1996. évi XLV. törvény — mi változott? 2012. január 1.

1. § (1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)

- a) vezetőire,

(2) A külföldi hallgató jogállására a 15. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti polgári hallgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás másképp nem rendelkezik.

(3) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatókra is. A katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgató gyakorlási célú szolgálatot teljesíthet, valamint honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 70. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatok ellátására a Melléklet V. pontja szerinti díjazással kirendelhető.

- a) fegyveres szerv: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), valamint a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, az önkormányzati tűzoltóság) és a nemzetbiztonsági szolgálatok,

- b) honvéd tisztjelölt: a Honvédség tényleges állományának azon tagja, aki a katonai felsőoktatási intézménybe honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert, ennek időtartama alatt ösztöndíjszerződés alapján a Honvédség erre kijelölt, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezetnél, az MH Ludovika Zászlóaljnál (a továbbiakban: Zászlóalj) tisztjelölti szolgálati viszonyban, és ezzel egyidejűleg a katonai felsőoktatási intézménnyel hallgatói vagy ezt előkészítő jogviszonyban áll,

- c) kettős jogállású hallgató: a katonai vagy a rendvédelmi felsőoktatási intézménybe felvett, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos vagy szerződéses állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat,

- d) miniszter: a katonai felsőoktatási intézmény vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi felsőoktatási intézmény – Rendőrtiszti Főiskola – vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter,

- e) országos parancsnok: az a) pont szerinti fegyveres szerv országos parancsnoka, főigazgatója vagy országos főkapitánya, a honvédség esetében a Honvéd Vezérkar főnöke,

- g) polgári hallgató: az a hallgató, aki nem tartozik a b), c), vagy f) pont hatálya alá,

- h) szakmai gyakorlat: az intézmény tanterve által megkövetelt csapat-, területi vagy üzemi gyakorlat,

- i) vezető: a rektor (a továbbiakban: az intézmény vezetője), a dékán és helyetteseik, a gazdasági (fő)igazgató, az igazgatási feladatot ellátó szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: főtitkár), az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység vezetője, a kollégiumi igazgató.

3. § (1) Az intézményben oktatói, tudományos kutatói munkakört, vezetői beosztást közalkalmazott a Hszt. és a Hjt. szerinti állomány tagja tölthet be.

(2) Közalkalmazott oktató, tudományos kutató az lehet, aki

- a) a felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerinti követelményeknek – beosztásához mérten – megfelel, és

- b) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.

(3) Hivatásos vagy szerződéses állományú oktató, tudományos kutató az lehet, aki

- a) fegyveres szerv hivatásos vagy szerződéses állományának tagja, és

- b) az Ftv. szerinti követelményeknek – a beosztásához mérten – megfelel.

4. § (1) Az intézményben valamennyi oktatói és tudományos kutatói munkakört nyilvános pályázat útján kell betölteni. Egyes munkakörök ellátása hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági követelményekhez is köthető. Az intézmény oktatói-kutatói követelményrendszerében határozza meg az alkalmazás, az előmenetel és a folyamatos alkalmasság követelményeit.

(2) Az egyetemi és főiskolai tanári pályázatot a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően. A pályázatot a honvédelemért felelős miniszter, illetve a rendészetért felelős miniszter hivatalos lapban teszi közzé.

(3) Ha a pályázatot a hivatásos állomány Hszt. hatálya alá tartozó tagja nyeri el, határozott vagy határozatlan időre rendelkezési állományba kerül a beosztás, illetve a munkakör elfoglalásának napjától.

5. § (1) Az egyetemi tanárt a szenátus felterjesztésére, a miniszternek az oktatásért felelős miniszter egyetértésével tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.

(2) A főiskolai tanárt az (1) bekezdés szerinti eljárás alapján a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.

(3) A miniszter, valamint az oktatásért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti javaslattételt megtagadja, ha az eljárás során jogszabálysértés történt. A megtagadásról és okáról a szenátust írásban kell értesíteni.

(4)–(5)

6. § (1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató hivatásos állományba került, a közalkalmazottként betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése nélkül jogosult ellátni.

(2) Az az oktató, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg, vagy aki a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs a hivatásos szolgálati viszonyhoz kötve.

(3) A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.

7. § (1) A hivatásos vagy a szerződéses állomány tagja az oktatói munkakör ellátásának megszűnése esetén a kinevezési okmány szerinti fegyveres szervhez kerül vissza.

