1997. évi C. törvény — mi változott? 2012. január 1.

A 2011. december 29. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 146 sor került be, 117 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. december 29.)Következő módosítás (2012. július 6.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 1997. évi C. törvény

a választási eljárásról

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelő biztosítékokkal övezett legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés a választójog gyakorlása, a választási eljárás, a népszavazási eljárás, a népi kezdeményezési és az európai polgári kezdeményezési eljárás demokratikus lefolytatásának biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

## ELSŐ RÉSZ — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- a) az országgyűlési képviselők választására,

- b) az Európai Parlament tagjainak választására,

- c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,

- d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,

- d) a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,

- e) az országos népszavazásra,

- f) a helyi népszavazásra,

- g) az országos népi kezdeményezésre,

- g) az országos népi kezdeményezésre és az európai polgári kezdeményezésre,

- h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá

- i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–i) pontban foglaltak együtt: választás].

⋯ 72 változatlan sor ⋯

11. § A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet település, választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni.

### III/A. Fejezet — A VÁLASZTÓJOGBÓL VALÓ KIZÁRÁS A BELÁTÁSI KÉPESSÉG KORLÁTOZOTTSÁGA MIATT

11/A. § (1) A választójogból való kizárás kérdéséről a bíróság a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára irányuló eljárás alapján hozott ítéletében dönt.

(2) A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége

- a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy

- b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.

(3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból kizárja, a gondnokság alá helyezett személy az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése alapján nem választó és nem választható.

(4) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy az Alaptörvény XXIII. cikke alapján választó és választható, e jogait személyesen gyakorolja, e jogok gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.

(5) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt keresetindításra jogosultak kérhetik a nagykorú személy választójogból való kizárását, illetve a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését.

### IV. Fejezet — A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA

### A névjegyzék

⋯ 60 változatlan sor ⋯

17. § (1) A választójog megállapítása céljából az a)–c) pontban megjelölt szervek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervvel, az alábbiak szerint:

- a) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezésről, illetőleg a gondnokság alá helyezés megszüntetéséről,

- a) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt személyekről,

- b) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a bűntetteseket nyilvántartó szerv útján a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt álló személyekről,

- c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a szabadságvesztés-büntetésüket töltő, valamint a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is),

- b) személyi azonosítóját,

- c) a választójog gyakorlásából való kizárásának okát, kezdetét és megszűnésének várható időpontját.

- c) választójogból való kizárásának okát, kezdetét és megszűnésének várható időpontját.

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását az (1) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja; a karbantartást a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.

⋯ 130 változatlan sor ⋯

(4) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint öt, illetőleg az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint hét, a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.

28. § (1) A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fővárosi főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés elnöke előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.

28. § (1) Az Országos Választási Bizottság tagjai az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint, más választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, fővárosi főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesznek.

(2) A választási bizottság – tagjai megválasztását és eskütételét követően – alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét.

⋯ 80 változatlan sor ⋯

36. § (1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a miniszter, a külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője határozatlan időre bízza meg.

(2) A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt esküt tesz. A választási iroda tagjai és az Országos Választási Iroda vezetője megbízásukkor a megbízó előtt tesznek esküt. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.

(2) A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda tagja és az Országos Választási Iroda vezetője megbízásakor a megbízó előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

37. § (1) A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.

⋯ 101 változatlan sor ⋯

(2) Nem gyűjthető ajánlószelvény:

- a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,

- b) a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,

- b) a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,

- c) tömegközlekedési eszközön,

- d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

⋯ 41 változatlan sor ⋯

(3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevű választópolgár kíván jelöltként indulni, a később bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy – betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével – a korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen.

52/A. § A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelezettség bevezetése után a behívás alóli mentesség megállapítása céljából igényelheti a feladat- és hatáskörrel rendelkező választási szervtől a jelöltként nyilvántartásba vett személy családi és utónevét, személyi azonosítóját, és lakcímét.

### A lista bejelentése

53. § (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetőleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.

⋯ 343 változatlan sor ⋯

(6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjeszti az annak elbírálására jogosult bírósághoz. A felterjesztés során a megtámadott határozatot hozó választási bizottság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat.

(7) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság bírálja el. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.

(7) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Kúria bírálja el.

