1996. évi XXXI. törvény — mi változott? 2014. március 15.
A 2013. december 31. és 2014. március 15. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 7 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. december 31.)Következő módosítás (2014. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 106 változatlan sor ⋯
(4) A (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szervek egységeinek a tűzoltásvezető csak a jelenlevő parancsnokaik, illetve vezetőik útján adhat utasítást a tűzoltásban való közreműködésre.
8. § (1) A tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy az ezzel kapcsolatos gyakorlatok során okozott kár, illetőleg a tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben közreműködőknek a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárának megtérítésére – az elmaradt haszon kivételével –, ha e törvény kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
8. § (1) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért – az elmaradt vagyoni előny kivételével – a kártérítés megfizetésére.
(2) Nem kell megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.
(2) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során – azokkal közvetlen összefüggésben – harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére.
(3) A kártérítési, illetve kártalanítási ügyekben a kárt okozó tűzoltóság fenntartója jár el.
(3) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
(4) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki
(4) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködők a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő káruk megtérítésére – az elmaradt vagyoni előny kivételével –, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhető sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tűzoltóság fenntartójától.
(5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.
(6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki
- a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta;
- b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott;
- c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett.
⋯ 325 változatlan sor ⋯
- c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,
- d) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre.
(2) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadó.
(2) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére, valamint a szaktevékenységével összefüggésben őt ért személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj iránti igénye érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók.
33/D. § (1) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köt a hivatásos tűzoltósággal.
⋯ 126 változatlan sor ⋯
(2) A központi költségvetésből történő támogatás mértékének meghatározása során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott, és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által jóváhagyott állománytáblázatban és gépjárműállomány-táblázatban rögzítetteket kell alapul venni.
(3) A hivatásos tűzoltóság és az önkormányzati tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésében kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.
(3) A hivatásos tűzoltóság és az önkormányzati tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésében kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére és sérelemdíjának kifizetésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.
(4) A tűzoltóság fenntartója a tűzoltóság készenléti szolgálatot, és a tűzoltás irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles élet- és balesetbiztosítást kötni.
⋯ 30 változatlan sor ⋯
(5) A tűzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:
- a) a tűzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi költségvetési előirányzat;
- b) a rendkívüli események, ideértve a szolgálati feladatok során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltó kártérítése folytán felmerülő többletköltségek, továbbá a tűzoltóságnak a működési területén kívüli igénybevételével keletkező költségek fedezetére szolgáló költségvetési előirányzat;
- b) a rendkívüli események, ideértve a szolgálati feladatok során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltó kártérítése, illetve sérelemdíj iránti igényének kielégítése folytán felmerülő többletköltségek, továbbá a tűzoltóságnak a működési területén kívüli igénybevételével keletkező költségek fedezetére szolgáló költségvetési előirányzat;
- c) radiológiai, biológiai és vegyi védelmi eszközök, minősített időszaki készletek;
- d) a területi katasztrófavédelmi szerv javítóműhelyeinek felszerelése, berendezése, alkatrészkészlete;
- e) az országos és a megyei kiképzőbázisok működtetésével kapcsolatos költségvetési előirányzatok.
⋯ 106 változatlan sor ⋯