1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

1997. évi CXL. törvény

a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.

Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.

A társadalom közös érdeke a nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése, amely törekvés a kulturális alapellátás rendszerében testesül meg.

E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

A törvény célja¶

1. § E törvény célja:

• a) biztosítani a társadalmi jólétet és a fenntartható fejlődést, elősegíteni az egész életen át tartó tanulást, javítani az életminőséget, továbbá a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében rendelkezni a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános szabályairól,
• b) meghatározni a muzeális intézmények tevékenységének és feladatellátásának, valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javakhoz történő hozzáférésnek a szabályait,
• c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését,
• d) mindenki számára biztosítani a közművelődési tevékenységekben való részvétel lehetőségét, szabályozni a közművelődési tevékenységek folytatásának, a közművelődési alapszolgáltatások nyújtásának és igénybevételének feltételrendszerét,
• e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási alapelveket,
• f) kulturális intézmények feladatellátásának tervezéséhez útmutatást adni annak érdekében, hogy azok a kulturális alapellátás keretében mindenki számára ösztönzést nyújtsanak arra, hogy
• fa) önművelés céljából lakóhelyén bekapcsolódjon kulturális tevékenységekbe és megismerhesse a kulturális értékeket;
• fb) megismerkedjen a település történetével, a hagyományokkal, normákkal;
• fc) a település népességének tagjaként kifejezze, milyen értékek, célok, fejlesztési irányok fontosak számára, részt vegyen a közösségi életének fejlesztésében és a közös jövőkép megfogalmazásában; ezekhez állandó helyszínt vehessen igénybe;
• fd) lakóhelyén szakmai segítséget vegyen igénybe az önfejlesztéshez, az önműveléshez, a közös értékek kifejezéséhez, megéléséhez, a közös célok megfogalmazásához, a tevékenységek színvonalának biztosításához,
• g) gondoskodni a digitális formában, interneten szolgáltatott és nyilvánosságra hozott tartalom (a továbbiakban: webtartalom) archiválásáról, használatának biztosításáról, valamint
• h) szabályozni a webtartalom archiválásával kapcsolatos feladatok ellátását, az archivált webtartalmak használatának lehetőségeit.

Alapelvek¶

2. § Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

3. § Az állami és a települési önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény és közösségi színtér elkötelezett az Alaptörvényben rögzített alapelvek mellett.

3/A. § A kulturális alapellátás keretében a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények a központi költségvetési források felhasználásával az érintett célcsoportok számára biztosítják a tárgyi és szellemi kulturális örökség hozzáférhetővé tételét, valamint olyan közszolgáltatásokat nyújtanak, amelyek hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez és kiteljesedéséhez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a közösségfejlesztéshez, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges egyéni kulcskompetenciák fejlesztéséhez.

4. § Mindenkinek joga, hogy

• a) megismerhesse a kulturális javakat és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,
• b) a kulturális alapellátás keretében igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,
• c) műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen,
• d) e törvény szerint művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret (a továbbiakban: közösségi színtér), szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.

4/A. § Állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény, muzeális intézmény alapleltárából visszaigényelt kulturális javak visszaadására – erre vonatkozóan bejelentett igény esetén – abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az igénylő tulajdonjogát kétséget kizáróan bizonyítja.

A törvény hatálya¶

5. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

• a) a muzeális intézményekre, fenntartóikra és foglalkoztatottaikra, a kulturális örökség muzeális intézményekben őrzött elemeire, valamint a muzeális intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre, továbbá a kulturális örökséggel foglalkozó egyéb szervezetekre, kép- és hangarchívumokra,
• b) a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, alkalmazottaira és a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatóira,
• c) a közművelődési feladatot ellátókra, a közösségi színterek és a közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira,
• d) a webtartalomra és a tartalomszolgáltatókra.

(2) A könyvtári dokumentumok védelmére és nyilvántartására vonatkozó szabályok tekintetében e törvény hatálya kiterjed a nem nyilvános könyvtárakra is.

(3) A könyvtári tevékenységről és a könyvtári alkalmazottakról szóló szabályok vonatkoznak a nem nyilvános könyvtárakra is.

(4) A 3/A. §-ban, a 92–96. §-ban, a 99. §-ban és a 100. §-ban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre.

(5)

(6)

6. § Az e törvény alkalmazásában szereplő fogalmakat a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

6/A. § (1) A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában – közreműködőként – szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet.

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (4) bekezdése szerinti, régészeti feltárásra jogosult múzeumok régészeti feltárási tevékenységének ágazati irányításában a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a miniszterrel közösen jár el.

II. RÉSZ — A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK¶

I. Fejezet — Általános rendelkezések¶

7. § A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A muzeális intézményekben őrzött javak felhasználásának és bármilyen technikával történő sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.

II. Fejezet — A kulturális javak védetté nyilvánítása¶

8. §¶

Védetté nyilvánítási eljárás¶

9. §¶

Védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetése¶

10. §¶

11. §¶

Védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartása¶

12. §¶

A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos különleges előírások¶

13. §¶

14. §¶

15. §¶

16. §¶

III. Fejezet — A kulturális javak külföldre történő kivitele¶

17. §¶

Engedély nélkül kivihető kulturális javak¶

18. §¶

Kiviteli engedélyezési eljárás¶

19. §¶

20. §¶

Végleges kiviteli engedély¶

21. §¶

22. §¶

Ideiglenes kiviteli engedély¶

23. §¶

24. §¶

A kulturális javak behozatala¶

25. §¶

IV. Fejezet — Régészeti védelem, régészeti feltárás¶

26. §¶

27. §¶

28. §¶

A régészeti lelőhelyek védelme¶

29. §¶

30. §¶

31. §¶

32. §¶

Régészeti feltárás¶

33. §¶

34. §¶

Megelőző feltárás¶

35. §¶

Leletmentés¶

36. §¶

37. §¶

V. Fejezet — Muzeális intézmények¶

37/A. § (1) Az e törvényben meghatározott, a kulturális javak védelmével összefüggő célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények.

(2) A muzeális intézmény

• a) a társadalom szolgálatában áll,
• b) a közösség számára nyilvános,
• c) a közösségekkel, településsel aktív kapcsolatot tart,
• d) alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre,
• e) a kulturális javakhoz széles körű és egyenlő hozzáférést biztosít.

(3) A muzeális intézmény rendelkezik a szakmai besorolása szerinti követelményszint biztosításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, amely által ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat.

(4) A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása és a kulturális alapellátás kiterjesztése érdekében:

• a) a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét őrzi, gondozza és kiállításon bemutatja,
• b) biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét,
• c) kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához,
• d) közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez,
• e) együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését,
• f) elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít,
• g) turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését.

(5) A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés feltételeit a működési engedélyében meghatározott szakmai besorolásnak megfelelő követelményszint szerint biztosítja.

(6) A muzeális intézmények feladataik ellátásában – fenntartójuktól függetlenül – együttműködnek egymással, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a könyvtárakkal, a levéltárakkal és a közművelődés intézményeivel, továbbá a tudományos köztestületekkel, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, a köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel.

(7) A muzeális intézmény szakmai besorolása szerint lehet:

• a) közérdekű muzeális kiállítóhely,
• b) közérdekű muzeális gyűjtemény,
• c) múzeum:
• ca) tematikus múzeum,
• cb) területi múzeum,
• cc) vármegyei hatókörű városi múzeum,
• cd) országos szakmúzeum,
• ce) országos múzeum.

(8) A miniszter a működési engedély kiadására irányuló eljárás során a muzeális intézmény részére – a fenntartó erre irányuló külön kérelme esetén – nemzetiségi bázisintézmény címet adományoz, ha a muzeális intézmény

• a) alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy
• b) állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt százalékot elérő arányban találhatóak.

(9) A nemzetiségi bázisintézmény címet a működési engedélyben kell feltüntetni.

(10) A nemzetiségi bázisintézmény címmel rendelkező muzeális intézmény közművelődési programjaiban és állandó kiállításában a nemzetiségi kultúrát hangsúlyosan mutatja be.

(11) Az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott muzeális intézmény

• a) költségvetési szervként, vagy
• b) az állam, illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságként

működik.

37/B. § (1) A muzeális intézmény gyűjteménye

• a) régészeti feltárás,
• b) természettudományi feltárás,
• c) helyszíni gyűjtés,
• d) vétel,
• e) ajándékozás,
• f) öröklés,
• g) csere,
• h) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átadás,
• i) saját előállítás vagy saját célú előállíttatás, valamint
• j) egyéb – jogszabály alapján történő – muzeális intézményi elhelyezés

révén gyarapítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű muzeális kiállítóhely a kiállításában bemutatott kulturális javakat az (1) bekezdés a)–d), valamint g), h) és j) pontja szerint nem gyarapíthatja, de az (1) bekezdés e) és f) pontja szerint megszerzett, valamint az (1) bekezdés i) pontja szerint létrehozott kulturális javakat kiállításában bemutathatja, ha azokat a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vette.

(3) A muzeális intézmény a működési engedélyében meghatározott gyűjtőköre szerinti szakágra, korszakra vagy tematikára vonatkozóan fejtheti ki szakmai tevékenységét, és a működési engedélyében meghatározott közigazgatási vagy földrajzi egységen (a továbbiakban: gyűjtőterület) folytathatja az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységét. Az (1) bekezdés d)–j) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységre – a muzeális intézmény gyűjtőterületétől függetlenül – Magyarország teljes közigazgatási területén sor kerülhet.

(3a) Lezártnak minősül a muzeális intézmény gyűjtőköre, ha a muzeális intézmény a kulturális javak olyan gyűjteménybe rendezett csoportját vagy csoportjait őrzi, amelyre nézve gyűjtési tevékenységet nem folytat.

(4) A muzeális intézmény Magyarország közigazgatási területén kívül is folytathatja gyűjteménygyarapítási tevékenységét, ha az adott ország jogrendje azt lehetővé teszi.

38. § (1) A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek; elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.

(2) A muzeális intézmény az alapleltárában szereplő kulturális javakat külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli szerződés alapján cserélheti el a gyűjtőkörébe tartozó más kulturális javakkal.

(3) A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak selejtezéséhez a miniszter engedélye szükséges.

38/A. § (1) A muzeális intézmény vagy fenntartója a kulturális javakat határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján adhatja vagy veheti kölcsön (a továbbiakban: kölcsönzés).

(2) A kulturális javak kölcsönzéséről szóló szerződésnek (a továbbiakban: kölcsönzési szerződés) tartalmaznia kell

• a) a kölcsönvevő által a kölcsönzött kulturális javaknak biztosítandó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás és a szállítás feltételeit,
• b) a kölcsönzött kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást,
• c) a kölcsönvevő által nyújtandó vagyonbiztonsági feltételeket, beleértve az esetlegesen szükséges muzeológusi, rendőrségi vagy egyéb fegyveres kíséretet is.

(3) A kölcsönzési szerződéshez mellékelni kell a kölcsönzött kulturális javak leltári számmal ellátott jegyzékét, a kölcsönbe adás időpontjában fennálló fizikai állapotot dokumentáló szakleírással és képi ábrázolással együtt.

(3a) A kölcsönkérő a kölcsönzést megelőzően a kölcsönözni szándékozott kulturális javakra vonatkozó elhelyezési dokumentációt készít, amely tartalmazza a kiállítótér alaprajzát, műszaki adatait és a tűzvédelmi előírásokat, a kulturális javak állományvédelmére vonatkozó előírásokat, valamint a kulturális javak, továbbá a kiállítótér vagyonbiztonságára vonatkozó előírásokat. Az elhelyezési dokumentációban foglalt feltételek fennállását a kölcsönadó saját költségén a kölcsönzési szerződés megkötését megelőzően ellenőrizheti. A kölcsönkérő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzés lefolytatása során a kölcsönadóval együttműködni.

(3b) Ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő eltérően nem állapodnak meg, a kölcsönvevő viseli a kölcsönzéssel összefüggő alábbi költségeket:

• a) a kulturális javak állományvédelmét szolgáló költség,
• b) a kulturális javak vagyonbiztonságát szolgáló költség, valamint
• c) az adminisztrációs költség, ideértve a postai, nyomtatási és fénymásolási költséget is.

(4) A kölcsönzési szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki. A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönzése esetén, a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a kölcsönzött kulturális javak értékéhez igazodó pénzügyi biztosítékot kell kikötni.

(4a) Pénzügyi biztosítékként

• a) a kulturális javak biztosítási értékével arányos, elkülönítetten kezelt, lekötött pénzösszeg,
• b) az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásért felelős miniszter által vállalt kiállítási garancia vagy kiállítási viszontgarancia,
• c) nem költségvetési szervként működő kölcsönvevő esetén a kulturális javakban esetlegesen bekövetkező valamennyi kár megtérítésének vállalására irányuló garancianyilatkozat vagy garanciaszerződés,
• d) biztosítási szerződés, vagy
• e) egyéb szerződéses biztosíték nyújtása

alkalmazható.

(5) A miniszter állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén a kölcsönvevő indokolt kérelmére, nemzeti kulturális érdekre figyelemmel mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól,.

(6) A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönzéséhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása során a miniszter vizsgálja a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdek, valamint a (2)–(4) bekezdésben rögzített feltételek meglétét.

(7) Nem köteles pénzügyi biztosíték kikötésére a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ha a nyilvántartásában szereplő kulturális javakat a Magyar Honvédség szervezete részére adja kölcsön.

38/B. § A miniszter a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel és a széles körű hozzáférés céljait szem előtt tartva határozott időre kijelölheti a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét.

38/C. § Az állami tulajdonban lévő, jogszabály alapján védett kulturális javak vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a miniszter által a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel kijelölt személlyel vagy szervezettel vagyonkezelési szerződést köt.

38/D. §¶

Muzeális intézmények működési engedélyének kiadása, módosítása, visszavonása¶

39. § (1) Muzeális intézményt bármely jogi és természetes személy vagy törvény alapíthat. A muzeális intézménnyé nyilvánítást – a törvény által alapított muzeális intézmény kivételével – a miniszter által kiadott működési engedély igazolja.