### A bírósági felülvizsgálati eljárás

⋯ 299 változatlan sor ⋯

- c) a kérelmező születési helyét,

- d) a kérelmező magyarországi lakóhelyét, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának okmányazonosítóját,

- e) a kérelmező állampolgárságát,

- f) a kérelmező nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak a Magyar Köztársaságban gyakorolja, továbbá

- f) a kérelmező nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak Magyarországon gyakorolja, továbbá

- g) azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében a kérelmező az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt.

(3) A helyi választási iroda vezetője – a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján – május 4-ig felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe, ha a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepel.

⋯ 99 változatlan sor ⋯

- c) a jelölt magyarországi lakóhelyét, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványának okmányazonosítóját,

- d) a jelölt állampolgárságát,

- e) azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt,

- f) a jelölt nyilatkozatát, hogy csak a Magyar Köztársaságban indul jelöltként,

- f) a jelölt nyilatkozatát, hogy csak Magyarországon indul jelöltként,

- g) a jelölt nyilatkozatát, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.

(4) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított igazolást arról, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható, illetőleg hogy ilyen kizáró okról az illetékes hatóságnak nincs tudomása.

⋯ 168 változatlan sor ⋯

- b) a 10 000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a polgármester- és – a megyei jogú város kivételével – a megyei listás választásra,

- c) a fővárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a főpolgármester-, valamint a fővárosi listás választásra.

(2) A települési egyéni listás, az egyéni választókerületi és a polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést, valamint a jelölő szervezetek nevét – a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is –, illetőleg a független jelölés tényét. A kisebbséget képviselő jelölt kívánságára a nevét, illetőleg a jelölő szervezet nevét a szavazólapnak a kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.

(2) A települési egyéni listás, az egyéni választókerületi és a polgármester-választás szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést, valamint a jelölő szervezetek nevét – a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is –, illetőleg a független jelölés tényét. A nemzetiséget képviselő jelölt kívánságára a nevét, illetőleg a jelölő szervezet nevét a szavazólapnak a nemzetiség anyanyelvén is tartalmaznia kell.

(3)

⋯ 27 változatlan sor ⋯

115/A. §

### XII/A. Fejezet — A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

### XII/A. Fejezet — A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

115/B. § Az I–X. fejezet – a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések, továbbá a 9. §, a 12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 15. § (1) és (3) bekezdése, a 45–50. § és a 76. § kivételével –, valamint a 112. § rendelkezéseit a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

115/B. § Az I–X. fejezet – a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések, továbbá a 9. §, a 12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 15. § (1) és (3) bekezdése, a 45–50. § és a 76. § kivételével –, valamint a 112. § rendelkezéseit a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

### A választás kitűzése

115/C. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását a szavazást megelőző 55. napig kell kitűzni. A választás megtartását nem akadályozza, ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzését követően 30 alá csökken.

115/C. § A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a szavazást megelőző 55. napig kell kitűzni. A választás megtartását nem akadályozza, ha a nemzetiségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzését követően 30 alá csökken.

### Szavazókörök

⋯ 1 változatlan sor ⋯

### A választójogosultság nyilvántartása

115/E. § (1) A helyi választási iroda a választás évében május 31-ig levél útján tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező, október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar állampolgárokat a kisebbségi választói jegyzékbe való felvétellel kapcsolatos tudnivalókról, és megküldi részükre a 11. melléklet szerinti nyomtatványt. A tájékoztató szövegét a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében illetékes kormányzati szerv az országos kisebbségi önkormányzatokkal egyezteti.

115/E. § (1) A helyi választási iroda a választás évében május 31-ig levél útján tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező, október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar állampolgárokat a nemzetiségi választói jegyzékbe való felvétellel kapcsolatos tudnivalókról, és megküldi részükre a 11. melléklet szerinti nyomtatványt. A tájékoztató szövegét a nemzetiségek ügyében illetékes kormányzati szerv az országos nemzetiségi önkormányzatokkal egyezteti.

(2) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt a választás évének július 15. napjáig lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a kérelemnek az önkormányzat épületében elhelyezett gyűjtőládába helyezésével. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a választás évének július 15. napjáig megérkezzen a helyi választási irodába.

(2) A nemzetiségi választói jegyzékbe való felvételt a választás évének július 15. napjáig lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a kérelemnek az önkormányzat épületében elhelyezett gyűjtőládába helyezésével. A nemzetiségi választói jegyzékbe való felvétel levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a választás évének július 15. napjáig megérkezzen a helyi választási irodába.

(3) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a 11. melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.

(3) A nemzetiségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a 11. melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.