(2) A hivatásos vagy a szerződéses állomány tagját a kinevezési parancs szerinti fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásba vagy jogosultsága estén szolgálati nyugállományba kell helyezni, ha

7/A. § A más katonai szervezetnél beosztást betöltő és a katonai felsőoktatási intézménynél megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat a katonai felsőoktatási intézmény nemzetvédelmi és katonai alap- és mesterképzési szakjainak akkreditációja során – az Ftv. 83. §-ának (4) bekezdésétől eltérően – teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni.

8. § Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, az oktatók felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.

10. § (1) Az intézmény oktatója intézményi feladatainak ellátása során köteles a pártpolitikai tevékenységtől tartózkodni.

(2) A képzés, gyakorlati felkészítés során az oktató köteles a hallgatók életének és testi épségének megóvása érdekében a balesetvédelmi rendszabályok betartására és betartatására.

(3) Az e §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetén fegyelmi eljárásnak is helye van.

10/A. § A vezetői beosztásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni. A vezetői pályázatot – a dékánhelyettes, az oktatási és a kutatási szervezeti egység vezetője és a kollégiumi igazgató kivételével – a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően. A pályázatot a honvédelemért felelős miniszter, illetve a rendészetért felelős miniszter hivatalos lapban teszi közzé.

11. § (1) A miniszter a szenátus felterjesztésére az oktatásért felelős miniszter útján és egyetértésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a teljes munkaidőben foglalkoztatott hivatásos állományú vagy közalkalmazott, magyar állampolgárságú egyetemi tanárok közül a rektor megbízására, illetve felmentésére.

(2)

(3) A rendészetért felelős miniszter a szenátus felterjesztését az érintett országos parancsnokoknak véleményezésre megküldi.

(4) A rektor felett a munkáltatói jogkört – a kinevezési és felmentési jogkör kivételével – a miniszter gyakorolja.

12. § (1) A szenátusi véleményezést követően a rektorhelyettest, a dékánt, a főtitkárt, a katonai főigazgatót és a gazdasági (fő)igazgatót határozott időre a miniszter bízza meg, illetve nevezi ki.

(2) Rektorhelyettesi kinevezést vagy megbízást, dékáni kinevezést egyetemi tanár, egyetemi docens, főiskolai tanár, dékán-helyettesi megbízást főiskolai docens is kaphat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vezető megbízását – a saját kérésére vagy a szenátus javaslatára – a miniszter a határidő lejárta előtt visszavonhatja.

13. § A Rendőrtiszti Főiskola rendvédelmi szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell kinevezni, illetve megbízásukat visszavonni.

14. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény vezetője köteles a honvédtiszti alapképzés tananyagának összeállítása során, a katonai-szakmai területek vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnökének egyetértését beszerezni.

(2) A rendvédelmi felsőoktatási intézmény vezetője köteles a tananyag összeállítása során az érintett fegyveres szerv véleményét beszerezni.

15. § (1) A hallgatói jogviszony – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az intézménybe történő beiratkozással jön létre.

(2) Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.

15/A. § (1) Azt a tényt, hogy a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

- a) az intézménybe történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,

- b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az intézmény írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) Az intézmény a hallgatói jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hallgatót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a hallgató igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok, az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat – a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából –

- a) a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,

- b) a hallgatói jogviszony létesítése és fennállása esetén a hallgatói jogviszony megszűnéséig kezeli.

16. § (1) A hallgatói jogviszony megszűnik

- a) az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, a sikeres záróvizsgát tett és az előírt nyelvvizsga-követelményt is teljesítő ösztöndíjas hallgatók esetén a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,

- b) a hallgató által írásban beadott lemondó nyilatkozattal, a benyújtását követő 8. napon,

- c) az intézményvezető határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján,

- d) kizárás fegyelmi büntetés esetén, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,

- e) a hallgatói névjegyzékből való törléssel az Ftv. 76. § (2) bekezdés b)–c) pontjában említett esetben, a törlés napján,

- f) ha az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok, vagy ha a hallgató a 15/A. § (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.

(2) A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a volt hallgatót a Szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek.

17. § (1) A hallgatói jogviszony – a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – elbocsátással akkor szüntethető meg, ha

- a) az intézményben a hallgató által látogatott szak oktatása megszűnt,

- b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,

- c) a hallgató a tanulmányi kötelességét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette.

(2) Az intézmény az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az intézménynek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű.

