1997. évi CLIX. törvény — mi változott? 2011. augusztus 3.

A 2011. január 1. és 2011. augusztus 3. között hatályba lépett módosítások. 47 sor került be, 9 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2011. december 22.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- a) az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményt;

- b) a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban működő repülőteret;

- c) a katasztrófa veszélyességű nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, illetve az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet;

- c) a katasztrófa veszélyességű robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, valamint az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, és az ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet; továbbá a jogszabályban meghatározott nukleáris és más radioaktív anyagot, nukleáris létesítményt;

- d) a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer egyes elemeit;

- e) a kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értéket;

- f) a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét.

⋯ 66 változatlan sor ⋯

5. § (1) A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén:

- a) beszerzi, kiadja, nyilvántartja és bevonja a szolgálati fegyverzetet, a lőszert és egyéb felszerelést, a ruházatot;

- b) gondoskodik a fegyveres biztonsági őrök képzéséről és továbbképzéséről.

- b) gondoskodik a fegyveres biztonsági őrök elméleti képzéséről, továbbképzéséről, valamint az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrök esetében a fizikai állóképességre vonatkozó követelmények jogszabályban meghatározott módon történő biztosításáról.

(2) A kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője

⋯ 20 változatlan sor ⋯

- ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

- cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

(4a) A (4) bekezdés szerinti időtartam leteltét követően sem lehet nukleáris és más radioaktív anyag, valamint nukleáris létesítmény őrzését, őrségének irányítását ellátó fegyveres biztonsági őr az, akit a (4) bekezdésben meghatározottak szerint elítéltek.

(5) A jogviszony létesítésekor az alkalmassági feltételeket az érintett igazolja. Ennek során köteles igazolni azt is, hogy nem áll az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A fegyveres biztonsági őrszolgálatra való alkalmasság közbiztonsági feltételeit a jogviszony fennállása alatt a rendőrség ellenőrzi.

(6) Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

7. § (1) A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha

- a) megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és

- b) a rendőrség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett, valamint – a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében – teljesíti a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi és iskolai végzettségre vonatkozó követelményeket.

(2) A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul értesíti a rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett.

(2) A fegyveres biztonsági őr elméleti és gyakorlati felkészültségét, valamint – a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében, jogszabályban meghatározott – fizikai állóképességét kétévente, a rendőrség képviselőiből, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottságnak ellenőrizni kell.

(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal

(3) A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul értesíti a rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett.

(4) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenötödik napon a hatósági szolgálati igazolványt határozattal

- a) visszavonja, ha

- aa) a fegyveres biztonsági őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt,

- ab) a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei megszűntek,

- ac) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak;

- ac) – a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében – a fegyveres biztonsági őr nem teljesíti a fizikai állóképességi követelményeket, vagy

- ad) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak;

- b) bevonja, ha a fegyveres biztonsági őrt a szolgálatellátás alól ideiglenesen felfüggesztették.

(4) Ha a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja.

(5) A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának a tényéről a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.

(6) A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának tényéről a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.

7/A. § (1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrökről – a hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének az ellenőrzése céljából – nyilvántartást vezet.

⋯ 36 változatlan sor ⋯

(3) A fegyveres biztonsági őrség lőfegyvere és lőszere csak szolgálati és képzési tevékenységhez használható.

9/A. § (1) A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszer működtetése (a továbbiakban: elektronikus megfigyelőrendszer) útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a fegyveres biztonsági őrzésből adódó kötelezettségei teljesítése, így a létesítmény telephelyének védelme, a radioaktív és veszélyes anyagok őrzése, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása, kivizsgálásának segítése, a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése céljából, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során a fegyveres biztonsági őr adatkezelőnek minősül.

(2) A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszert a védett létesítmény területe és annak környezete megfigyelésére alkalmazhat.

(3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt a (6) bekezdés szerinti felhasználás hiányában meg kell semmisíteni, illetve törölni kell

- a) közterületet is érintő megfigyelőrendszerrel történő rögzítés esetén a rögzítéstől számított három nap,

- b) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszerrel történő rögzítése esetén a rögzítéstől számított hatvan nap elteltével.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel, vagy az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(5) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, vagy abban szereplő személyes adatának rögzítése érinti, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kezdeményezheti, hogy a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

(6) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt – a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból – a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.

(7) Ha a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel

- a) a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy

- b) az (5) bekezdés szerinti esetben – ha a (3) bekezdés szerinti határidő már eltelt – az (5) bekezdés szerinti megkereséstől számított harminc napon belül felhasználására sor kerül, akkor az a) és b) pontban meghatározott határidő lejártát követően a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(8) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(9) A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel védett terület esetén a védelemre kötelezett szervezet vezetője jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon köteles figyelmeztető jelzést elhelyeztetni

- a) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;

- b) arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak;

- c) az elektronikus megfigyelőrendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az Avtv.-nek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről; valamint

- d) a fegyveres biztonsági őr intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.

(10) Nem alkalmazható a létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, orvosi rendelőben, mosdóban és fürdőben, illemhelyen.

(11) A kötelezettnek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatai, magántitkai, és a magánéletére vonatkozó egyéb adatok, tények ne jussanak illetéktelen személy tudomására.

10. § (1) A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:

- a) a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni;

⋯ 224 változatlan sor ⋯

(3) A törvény I. fejezetének hatálybalépésekor alkalmazott fegyveres biztonsági őr további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy ismerje e törvényt, a végrehajtására kiadott rendelkezéseket és a szolgálati helye őrszolgálati okmányait, ezekből eredményes vizsgát tegyen. A továbbképzést és vizsgáztatást e törvény kihirdetése után az I. fejezet hatálybalépéséig kell végrehajtani.

(4)

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrség tekintetében a fizikai állóképességre és az iskolai végzettségre vonatkozó követelményeket meghatározza.

(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel adja ki a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát. A szabályzat tartalmazza a szolgálatra vonatkozó irányítási, szervezési, tervezési, ellenőrzési, képzési és továbbképzési, szolgálatellátási renddel, a kényszerítő eszközök – különös tekintettel a lőfegyver – alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a 7. §-ban előírt vizsga követelményeit.

⋯ 11 változatlan sor ⋯