(4) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelem tartalmazza a polgár

(4) A nemzetiségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelem tartalmazza a polgár

- a) családi és utónevét,

- b) születési családi és utónevét,

- c) lakóhelyét,

- d) személyi azonosítóját,

- e) nyilatkozatát arról, hogy az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozik, továbbá

- e) nyilatkozatát arról, hogy az adott nemzetiséghez tartozik, továbbá

- f) aláírását.

(5) Ha a polgár több kisebbség választói jegyzékébe is kéri felvételét, valamennyi kérelme érvénytelen.

(5) Ha a polgár több nemzetiség választói jegyzékébe is kéri felvételét, valamennyi kérelme érvénytelen.

115/F. § (1) A helyi választási iroda vezetője legkésőbb július 15-én határozattal dönt a kérelmező kisebbségi választói jegyzékbe vételéről.

115/F. § (1) A helyi választási iroda vezetője legkésőbb július 15-én határozattal dönt a kérelmező nemzetiségi választói jegyzékbe vételéről.

(2) A helyi választási iroda vezetője a kérelmező állampolgárságát és választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján ellenőrzi. A választójog ellenőrzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása összekapcsolható.

(3) Fel kell venni a kérelmezőt a kisebbségi választói jegyzékbe, ha a kérelem tartalmazza a 115/E. § (4) bekezdésében foglalt adatokat, a kérelmező magyar állampolgár és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik; ellenkező esetben a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt meg kell tagadni.

(3) Fel kell venni a kérelmezőt a nemzetiségi választói jegyzékbe, ha a kérelem tartalmazza a 115/E. § (4) bekezdésében foglalt adatokat, a kérelmező magyar állampolgár és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik; ellenkező esetben a nemzetiségi választói jegyzékbe való felvételt meg kell tagadni.

(4) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatáról. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatnak tartalmaznia kell a kisebbségi választói jegyzékbe vétel megtagadásának indokát és annak bizonyítékait, valamint a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is.

(4) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a nemzetiségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatáról. A nemzetiségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatnak tartalmaznia kell a nemzetiségi választói jegyzékbe vétel megtagadásának indokát és annak bizonyítékait, valamint a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is.

(5) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozattal szemben az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújtható be kifogás a helyi választási iroda vezetőjéhez.

(5) A nemzetiségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozattal szemben az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújtható be kifogás a helyi választási iroda vezetőjéhez.

115/G. § (1) A választópolgárokat a szavazás helyéről, idejéről és módjáról a helyi választási iroda vezetője kisebbségi értesítő megküldésével tájékoztatja.

115/G. § (1) A választópolgárokat a szavazás helyéről, idejéről és módjáról a helyi választási iroda vezetője nemzetiségi értesítő megküldésével tájékoztatja.

(2) A kisebbségi választói jegyzékből törölni kell azt, akit a névjegyzékből töröltek.

(2) A nemzetiségi választói jegyzékből törölni kell azt, akit a névjegyzékből töröltek.

(3) A kisebbségi választói jegyzék – az abban szereplő választópolgárok száma kivételével – nem nyilvános, abba csak

(3) A nemzetiségi választói jegyzék – az abban szereplő választópolgárok száma kivételével – nem nyilvános, abba csak

- a) a helyi választási iroda tagjai a kisebbségi választói jegyzék összeállítása, továbbvezetése, a kisebbségi értesítők elkészítése és megküldése során,

- a) a helyi választási iroda tagjai a nemzetiségi választói jegyzék összeállítása, továbbvezetése, a nemzetiségi értesítők elkészítése és megküldése során,

- b) a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda tagjai a jelölt választójogának ellenőrzése során,

- c) a választási bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a bíróság a jogorvoslati eljárásban,

- d) a szavazatszámláló bizottság a szavazás során,

- e) az érintett személy a saját adatait illetően

tekinthet be. A kisebbségi választói jegyzékbe történt betekintésről nyilvántartást kell vezetni.

tekinthet be. A nemzetiségi választói jegyzékbe történt betekintésről nyilvántartást kell vezetni.

(4) A kisebbségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását – a jegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat esetén annak elbírálását – követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(4) A nemzetiségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását – a jegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat esetén annak elbírálását – követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(5) A kisebbségi választói jegyzékbe felvett kisebbségi választópolgárok száma közérdekű adat, azt a helyi választási iroda vezetője nyilvánosságra hozza, valamint az Országos Választási Iroda közzéteszi.