(3) A hallgató az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra nem irányítható át, vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat a hallgató, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható.

18. § (1) A hallgatói jogviszony az oktatási időszak elején szükséges beiratkozás elmaradása esetén, valamint szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején szünetelhet.

(2) A hallgatót a hallgatói jogviszony szünetelése alatt vagy a hallgatói jogviszony megszűnése után az intézményi Szabályzatban meghatározott egyes jogok megilletik és egyes kötelezettségek terhelik.

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség különösen a kártérítési és a titoktartási kötelezettség.

19. § A hallgatók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteket, szövetségeket hozhatnak létre, azokba beléphetnek, továbbá azokkal kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn.

20. § A hallgató köteles

- a) megtartani a minősített adatot,

- b) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott haditechnikai eszközöket és felszerelési tárgyakat,

- c) tiszteletben tartani társai emberi méltósághoz fűződő jogait, szükség esetén nekik segítséget nyújtani.

21. § A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a pártpolitikai tevékenységtől. Az intézményben, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai agitációt nem folytathat, politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként véleményt nem nyilváníthat.

22. § (1) A hallgató fegyelmi és kártérítési felelősségét – e törvényben szabályozott kivételekkel – az Ftv., valamint az intézmény fegyelmi és kártérítési szabályzata állapítja meg.

(2) Az ösztöndíjas hallgatót megillető kártérítési igény elbírálására a Hszt., illetve a Hjt., valamint e tárgykörben azok végrehajtására kiadott jogszabályok anyagi és eljárásjogi rendelkezései az irányadók azzal, hogy esetükben állományilletékes parancsnok az intézmény vezetője.

23. § (1) Az intézmény hallgatója a tanulmányi idő alatt a tanterv szerinti szakmai gyakorlatokon vesz részt.

(2) A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos hallgatója az elméleti képzés megkezdése előtt alapkiképzésen vesz részt.

24. § (1) Az ösztöndíjas hallgató juttatásait e törvény és az ösztöndíjszerződés tartalmazza. Az ösztöndíjszerződést a fegyveres szerv és a hallgató közös megegyezéssel módosíthatja. Nem minősül módosításnak a hallgató juttatásainak jogszabály szerinti emelése.

25. § (1) Az ösztöndíjas hallgató az intézmény Szabályzatában meghatározott módon – az ösztöndíjszerződésben érintett fegyveres szervek engedélyével – a képzési időben egyszer szakot változtathat.

(2) Az ösztöndíjas hallgató nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek szerveződési célja vagy tevékenysége a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes.

(3) Az ösztöndíjas hallgató – az alapképzés, az ügyeleti szolgálatok, a szakmai gyakorlat időtartama, katasztrófa megelőzése és következményeinek elhárítása, valamint a szükségállapot és rendkívüli állapot kivételével – szolgálati feladat ellátására nem vehető igénybe. A szakmai gyakorlat teljesítése során az ösztöndíjas hallgató önálló hatósági jogkör gyakorlása nélkül, felügyelet mellett, a fegyveres szerv tevékenységére vonatkozó eljárási szabályok szerint köteles a fegyveres szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, jogosult bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat önállóan végrehajtani. A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő ösztöndíjas hallgató részére a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon biztosítani kell a vizsgakötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét.

(2) Az ösztöndíjas hallgató pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. A Rendőrtiszti Főiskolán kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet, ha az intézmény vezetőjének engedélyével az intézményt hivatalosan képviseli.

(3) Az ösztöndíjas hallgató a Rendőrtiszti Főiskolát csak az intézmény Szabályzatában foglaltak szerint, engedéllyel hagyhatja el.

- a) a hallgatói jogviszony 16. § szerinti megszűnésével,

32. § (1) A kettős jogállású hallgató szolgálati jogviszonyból eredő jogaira és kötelességeire a Hszt. vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Hjt. az irányadó.

(2) A kettős jogállású hallgató esetén e törvény 22. §-át nem kell alkalmazni, a hallgató fegyelmi és kártérítési felelősségére a Hszt. vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Hjt. szabályai az irányadóak.

34. § (1) Az a polgári hallgató, aki a fegyveres szervek törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni.

(2) A Rendőrtiszti Főiskola polgári hallgatója szakmai gyakorlatára, formaruha és évfolyamjelzés viselésére az ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó 25. § (3) bekezdésének, valamint a 26. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni.