(2) A működési engedély kiadására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.

(3) Működési engedély akkor adható ki, ha a muzeális intézmény által kezelt javak a kulturális javak körébe tartoznak és a muzeális intézmény fenntartója biztosítja a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(4) A muzeális intézmény fenntartója a (3) bekezdésben meghatározottak érdekében eleget tesz a muzeális intézmény szakmai besorolásának megfelelő

• a) a muzeális intézményt befogadó épület helyiségeire, az elektronikus, mechanikus vagy élőerővel ellátott védelmére;
• b) a kulturális javak kiállításon való folyamatos bemutatására, a látogatói hozzáférésre és az online, továbbá a közművelődési és múzeumpedagógiai szolgáltatásokra;
• c) a kulturális javakhoz való kutatói hozzáférésre;
• d) a szakmai munkakörök létesítésére és betöltésére; valamint
• e) a kulturális javak nyilvántartásba vételére

vonatkozó előírásoknak.

(5) A működési engedélyeket a miniszter által vezetett minisztérium tartja nyilván.

(6) A működési engedélyben foglaltak betartását a miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.

40. § (1) A működési engedélyben foglaltak módosításához a miniszter engedélye szükséges.

(2) A működési engedély módosítására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.

(3) Amennyiben a fenntartó nem kezdeményezi a működési engedély módosítását, de a módosítást megalapozó körülmény a miniszter tudomására jut, a miniszter a működési engedély módosítására irányuló eljárást hivatalból is megindíthatja.

(4) Az eljárás során a miniszter – amennyiben a fenntartó biztosítja az intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket – módosítja a működési engedélyt.

41. § (1) A muzeális intézmény működési engedélyének visszavonására a miniszter jogosult.

(2) A működési engedély visszavonására irányuló eljárás a fenntartó kérelmére indul meg. Az eljárásban az ügyfelet költségmentesség illeti meg.

(3) A működési engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha

• a) a muzeális intézmény fenntartója nem tudja biztosítani a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, vagy
• b) a fenntartó a muzeális intézményt a továbbiakban nem muzeális intézményként kívánja működtetni, vagy
• c) a fenntartó meg kívánja szüntetni a muzeális intézményt.

(4) Amennyiben a fenntartó nem biztosítja a muzeális intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a működési engedély visszavonására irányuló eljárást a miniszter hivatalból is megindíthatja.

(5) Amennyiben a fenntartó múzeum szakmai besorolású muzeális intézmény működési engedélyének visszavonását kezdeményezi, és a kulturális javak tulajdonosa a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendelet szerint alapleltárba vett kulturális javakat nem muzeális intézményben helyezi el, a miniszter szakfelügyeleti vizsgálatot rendel el.

(6) A szakfelügyeleti vizsgálatot lezáró jelentésben a szakfelügyelő – indokolt esetben – javaslatot tesz az általa meghatározott kulturális javak védetté nyilvánítására vagy a kulturális javak múzeumi megőrzésére.

(7) A miniszter a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – a szakfelügyeleti vizsgálatot lezáró jelentés alapján, a kulturális javak jellegének figyelembevételével – gondoskodik a múzeumban őrzött, alapleltárba vett kulturális javak – azok tulajdonosának költségére történő – további elhelyezéséről.

(8) A miniszter által elrendelt intézkedés – a tulajdonos eltérő döntése hiányában – nem érinti a kulturális javak tulajdonjogát.

41/A. § Törvény által alapított muzeális intézmény esetében

• a) a muzeális intézménnyé nyilvánítás igazolásához nem szükséges működési engedély kiadása,
• b) törvény állapítja meg a muzeális intézmény szakmai besorolását,
• c) azokról az adatokról, amelyeket jogszabály szerint a működési engedély tartalmaz, a fenntartó tájékoztatja a minisztert,
• d) törvény előírhatja, hogy a miniszter a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak betartását a fenntartó kérelmére ellenőrizheti,
• e) a miniszter eljárása során a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak módosítását, a tájékoztatás visszavonását kezdeményezheti a fenntartónál,
• f) ahol jogszabály működési engedélyt említ, azon a fenntartó c) pont szerinti tájékoztatását kell érteni.

Muzeális intézmények szakmai besorolása¶

Múzeumok¶

42. § (1) A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény, amely a kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzé teszi. Tevékenységével elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz.

(2) A múzeum feladata – a 37/A. §-ban meghatározottakon túlmenően – a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak

• a) gyűjteménygondozása, ennek keretében azok
• aa) gyarapítása,
• ab) nyilvántartása,
• ac) állományvédelme,
• b) tudományos feldolgozása és publikálása,
• c) hozzáférhetővé tétele, ennek keretében
• ca) állandó és időszaki kiállítások rendezése,
• cb) közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása,
• cc) a kulturális javak digitalizálása,
• cd) a kutatási tevékenység biztosítása .

(3) A múzeum kifejezés csak a múzeum besorolású muzeális intézmény működési engedélyén feltüntetett elnevezésben szerepelhet.

(4) A múzeum:

• a) szabad kapacitásai terhére kiállítások megrendezésével, kulturális javak kölcsönzésével, valamint tudományos, állományvédelmi és közönségkapcsolati tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatást nyújthat,
• b) a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal, stratégiai tervvel, állományvédelmi tervvel, gyűjteménygyarapítási és revíziós tervvel, továbbá múzeumi digitalizálási stratégiával rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja,
• c) feladatait éves szakmai munka- és pénzügyi terv alapján végzi, tevékenységéről éves szakmai munkajelentést és pénzügyi beszámolót, valamint teljesítményértékelést készít.

Országos múzeum¶

43. § (1) Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete – a Budapesti Történeti Múzeum kivételével – az egész országra kiterjed.

(2)

(3) Az országos múzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.

(4) Az országos múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához – amennyiben nem a miniszter a fenntartó – a miniszter előzetes egyetértését kell kérni.

(5) A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokát a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel.

Országos szakmúzeum¶

44. § (1) Az országos szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed.

(2) Az országos szakmúzeum ellátja a jogszabályban meghatározott szakmai feladatokat, ennek keretében részt vesz a kulturális javak védetté nyilvánításával és kiviteli engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben.

(3) Az országos szakmúzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához – amennyiben nem a miniszter a fenntartó – a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.

Vármegyei hatókörű városi múzeum¶

45. § (1) A vármegyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy vármegye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.

(2) A vármegyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a vármegyeszékhely megyei jogú város önkormányzata – Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom vármegyében Tata Város Önkormányzata – vármegyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik.

(3) A vármegyei hatókörű városi múzeum fenntartója tagintézményeket működtethet.

(4) A vármegyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.

(5) A vármegyei hatókörű városi múzeum szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, valamint stratégiai tervét a fenntartó – annak elfogadását megelőzően – véleményezésre megküldi a miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A miniszter véleménye a fenntartót nem köti döntése meghozatalában.

45/A. § (1) A vármegyei hatókörű városi múzeum gyűjtőköre legalább öt muzeológiai szakágra terjed ki, gyűjtőterülete a vármegye és a vármegyében levő megyei jogú városok közigazgatási területe.

(1a) A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében – amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet

• a) természettudomány, iparművészet, képzőművészet gyűjtőkör, vagy
• b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör

esetében.

(2) A vármegyei hatókörű városi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően – a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően – állami feladatai keretében:

• a) vagyonkezelője az alapleltárában és jogszabály szerinti külön nyilvántartásában szereplő kulturális javaknak,
• b) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
• c) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
• d) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
• e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
• f) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területek ellenőrzésében,
• g) gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében,
• h) részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában,
• i) restaurálási-műtárgyvédelmi, muzeológiai, valamint múzeumpedagógiai szakmai-módszertani központként mindegyik témakörben évente legalább két módszertani műhelygyakorlatot szervez a vármegye közigazgatási területén működő muzeális intézmények munkatársai számára,
• ia) restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval egybekötve,
• ib) gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjteményfeldolgozási és digitalizálási tevékenység körében,
• ic) múzeumpedagógia területén óvodapedagógusok és pedagógusok, továbbá a muzeális intézmények közművelődési szakemberei számára.
• j) legalább egy fő, szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettségű állományvédelmi felelőst foglalkoztat, aki középtávú intézkedési terv alapján évente legalább egyszer helyszíni bejárás keretében felméri a vármegye területén lévő muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.

(3) A vármegyei hatókörű városi múzeum a kulturális javak állomány- vagy biztonságvédelmét súlyosan veszélyeztető vagy károsító helyzet esetén a (2) bekezdés j) pontja szerinti helyszíni bejárást soron kívül lefolytatja.

45/B. §¶

Területi múzeumok¶

46. § (1) A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik.

(2) A területi múzeum gyűjtőterülete

• a) egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum),
• b) több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy
• c) egy járás (járási múzeum)

közigazgatási területére terjed ki.

(2a) A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében – amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet

• a) természettudomány gyűjtőkör, vagy
• b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör

esetében.

(3) A területi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.

(4) A területi múzeum gyűjtőterületére kiterjedően – a vármegyei hatókörű városi múzeummal kötött megállapodás alapján – elláthatja a vármegyei hatókörű városi múzeum 45/A. § (2) bekezdés g) és i) pontjában foglalt feladatait, vagy azok egy részét.

(5) A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság fenntartásában működik.

(6) A régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően

• a) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
• b) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
• c) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
• d) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
• e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében.

Tematikus múzeumok¶

47. § (1) A tematikus múzeum:

• a) a kulturális javak egy meghatározott csoportját, illetve egy témát érintő gyűjtőkörrel, országos vagy korlátozott gyűjtőterülettel, vagy
• b) egy muzeológiai szakterületet (szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkező intézmény.

(2) A tematikus múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.

Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek¶

48. § (1) Közérdekű muzeális gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyűjtemények lehetnek különösen: helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűjtemények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények.

(3) Közérdekű muzeális kiállítóhely az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, régészeti park, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, régészeti lelőhelyek, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására.

(4)

(5) A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben – a 42. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a 49. § kivételével – a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Múzeumi letét¶

49. § (1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű letétként megőrzésre átveheti. Az erre vonatkozó szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A letétre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A letéti szerződés tartalmazza

• a) a letét időtartamát,
• b) a letett kulturális javak – egyértelmű azonosításra alkalmas – képi és szöveges listáját, az átvétel időpontjában fennálló, részletes szakmai állapotdokumentációjával együtt,
• c) a letett kulturális javakra vonatkozó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás, a szállítás és az őrzés feltételeit,
• d) a letett kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást, valamint
• e) a múzeum által vállalt vagyonbiztonsági feltételeket.

(3) A múzeum a letét megőrzéséért díjat köthet ki.

(4) A letéti szerződést – a letéti szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a letevő akkor mondhatja fel, ha az nem sérti a múzeum közművelődési vagy tudományos tevékenységét.

(5) A múzeum a letét időtartama alatt a letett kulturális javakat – a letét tényére történő utalással – tudományos szempontból feldolgozhatja, kutathatja és kiállíthatja.

(6) A letett kulturális javak más őrizetébe adásához, továbbá külső kutatói hozzáférésének biztosításához a letevő hozzájárulására van szükség.

(7) A letett kulturális javak visszaadásakor részletes szakmai állapotdokumentációt kell készíteni.

49/A. § (1) A muzeális intézmény az alapleltárában szereplő kulturális javakat csak akkor adhatja letétbe, ha az a kulturális javak biztonságos őrzése érdekében szükséges.

(2) A letétbe adásra a 49. § előírásait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a letéteményes nem muzeális intézmény vagy a letétbe helyezésre külföldön kerül sor, ahhoz a miniszter engedélye szükséges.

VI. Fejezet — A muzeális intézmények fenntartása, irányítása¶

50. § (1) A muzeális intézmény fenntartója az a természetes személy vagy jogi személy, amely biztosítja a muzeális intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételeket.

(2) A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján

• a) meghatározza és jóváhagyja a muzeális intézmény éves és középtávú feladatait, így különösen stratégiai tervét, munkatervét és beszámolóját, fejlesztési és beruházási feladatait,
• b) költségvetési szervként működő muzeális intézmény esetén kiadja annak alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,
• c) biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket,
• d) ellátja a muzeális intézmény fenntartásával, irányításával kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat,
• e) a költségvetési szervként működő muzeális intézmény vezetője felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

51. § (1) A muzeális intézmények tevékenységének ágazati irányítását a miniszter látja el. A miniszter ágazati irányítási jogköre minden muzeális intézményre kiterjed.

(2) Az ágazati irányítás keretében a miniszter

• a) szabályozza:
• aa) a muzeális intézmények működésének szakmai szabályait,
• ab) a szakfelügyelet rendjét,
• ac) a muzeális intézményekben alkalmazottak képesítési feltételeit,
• ad) a muzeális intézmények éves munkatervéhez szükséges kiemelt szakmai mutatókat,
• ae) a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójával és selejtezésével összefüggő kérdéseket,
• b) gondoskodik:
• ba) a muzeális intézményekben folyó szakmai munka országos, vármegyei, települési, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről,
• bb) az intézményvezetők számára előírt továbbképzés szakmai feltételeinek megteremtéséről,
• bc) a muzeológiai szakfelügyelők képzéséről és továbbképzéséről,
• bd) a szakfelügyeleti ellenőrzések általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról,
• c) ellenőrzi:
• ca) a muzeális intézményekre vonatkozó jogszabályok, kiemelten a muzeális intézmények működési engedélyében meghatározott szakmai követelmények betartását,
• cb) a muzeális intézmények szakmai tevékenységének szakágankénti folyamatosságát, a szakágak egymáshoz viszonyított megfelelő arányát, színvonalát, hatékonyságát és eredményességét,
• cc) a kulturális javak védelmének, biztonságának kérdéseit,
• cd) a muzeális intézmények tárgyi, személyi feltételeit,
• ce) a tevékenységüket szabályozó egyéb jogszabályokban foglaltak megvalósulását és betartását,
• cf) az információs és statisztikai rendszer működését,
• cg) a muzeális intézményeknek nyújtott központi támogatások elosztását, felhasználását,
• d) javaslatot tesz a statisztikai adatszolgáltatás tartalmára,
• e) muzeológiai szakfelügyeletet működtet.