(5) A nemzetiségi választói jegyzékbe felvett nemzetiségi választópolgárok száma közérdekű adat, azt a helyi választási iroda vezetője nyilvánosságra hozza, valamint az Országos Választási Iroda közzéteszi.

115/H. § (1) A kisebbségi választói jegyzékbe a 115/F. § (1) bekezdésében megállapított határidőt követően – a jogorvoslati eljárások kivételével – nem vehető fel választópolgár.

115/H. § (1) A nemzetiségi választói jegyzékbe a 115/F. § (1) bekezdésében megállapított határidőt követően – a jogorvoslati eljárások kivételével – nem vehető fel választópolgár.

(2) A kisebbségi választói jegyzékre – a 115/B. §-ban és 115/G. §-ban foglalt korlátozásokkal – a névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) A nemzetiségi választói jegyzékre – a 115/B. §-ban és 115/G. §-ban foglalt korlátozásokkal – a névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

### Választási szervek

115/I. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:

115/I. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:

- a) szavazatszámláló bizottság,

- b) helyi választási bizottság,

- c) területi választási bizottság.

(2) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:

(2) A települési nemzetiségi önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:

- a) helyi választási iroda,

- b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

- c) területi választási iroda,

- d) Országos Választási Iroda.

(3) A szavazatszámláló bizottság tagja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező személy lehet. A kisebbségi jelölő szervezet a szavazatszámláló bizottságba nem bízhat meg tagot.

(3) A szavazatszámláló bizottság tagja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező személy lehet. A nemzetiségi jelölő szervezet a szavazatszámláló bizottságba nem bízhat meg tagot.

(4) A kisebbségi jelölő szervezet megbízottja a helyi választási bizottság ülésein a saját kisebbségével kapcsolatos döntések meghozatalában teljes jogú tagként, egyéb kérdések megtárgyalásán tanácskozási joggal vehet részt. A tanácskozási joggal rendelkező tagot a bizottság határozatképességének megállapításakor nem kell figyelembe venni.

(4) A nemzetiségi jelölő szervezet megbízottja a helyi választási bizottság ülésein a saját kisebbségével kapcsolatos döntések meghozatalában teljes jogú tagként, egyéb kérdések megtárgyalásán tanácskozási joggal vehet részt. A tanácskozási joggal rendelkező tagot a bizottság határozatképességének megállapításakor nem kell figyelembe venni.

(5) A szavazatszámláló bizottság

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(6) A helyi választási bizottság

- a) kitűzi a települési kisebbségi önkormányzati választást,

- b) dönt a települési kisebbségi önkormányzati jelöltek, valamint a csak egy településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

- a) kitűzi a települési nemzetiségi önkormányzati választást,

- b) dönt a települési nemzetiségi önkormányzati jelöltek, valamint a csak egy településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

- c) kisorsolja a jelöltek sorrendjét a szavazólapon,

- d) jóváhagyja a szavazólapok adattartalmát,

- e) dönt a benyújtott kifogásról,

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(8) Az Országos Választási Bizottság

- a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

- b) beszámol az Országgyűlésnek a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról.

- b) beszámol az Országgyűlésnek a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásáról.

### Jelölés

115/J. § (1) A jelölő szervezet bejelentéséhez csatolni kell annak alapszabályát, amely bizonyítja, hogy a törvényben meghatározott feltételnek megfelelően alapszabályában rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete.

(2) A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy

- a) a kisebbség képviseletét vállalja,

- b) a kisebbségi közösség nyelvét ismeri-e,

- c) a kisebbségi közösség kultúráját és hagyományait ismeri-e,

- d) korábban volt-e más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője.

- a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

- b) a nemzetiségi közösség nyelvét ismeri-e,

- c) a nemzetiségi közösség kultúráját és hagyományait ismeri-e,

- d) korábban volt-e más nemzetiség nemzetiségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmát bárki megismerheti.

(4) A jelölt választójogát a helyi választási bizottság a jelölt lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének megkeresése útján ellenőrzi, aki tájékoztatja a helyi választási bizottságot, hogy a jelöltként bejelentett személy szerepel-e a kisebbségi választói jegyzékben.

### Szavazás

115/K. § (1) Kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni.

(2) A települési kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a kisebbség megnevezését; a jelöltek családi és utónevét a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben; az 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést, a jelöltek neve előtt a szavazásra szolgáló kört, a jelölő szervezet nevét – a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is –, valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a nemzetiség megnevezését; a jelöltek családi és utónevét a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben; az 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést, a jelöltek neve előtt a szavazásra szolgáló kört, a jelölő szervezet nevét – a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is –, valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.