34/A. § (1) A honvédtiszti alapképzésre az a 18. életévét betöltött, de 23 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező, büntetlen előéletű személy vehető fel, aki a külön jogszabályban előírt alkalmassági, illetve fizikai követelményeknek megfelel, a katonai felsőoktatási intézmény által megállapított felvételi ponthatárt eléri, továbbá vállalja, hogy a honvédtiszti alapképzés idejére a Honvédséggel tisztjelölti szolgálati viszonyt létesít és tart fenn.

(2) Azt a tényt, hogy a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn

- a) a katonai felsőoktatási intézménybe történő jelentkezéskor a felvételét kérő személy

- b) a tisztjelölti szolgálati viszony fennállása alatt a Zászlóalj parancsnok írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a honvéd tisztjelöltön kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a honvéd tisztjelölt hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A Zászlóalj parancsnoka a tisztjelölti szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a honvéd tisztjelöltet annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a honvéd tisztjelölt igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a Honvédség az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat – a 15. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából –

- a) a felvételről meghozott döntés időpontjáig a katonai felsőoktatási intézmény,

- b) a tisztjelölti szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén annak megszűnéséig a Honvédség kezeli.

34/B. § (1) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személlyel a Honvéd Vezérkar főnöke köt ösztöndíjszerződést. Az ösztöndíjszerződés megkötésének napjával a honvéd tisztjelölt a Honvédséggel tisztjelölti szolgálati viszonyt létesít, és a Zászlóalj állományába kerül. A honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonyára a Hjt.-t akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten elrendeli.

(2) A honvéd tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy a honvédtiszti alapképzés alatt a Honvédséggel tisztjelölti szolgálati viszonyban, a katonai felsőoktatási intézménnyel pedig ezzel egyidejűleg hallgatói vagy ezt előkészítő jogviszonyban áll, továbbá a tanulmányai befejezése után legalább a képzés időtartamának megfelelő időre a Honvédségnél végzettségének és képzettségének megfelelő beosztásban teljesít szolgálatot. A Honvédség az ösztöndíjszerződés megkötésével arra vállal kötelezettséget, hogy a végzett honvéd tisztjelöltet a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján hivatásos vagy szerződéses tiszti állományba veszi, és beosztását végzettségének és képzettségének megfelelően állapítja meg.

(3) Az ösztöndíjszerződés megkötésével egyidejűleg a katonai felsőoktatási intézmény a honvéd tisztjelöltet – hallgatói jogviszony létesítése nélkül – nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony). A hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony a nyilvántartásba vételt követően egy félév időtartamú, amely alatt a honvéd tisztjelölt a katonai alapfelkészítésen veszt részt. A honvéd tisztjelölt a hallgatói jogviszonyt előkészítő jogviszony alatt is jogosult diákigazolvány igénylésére.

(4) A katonai alapfelkészítés idejére az ösztöndíjszerződésben próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnal hatállyal megszüntetheti. Ebben az esetben a 34/J. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) A katonai alapfelkészítés sikeres teljesítésével az előkészítő jogviszony megszűnik, és a honvéd tisztjelöltnek hallgatói jogviszonya keletkezik. Amennyiben a honvéd tisztjelölt nem kíván hallgatói jogviszonyt létesíteni, a 34/F. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(6) A honvéd tisztjelölt a katonai alapfelkészítés során az alábbiak szerint esküt tesz:

„Esküszöm, hogy a Magyar Köztársaságot híven szolgálom, hűséges katonája leszek. A Magyar Köztársaság érdekeit, állampolgárainak jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával életem árán is megvédem.”

(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)

„Isten engem úgy segéljen!”

34/C. § A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonya megszűnik

- a) a sikeres záróvizsgát tett és az előírt nyelvvizsga-követelményt is teljesítő honvéd tisztjelölt esetén a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,

- b) az intézmény vezetőjének határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján,

- c) a tisztjelölti szolgálati viszonya megszűnésével.

34/D. § (1) A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonya elbocsátással akkor szüntethető meg, ha

- a) a katonai felsőoktatási intézményben az általa látogatott szak oktatása megszűnt, a tisztjelölti szolgálati viszony fenntartásával az intézményen belül más szakra nem irányítható át, vagy az átirányítást a honvéd tisztjelölt nem vállalta, vagy

- b) a honvéd tisztjelölt a tanulmányi kötelezettségét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette, vagy az általa teljesített tanulmányi kötelezettség nem éri el a Honvédség által meghatározott követelményszintet.