51/A. § (1) A muzeális intézmény a fenntartó által biztosított támogatás, valamint saját bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A költségvetési szervként és az annak tagintézményeként működő muzeális intézmény éves kiadásait a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.

(2) Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon, a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatja a vármegyei hatókörű városi múzeumok 45/A. § (2) bekezdése szerinti állami feladatainak ellátását.

(3) A kulturális örökség javainak helyi védelmével, valamint a helyi közművelődési tevékenység támogatásával kapcsolatos feladatokat ellátó, települési önkormányzat által fenntartott muzeális intézmény feladatellátásához az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon, a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatást nyújt.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a muzeális intézményi tevékenység finanszírozásához a központi költségvetés támogatást nyújt.

VII. Fejezet¶

52. §¶

III. RÉSZ — A KÖNYVKULTÚRA ÉS A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁS¶

I. Fejezet — A nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos¶

általános szabályok

53. § (1) A könyvtárhasználati jog gyakorlását a könyvtári ellátás rendszere biztosítja.

(2) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata.

(3) A nyilvános könyvtárak gyűjteményeit, valamint szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését.

54. § (1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:

• a) mindenki által használható és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – megközelíthető;
• b) rendelkezik kizárólagosan a könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel;
• c) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban, ötezer fő feletti településen működő települési könyvtár esetében legalább heti 25 órában, továbbá legalább havonta két hétvégi napon tart nyitva;
• d) vezetője a könyvtárakban foglalkoztatottak képesítési követelményeire és jogviszonyára irányadó jogszabályokban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik;
• e) könyvtári szakembert alkalmaz;
• f) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek;
• g) statisztikai adatokat szolgáltat;
• h) éves szakmai munkaterv alapján ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat, tevékenységéről éves szakmai beszámolót készít;
• i) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében;
• j) elnevezésében megjelenik a könyvtár kifejezés.

(1a) Azok a fegyveres és rendvédelmi testületek által fenntartott könyvtárak, amelyek vállalják a nyilvános könyvtárak 55. § (1) bekezdés szerinti alapfeladatainak ellátását, a hozzáférést távhasználat útján is biztosíthatják.

(2) A nyilvános könyvtárakról a miniszter a könyvtári intézet bevonásával nyilvános jegyzéket vezet.

(3) Nyilvános könyvtár

• a) a nemzeti könyvtár,
• b) a vármegyei hatókörű városi könyvtár,
• c) a 64. § (2) bekezdés a) pontja szerinti települési könyvtár,
• d) a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtár, valamint
• e) az állami egyetem könyvtára.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó könyvtár fenntartója az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, valamint az erről szóló nyilatkozat és a jogszabályban meghatározott adatok benyújtásával kérheti a minisztertől a könyvtár nyilvános könyvtárnak minősítését.

(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását, valamint az alapfeladatok teljesítését a könyvtári intézet bevonásával miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását. A (4) bekezdés hatálya alá tartozó könyvtár esetében a hiánypótlás elmaradása esetén visszavonja annak nyilvános könyvtári minősítését.

(6) A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a döntés előkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét.

(7) Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról.

(8) A könyvtárakban őrzött állami tulajdonban lévő kulturális javak, valamint a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő muzeális könyvtári dokumentumok korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.

55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:

• a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait küldetésnyilatkozatban közzé teszi,
• b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,
• c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,
• d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,
• e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,
• f) biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét,
• g) a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában,
• h) segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét,
• i) kulturális, közösségi és egyéb könyvtári programokat szervez,
• j) tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez,
• k) a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi.

(1a) A nyilvános könyvtár az általa üzemeltetett, kiskorúak által is használható, internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek használatát a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható, magyar nyelvű szoftverrel ellátva biztosítja a kiskorúak lelki, testi és értelmi fejlődésének védelme érdekében.

(1b) A nyilvános könyvtárak feladataik ellátásában – fenntartójuktól függetlenül – együttműködnek egymással, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a muzeális intézményekkel, a levéltárakkal és a közművelődési szervezetekkel, továbbá a tudományos köztestületekkel, a köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel.

(2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.

II. Fejezet — A könyvtárhasználók jogai¶

és a könyvtárhasználat feltételei

56. § (1) A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére.

(2) A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:

• a) a könyvtárlátogatás,
• b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helybenhasználata,
• c) az állományfeltáró eszközök használata,
• d) információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól.

(3) A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe vevő könyvtárhasználónak az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatait beiratkozási díj nélkül regisztrálhatja.

(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli szolgáltatások a könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe. A beiratkozásért a fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhető.

(5) A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a nyomtatott és elektronikus könyvtári dokumentumokat.

(6) A 25 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. A pedagógusok és a diákok más jogszabályban megállapítottak szerinti kedvezményekben részesülnek.

57. § (1) A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következő személyes adatait kell közölnie és igazolnia: természetes személyazonosító adatok és lakcíme.

(2)

(3) A könyvtárhasználó által igénybe vehető szolgáltatások körét, az igénybevétel módját és a díjak mértékét a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza, melyet a könyvtárhasználó köteles betartani.

(4) A könyvtárhasználó kezdeményezheti a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.

58. § (1) A könyvtárhasználati szabályzatot nyilvánosságra kell hozni.

(2) A dokumentumok, illetőleg mások könyvtárhasználati jogának védelme érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a használati szabályzat állapítja meg.

(3) A fenntartó további könyvtárhasználati feltételeket és kedvezményeket is meghatározhat.

III. Fejezet — A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei¶

59. § (1) A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentumellátási rendszert alakít ki, amely magában foglalja:

• a) a könyvtárközi dokumentumellátást,
• b) a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását együttesen megvalósító Magyar Országos Közös Katalógus adatbázist és az erre épülő Országos Dokumentumellátási Rendszer elektronikus szolgáltató központot,
• c) a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára.

(2) A kiadványokból hat kötelespéldányt kell szolgáltatni az országos könyvtári rendszer számára. Archiválásra alkalmas kötelespéldányt kell szolgáltatni a nyomtatott formában megjelenő kiadványok elektronikus formában létrehozott, a kiadvánnyal szövegében és megjelenésében megegyező változatából is. Elektronikus formában létrehozott kiadványokból és az egyéb kiadványok elektronikus változatából kormányrendeletben meghatározott formátumban kell kötelespéldányt szolgáltatni.

(2a) Kormányrendelet a kötelespéldányok számát a (2) bekezdésben meghatározottnál kisebb számban is megállapíthatja, valamint meghatározhatja a kötelespéldány-szolgáltatás teljesítése alóli mentességek eseteit.

(2b) A Kormány rendeletben szabályozza

• a) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét,
• b) a kötelespéldány-szolgáltatással összefüggő jelentés szabályait,
• c) a helyi vonatkozással bíró kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására vonatkozó külön szabályokat,
• d) a kötelespéldány-szolgáltatás határidejét, módját,
• e) a kötelespéldányra jogosult szervezetek körét,
• f) a kötelespéldányok szétosztásának módját,
• g) a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint
• h) a kötelespéldány-szolgáltatás jogszabálynak nem megfelelő teljesítése esetén követendő eljárást.

(2c) A kötelespéldány-szolgáltatás elmulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő teljesítése esetén a kötelespéldányra jogosult beszerezheti a kiadványt, vagy a kiadványról archiválás céljából, a szerzői jogról szóló törvény szabályainak megfelelően másolatot készíthet. A kötelespéldányra jogosult a kötelespéldány pótlásával kapcsolatosan felmerült költségeit a kötelespéldány-szolgáltatás kötelezettjére terhelheti.

(3) Az országos dokumentumellátási rendszerről szóló jogszabályban meghatározott könyvtár vezetőjének kinevezése előtt a miniszter véleményét kell kérni.

(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét.

(5)

(6)

(7)

59/A. § (1) A webtartalom archiválás keretében, webaratással történő begyűjtésének, feldolgozásának, másolásának, hosszú távú megőrzésének és webarchívumba rendezésének, továbbá felhasználásának feladatát (a továbbiakban együtt: webarchiválás) a nemzeti könyvtár látja el. A könyvtárak együttműködnek a nemzeti könyvtárral az archivált webtartalom hozzáférhetővé tételében.

(2) Nem minősül webtartalomnak a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény alapján archivált műsorszám és a mozgóképről szóló törvény alapján archivált filmalkotás.

(3) A webarchiválás során a hungarikumnak minősülő webtartalmat kell archiválni. A webarchiválás alól kivételt képező webtartalmak körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A tartalomszolgáltató a webarchiválás megvalósítása érdekében együttműködik a nemzeti könyvtárral.

(5) A nemzeti könyvtár azokat a webarchiválás során gyűjtött személyes adatokat, amelyeket a tartalomszolgáltató a weblapon nyilvánosságra hozott és a webarchiválás érdekében a nemzeti könyvtár részére szolgáltatott, közérdekű archiválás céljából kezeli.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatkezelés vonatkozásában az érintett a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. és 18. cikkében rögzített jogait nem gyakorolhatja.

60. § (1) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások:

• a) az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és tartalmi feltöltése,
• b) a Magyarországon keletkezett kiadványok kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb, Magyarországon keletkezett dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyűjtése, továbbá mindezek megőrzése bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, továbbá a kötelespéldányok elosztása,
• c) az országos dokumentumellátási rendszer működtetése,
• d) a határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése,
• e) a hazai nemzetiségek könyvtári ellátásának segítése,
• f) a nemzetközi szabványos dokumentumazonosító számok kiadása és nyilvántartása,
• g) a webarchiválás feladatának ellátása a digitális kulturális örökség megőrzése érdekében.

(2) Az 59. § (1) és (4) bekezdésében és az e § (1) bekezdésében felsorolt, valamint további, a könyvtári rendszer működése és fejlesztése érdekében a miniszter által meghatározott szolgáltatásokat mindazokban az esetekben, amelyekben a jelen törvény erről nem rendelkezik, az a nyilvános könyvtár vagy intézmény teljesíti, amellyel a miniszter a feladat ellátására megállapodást köt.

(3) A nyilvános könyvtári ellátás országos koordináló szerveként működő könyvtári intézet által a könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások:

• a) könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,
• b) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén országos hatókörű szakkönyvtár működtetésével,
• c) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal, olvasással kapcsolatos kutatás és fejlesztés,
• d) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,
• e) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység, trendfigyelés, a könyvtári szakmai alrendszerek, ennek keretében az Országos Dokumentumellátó Rendszer, a Magyar Országos Közös Katalógus, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működésének elemzése, átfogó értékelése,
• f) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,
• g) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,
• h) a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a minőségelvű önértékelést biztosító önértékelési keretrendszer kidolgozása és gondozása, továbbá az erre épülő Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítése,
• i) a nemzeti bibliográfiai rendszer részét képező szakbibliográfia előállítása,
• j) a könyvtárak központi nyilvántartásának működtetése, valamint
• k) a miniszter útmutatása szerint közreműködés a könyvtári szakfelügyeleti tevékenység koordinációjában, ellenőrzésében és értékelésében, továbbá a szakfelügyeleti tevékenységhez kapcsolódó monitoring-rendszer működtetése.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt feladatokat a könyvtári intézet látja el.

A könyvtári dokumentumok¶

60/A. § (1) A könyvtár nyilvántartja az általa beszerzett könyvtári dokumentumokat, a miniszter (3) bekezdésnek megfelelően kiadott rendeletében meghatározott módon és tartalommal. A nyilvántartásba vett könyvtári dokumentumok képezik a könyvtár állományát.

(2) A könyvtári dokumentumok adatait elsősorban elektronikusan vezetett nyilvántartásban kell rögzíteni. Elektronikus nyilvántartási rendszer hiányában a könyvtár a könyvtári dokumentumokról nyomtatott nyilvántartást vezethet.

(3) A könyvtári dokumentumok nyilvántartásának tartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, a könyvtári dokumentumok selejtezésének, továbbá az állományból való kivezetésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. A könyvtár által nyilvántartott dokumentum csak e törvényben és a miniszter rendeletében meghatározott esetekben és módon vezethető ki az állományból.

(4) A könyvtár gondoskodik a könyvtári dokumentumok feltárásáról, rendelkezésre bocsátásáról és az archiválásra vonatkozó szabályok figyelembevételével történő megőrzéséről.

(4a) A könyvtári dokumentum feltárása és rendelkezésre bocsátása során a könyvtár tájékoztatást ad a könyvtári dokumentum szerzőjének munkásságáról, a szerző születési és halálozási adatairól, alkotói névként használt álnevéről, a működési területéről. A könyvtár a tájékoztatáshoz szükséges adatokat a könyvtári dokumentumból, a szerzőktől vagy a nyilvánosságra hozott egyéb forrásokból szerzi be.

(5) A könyvtári állomány ellenőrzésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

60/B. § (1) A könyvtár gyűjtőkörét, a gyűjtemény fejlesztésének, megőrzésének, a könyvtári dokumentumok archiválásának szempontjait a könyvtár fenntartója által jóváhagyott gyűjtőköri szabályzatban kell meghatározni. A gyűjtőköri szabályzatot a könyvtár nyilvánosságra hozza.

(2) A könyvtár nemzeti vagyonként nyilvántartja és archiválja az állományába tartozó muzeális könyvtári dokumentumokat.

(3) Archivált könyvtári dokumentum nem vezethető ki az állományból, kivéve, ha

• a) azt a könyvtár más könyvtárnak archiválási célból, megállapodás alapján átadja, vagy
• b) az archivált könyvtári dokumentum használhatatlanságát vagy megsemmisülését előidéző elháríthatatlan ok (vis maior) következett be.