(3) A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség nyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is.

(3) A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a nemzetiség nyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a nemzetiség nyelvén is.

(4) Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

### A szavazatok összesítése

115/L. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve(i) alapján a helyi választási bizottság állapítja meg.

115/L. § A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve(i) alapján a helyi választási bizottság állapítja meg.

### XII/B. Fejezet — A TERÜLETI ÉS AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

### XII/B. Fejezet — A TERÜLETI ÉS AZ ORSZÁGOS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

115/M. § Az I. fejezet, a II. fejezet – a 7/A. § kivételével –, az V. fejezet – a 25. § kivételével –, az 51–53. §, az 55–58. §, a 65–71. §, valamint a X. és a XII/A. fejezet rendelkezéseit a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

115/M. § Az I. fejezet, a II. fejezet – a 7/A. § kivételével –, az V. fejezet – a 25. § kivételével –, az 51–53. §, az 55–58. §, a 65–71. §, valamint a X. és a XII/A. fejezet rendelkezéseit a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

### A választás kitűzése

115/N. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását az Országos Választási Bizottság a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását követő év januárjára, valamennyi kisebbség tekintetében azonos napra tűzi ki.

115/N. § (1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását az Országos Választási Bizottság a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását követő év januárjára, valamennyi nemzetiség tekintetében azonos napra tűzi ki.

(2) Az Országos Választási Bizottság – a választás kitűzésével egyidejűleg – megállapítja a megválasztható országos kisebbségi önkormányzatok létszámát, valamint azt, hogy mely kisebbségi jelölő szervezetek jogosultak listát állítani a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok választásán.

(2) Az Országos Választási Bizottság – a választás kitűzésével egyidejűleg – megállapítja a megválasztható országos nemzetiségi önkormányzatok létszámát, valamint azt, hogy mely nemzetiségi jelölő szervezetek jogosultak listát állítani a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok választásán.

### Szavazókörök

115/O. § (1) A szavazásra azokon a településeken kerül sor, ahol a szavazás napján települési kisebbségi önkormányzat működik.

115/O. § (1) A szavazásra azokon a településeken kerül sor, ahol a szavazás napján települési nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) Az elektor azon a településen gyakorolhatja választójogát, ahol a települési kisebbségi önkormányzat tagjává választották. A szavazásra jogosult elektorokról a helyi választási bizottság elektori jegyzéket készít.

(2) Az elektor azon a településen gyakorolhatja választójogát, ahol a települési nemzetiségi önkormányzat tagjává választották. A szavazásra jogosult elektorokról a helyi választási bizottság elektori jegyzéket készít.

### Választási szervek

115/P. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:

115/P. § (1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:

- a) helyi választási bizottság,

- b) területi választási bizottság,

- c) Országos Választási Bizottság.

(2) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:

(2) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:

- a) helyi választási iroda,

- b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

⋯ 12 változatlan sor ⋯

- a) dönt a területi listák és az azon levő jelöltek, valamint a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

- b) kisorsolja a területi listák sorszámát,

- c) jóváhagyja a területi listás szavazólap adattartalmát,

- d) dönt a területi kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatos kifogásról,

- e) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott, kizárólag a területi kisebbségi önkormányzati választást érintő határozata, valamint az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott határozata elleni fellebbezésről,

- f) megszámlálja a területi kisebbségi önkormányzati választáson a listákra leadott szavazatokat, és megállapítja a területi kisebbségi önkormányzati választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,

- g) megsemmisíti a területi kisebbségi önkormányzati választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

- h) kiadja a területi kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,

- i) megszámlálja az országos kisebbségi önkormányzati választáson a listákra leadott szavazatokat, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

- d) dönt a területi nemzetiségi önkormányzati választással kapcsolatos kifogásról,

- e) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott, kizárólag a területi nemzetiségi önkormányzati választást érintő határozata, valamint az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott határozata elleni fellebbezésről,

- f) megszámlálja a területi nemzetiségi önkormányzati választáson a listákra leadott szavazatokat, és megállapítja a területi nemzetiségi önkormányzati választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,

- g) megsemmisíti a területi nemzetiségi önkormányzati választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

- h) kiadja a területi nemzetiségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,

- i) megszámlálja az országos nemzetiségi önkormányzati választáson a listákra leadott szavazatokat, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

- j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(5) Az Országos Választási Bizottság