(2) Elbocsátás esetén a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a tisztjelölti szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg. A honvéd tisztjelölt kérelmére a Zászlóalj parancsnokának javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke a szolgálat érdekére, illetve a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezheti a szerződéses legénységi állományba vételt vagy azt, hogy az érintett tanulmányait tiszthelyettes-jelöltként folytathassa.

(3) Az intézmény vezetője az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az intézménynek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű.

34/E. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnik

- a) közös megegyezéssel,

- b) törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben,

- c) azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

- d) a honvéd tisztjelölt halálával,

- e) a honvéd tisztjelölt általi lemondással, az erre vonatkozó írásban beadott nyilatkozat benyújtását követő 8. napon,

- f) kizárás fegyelmi büntetés esetén, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,

- g) a Honvédség által a honvéd tisztjelölt részére megküldött, az ösztöndíjszerződés egyoldalú felbontásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 8. napon,

- h) tiszti állományba vétellel.

(2) A tisztjelölti szolgálati viszony megszüntetésére a Zászlóalj parancsnok javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke jogosult.

34/F. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel bármikor, bármelyik fél kezdeményezésére megszüntethető. A közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a feleknek a megszüntetett ösztöndíjszerződésből eredő, egymás iránti jogait és kötelezettségeit.

(2) A 34/D. § és a 34/H. § (2) bekezdés d) pontja kivétel közös megegyezéssel szűnik meg a tisztjelölti szolgálati viszony akkor is, ha a honvéd tisztjelölt kérelmére a Zászlóalj parancsnokának javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke a szolgálat érdekére, illetve a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezi a szerződéses legénységi állományba vételt, vagy azt, hogy a honvéd tisztjelölt tanulmányait tiszthelyettes-jelöltként folytathassa. A Honvéd Vezérkar főnöke egyetértésének hiánya – amennyiben a honvéd tisztjelölt a kérelmét fenntartja – a tisztjelölti szolgálati viszonyról való lemondásnak minősül.

34/G. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a tisztjelölti szolgálati viszony

- a) az eskü letételének megtagadása esetén,

- b) a magyar állampolgárság elvesztése esetén,

- c) a 34/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha a honvéd tisztjelölt nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, illetve

- d) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve ha a hallgatói jogviszony a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg,

- e) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása esetén.

(2) A szolgálati viszony az (1) bekezdés a)–c) és az e) pontja szerinti esetekben azon a napon szűnik meg, amikor a Honvéd Vezérkar főnöke a törvényi feltétel beálltát megállapította.

34/H. § (1) A honvéd tisztjelölt nem mondhat le tisztjelölti szolgálati viszonyáról

- a) a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet, a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején,

- b) az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszakban,

- c) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben foglalt – a honvédelmi ágazat hatáskörébe utalt – feladatok végrehajtásának időszaka alatt.

(2) A Honvédség a tisztjelölti szolgálati viszonyt egyoldalúan akkor bonthatja fel, ha

- a) az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a Honvédséget érintő létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy átszervezés miatt a honvéd tisztjelöltet a képzettségének és végzettségének megfelelő kezdő beosztásba nem lehet helyezni, és más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra történő átirányítására nincs lehetőség, vagy az átirányítást a tisztjelölt nem vállalta,

- b) a honvéd tisztjelölt határidőben nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben szakirányának megfelelően előírt gépjármű-vezetői engedély megszerzésének, illetve nyelvi követelményrendszernek,

- c) a honvéd tisztjelölt körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,

- d) a honvéd tisztjelölt által teljesített, a katonai szocializáció szempontjából lényeges követelmények nem érik el a Honvédség által meghatározott követelményszintet,

- e) a honvéd tisztjelölt méltatlansága esetén.

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontja esetén a honvéd tisztjelölt kérelmére a Zászlóalj parancsnokának javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke a szolgálat érdekére, illetve a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezheti a szerződéses legénységi állományba vételt, vagy azt, hogy a honvéd tisztjelölt tanulmányait tiszthelyettes-jelöltként folytathassa.

(4) A honvéd tisztjelölt (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanság megállapítására a Hjt. és a végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

34/I. § A honvéd tisztjelölt tiszti állományba vétele hivatásos, vagy szerződéses jogviszony létesítésével történhet. Erről a Honvéd Vezérkar főnöke a Zászlóalj parancsnokának javaslatára a szolgálat érdekére tekintettel dönt.