(4) A könyvtár állományában tartja a gyűjtőkörébe nem tartozó – e törvény szerint hungarikumnak minősülő – könyvtári dokumentumot, ha nem állapítható meg, hogy van olyan könyvtár, amely archiválja annak egy példányát. A könyvtár a gyűjtőkörébe nem tartozó könyvtári dokumentumot megállapodás alapján más könyvtárnak archiválásra átadhatja.

(5) A nemzeti könyvtár archiválja az elektronikus könyvtári dokumentumokat.

IV. Fejezet — A nemzeti könyvtár¶

61. § (1) A nemzeti könyvtár – a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményeként működő – Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK). A fenntartói jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja.

(2) A nemzeti könyvtár központi költségvetési szerv.

(3) A nemzeti könyvtár gyűjteménye a kulturális örökség része, ezért használatára a miniszter a nyilvános könyvtárakra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

(4) Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:

• a) a Magyarországon keletkezett kiadványok kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása,
• b) a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése,
• c) a kiadványnak nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, megőrzése,
• d) a nemzeti bibliográfia készítése,
• e) gyűjteményének archiválása és védelme,
• f) gyűjteményének elsősorban helybenhasználat útján történő rendelkezésre bocsátása,
• g) tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése,
• h) részvétel a 60. § (1), (2) és (3) bekezdésében felsorolt központi szolgáltatások megvalósításában,
• i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása,
• j) könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése,
• k) a miniszter által megállapított további feladatok végzése,
• l) a Magyar Országos Közös Katalógus adatbázis működtetése és fejlesztése,
• m) a könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása az Országos Könyvtári Digitalizálási Stratégia szerint,
• n) részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű hozzáférhetőségének megteremtésében,
• o) a könyvtári intézet szakmailag önálló szervezeti egységként való működtetése,
• p) a webtartalom begyűjtése és archiválása, valamint
• q) a webarchívum használatának biztosítása a könyvtárhasználók részére.

(5) A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken – a védett kulturális javak kivételével – elővásárlási jog illeti meg.

62. §¶

V. Fejezet — Tudományos és szakkönyvtári ellátás¶

63. § (1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az OSZK, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. számú melléklet), az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata.

(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára.

(3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb tagjának együttműködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken működő könyvtárak együttműködését a szakterület szerint illetékes minisztériumok támogatják.

(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek könyvtárainak alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl

• a) szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek, és közvetítenek,
• b) szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt szolgáltatások megvalósításában.

VI. Fejezet — Közkönyvtári ellátás¶

64. § (1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi és a városi önkormányzat

• a) nyilvános könyvtár fenntartásával vagy
• b) a vármegyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti.

(2a) A nyilvános könyvtár fenntartását és működtetését a települési önkormányzat a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján is elláthatja.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a települési önkormányzat megállapodást köt a vármegyei hatókörű városi könyvtárral, és az igénybe vett szolgáltatások fogadására alkalmas könyvtári, információs és közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató helyet működtet.

(4) A fővárosban az (1) bekezdésben meghatározott feladatot Budapest Főváros Önkormányzata a kerületek könyvtári ellátását is biztosító nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.

(5) A vármegyei hatókörű városi könyvtár és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár.

(6) A vármegyeszékhely megyei jogú város – Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata – az (1) bekezdésben foglalt feladatait vármegyei hatókörű városi könyvtár fenntartásával biztosítja.

(7) A vármegyei hatókörű városi könyvtár vagyonkezelője a tevékenységét biztosító vagyonnak.

(8) A miniszter rendeletében meghatározott legalább kettő, legfeljebb hat vármegyei hatókörű városi könyvtár a (6) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenően regionális szinten koordinálja a vármegyei hatókörű városi könyvtárak együttműködését, valamint végzi a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatását.

(9) A (8) bekezdés szerinti vármegyei hatókörű városi könyvtárak (8) bekezdés szerinti tevékenységét a miniszter által vezetett Regionális Könyvtári Kollégium koordinálja. A Regionális Könyvtári Kollégium tagjai a (8) bekezdés szerinti vármegyei hatókörű városi könyvtárak vezetői. A Regionális Könyvtári Kollégium meghatározza ügyrendjét és működési elveit.

65. § (1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár.

(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

• a) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja,
• b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt,
• c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt,
• d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik,
• e) gyermek- és családbarát szolgáltatásokat nyújt.

(2a) A települési könyvtár az éves szakmai munkatervét és az éves szakmai beszámolóját – megőrzés és hozzáférhetővé tétel, valamint a könyvtári intézet részére történő digitális továbbítás céljából – a fenntartó általi elfogadást követően 15 napon belül megküldi a vármegyei hatókörű városi könyvtár részére.

(3) A fővárosi könyvtár a főváros területére vonatkozóan ellátja a 66. §-ban felsorolt feladatokat is.

66. § A vármegyei hatókörű városi könyvtár a vármegye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként

• a) ellátja a vármegyei kötelespéldányokkal, a digitalizálással, a gyűjteményét feltáró elektronikus katalógus építésével kapcsolatos feladatokat,
• b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,
• c) végzi és szervezi a vármegye nemzetiséghez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,
• d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,
• e) szervezi a vármegyében működő könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását,
• f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést,
• g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, szervezi a könyvtári, információs és közösségi helyek részvételét a kulturális alapellátás kiterjesztésében,
• h) megállapodás alapján biztosítja a települési önkormányzatok számára a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak ellátását a 64. § (3) bekezdése szerinti könyvtári, információs és közösségi helyen,
• i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését, ennek keretében javaslatot tesz a vármegyében működő városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak fenntartóinak a könyvtár fejlesztésére a miniszter rendeletében meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében,
• j) koordinálja a vármegyében működő települési könyvtárak minősítésének előkészítését,
• k) ellátja az Országos Dokumentumellátási Rendszerről szóló kormányrendeletben a szolgáltató könyvtár számára meghatározott feladatokat,
• l) évente két alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapot szervez a vármegyében lévő városi könyvtárak könyvtárosai számára,
• m) ellátja a helyismereti dokumentumok elektronikus hozzáférhetővé tételével kapcsolatos feladatokat,
• n) elektronikus formában megőrzi és hozzáférhetővé teszi a települési könyvtárak éves szakmai beszámolóját és munkatervét.

67. § A tizenötezer fő feletti lakosságszámú városokban elsősorban önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani. A nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények összevonása más intézménnyel csak szakmai vagy jelentős gazdálkodási előnyök kimutatása esetében indokolt.

VII. Fejezet — A könyvtárak fenntartása, irányítása¶

68. § (1) A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján

• a) meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát,
• b) kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,
• c) biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai követelményeket és normatívákat,
• d) jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et,
• e) az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét,
• f) biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát,
• g) ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat.

(2) A vármegyei hatókörű városi könyvtár igazgatójának és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár főigazgatójának vezetői megbízásához és annak visszavonásához a miniszter előzetes egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.

(3) A vármegyei hatókörű városi könyvtár szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, stratégiai tervét, valamint minőségpolitikai nyilatkozatát a fenntartó – annak elfogadását megelőzően – véleményezésre megküldi a miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A miniszter véleménye a fenntartót nem köti döntése meghozatalában.

69. § A miniszter ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítását. Ennek keretében

• a) szabályozza: – a könyvtárak szakmai működését, így különösen a dokumentumok védelmét és nyilvántartását, a muzeális dokumentumok védetté nyilvánítását, külföldre vitelének engedélyezését, a könyvtári dokumentumok bejelentési kötelezettségét, – a szakfelügyeletet, – a könyvtári alkalmazottak képesítési feltételeit, illetőleg kedvezményeit, – a különböző típusú könyvtárak szakmai követelményeit és normatíváit, – az országos könyvtári szakértői névjegyzéket és a szakértői működéssel kapcsolatos kérdéseket,
• b) kidolgozza az országos könyvtári informatikai hálózat és a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének fejlesztési tervét,
• c) ösztönzi a könyvtári szolgáltatások összehangolását,
• d)
• e) a szakfelügyelet keretében könyvtári szakértő bevonásával ellenőrzi e törvény, a könyvtári tevékenységre vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák betartását és a központi támogatások felhasználását,
• f) szabályozza és szervezi a 64. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátását.

69/A. § A települési és vármegyei hatókörű városi könyvtárak átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatos intézkedésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni. E § tekintetében átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, amely az intézmény megnevezésének, fenntartójának, illetve alaptevékenységének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő kötelező módosítást.

VIII. Fejezet — A könyvtárak finanszírozásának¶

és központi támogatásának alapelvei

70. § (1) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben szükséges előirányozni.

(2) A nyilvános könyvtári ellátásból adódó állami feladatokhoz a központi költségvetés hozzájárul:

• a) a nemzeti könyvtár, az államilag elismert felsőoktatási intézményi könyvtárak és az országos szakkönyvtárak esetében a fenntartó fejezeti költségvetésében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
• b) a vármegyei hatókörű városi könyvtári és a fővárosi könyvtári feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
• c) a települési önkormányzatok által kötelező feladatként biztosított nyilvános könyvtári ellátás biztosításához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
• d) a kistelepülések által igénybe vehető vármegyei hatókörű városi könyvtári feladatok, valamint a 64. § (8) bekezdése szerinti feladatok támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,
• e) a települési önkormányzatok által működtetett könyvtárak állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelő támogatásához a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében.

(3) A helyi önkormányzatok számára a települési és vármegyei hatókörű városi (fővárosi) könyvtárak állománygyarapítási keretei érdekeltségnövelő támogatása elosztásának szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) Az érdekeltségnövelő támogatásra a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak fenntartói adhatják be pályázataikat.

(5) A 70. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott támogatásnak az ellátott feladathoz és az ellátottak számához kell igazodnia.

71. § (1) A miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből kell támogatni a nyilvános könyvtári ellátási rendszer működtetésének alábbi feladatait:

• a) a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való részvétel,
• b) a könyvtári dokumentumok vásárlása,
• c) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok állományvédelme,
• d) a könyvtárközi dokumentumellátás postaköltsége,
• e) a könyvtári rendszer működtetése céljából a könyvtár alapfeladatain túl végzett tevékenységek,
• f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,
• g) a szakfelügyelet működtetése,
• h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és fejlesztése, valamint a dokumentumok elektronikus tartalmi feltárása és digitalizálása,
• i) a könyvtári minőségirányítási rendszer szervezését,
• j) a könyvtári intézet könyvtári szakemberek iskolarendszeren kívüli képzésével és továbbképzésével összefüggő feladatainak ellátását.

(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban felsorolt feladatokra csak a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak adhatják be pályázatukat.

(3) A fejezeti kezelésű címen elkülönített összeg felhasználásának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

72. § A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell gondoskodni az országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának feltételeiről.

VIII/A. Fejezet — A KÖNYVEK ÁRKÖTÖTTSÉGÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK¶

Általános rendelkezések¶

72/A. § (1) E fejezet hatálya kiterjed

• a) a kiadókra,
• b) az első magyarországi forgalomba hozókra, ideértve az importőröket, továbbá
• c) mindazokra, akik Magyarországon fogyasztó részére könyvet értékesítenek.

(2) E fejezet hatálya kiterjed

• a) arra a kiadványra, amely
• aa) a három nyomdai ív terjedelmet meghaladó,
• ab) ISBN-számmal ellátott,
• ac) nem periodikusan megjelenő,
• ad) nyomdatechnikai eljárással sokszorosított,
• ae) papíralapú és
• af) szabad szemmel olvasható szöveget, illetve illusztrációt tartalmaz,
• b) a kartográfiai termékekre,
• c) a kottákra,
• d) a hangoskönyvekre, valamint
• e) az e-könyvekre

[az a)–e) pontok a továbbiakban együtt: könyv].

(3) Az e fejezetben foglaltakat alkalmazni kell a Magyarországon kiadott, külföldi forgalmazású könyvekre és az azok értékesítésére kötött szerződésekre is, ha azokat belföldön értékesítik.

(4) Ha a szerző vagy a kiadó kereskedelmi tevékenységet is folytat, akkor ezen tevékenysége körében az árkötöttségre vonatkozó rendelkezéseket alkalmaznia kell.

(5) E fejezet hatálya nem terjed ki a fogyasztó által megvásárolt egyedi műpéldány eseti jelleggel, használt könyvként történő továbbértékesítésére.

(6) E fejezet hatálya nem terjed ki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

• a) 4. § 48. pontjában meghatározott tankönyvellátás keretében lebonyolított forgalmazásra, valamint
• b) a 7. § (1) bekezdése szerinti köznevelési intézményekre és az általuk működtetett könyvtárakra.

(7) E fejezet hatálya nem terjed ki a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 6a. pontja szerinti szakképzési tankönyvekre.

(8) E fejezet hatálya nem terjed ki az 54. § (3) bekezdése szerinti nyilvános könyvtárra.

(9) E fejezet hatálya nem terjed ki az Országgyűlés Hivatala által, közművelődési feladatának ellátása keretében kiadott könyvre.

72/B. § E fejezet alkalmazásában

• 1. e-könyv: a könyvvel analóg szöveg digitális formában megjelenített változata, amely hordozható eszközön jelenik meg és a kereskedelmi forgalomban egyedi termékként került értékesítésre, továbbá a könyv ilyen formában történő elérhetővé tétele;
• 2. előfizetési ár: olyan előzetesen rögzített ár, amelyen a fogyasztó kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghatározott egyedi könyveket, vagy a könyvsorozat egyes köteteit rendszeresen ismétlődően megvásárolja a megjelenést követő, kijelölt időszakban;
• 3. fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, aki a könyvet nem viszonteladás céljából vásárolja meg;
• 4. fogyasztói ár: a könyvön – jellemzően annak borítóján – a kiadó vagy importáló által meghatározott és feltüntetett ár, ideértve az előfizetési árat is a könyvsorozat egyes kötetei vonatkozásában;
• 5. hangoskönyv: a könyv helyettesítésére szolgáló, hanghordozón rögzített olyan hanganyag, amely a könyv felolvasott szövegét változtatás nélkül tartalmazza, továbbá a könyv ilyen formában történő elérhetővé tétele.