- b) kitűzi a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választást,

- b) kitűzi a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást,

- c) dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság hatáskörébe,

- d) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott, az országos kisebbségi önkormányzati választást érintő határozata elleni fellebbezésről,

- d) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott, az országos nemzetiségi önkormányzati választást érintő határozata elleni fellebbezésről,

- e) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

- f) megállapítja az országos kisebbségi önkormányzati választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,

- g) kiadja az országos kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,

- h) kitűzi az időközi területi és országos kisebbségi önkormányzati választást,

- f) megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,

- g) kiadja az országos nemzetiségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,

- h) kitűzi az időközi területi és országos nemzetiségi önkormányzati választást,

- i) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,

- j) beszámol az Országgyűlésnek a területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról.

- j) beszámol az Országgyűlésnek a területi és országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásáról.

### Jelölés

⋯ 1 változatlan sor ⋯

### Szavazás

115/S. § (1) A területi, illetőleg az országos kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a kisebbség megnevezését; a listák nevét a területi választási bizottság, illetőleg az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben; a listán induló jelöltek közül a megválasztható képviselők számának megfelelő számú jelölt nevét a kisebbségi jelölő szervezet által bejelentett sorrendben; valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.

115/S. § (1) A területi, illetőleg az országos nemzetiségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a nemzetiség megnevezését; a listák nevét a területi választási bizottság, illetőleg az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben; a listán induló jelöltek közül a megválasztható képviselők számának megfelelő számú jelölt nevét a nemzetiségi jelölő szervezet által bejelentett sorrendben; valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.

(2) Szavazni a helyi választási bizottság által kijelölt helyiségben lehet. A szavazást le kell zárni, ha valamennyi elektor leadta szavazatát.

(3) Az elektor a szavazólapot, illetőleg szavazólapokat borítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni a kisebbség megnevezését.

(3) Az elektor a szavazólapot, illetőleg szavazólapokat borítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni a nemzetiség megnevezését.

### A szavazatok összesítése

115/T. § (1) A szavazás lezárását követően a helyi választási bizottság felbontja az urnát, és a borítékokat – azok felbontása nélkül – kisebbségenként külön-külön szállítóborítékba zárja, amelyen feltünteti a benne lévő borítékok számát. A szállítóborítéko(ka)t haladéktalanul a területi választási bizottsághoz kell szállítani.

(2) A területi választási bizottság – a szavazást követő napon, miután valamennyi érintett településről megérkeznek a szállítóborítékok – kisebbségenként megszámlálja a szavazatokat, és a szavazatszámlálás eredményéről – külön a területi és külön az országos kisebbségi önkormányzati választás tekintetében – jegyzőkönyvet állít ki.

(2) A területi választási bizottság – a szavazást követő napon, miután valamennyi érintett településről megérkeznek a szállítóborítékok – kisebbségenként megszámlálja a szavazatokat, és a szavazatszámlálás eredményéről – külön a területi és külön az országos nemzetiségi önkormányzati választás tekintetében – jegyzőkönyvet állít ki.

(3) A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottság állapítja meg.

(3) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottság állapítja meg.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról kiállított jegyzőkönyvet haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz kell szállítani.

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásáról kiállított jegyzőkönyvet haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz kell szállítani.

(5) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg az azok beérkezését követő napon.

(5) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg az azok beérkezését követő napon.

### A megüresedett mandátum betöltése

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(2) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc napon belül a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

118. § (1) A 130. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság hitelesítő határozatot helybenhagyó döntésének a Magyar Közlönyben való közzététele napján az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni.

118. § (1) A 130. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslat esetén a Kúria hitelesítő határozatot helybenhagyó döntésének a Magyar Közlönyben való közzététele napján az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni.

(2) Az aláírásgyűjtésre a 46. § (2) és (4) bekezdése, a 48. §, az 50. § (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az 54. §, az 59. § és a 60. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

118/A. § (1) Ha az aláírásgyűjtést az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napját megelőző 41. napig nem fejezik be, az addig összegyűjtött aláírásokat tartalmazó aláírásgyűjtő íveket legkésőbb a választás napját megelőző 40. napig át kell adni az Országos Választási Bizottságnak. Az aláírásgyűjtés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt szünetel.

(2) A választás napját követő 41. napon az Országos Választási Iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést kizárólag az új hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet folytatni az Alkotmány 28/E. §-ában megállapított határidő lejártáig. A szünetelés időtartama a határidőbe nem számít be.

