015. május 31-ig fellebbezést nyújthat be.
(11) Ha az ingatlan-nyilvántartás és az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege tekintetében közhiteles nyilvántartás között e rendelkezés hatálybalépésekor ellentmondás áll fenn, e rendelkezés hatálybalépésétől számított egy éven belül az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlan művelési ágát, fő rendeltetését, jogi jellegét összhangba kell hozni a közhiteles nyilvántartásban foglaltakkal. Az összhangba hozatalra irányuló eljárás a közhiteles nyilvántartást vezető hatóság részéről az ingatlanügyi hatóság hivatalbóli megkeresésével indul. Az ingatlan tulajdonosa vagy akinek jogi érdeke fűződik hozzá, az összhangba hozatalt bármikor kezdeményezheti az ingatlanügyi hatóságnál.
(11) Ha az ingatlan-nyilvántartás és az egyéb közhiteles nyilvántartás között e rendelkezés hatálybalépésekor ellentmondás áll fenn, e rendelkezés hatálybalépésétől számított három éven belül az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlan művelési ágát, fő rendeltetését, jogi jellegét összhangba kell hozni az egyéb közhiteles nyilvántartásban foglaltakkal.
(12) Ha a (11) bekezdés szerinti összhangba hozatal nem történik meg a (11) bekezdésben meghatározott határidőn belül, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok tekintendők irányadónak.
(12) A (11) bekezdés szerinti összhangba hozatal során az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartását egybeveti az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. Ha az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartás nem vagy nem megfelelően tartalmazza az általa közhitelesen nyilvántartott adatokat, az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv az adatot az ingatlanügyi hatóság részére és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átadja. Az ingatlanügyi hatóság az adatátadást követő 30 napon belül köteles intézkedni a két nyilvántartás közötti összhang megteremtéséről.
(13) Ha e rendelkezés hatálybalépését követően történik változás a közhiteles nyilvántartásban az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege vonatkozásban, a közhiteles nyilvántartást vezető hatóság 8 napon belül köteles hivatalból megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásnak a közhiteles nyilvántartással történő összhangba hozatala érdekében. Az ingatlan tulajdonosa vagy akinek jogi érdeke fűződik hozzá, az összhangba hozatalt bármikor kezdeményezheti az ingatlanügyi hatóságnál.
(13) Az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv a (12) bekezdés szerinti adatátadást megelőzően legalább 30 nappal korábban tájékoztatja az ingatlan tulajdonosát az összehangolás kezdeményezéséről és annak várható eredményéről.
(14) Az ingatlan tulajdonosa vagy az, akinek jogi érdeke fűződik hozzá, a (12) bekezdés szerinti összhangba hozatalt a (11) bekezdés szerinti határidőn belül
- a) az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szervnél is indítványozhatja úgy, hogy a szerv a kezdeményezést 15 napon belül megvizsgálja, és ha az alapos, az ingatlanügyi hatóságnál hivatalból kezdeményezi az összhangba hozatalt, vagy
- b) közvetlenül az ingatlanügyi hatóságnál is kezdeményezheti.
(15) Az e rendelkezés hatálybalépésekor önkormányzati rendeletben helyi egyedi építészeti védetté nyilvánított ingatlan esetében a helyi önkormányzat a (11)–(14) bekezdés szerint jár el azzal, hogy az összhangba hozatal és az információátadás során a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi egyedi építészeti védetté nyilvánított ingatlanokra vonatkozó adatokat egyéb közhiteles nyilvántartásnak, a helyi önkormányzatot egyéb helyi közhiteles nyilvántartást vezető szervnek kell tekinteni.
95. § (1) A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: KCR tv.) megállapított címadatátvétel megtörténtéig az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban már meglévő címadatokat, a címadatrögzítés, illetve címadatváltozás alapjául szolgáló okiratnak megfelelően tartalmazza.
(2) A címadatátvétel útján történő adatváltozást követően az adott ingatlan címadatában bekövetkezett korábbi változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése alapjául szolgáló okiratban szereplő címadatot figyelmen kívül kell hagyni.
⋯ 13 változatlan sor ⋯