Alkalmazási szabályok¶

72/C. § (1) Aki Magyarországon fogyasztó részére könyvet értékesít, köteles az adott kiadónál adott címen megjelenő könyv első kiadásának megjelenési napjától számított 365 napon belül az értékesítés során a 72/E. § szerint meghatározott árat alkalmazni, ha

• a) az adott könyv legalább 3 évvel ezen kiadást megelőzően Magyarországon még nem került kiadásra, vagy
• b) kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) Az első kiadás megjelenési napjának az első kiadás nyomdai teljesítését követő 10. napot kell tekinteni.

(3) A könyv első kiadásának megjelenési napját a kiadó köteles a megjelenéssel egyidejűleg a honlapján nyilvánosságra hozni, ott 365 napig hozzáférhetővé tenni, illetve a könyv forgalmazását végző szerződéses partnereivel írásban közölni.

(4) A könyv fogyasztói árának megállapítása a könyvet megjelentető kiadó, vagy annak hiányában a Magyarországon elsőként forgalomba hozó importőr joga és kötelessége.

72/D. § (1) A nem Magyarországon kiadott könyv esetén a 72/E. § szerint meghatározott árat akkor kell alkalmazni, ha a könyv összes értékesítendő példányának legalább 50%-át Magyarországon értékesítik.

(2) A 72/E. § szerint meghatározott árat a nem magyarországi értékesítésre is alkalmazni kell, ha a Magyarországon kiadott könyvet a későbbi behozatal céljából exportálták.

72/E. § (1) A Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő könyv minden példányán fel kell tüntetni a fogyasztói árat.

(2) A könyvet kiadó vagy importáló fogyasztói árat, valamint előfizetési árat állapíthat meg. A fogyasztói, valamint előfizetési árnak az általános forgalmi adót tartalmaznia kell.

(3) Az előfizetési árra a fogyasztói árra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

72/F. § (1) A kiadó a 72/E. § szerint meghatározott árhoz képest kedvezményesebb áron értékesítheti az általa kiadott könyvet a szerző, valamint – a könyv megjelentetésétől számított 90 napon belül –

• a) a kiadóval munkaviszonyban álló munkavállaló, vagy
• b) a kiadásban egyéb megbízási vagy vállalkozási jogviszony alapján közreműködő személy

részére, saját szükséglete céljából.

(2) Nem minősül a 72/E. § szerint meghatározott ártól való eltérésnek, ha a könyv értékesítője vagy forgalmazója

• a) átvállalja a csomagolási, kézbesítési és postaköltségeket a legalább 15 000 forint összegű könyvmegrendelés esetén,
• b) a vásárolt könyv fogyasztói árához képest kis értékű, a könyv fogyasztói árának 10%-át meg nem haladó mértékű ajándékot ad,
• c) a fogyasztói ár 10%-át meg nem haladó kedvezményt biztosít.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében az ajándék értékének az ajándékba adott könyv fogyasztói árát, az utalvány névértékét vagy más ajándéktárgy esetén annak szokásos piaci árát kell tekinteni.

(4) Online könyvértékesítés esetén a (2) bekezdés c) pontja szerinti kedvezmény nem vonható össze a könyv értékesítője vagy forgalmazója által biztosított egyéb kedvezményekkel.

(5) A (2) bekezdés szerinti kedvezmények mértéke együttesen sem haladhatja meg a 72/E. § szerint meghatározott ár 10%-át.

A jogsértés során alkalmazandó szabályok, a hatósági eljárás szabályai¶

72/G. § (1) Az e fejezetben foglalt rendelkezések megsértése és jogsértő magatartás észlelése esetén a Gazdasági Versenyhivatal – a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén – a Tpvt. 67. § (1) bekezdése szerinti versenyfelügyeleti eljárást indíthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra a Tpvt. versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy

• a) vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében a bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint,
• b) vállalkozás vagy vállalkozások társulása esetében a bírság legkisebb összege kétszázezer, legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, és
• c) ha a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést állapít meg, a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozatában
• ca) elrendelheti a jogsértő magatartás megszüntetését és megtiltja annak folytatását,
• cb) valamely kötelezettség teljesítését írhatja elő, illetve
• cc) bírságot szabhat ki.

(3) Az e fejezetben foglalt jogsértő magatartás észlelése esetén a Tpvt. IX. Fejezete alkalmazandó.

IV. RÉSZ — A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL¶

I. Fejezet — A közművelődés általános szabályai¶

73. § (1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.

(2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.

74. §¶

75. §¶

II. Fejezet — A helyi közművelődés¶

A települési önkormányzatok közművelődési feladatai¶

76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatát a (3) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatások – a települési önkormányzat eltérő adottságaira figyelemmel történő – megszervezése, a 80. §-ban meghatározott pénzügyi támogatás biztosítása, valamint a közművelődés 82–83. §-ban szabályozott helyi lakossági képviseletének biztosítása révén (a továbbiakban együtt: közművelődési feladatok) látja el.

(3) A közművelődési alapszolgáltatások:

• a) művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása,
• b) a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,
• c) az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása,
• d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása,
• e) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása,
• f) a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, valamint
• g) a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.

(4) Minden települési önkormányzat kötelező feladata a (3) bekezdés a) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatás megszervezése. Ennek keretében

• a) a művelődő közösségnek rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenysége végzésének helyszínét biztosítja,
• b) a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőségeket teremt,
• c) fórumot szervez – ha az adott településen működik – a Közművelődési Kerekasztal bevonásával, a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.

(5) Az 1000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat – a (6) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a (4) bekezdésben foglaltakon túl a (3) bekezdés b)–g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatásokból legalább egy további közművelődési alapszolgáltatást szervez meg.

(6) Az 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a (4) bekezdésben foglaltakon túl a (3) bekezdés b)–g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatásokból legalább kettő további közművelődési alapszolgáltatást szervez meg.

(7) A megyei jogú városban vagy a főváros kerületeiben a települési önkormányzat kötelező feladata a (3) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatások teljes körének megszervezése.

(8) A miniszter rendeletben határozza meg a (3) bekezdés b)–g) pontjai szerinti közművelődési alapszolgáltatások körében ellátható szakmai feladatok részletes szabályait.

77. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében, a 78/I. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.

(2) A közművelődési intézmény, illetve a közösségi színtér fenntartója, működtetője az állam, települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyház, egyéb szervezet vagy magánszemély lehet.

(3) A közművelődési intézmény és a közösségi színtér

• a) segíti a közösségi tevékenységéket, a művelődő közösségek működését, ösztönzi a társadalmi összetartozást és a közösségek kulturális értékteremtésben való aktív részvételét,
• b) működése a közösségek öntevékenységén alapul, és azt ösztönzi, tevékenységét a közösségek érdeklődése, igényei és szükségletei alapján végzi, tevékenységének tervezésébe, értékelésébe a közösségeket bevonja,
• c) mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető,
• d) együttműködik a civil, gazdasági és egyéb szervezetekkel, kulturális intézményekkel, más szakterületekhez tartozó intézményekkel,
• e) alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre,
• f) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében.
• g) feladatai ellátásában – fenntartójától függetlenül – együttműködik a többi közművelődési szervezettel, valamint a kulturális örökség más értékeit gondozó intézményekkel, így különösen a muzeális intézményekkel, a levéltárakkal és a könyvtárakkal, továbbá a tudományos köztestületekkel, a köznevelési intézményekkel, a szakképző intézményekkel és a felsőoktatási intézményekkel.

(4) Az állam, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által fenntartott közművelődési intézmény az állam vagy az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságként vagy költségvetési szervként működik.

(5) A közművelődési intézmény típusa – jogszabályban meghatározott szakmai, személyi és infrastrukturális feltételek megléte esetén – lehet:

• a) művelődési ház,
• b) művelődési központ,
• c) kulturális központ,
• d) többfunkciós közművelődési intézmény,
• e) népfőiskola,
• f) népi kézműves alkotóház,
• g) gyermek-, illetve ifjúsági ház, valamint
• h) szabadidőközpont.

78. § (1) A művelődési ház a helyi közösségi művelődést szervező, legalább három közművelődési alapszolgáltatást biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre vagy több községre terjed ki.

(2) A művelődési ház vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(3) A művelődési ház elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „közösségi ház” vagy a „faluház” kifejezés valamelyikének.

78/A. § (1) A művelődési központ a helyi közösségi művelődést szervező, legalább öt közművelődési alapszolgáltatást biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre, több egymással határos településre vagy egy járásra terjed ki,

(2) A művelődési központ vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(3) A művelődési központ elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési központ” kifejezésnek.

78/B. § (1) A kulturális központ a közművelődési alapszolgáltatások teljes körét biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége feladatai települési, kerületi szintű biztosítása mellett több egymással határos járásra, egy vármegyére vagy több egymással határos vármegyére terjed ki.

(2) A kulturális központ vezetője szakirányú mesterfokozatú szakképzettséggel rendelkezik.

(2a)

(3) A kulturális központ elnevezésében szerepelnie kell a „kulturális központ” vagy az „agóra” kifejezés valamelyikének.

78/C. § (1) A többfunkciós közművelődési intézmény olyan közös igazgatású művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett tevékenységének területén médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási, turisztikai információ-szolgáltató feladatokat is ellát.

(2) A többfunkciós közművelődési intézmény elnevezésében működési formájától függően szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „művelődési központ” vagy a „kulturális központ” kifejezés valamelyikének.

78/D. § (1) A népfőiskola olyan nyitott tanulási, képzési közművelődési intézmény (művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ), amelynek elsődleges tevékenysége az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, különösen a felnőtt korosztály számára szakmai képzések szervezése.

(1a) A népfőiskola legalább a 76. § (3) bekezdés c) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást nyújtja.

(2) A népfőiskola elnevezésében szerepelnie kell a „népfőiskola” kifejezésnek.

78/E. § (1) A népi kézműves alkotóház a tárgyalkotó népművészeti tevékenység színteréül szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező közművelődési intézmény, amely a magyarországi hagyományos magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar népi kultúrának, hagyományoknak továbbéltetésével, komplex bemutatásával, oktatásával és megújításával kapcsolatos feladatokat lát el.

(1a) A népi kézműves alkotóház legalább a 76. § (3) bekezdés d) pontja szerinti közművelődési alapszolgáltatást nyújtja.

(2) A népi kézműves alkotóház vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(3) A népi kézműves alkotóház elnevezésében szerepelnie kell a „népi kézműves alkotóház”, a „népi kézműves műhelygaléria” vagy a „népi kézműves nyitott műhely” kifejezés valamelyikének.

78/F. § (1) A gyermek-, illetve ifjúsági ház olyan művelődési ház vagy művelődési központ, amelyben a különböző közművelődési alapszolgáltatások címzettje, az intézmény elsődleges használója a gyermek és az ifjúsági korosztály valamely csoportja vagy csoportjai.

(2) A gyermek-, illetve ifjúsági ház elnevezésében szerepelnie kell a „gyermekház”, az „ifjúsági ház” vagy a „gyermek- és ifjúsági ház” kifejezés valamelyikének.

78/G. § (1) A szabadidőközpont olyan művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett a szellemi és a fizikai rekreációval kapcsolatos tevékenységet végez, és az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.

(2) A szabadidőközpont elnevezésében működési formájától függően szerepelnie kell a „művelődési központ”, a „szabadidőközpont” vagy a „művelődési- és szabadidőközpont” kifejezés valamelyikének.

78/H. § (1) A közösségi színtér a települési, kerületi közösségi művelődés szervezése, a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása érdekében fenntartott, működtetett vagy erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő, jogi személyiséggel nem rendelkező intézmény vagy egyéb létesítmény, helyiségegyüttes, épület.

(2) A közösségi színtér formái:

• a) a kizárólag közművelődési alapszolgáltatások megszervezésének helyszínt biztosító közösségi színtér vagy
• b) a közművelődési alapszolgáltatások mellett egyéb tevékenységeknek, szolgáltatások megszervezésének is helyszínt biztosító integrált közösségi és szolgáltató tér.

(3) A közösségi színtér működtetése, továbbá a helyi közösségi művelődés szervezése és a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása érdekében a közösségi színtér fenntartója, működtetője szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat.

(4) A (3) bekezdés szerinti személy foglalkoztatását több fenntartó, működtető közösen is biztosíthatja oly módon, hogy egy személy legfeljebb három község tekintetében láthatja el feladatait.

(5) A közösségi színtér elnevezésében szerepelnie kell a „közösségi színtér” vagy a „közösségi tér” kifejezés valamelyikének.

78/I. § (1) Megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületben a települési önkormányzat a 77. § (1) bekezdésében foglalt feladat ellátása során közművelődési intézményt biztosít. Községben az önkormányzat közösségi színteret vagy közművelődési intézményt biztosít.

(1a) Megyei jogú városban és a főváros kerületeiben a települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében a 77. § (5) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti közművelődési intézményt biztosít.

(2) A települési önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként, vagy a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény működtetésére irányuló közművelődési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény által biztosított közművelődési alapszolgáltatásokat, és az igénybevétel idejére a jogszabályban meghatározott működési feltételek rendelkezésre álljanak.

(3) A települési önkormányzat gazdálkodási, költségvetési vagy vagyongazdálkodási előnyök esetén engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény más célra történő átmeneti igénybevételét, valamint tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap időtartamú szüneteltetését. Ha a települési önkormányzat közművelődési megállapodás alapján biztosítja a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működését, akkor évente 2 hónapon túli szüneteltetés esetén új közművelődési megállapodással biztosítja a településen a közművelődési alapszolgáltatásokat.