(2) A választás napját követő 41. napon az Országos Választási Iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést kizárólag az új hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet folytatni az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott határidő lejártáig. A szünetelés időtartama a határidőbe nem számít be.

119. § (1) Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.

⋯ 92 változatlan sor ⋯

### Jogorvoslat

130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.

130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – a Kúriához címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.

(2) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Az Országos Választási Bizottság a kifogás benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, a népszavazást elrendelő határozat elleni kifogásról a köztársasági elnököt is.

(2) A Kúria a kifogást soron kívül bírálja el. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.

(4)

### XIV. Fejezet — ORSZÁGOS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117–121. § és a 130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117–121. § és a 130. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

### A választási bizottságok hatásköre

⋯ 103 változatlan sor ⋯

### Jogorvoslat

146. § (1) A helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetőjének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a közzétételétől számított tizenöt napon belül a helyi bírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz), illetőleg a megyei bírósághoz lehet kifogást benyújtani.

(2) A képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata ellen a határozat közzétételétől számított nyolc napon belül a helyi bírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz), illetőleg a megyei bírósághoz lehet kifogást benyújtani.

### XVI. Fejezet — HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

⋯ 18 változatlan sor ⋯

(3) Területi szintű helyi népi kezdeményezés esetén az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a területi választási bizottság, a (2) bekezdésben foglalt feladatokat az Országos Választási Bizottság látja el.

### XVI/A. Fejezet — AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS

148/B. § (1) Az európai polgári kezdeményezésre a 48. §-t és a X. Fejezetet kell alkalmazni.

(2) Az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítása, a támogató nyilatkozatok ellenőrzése és az érvényes támogató nyilatkozatok számát tartalmazó igazolás kiállítása az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni, hogy a támogató nyilatkozat formailag elfogadható-e, azonosítani kell a támogató nyilatkozatot aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy nagykorú magyar állampolgár-e, valamint meg kell állapítani az érvényes támogató nyilatkozatok számát.

(4) A támogató nyilatkozatot aláíró polgár azonosítását az aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint szükség esetén az úti okmány nyilvántartás vagy a személyazonosító igazolvány nyilvántartás adataival való összevetésével kell elvégezni.

(5) Az aláírások ellenőrzése során a szervezők képviselője jelen lehet.

## HARMADIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

### XVII. Fejezet — ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- c) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet állít,

- d) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa,

- e) jegyző: a települési jegyző, a körjegyző,

- f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a fővárosi/megyei listás jelölés; a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a települési kisebbségi önkormányzati, a területi kisebbségi önkormányzati, az országos kisebbségi önkormányzati jelölés,

- f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a fővárosi/megyei listás jelölés; a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a települési nemzetiségi önkormányzati, a területi nemzetiségi önkormányzati, az országos nemzetiségi önkormányzati jelölés,

- g) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett egyesület; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak,

- h) képviselő: az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a kisebbségi önkormányzat tagja,

- i) kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, valamint népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották,

- i) kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, népi kezdeményezés, valamint európai polgári kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották,

- j)

- k) kisebbségi jelölő szervezet: a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény szerinti jelölő szervezet,

- k) nemzetiségi jelölő szervezet: a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény szerinti jelölő szervezet,

- l) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül,

- m) polgármester: a település polgármestere, Budapest főpolgármestere,

- n) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fővárosi kerület,

- o) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele,

- p) családi és utónév: a házassági név, a születési családi és utónév,

- q) lakóhely: annak a lakásnak vagy ennek hiányában – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgár kivételével – szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként bejelentette,

- r) külképviselet: a Magyar Köztársaság nagykövetsége és főkonzulátusa.

- r) külképviselet: Magyarország nagykövetsége és főkonzulátusa.

### XVIII. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSEÉS VÉGREHAJTÁSA

⋯ 1 változatlan sor ⋯

150. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

151. §

### Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

151. § E törvény I-III. Fejezete, IV-XI. Fejezete, XII-XII/B. Fejezete, 149. § a)–h) és k)–r) pontja, 153. §-a, 154. §-a, 156. § (2) bekezdése, 2–8/A. számú melléklete és 11. számú melléklete az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

### Felhatalmazás

152. §

⋯ 14 változatlan sor ⋯

154. § A miniszter a választás állami feladatainak ellátására jogi személlyel szerződést köthet a biztonsági követelmények biztosításával. Nem köthető szolgáltatási szerződés a névjegyzék és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának összeállítására, az ajánlások ellenőrzésére, továbbá a kétszer-többször szavazás ellenőrzésére.

