1996. évi XXV. törvény — mi változott? 2012. január 1.

- e) adósságrendezésbe nem vonható vagyon:

- ea) az állam tulajdonából a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek;

- eb) olyan feladat ellátásához kapcsolódó vagyon, melyhez az állam támogatást, hozzájárulást biztosít;

- ed) az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat vagy költségvetési szerve gesztori közreműködése mellett támogatásban részesített, a megvalósítás szakaszában álló, pályázaton elnyert, kizárólagosan célhoz kötötten – törvényben meghatározott kötelező feladat ellátásához kapcsolódóan – felhasználható fejlesztési és működési források önerő- és támogatásrésze;

- ee) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény és a Magyar Katolikus Egyház számára 2004. évben rendezésre javasolt ingatlanokból, és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról szóló 1049/2004. (V. 14.) Korm. határozat alapján a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése céljából helyi önkormányzat részére juttatott, elkülönítetten kezelt összeg, függetlenül attól, hogy azok az adósságrendezési eljárást megelőzően, vagy az eljárás alatt kerülnek az adósságrendezéssel érintett helyi önkormányzathoz, helyi önkormányzati költségvetési szervhez;

- f) adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvető lakossági szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon feletti forgalomképes vagyonrész;

- g) adósságrendezésbe vonható bevétel: a helyi önkormányzatot megillető az Ötv. 82. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek tárgyévben beszedett, vagy követelésként fennálló összege, valamint az Ötv. 83. §-ban szereplő átengedett központi adókból származó bevétel az adósságrendezési eljárás megindításától a bejelentett hitelezői követelések megtérüléséig;

- h) reorganizációs hitel: a reorganizációs költségvetés és a hitelezői egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel, beleértve az adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önkormányzat lejárttá tett hiteleinek és kötvényeinek kiváltására szolgáló hitelt is.

(2) Ha e törvényből és az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárások lefolytatása során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak nincs helye. Szünetelésnek csak az adósságrendezés megindításának időpontjáig, az eljárásban részt vevő felek közös kérelmére van helye. Az eljárás megszüntetésének az adósságrendezés megindításának időpontjáig van helye.

- b) elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette ki;

- c) jogerős és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette;

- d) fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette;

- f) más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását – ideértve a külön jogszabály szerint létrehozott társulás keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is – az önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.

5. § (1) A polgármester (a főpolgármester), megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) a 4. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt helyzet fennállásáról – ha ilyet korábban a képviselő-testület létrehozott – a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja, és a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) 8 napon belül összehívja. A képviselő-testület a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot hoz, vagy felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.

(3) Nem jelölhető ki pénzügyi gondnoknak

- b) aki az önkormányzat hitelezője, vagy akinek az önkormányzat a hitelezője, illetve akinél az önkormányzat tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik. E szabályok irányadóak a kijelölt pénzügyi gondnok munkavállalóira is;

- c) aki az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló, belső ellenőr;

- d) aki a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja;

13. § (1) Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat

- b) vállalkozást nem alapíthat,

- c) vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet,

- d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket, valamint – a válságköltségvetésben és a válságtervben – a törvény 11. § (1) és 18. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltak alapján – megjelölt kötelezettségeket

34/A. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazása során az adósságrendezés elrendelése a felek által előre nem látható és elháríthatatlan oknak minősül, melyre a Kbt.-ben meghatározott jogkövetkezményeket lehet alkalmazni.

34/C. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (9) és (11) bekezdéseiben a fenntartói döntések meghozatalára meghatározott időkorlátok nem alkalmazhatóak, amennyiben a fenntartói döntés az elfogadott válságköltségvetésnek és reorganizációs tervben foglaltaknak megfelel, és az nem sérti, vagy nem veszélyezteti a gyermekek, tanulók érdekét. Ez utóbbi feltétel megállapításához a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által kijelölt, az adósságrendezés alá vont helyi önkormányzat által megbízott közoktatási szakértő szakvéleménye szükséges.

- 7. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).

- 8. Az állati hullák ártalmatlanná tétele, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezése (2005. évi CLXXVI. törvény).

- 9. A tűzoltás és a műszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. törvényerejű rendelet).

- 11. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993. évi LXXIX. törvény).

- 13. Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátása azoknak a tanulóknak, akiknek az állandó lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, a képzési kötelezettség, teljesítéséhez szükséges feltételek, a különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás, a korai fejlesztő tanácsadó és gondozó szolgálat, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).

- 14. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a védőnői ellátás (1997. évi CLIV. törvény).

- 15. A járó- és fekvőbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi intézmények által ellátott feladatok (1997. évi CLIV. törvény).