(4) Az az önkormányzat, amely közösségi színteret vagy közművelődési intézményt tart fenn az e törvényben foglaltak alapján:

• a) meghatározza a közösségi színtér vagy a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait,
• b) kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,
• c) biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket,
• d) kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetői jogok gyakorlóját.

78/J. § (1) Közművelődési intézmény – ideértve a közművelődési megállapodás keretében működtetett intézményt is – létesítése, átszervezése, megszüntetése, valamint tevékenységének 2 hónapon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a miniszter és a 82. § szerinti Közművelődési Kerekasztal véleményét be kell szerezni, és annak tartalmát a képviselőtestülettel ismertetni kell.

(2) Ha a miniszter és a Közművelődési Kerekasztal a megkereséstől számított 30 napon belül nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a megkeresésben foglaltakkal egyetért. A miniszter és a Közművelődési Kerekasztal véleménye a képviselőtestületet nem köti döntése meghozatalában.

(3) Az (1) bekezdés szerinti átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak vagy a közművelődési megállapodásnak a közművelődési intézmény megnevezésében, székhelyében, a közművelődési feladatellátást érintő telephelye megjelölésében vagy törlésében, a közművelődési intézmény alaptevékenységében, a közművelődési feladatellátást érintő kormányzati funkciók, illetve a közművelődési alapszolgáltatások megjelölésében vagy törlésében következik be. Nem minősül átszervezésnek a jogszabályváltozásból eredő kötelező módosítás, illetve az olyan vagyont érintő döntés, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges.

A közművelődési megállapodás¶

79. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési rendeletében meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi vagy természetes személlyel – a Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetést követően – közművelődési megállapodást köthet.

(2) A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell:

• a) a biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások körét és azok díját,
• b) a közművelődési alapszolgáltatások biztosításával kapcsolatban a helyi lakossággal és annak önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás elveit, főbb szempontjait,
• c) a közművelődési alapszolgáltatásokban érintettek körét,
• d) a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei által ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető közművelődési alapszolgáltatásokat,
• e) a közművelődési alapszolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitva tartását,
• f) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, valamint
• g) közművelődési alapszolgáltatások biztosításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget.

(3) A közművelődési megállapodást a települési önkormányzat honlapján vagy a helyben szokásos módon, valamint a közművelődési megállapodás alapján működtetett közösségi színtérben vagy közművelődési intézményben kell közzétenni.

(4) A közművelődési megállapodás alapján közművelődési intézményt vagy közösségi színteret működtető jogi vagy természetes személy köteles teljesíteni a közművelődési intézményt vagy közösségi színteret fenntartó önkormányzatok számára a 78/I. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.

80. § A települési önkormányzat a közművelődési rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását.

81. §¶

A közművelődés helyi lakossági képviselete¶

82. § A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Kerekasztal alakítható. A Közművelődési Kerekasztal elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma.

83. § (1) A Közművelődési Kerekasztalt azok a közművelődési célú egyesületek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.

(2) A Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon teszi közzé. A közzétételtől számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.

(3) A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban szólítja fel a (2) bekezdés szerinti határozatot benyújtó szervezeteket a Közművelődési Kerekasztal megalakítására.

(4) A felszólítást követő 90 napon belül a határozatokat beküldő szervezetek mint alapító tagok kimondják a Közművelődési Kerekasztal megalakulását, meghatározzák a Közművelődési Kerekasztal szervezeti és működési rendjét, megválasztják képviselőiket. Az erre vonatkozó, az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a jegyzőnek.

(5) A jegyző a Közművelődési Kerekasztal működési idejének lejártát 30 nappal korábban, a helyben szokásos módon közzéteszi.

(6) A Közművelődési Kerekasztal tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési civil szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szervezetek csatlakozása a Közművelődési Kerekasztalhoz nem utasítható el. Az alapító és csatlakozó tagok jogai egyenlők.

(8) A Közművelődési Kerekasztal

• a) véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
• b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi,
• c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését.

(9) A Közművelődési Kerekasztal ülései nyilvánosak és a működése során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról – másolási díj ellenében – másolatot kaphat.

(10) A Közművelődési Kerekasztal működési feltételeit tagjai biztosítják.

(11) A jegyző a Közművelődési Kerekasztal tagjaira, szervezeti és működési rendjére, illetve megszűnésére vonatkozó dokumentumokat

• a) a változás bejelentését követő 15 napon belül a helyben szokásos módon közzéteszi,
• b) hivatali időn belül a település lakossága számára betekintésre rendelkezésre bocsátja.

A közművelődési rendelet¶

83/A. § (1) A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján – a Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetést követően – rendeletben határozza meg az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét.

(2) A települési önkormányzat a közművelődési rendeletét a – Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés keretében – legalább ötévente felülvizsgálja.

(3) A közművelődési rendeletet az önkormányzat a közösségi színtérben vagy a közművelődési intézményben közzéteszi.

III. Fejezet — A közművelődési szakmai szolgáltatás¶

A területi, fővárosi közművelődési szakmai szolgáltatás¶

84. § (1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében a miniszter a vármegyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi szint) a közművelődési alapszolgáltatások szakmai támogatásának koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.

(2) A miniszter és a fővárosi önkormányzat számára az e törvény szerinti területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás megszervezése és működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.

85. § (1) A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:

• a) területi szintű közművelődési tevékenységek szervezése, támogatása, a közművelődési feladatellátás, a közművelődési intézmények és a közösségi színterek működésének kérdéseiben szakmai szolgáltatás biztosítása, a közművelődés minőségbiztosítási, -fejlesztési rendszere működésének segítése,
• b) együttműködés az országos, a hazai és a nemzetközi szakmai szervezetekkel,
• c) a terület- és vidékfejlesztési célokkal összhangban közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzések és fejlesztő programok készítése és hasznosítása, szakmai műhelyek működtetése, innovatív kezdeményezések támogatása, közreműködés a kulturális alapú gazdaságfejlesztésben a kreatív és kulturális ipari szolgáltatások fejlesztésével,
• d) a területi szintű amatőr művészeti, népművészeti, hagyományőrző tevékenységek megőrzésének és fejlesztésének, a népi iparművészet, az élethosszig tartó tanulás, a tanórán kívüli nevelés, a szakképzés, az ismeretterjesztés, a közösségfejlesztés, a honismereti, helytörténeti kutatás, az anyanyelvápolás, a kulturális turizmus, a népfőiskolai mozgalom szakmai támogatása,
• e) közművelődési információs szolgáltatás nyújtása, tematikus adatbázisok létrehozása és működtetése, részvétel az országos információs adatbázis működtetésében és a közművelődési statisztikai adatgyűjtésben,
• f) a területi szintű értéktárak összeállításának módszertani segítése, területi kulturális regiszter gondozása, az adott terület és a főváros szellemi, tárgyi, természeti kulturális örökségének, környezeti, művészeti, közművelődési sajátosságainak bemutatása, közreműködés digitális archívum működtetésében,
• g) a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzése és továbbképzése, szakkiadványok megjelentetése,
• h) a közművelődési minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a közművelődés minőségfejlesztésének alkalmazásával kiemelkedő teljesítményt nyújtó közművelődési szervezetek számára adományozandó miniszteri elismerések szakmai előkészítése.

(2) A fővárosi közművelődési szakmai szolgáltató szervezet együttműködik az országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezettel.

86. § Budapest Főváros Önkormányzata a 85. § alapján rendeletben határozza meg:

• a) a fővárosi közművelődési szakmai szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,
• b) a szakmai szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét.

Az országos közművelődési szakmai szolgáltatás¶

87. § Az országos szinten működő, területi közművelődési szakmai szolgáltatásokat ellátó szervezet a közművelődési alapszolgáltatások segítése, fejlesztése és az egységes szakmai feladatellátás érdekében országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosít.

87/A. § (1) Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait közszolgáltatási szerződés keretei között, ha a jogszabályi feltételeknek egyebekben megfelel államháztartáson kívüli szervezet is elláthatja, ha a feladat szerepel a létesítő okiratában.

(2) Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet vezetője szakirányú mesterfokozatú szakképzettséggel rendelkezik.

(3)

III/A. Fejezet — A hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok¶

87/B. § A hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok a következők:

• a) a magyar néphagyományok, a hazai népművészet és népi iparművészet, a népi kultúra elemeinek megőrzése, életben tartása és élővé tétele, visszajuttatása a jelen és a jövő kulturális közegébe,
• b) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt néphagyományának és népi iparművészeti hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé, élővé tétele, szolgáltatása, ennek érdekében közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása,
• c) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence néphagyományaira épülő művészeti tevékenység ellátása,
• d) együttműködés a népművészeti ágak, a népi iparművészet és a néphagyomány gondozása területén a helyi, regionális és országos szervezetekkel,
• e) népművészeti és népi iparművészeti alkotások – igazgatási szolgáltatási díjfizetésre köteles – minősítésével, minősítő címek adományozásával kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, ennek keretében hatósági nyilvántartás vezetése és a minősítő címekről szóló hatósági igazolvány kiállítása,
• f) a néphagyomány gondozása és a hagyományőrzés érdekében kifejtett tevékenységek támogatása, a népművészet, a népi iparművészet és a néphagyomány minőségbiztosítási rendszereinek működtetése,
• g) a hagyományőrzés, a néphagyomány gondozása területein szakmai képzési és továbbképzési feladatok ellátása, ennek érdekében a képzések kidolgozása, akkreditáltatása és megszervezése a Kárpát-medencében, valamint szakkiadványok megjelentetése,
• h) a népi hagyományaink iránti bel- és külföldi figyelem felébresztése, fenntartása, a magyar és a Kárpát-medencei népművészet, népi iparművészet és a néphagyomány tárgyi és szellemi értékeinek népszerűsítése, országos, regionális, nemzetközi rendezvények szervezése,
• i) az élő és újraéleszthető néphagyomány, a hagyományőrzés, a népművészet és a népi iparművészet állami támogatásának koordinálása, a helyi élő néphagyományt érintő tevékenységek feltárásához, gyakorlásához, fejlesztéséhez komplex szakmai szolgáltatás biztosítása,
• j) a fenti célok érdekében vármegyei és Kárpát-medencei hálózatok, kirendeltségek működtetése.

87/C. § (1) A 87/B. § e) pontja szerinti hatósági nyilvántartás (e § alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) tartalmazza:

• a) a minősítés alapját képező foglalkozási ágat,
• b) a minősítés megszerzésének dátumát, valamint
• c) a minősítő címről kiállított igazolvány számát és hatályosságának időtartamát.

(2) Ha a minősítő cím jogosultja természetes személy, a nyilvántartás az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza a jogosult természetes személyazonosító adatait.

(3) Ha a minősítő cím jogosultja szervezet, a nyilvántartás az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza:

• a) a szervezet nevét, cégnevét, szervezeti formáját,
• b) a szervezet nyilvántartási számát, cégjegyzékszámát vagy alapítóokirat-számát,
• c) a szervezet székhelyét és bejegyzett telephelyét, valamint
• d) a szervezetnek – a szervezet minősítő címre való jogosultságát megalapozó – minősítő címmel rendelkező természetes személy tulajdonosa, tagja vagy alkalmazottja nevét, a szervezetben betöltött pozícióját, továbbá igazolványának számát és hatályossága időtartamát.

(4) Jogszabály az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb – a személyes adatok körébe nem tartozó – adat nyilvántartásba vételét is előírhatja.

(5) A nyilvántartás az (1) bekezdésben szereplő adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6) A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak és a nyilvántartást vezető szerv honlapján hozzáférhetők.

IV. Fejezet — A miniszter közművelődési ágazati irányító¶

hatásköre

88. § A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében

• a) az e törvényben foglaltak szerint közreműködik a művelődéshez való jogok biztosításában,
• b) kiadja a közművelődési feladatellátás biztosításához szükséges szakmai irányelveket, állásfoglalásokat,
• c) kiadja a közművelődési szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, a minősített szakmai továbbképzés követelményeit,
• d) rendeletben határozza meg az egyes közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,
• e) véleményezési jogot gyakorol a települési önkormányzatok közművelődési intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetén,
• f) kormányrendeletben kijelölt szerv útján ellátja a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatokat,
• g) meghatározza a közművelődési statisztikai adatszolgáltatás tartalmát és rendjét,
• h) gondoskodik az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok ellátásáról,
• i) a szakfelügyelet keretében közművelődési szakértő bevonásával ellenőrzi e törvény előírásainak, a közművelődési intézmények tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályoknak, szakmai követelményeknek a betartását és a központi támogatások felhasználását.

V. Fejezet — A közművelődés finanszírozásának¶

és központi támogatásának alapelvei

89. §¶

90. § A fővárosi és a települési önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint állami hozzájárulásban részesülnek.

91. § (1) A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani

• a) az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok ellátásának fedezetét,
• b)
• c) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Területi Művelődési Intézmények Egyesülete és a népfőiskolai mozgalmak működési támogatását,
• d)

(2) Az államháztartásért felelős miniszter érdekeltségnövelő pályázat útján gondoskodik az önkormányzat közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki eszközök fejlesztéséről, berendezési tárgyak gyarapításáról, épületek karbantartásáról és felújításáról.

V. RÉSZ — A muzeális intézményekkel és a levéltárakkal, a nyilvános könyvtári ellátással, a közművelődéssel kapcsolatos közös szabályok, központi költségvetési források¶

91/A. § (1) A tizenötezer fő alatti lakosságszámú településen – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával, illetve a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosításával összefüggő feladatait közös szervezetben (a továbbiakban: integrált kulturális intézmény) láthatja el.

(2) A vármegyei hatókörű városi múzeumok és a vármegyei hatókörű városi könyvtárak által végzett, e törvényben meghatározott állami feladatok támogatásának összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(3) Vármegyei hatókörű városi múzeum, vármegyei hatókörű városi könyvtár, valamint közművelődési szakmai szolgáltató szervezet állami feladatainak ellátása során kiemelt figyelmet fordít a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekotthonban élő gyermekek kulturális alapellátásának előmozdítására. E feladat vármegyei és országos koordinációjában a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény hatálya alá tartozó kultúrstratégiai intézmények működnek közre.