155. §

155. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.

156–159. §

(2) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdését a Ptk. 14/A. §-a vagy 15. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálat, illetve a Ptk. 21. §-a szerinti per során kell először alkalmazni.

160. § A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetőleg párt választási listáján listát kell érteni.

(3) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (4) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén is alkalmazni kell.

156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

157–159. §

160. §

161–162. §

163–164. §

⋯ 15 változatlan sor ⋯

(2) E törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvénnyel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 1994. december 19-i 94/80/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

(3) A XVI/A. Fejezet a polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-ai 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

172. §

### XIX. Fejezet — A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ SZAVAZÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI

⋯ 2 változatlan sor ⋯

### 1. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

A választási szervek, választási irodák tagjai általtett eskü szövege

,,Én ...................................................................... esküszöm, hogy az Alkotmány és a választásra, népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!''

### 2. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(Az országgyűlési egyéni választókerület szavazólapjának mintája.)

⋯ 59 változatlan sor ⋯

| (jelölt neve) | ○ | (jelölő szervezet neve) |

| A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ⊗; ⊕. (A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni. Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet, valamint a kissebség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.) | | |

| A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ⊗; ⊕. (A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni. Ha a választási szerv a jelöltet nemzetiségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a nemzetiség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A nemzetiségi jelölt, illetve a nemzetiségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a nemzetiségi jelölő szervezet, valamint a kissebség nevét a szavazólapon a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.) | | |

| | | |

### 5. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

⋯ 11 változatlan sor ⋯

| (jelölt neve) | ○ | (jelölő szervezet neve) |

| A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ⊗; ⊕. (A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni. Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölő szervezet, valamint a kissebség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.) | | |

| A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ⊗; ⊕. (A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni. Ha a választási szerv a jelöltet nemzetiségi jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a nemzetiség nevét a szavazólapon fel kell tüntetni. A nemzetiségi jelölt, illetve a nemzetiségi jelölő szervezet kívánságára a jelölt, illetve a nemzetiségi jelölő szervezet, valamint a kissebség nevét a szavazólapon a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.) | | |

| | | |

### 6. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

⋯ 36 változatlan sor ⋯

### 8. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A települési kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája.)

(A települési nemzetiségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája.)

SZAVAZÓLAP

(a település neve)

#### ............................................. kisebbségi önkormányzati képviselők választása

#### ............................................. nemzetiségi önkormányzati képviselők választása

#### ........... (év) ............................... (hónap) ............ (nap)

⋯ 29 változatlan sor ⋯

[A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is.

A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség anyanyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség anyanyelvén is.]

A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a nemzetiség anyanyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a nemzetiség anyanyelvén is.]

### 8/A. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

(A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)

(A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)

(A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)

(A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)

SZAVAZÓLAP

#### Fővárosi/ ........... megyei/Országos .................. kisebbségi önkormányzati képviselők választása

#### Fővárosi/ ........... megyei/Országos .................. nemzetiségi önkormányzati képviselők választása

Érvényesen szavazni csak 1 listára lehet!

⋯ 10 változatlan sor ⋯

[A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is.

### 9. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

⋯ 72 változatlan sor ⋯

### 11. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez

Kisebbségi választói jegyzékbe vétel iránti kérelem

Nemzetiségi választói jegyzékbe vétel iránti kérelem

Kisebbségi választói jegyzékbe vétel iránti kérelem

Nemzetiségi választói jegyzékbe vétel iránti kérelem

Családi név: ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜

⋯ 13 változatlan sor ⋯

⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ szám ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ emelet ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ajtó

Kijelentem, hogy az alább megjelölt kisebbségi közösség tagja vagyok. (CSAK EGY KISEBBSÉG JELÖLHETŐ MEG!)

Kijelentem, hogy az alább megjelölt nemzetiségi közösség tagja vagyok. (CSAK EGY NEMZETISÉG JELÖLHETŐ MEG!)

| ⬜ bolgár | ⬜ cigány | ⬜ görög |

| --- | --- | --- |

⋯ 2 változatlan sor ⋯

| ⬜ szerb | ⬜ szlovák | ⬜ szlovén |

| | ⬜ ukrán | |

Kérem felvételem a kisebbségi választói jegyzékbe!

Kérem felvételem a nemzetiségi választói jegyzékbe!

Kelt: ............................................................................. Aláírás: .......................................................................