91/B. § A kulturális alapellátás kiterjesztésének az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott prioritási rend és szempontrendszer mentén történő megvalósítása tárgyévi támogatási összegét a központi költségvetési törvény határozza meg.

91/C. § (1) A törvény hatálya alá tartozó szervezetek az államháztartás alrendszerei terhére kizárólag akkor részesülhetnek támogatásban, ha a támogatás igénybevételét megelőző évben határidőre eleget tettek az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendeletben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

(2) A támogatás során mentesül az a szervezet, amely a statisztikai adatszolgáltatással érintett évben még nem került nyilvántartásba, illetve a statisztikai adatszolgáltatással érintett évben átalakulás útján jött létre.

92. § (1) A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e törvény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez a központi költségvetés hozzájárul.

(2) A minisztérium költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására, amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó, központi költségvetési szervként működő intézmény kiadási előirányzata terhére a tulajdonosi joggyakorlásában álló gazdasági társaság részére költségvetési támogatást nyújthat.

(4) Az egyházi jogi személyek a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, muzeális és közművelődési intézményeik működéséhez a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény, illetve az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.

Hatósági eljárásokra vonatkozó közös szabályok¶

92/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben országos illetékességgel a miniszter vagy kormányrendeletben kijelölt szerv jár el.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben a hatósági nyilvántartások csak az azokra vonatkozó jogi szabályozásban meghatározott adatok vonatkozásában minősülnek közhitelesnek.

Kulturális javak visszaadására irányuló eljárás¶

92/B. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján hozott döntéseket – kivéve, ha az ügyben jogerős bírósági döntés született – a döntés meghozatalát követő 5 éven belül legfeljebb egy ízben felülvizsgálhatja, az alábbi esetekben:

• a) több igénylő terjesztett elő igényt, azonban nem minden igénylő igényét bírálták el, vagy a döntés nem minden igénylőre tartalmaz rendelkezést,
• b) a vagyontárgynak az igénylő részére történő visszaadásáról rendelkező döntés meghozatalát követően a vagyontárgyra 2019. február 25. napjáig új igénylő jelentette be az igényét, vagy
• c) a döntés meghozatalát követően olyan, az ügy elbírálása szempontjából lényeges körülmény, adat, bizonyíték merült fel, amelyet a korábbi eljárásban nem bíráltak el és elbírálása esetén a döntést érdemben befolyásolhatta volna.

92/C. § (1) A felülvizsgálati eljárásban, a 92/B. § a)–c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a korábbi döntést visszavonja, és a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján megismételt eljárásban dönt az igénylő kérelméről. A felülvizsgálati eljárásban a kulturális örökség védelméért felelős miniszter elrendelheti a még ki nem adott vagyontárgy közgyűjteményben történő további őrzését, valamint a birtokba vett vagyontárgynak a korábbi igénylőtől történő visszavételéről is rendelkezhet.

(2) A felülvizsgálati eljárás hivatalból indul. A felülvizsgálati eljárásban a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendelkezhet a vagyontárgynak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 107. §-ában meghatározott biztosítási intézkedésként történő zár alá vételéről, lefoglalásáról.

92/D. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban az Ákr. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

• a)
• b) az ügyintézési határidő 180 nap,
• c) az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, és
• d) nem alkalmazható az Ákr. 123. § (2) bekezdés a) pontja.

92/E. § A felülvizsgálat esetén a 4/A. §-ban foglalt alapelv figyelembevételével kell eljárni. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján folyamatban levő és megismételt eljárásokban.

92/F. § (1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszternek a 92/C. § alapján hozott döntését a bíróság nem változtathatja meg.

(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszternek e törvény, valamint a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján hozott döntésével szemben kezdeményezett közigazgatási perben a bíróság a döntést nem változtathatja meg.

VI. RÉSZ — A muzeális intézményekben, a nyilvános könyvtárakban,¶

a közművelődési intézményekben és a levéltárakban alkalmazottak foglalkoztatásának egyes kérdései

93. § Az állami és önkormányzati fenntartású közgyűjteményi és közművelődési intézményekben a foglalkoztatottak létszámának meghatározásánál a fenntartónak figyelembe kell vennie az e törvény hatálya alá tartozó intézmények jogszabályban előírt alapfeladataiból, az ezek teljesítéséhez szükséges feltételekből, valamint szervezeti és működési rendjéből adódó foglalkoztatási követelményeket.

94. § (1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban, továbbá a közművelődési szervezetben foglalkoztatott az lehet, aki

• a) cselekvőképes,
• b) büntetlen előéletű és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
• c) megfelel a miniszter rendeletében előírt képesítési és egyéb feltételeknek.

(2) Azt a tényt, hogy a foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek megfelel, a tevékenység megkezdését megelőzően, illetve a tevékenységének gyakorlása alatt hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézmény vezetői feladatainak ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3a) és (3b) bekezdésben, valamint a 99/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel – pályázati, vagy a miniszter előzetes hozzájárulásával meghívásos eljárást alkalmaz. A pályázati eljárás kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

(3a) A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (a továbbiakban: MNM KK) vezetőjét a miniszter nevezi ki, illetve menti fel.

(3b) Az állami fenntartású, valamint bármely minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló kulturális szervezet vezetőjét a fenntartói, illetve tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium minisztere nevezi ki, illetve menti fel.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek szakmai tudásuk megújítása érdekében továbbképzésben vehetnek részt. A miniszter rendeletben szabályozza a továbbképzésnek minősülő képzési formák körét, valamint – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét. Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek továbbképzésben való részvételéhez támogatás nyújtható.

(4a) A miniszter a (4) bekezdés szerinti szakmai továbbképzésekről hatósági nyilvántartást vezet, amely az a), b), e) és f) pont szerinti adatok tekintetében közhitelesnek minősül. A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a szakmai továbbképzési program megnevezését,
• b) a szakmai továbbképzési programot készítő és tartására jogosult megnevezését,
• c) a szakmai továbbképzési program alapján megszerezhető kompetencia megnevezését,
• d) a szakmai továbbképzési program óraszámát,
• e) a szakmai továbbképzési program nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát,
• f) a szakmai továbbképzési program érvényességi idejét.

(5) A vármegyei hatókörű városi múzeum állami támogatása terhére évente biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott múzeumi szakember alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.

(5a) A vármegyei hatókörű városi könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állami támogatása terhére évente biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott könyvtáros szakember alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a.

(7)

95. §¶

95/A. § (1) Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentésnél az ügyfelet költségmentesség illeti meg.

(3) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4)–(8)

(9) A (3) bekezdés szerinti névjegyzék az alábbi adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül:

• a) szakterület, részszakterület, szakág,
• b) nyilvántartásba vétel száma,
• c) nyilvántartásba vétel időpontja.

(10) A (3) bekezdés szerinti névjegyzék vonatkozásában bizonyítási eszközként

• a) végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat,
• b) kultúráért felelős miniszter által nyilvántartásba vett szakmai továbbképzési program elvégzéséről szóló tanúsítvány, valamint
• c) a szakmai gyakorlatot igazoló irat

vehető figyelembe.

95/B. § (1)–(5)

(6)–(8)

(9) A múzeum éves munkatervét

• a) a szolgáltatási feladatokkal,
• b) a kiállítási tevékenységgel,
• c) a gyűjtemények gyarapításával és nyilvántartásával,
• d) a tudományos kutatással és
• e) a műtárgyvédelemmel

kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.

(10) Az országos szakkönyvtár és a vármegyei hatókörű városi könyvtár éves munkatervét

• a) a szolgáltatási feladatokkal,
• b) a gyűjteményfejlesztéssel,
• c) a gyűjteményfeltárással,
• d) a tudományos kutatással,
• e) a rendezvénnyel, kiállítással és
• f) az állományvédelemmel

kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.

(11) A miniszter

• a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a nyilvános könyvtárak, valamint a muzeális intézmények minőségfejlesztése érdekében, minősítési eljárás során, a közművelődési intézmények és szervezetek esetén szakmai minősítő testület bevonásával minősített közművelődési intézmény, minősített könyvtár vagy minősített muzeális intézmény címet adományoz;
• b) a minősített intézmények számára évente – pályázat alapján – minőségi díjat tűz ki.

VII. RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Hatálybalépés¶

96. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény II. része, a Btk. módosításáról rendelkező 103. §-a, a polgári perrendtartás módosításáról szóló 104. §-a és a 2. számú melléklete 1998. július 1-jén lép hatályba, e rendelkezéseket a hatálybalépés után indított eljárásokra kell alkalmazni.

(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„,,a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 45%-ának''”

(megfelelő összeget kell biztosítani.)

(4) A törvény 94. §-ának (4)–(6) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.

Vegyes rendelkezések¶

97. § A köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény az általa működtetett könyvtár tekintetében akkor rendelkezik a működtetéshez szükséges feltételekkel, ha az megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek.

98. § (1) Ahol jogszabály ,,muzeális emlék''-et vagy ,,muzeális érték''-et említ, ott ,,kulturális javak''-at, ahol ,,történeti (régészeti) jelentőségű védett földterület''-et, azon ,,régészeti jelentőségű védett földterület''-et, ahol ,,ásatás''-t ott ,,régészeti feltárás''-t kell érteni.

(2) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt a korábbi jogszabályok alapján védetté nyilvánított kulturális javak és földterületek védettségét.

(3) A 37/A. §-ban és a 42. §-ban foglaltakat a miniszter 2013. április 1-jétől ellenőrzi a szakfelügyelet útján.

(4)

(5)–(7)

99. § (1) A közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése, valamint a 85. § és a 87. § szerinti feladatainak államháztartáson kívüli szervezet részére a 87/A. § alapján történő átadása esetén az átvevő szervezetet a közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv jogutódjának kell tekinteni azzal, hogy a megszűnő költségvetési szerv közfeladata ellátásával összefüggő magánjogi jogviszonyaiból eredő valamennyi joga és kötelezettsége e törvény erejénél fogva a közfeladat ellátását átvevő új közművelődési szakmai szolgáltató szervezetre száll át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatátadás a megszűnő közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, ez okból szerződésszegésre hivatkozásnak vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igény érvényesítésének nincs helye, az átszállás szerzői jogdíjfizetési igényt nem keletkeztet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feladatátadást a megszűnő költségvetési szerv tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározottaknak felel meg.

99/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

99/B. § Az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított 87/A. § (2) bekezdésében, valamint a Módtv. által módosított 78/B. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeket 2023. január 1-jéig kell teljesíteni.

99/C. § (1) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvénnyel (a továbbiakban Módtv. 2.) módosított rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A kulturális javak visszaadására irányuló, a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban – az Ákr. 143. § (1) bekezdésétől eltérően – az Ákr. rendelkezései szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy mikor indult az eljárás.

99/D. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint

• a) a Magyar Természettudományi Múzeum,
• b) az Iparművészeti Múzeum,
• c) a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum,
• d) a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint
• e) az OSZK

az MNM KK-ba beolvad. Az MNM KK az a)–e) pontokban felsorolt intézmények jogutódja azzal, hogy az intézmények az MNM KK tagintézményeként, e minőségük feltüntetésével, nevüket megőrizve működnek tovább.

(2) Az (1) bekezdés szerint beolvadó intézmények, azok tagintézményei, valamint az MNM KK tagintézményei vezetőinek határozott idejű jogviszonya 2024. július 1-jével határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul azzal, hogy

• a) a munkáltatói jogkör gyakorlója az MNM KK vezetője, és
• b) a munkabér összege megegyezik a határozott idejű vezetői kinevezésben meghatározott munkabérrel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti beolvadó, tagintézményként tovább működő intézmények vezetőit az MNM KK elnöke a miniszter jóváhagyásával nevezi ki és menti fel.

(4) Az (1) bekezdés szerinti beolvadó intézmények tagintézményeinek vezetőit, valamint az MNM KK tagintézményeinek vezetőit az MNM KK vezetője nevezi ki és menti fel.

(5) A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ vezetőjének határozott idejű jogviszonya 2024. július 1-jével határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul azzal, hogy

• a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter, és
• b) a munkabér összege megegyezik a határozott idejű vezetői kinevezésben meghatározott munkabérrel.

99/E. § (1) Az MNM KK alapító okiratában megjelenített közfeladata ellátására jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység hozható létre, illetve az MNM KK tagintézménye jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységgé alakítható. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység vezetőjét az MNM KK elnöke a miniszter jóváhagyásával nevezi ki és menti fel. Az MNM KK éves költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatokból évente meg kell állapítani azokat az összegeket, amelyek a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység feladatait szolgálják (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési keretek). A költségvetési keretek felett kötelezettségvállalásra a szervezeti egység vezetője jogosult. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek belső, egymás közötti kapcsolataiban végzett tevékenység nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek.

Felhatalmazások¶

100. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza

• a) a könyvtári intézet kijelölését,
• b) a muzeális intézmények látogatóit és a könyvtárhasználókat megillető kedvezményeket,
• c) a muzeális intézményben folytatható kutatást,
• d) a nemzetiségi bázisintézmény cím adományozásának részletes szabályait,
• e) a nyilvános könyvtárak jegyzéke vezetésének szabályait,
• f) az országos dokumentumellátási rendszer működését,
• g) a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének központi szolgáltatásait és a könyvtáraknak nyújtott szakmai szolgáltatásokat,
• h)
• i) a közgyűjtemények finanszírozását és központi támogatását,
• j) a bérpótlék mértékét és az arra jogosultak körét,
• k) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét, a kötelespéldány-szolgáltatással összefüggő jelentés szabályait, az e törvényben előírt kötelespéldány-szám szolgáltatása alóli kivételeket, a kötelespéldány-szolgáltatás módját és határidejét, a kötelespéldányra jogosult szervezetek körét, a kötelespéldányok szétosztásának módját, a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint a kötelespéldány-szolgáltatás jogszabálynak nem megfelelő teljesítése esetén követendő eljárást,
• l) az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók dokumentum vásárlási, illetve könyvtári szolgáltatások térítési kedvezményét,
• m) az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött olyan kulturális javak visszaadásának rendjét, amelyek állami tulajdonba tartozása minden kétséget kizáró módon nem igazolható,
• n)
• o) a muzeális intézmények működési engedélyének kiadására, módosítására és visszavonására irányuló kérelem (a továbbiakban együtt: kérelem) adattartalmát és a kérelemhez csatolandó mellékletek körét, a kérelem elbírálásának rendjét, a működési engedély tartalmát, a működési engedély visszavonása esetén követendő eljárást,
• p) a tanfolyam jellegű szakmai továbbképzések nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási szabályait,
• q) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
• r) a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölésére, valamint a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alóli mentességre vonatkozó részletes szabályokat,
• s) a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatokat ellátó szerv kijelölését, feladatai ellátásának részletes szabályait,
• t) a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítési feltételeit, a minősítő címek körét, továbbá a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésére, minősítő címek adományozására irányuló eljárás rendjét, a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint az igazolvány kiállítására vonatkozó szabályokat és a minősítés alapjául szolgáló foglalkozási ágakat,
• u) a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények névviselésének és névhasználatának szabályait,
• v) a webtartalom begyűjtésének eljárási szabályait, a begyűjtés módját és rendszerességét, a begyűjtés szempontjainak meghatározását, a webarchiválás alól kivételt képező webtartalmak körét, a tartalomszolgáltatók kötelezettségeit, az archivált webtartalom használatának feltételeit és lehetőségeit.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

• a) az árkötöttség alkalmazásán kívül eső kedvezményes időszakokra vonatkozó szabályokat, valamint
• b) a hűségprogramokra vonatkozó szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza

• a) a közművelődési intézmények, a közösségi színterek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat,
• b) a múzeum, valamint az országos szakkönyvtár és a vármegyei hatókörű városi könyvtár éves munkatervéhez szükséges szakmai mutatókat,
• c) a közművelődési alapszolgáltatások körében ellátható egyes szakmai feladatokat, a közművelődési alapszolgáltatások szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit, továbbá a közművelődési intézmények és közösségi színterek szakmai, működési, személyi és infrastrukturális követelményeit,
• d) a 64. § (8) bekezdése szerinti vármegyei hatókörű városi könyvtárak körét, regionális illetékességi területüket, valamint regionális feladatellátásuk részletes szabályait,
• e) a kulturális alapellátás kiterjesztésének prioritási rendjét és szempontrendszerét,
• f) a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak papíralapú és elektronikus nyilvántartásának szabályait, valamint az elektronikus nyilvántartásra történő átállás feltételeit és eljárásrendjét,
• g) a muzeális intézmények tevékenységével összefüggő szakmai követelményeket,
• h) a múzeumi letét létrejöttére, a letéti szerződés tartalmi elemeire és megszűnésére, a letett kulturális javak kezelésére, valamint a letéti díj és a letéttel összefüggő költségek megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,
• i) a továbbképzés és a szervezett képzés rendszerét és követelményeit,
• j) a kulturális örökség közgyűjteményekben őrzött javai sokszorosításának, másolásának, adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát,
• k)
• l) a muzeális intézményekre, továbbá a könyvtárakra vonatkozó szakfelügyelet rendjét,
• m) a különböző típusú könyvtárak működését, a városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak szakmai követelményeit, továbbá a vármegyei hatókörű városi könyvtárak települési könyvtárak fejlesztésével kapcsolatos koordinációs feladatainak ellátását és a települési könyvtárak és fenntartóik ezzel kapcsolatos kötelezettségeit,
• n) a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működését,
• o) a könyvtárak szervezeti és működési szabályzatának kötelező tartalmát,
• p) a könyvtári dokumentumellátást,
• q) az Országos Idegennyelvű Könyvtár jogállását,
• r)
• s) a közművelődési intézmény és az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár vezetőjének megválasztására irányuló pályázat tartalmára és a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a pályázatok elbírálásának rendjét, továbbá a közművelődési intézményben, a közösségi színtérben és az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban foglalkoztatottak munkaköreit, valamint a munkakörök és a vezető beosztás betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételeket,
• t) az integrált kulturális intézmény működését,
• u) az önkormányzatok érdekeltségnövelő támogatását,
• v) a közművelődési és közgyűjteményi feladatfinanszírozás és a közművelődési és közgyűjteményi telematikai feladatfinanszírozás minisztérium fejezeti kezelésű címe felhasználását,
• w) a közép- és felsőfokú közművelődési továbbképzés, a minősített szakmai továbbképzés és a szervezett képzés rendszerét és követelményeit,
• x) – törvényben meghatározott kivétellel – az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatait, a kiemelt feladatok ellátásának rendjét, valamint a kiemelt feladatok végrehajtásával összefüggésben a muzeális intézmények és a nyilvános könyvtárak kötelezettségeit,
• y) a muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójára és selejtezésére vonatkozó részletes szabályokat.
• z) a közművelődési feladatellátás szakfelügyelete szervezésének rendjét, a szakfelügyelet éves munkaprogramjával kapcsolatos előírásokat, a szakfelügyelet típusait, a szakfelügyelet által ellátott feladatokat, a szakfelügyelőt és a szakfelügyelet során vizsgált közművelődési feladatellátót illető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket, a szakfelügyelői és vezető szakfelügyelői megbízás feltételeit, a szakfelügyelők összeférhetetlenségének szabályait.

(4)

(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

• a) a könyvtári dokumentumok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás tartalmát és a könyvtári dokumentumok állományból történő kivezetésének szabályait,
• b) a könyvtári állomány ellenőrzésének szabályait, valamint
• c) a könyvtári dokumentumok selejtezésének szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

• a) a szakmai továbbképzési és szervezett képzési programokkal összefüggő és
• b) a népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésével összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, befizetésének szabályait, a befolyt összeg kezelését, nyilvántartását, elszámolását, felhasználását.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

101. § (1) E törvény VIII/A. Fejezete a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény VIII/A. Fejezete tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(3) E törvény VIII/A. Fejezete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

102. §¶

103. §¶

104. §¶

105. §¶

106. §¶

107. §¶

108. §¶

109. §¶

1. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez¶

Fogalmak

E törvény alkalmazásában:

a) Állami egyetemek könyvtárai: a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 1. mellékletében felsorolt állami egyetemek központi könyvtárai, valamint a Kormány által felsőoktatási intézmény működtetése céljából alapított vagyonkezelő alapítványok fenntartásában lévő egyetemek központi könyvtárai.

b) Archiválás: a könyvtár gyűjtőköri szabályzatában meghatározott könyvtári dokumentumoknak a könyvtár állományában való végleges megtartása érdekében a könyvtár által folytatott megőrző tevékenység, beleértve az elektronikus dokumentumok olyan módon történő megőrzését, ami kizárja az utólagos tartalmi módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, sérülés és a jogosulatlan hozzáférés ellen, továbbá biztosítja, hogy az elektronikus dokumentumok értelmezhetősége, olvashatósága – a dokumentumok megjeleníthetőségét lehetővé tevő technikai megoldások alkalmazásával – megmaradjon.

c) Elektronikus dokumentum: a csak számítógéppel olvasható dokumentum.

cs) Stratégiai terv: A múzeumok stratégiai feladatait megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében – a múzeumi küldetésnyilatkozatban foglaltakhoz illeszkedve – elemzi a múzeum társadalmi és gazdasági környezetét, valamint három-éves időtávban meghatározza a gyűjteménygyarapítás és a kulturális javakhoz való hozzáférés terén elérni kívánt stratégiai célokat, rögzíti a stratégiai célokhoz kapcsolódó intézkedéseket és számszerűsítve is meghatározza az elérni kívánt célok tervezett célértékeit, valamint a megvalósítás személyi, tárgyi és költségvetési feltételrendszerét.

d) Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.

e) Kép-, illetve hangarchívum: hangok vagy képek, illetve ezek összekapcsolódó – zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett – együtteséből álló dokumentumok gyűjteménye.

f) Könyvtár: az e törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet.

g) Könyvtárhasználati jog: a könyvtárak szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jog.

gy) Állományvédelmi terv: A múzeumok állományvédelmi tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely – az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése és a kulturális javak állapotromlásának megelőzése érdekében – elemzi az intézmény kiállításainak és raktárainak állományvédelmi helyzetét, valamint erre építve rögzíti a megfelelő műtárgykörnyezet biztosítására, a múzeumban őrzött kulturális javak jó állapotának fenntartására, továbbá a természetes állapotromlás megelőzésére és csökkentésére irányuló feladatokat és célokat.

h) Könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő személy vagy szervezet.

i) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, valamint minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés – beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is –, kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.

j) Könyvtári dokumentum feltárása: az a folyamat, amelyben a könyvtári dokumentumokat a bennük lévő tartalmi és az őket jellemző formai jegyek alapján nyilvántartják, annak érdekében, hogy a könyvtárhasználó minél több szempont szerint tájékozódhasson a gyűjteményben.

k) Könyvtári gyűjtemény: a könyvtár tervszerűen fejlesztett, rendezett, feltárt állománya.

l) Könyvtári szakember: a könyvtáros, a könyvtári informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá a könyvtári feladatok ellátásához szükséges más felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező személy. A könyvtáros felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakember.

ly) Tartalomszolgáltató: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti szolgáltató, aki webtartalmat tesz közzé a honlapon, ide nem értve a közvetítő szolgáltatókat.

m) Könyvtárközi dokumentumellátás:

– a dokumentumok lelőhelyének nyilvántartása és adatszolgáltatás a nyilvántartásból az igénylők részére,

– a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása függetlenül attól, hogy a dokumentum milyen formában és módon kerül az igénylőhöz,

– a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítása a könyvtári rendszer számára.

n) Könyvtárközi kölcsönzés: valamely dokumentum szolgáltatása egyik könyvtárból a másikba, beleértve az eredeti dokumentum kölcsönzését, a másolatok szolgáltatását, valamint a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásra vonatkozó kérések közvetítését is.

ny) Webaratás: a webarchiválás olyan módszere, amellyel a hivatkozással összekapcsolt webtartalmak speciális szoftverrel kerülnek begyűjtésre.

o) Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívumok.

p) Gyűjteménygyarapítási és revíziós terv: A múzeumok gyűjteménygyarapítási tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében – a gyűjtőkörökhöz illeszkedve – bemutatja a múzeumi gyűjteményben őrzött kulturális javak jellegét, nyilvántartását és a hasznosítás céljait, valamint rögzíti a kulturális javak tervezett gyarapításának céljait és prioritásait, hosszú távú tárolásának feltételeit, a selejtezéssel és revízióval kapcsolatos feladatokat, továbbá a gyűjteménygyarapításra vonatkozó jogi és etikai elvárásokat.

q) Közművelődési szakember: a felsőfokú végzettségű népművelő (művelődésszervező, kulturális menedzser), valamint az e törvényben meghatározott közművelődési feladatok ellátásához szükséges felsőfokú végzettséggel vagy felső-, illetve középfokú szakképesítéssel rendelkező személy.

r) Közművelődési tevékenység: az állampolgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg.

s) Népművészet: valamely népművészeti ág (népköltészet, népzene, néptánc, díszítőművészet, népviselet, tárgyalkotó hagyományok) körébe tartozó olyan tudás, alkotás vagy kifejezési mód, amelyet a nép elsősorban a maga szükségletére hoz létre saját több nemzedéken átívelő hagyományai alapján.

sz) Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei, és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, a művészeti alkotások.

t) Múzeumi küldetésnyilatkozat: a múzeumok szakmai tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a gyűjtemények, valamint a szakmai és tárgyi infrastruktúra alapján rögzíti a múzeum belső és külső adottságait, továbbá ennek alapján kijelöli helyi társadalmi szerepvállalásának stratégiai céljait.

ty) Webarchívum: az archivált webtartalmakból álló, metaadatokkal ellátott gyűjtemény.

u) Népi iparművészet: a népművészeti tárgyi örökség tudatos, esetenként szervezett és irányított keretekben megvalósult továbbélése, a kreatív iparban is megjelenő, a népi hagyományokon alapuló stílusjegyeket hordozó művészeti alkotások.

v) Művelődő közösség: a művelődési érdeklődési kör és az önképző, társas tevékenység szerint elkülönülő – jogi személyiség nélküli – lakossági csoport.

w) Néphagyomány: népi kultúránk és hagyományaink, szellemi és tárgyi örökségünk ma is élő, újraélhető, szervesen fejlődő elemeinek az összessége, ideértve a népi kultúra újjászületését támogató tevékenységeket is.

x) Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatások és az e szolgáltatások nyújtását elősegítő központi szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az információhoz való szabad hozzáférést.

y) Tagintézmény: muzeális intézmény szervezeti egységeként működő, önálló működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmény, valamint a 61. § (1) bekezdése szerinti nemzeti könyvtár.

z) Kiadvány: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben meghatározott kiadvány, továbbá a dia, a diafilm, a földgömb és az éggömb.

zs) Múzeumi digitalizálási stratégia: a múzeumok digitalizálási tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rögzíti a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásának céljait és prioritásait, a digitalizálással létrehozott digitális adatvagyon hosszú távú tárolásának feltételeit, valamint a közzététel, a felhasználás és a hasznosítás szabályait, beleértve a köznevelési célú hasznosítást is.

2. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez¶

3. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez¶

Országos szakkönyvtár:

a) a Budapesti Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár,

b) az Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár,

c) a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ,

d) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár,

e) az Országgyűlési Könyvtár,

f) az Országos Idegennyelvű Könyvtár,

g) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,

h) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár,

i) a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár,

j) Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára,

k) a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár,

l) az OSZK Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára.

m) Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtár, Kottatár és Médiatár