34/J. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnése esetén a honvéd tisztjelölt azon a szakon, amelyre felvételt nyert polgári hallgatóként akkor folytathatja a tanulmányait, ha

- a) az adott szakon folyik civil képzés,

- b) rendelkezésre áll államilag támogatott létszám vagy vállalja a költségtérítéses képzésen való részvételt, és

- c) a tisztjelölti szolgálati viszony nem a honvéd tisztjelölt érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg. Az egészségügyi ok a Honvédség érdekkörében felmerült oknak minősül.

(2) Ha a hallgatói jogviszony vagy tisztjelölti szolgálati viszony a honvéd tisztjelölt érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a honvéd tisztjelölt a képzés költségeit a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően köteles visszatéríteni.

34/K. § (1) A honvéd tisztjelölt a Zászlóaljnál rendfokozat nélkül tölt be szolgálati beosztást. A honvéd tisztjelölt a szolgálati feladatait a jogszabályoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan köteles végrehajtani. Az általa ellátott beosztás alapján a honvéd tisztjelölt fenyítési és elismerési jogkört nem gyakorolhat, illetményre és egyéb járandóságokra pedig e törvény szabályai alapján jogosult.

34/L. § (1) A honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszony fennállása alatt köteles

- a) részt venni a Hvt. 70. § (1) bekezdésének a), b), d)–f) és h)–j) pontjai szerinti feladatok végrehajtásában,

- b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben,

- c) őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni,

- d) a katonai szolgálatra való felkészülés, illetve a vezetési ismeretek megalapozása és fejlesztése érdekében, gyakorlási célból parancsnoki feladatokat ellátni,

- e) megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején szolgálati feladat ellátására.

(2) A Hvt. 70. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott igénybevételt a Honvéd Vezérkar főnöke a honvédelemért felelős miniszter arra vonatkozó egyedi döntése alapján a Zászlóalj parancsnoka útján határozatban rendeli el az intézmény vezetőjének egyidejű értesítése mellett. A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában részt vevő honvéd tisztjelölt részére a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon biztosítani kell a vizsgakötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét.

(3) A honvéd tisztjelölt az (1) bekezdés szerinti kiképzést, szolgálati igénybevételt a Zászlóalj parancsnok javaslatára a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével a szövetséges, valamint az európai uniós együttműködésre felajánlott katonai szervezetben külföldön is teljesítheti.

34/M. § (1) A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelésére a 18. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a (2) bekezdés kivételével a hallgatói jogviszony szünetelése a tisztjelölti szolgálati jogviszony fennállását nem érinti.

(2) A tisztjelölti szolgálati jogviszony a hallgatói jogviszonnyal egyidejűleg a honvéd tisztjelölt kérelmére akkor szünetelhet, ha a honvéd tisztjelölt a Honvédség egészségügyi szolgálata véleményének alapján szülés miatt önhibáján kívül nem tud eleget tenni a hallgatói és a tisztjelölti szolgálati viszonyból eredő kötelezettségének. A szülés miatti egybefüggő szünetelés ideje nem lehet hosszabb, mint négy félév.

(3) A honvéd tisztjelölt pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat, pártrendezvényen nem vehet részt.

(4) A honvéd tisztjelölt nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek szerveződési célja vagy tevékenysége a Honvédség törvényben meghatározott feladataival ellentétes.

(5) A honvéd tisztjelölt köteles a társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen a Zászlóalj parancsnokának írásban bejelenteni. A Zászlóalj parancsnoka a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését a szolgálat érdekeire tekintettel írásban megtilthatja. Ezt megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.

34/N. § (1) A honvéd tisztjelölt az intézmény Szabályzatában meghatározott módon – a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével, a tisztjelölti szolgálati viszonyának fenntartása mellett – a képzési idő tartama alatt legfeljebb egyszer szakot válthat. A honvéd tisztjelölt külföldön tanulmányokat a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével folytathat.

(2) A honvéd tisztjelölt vendéghallgatói jogviszonyt, illetve további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt a Honvéd Vezérkar főnökének előzetes engedélyével létesíthet. A Honvéd Vezérkar főnökének előzetes engedélye szükséges a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatásához is.

(3) A honvéd tisztjelölt az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelmét a Zászlóalj parancsnok útján, annak véleményével terjeszti fel.

34/O. § (1) A Zászlóalj beosztásában történő szolgálatteljesítés kiképzési időnek minősül, melyet úgy kell megállapítani, hogy az a honvéd tisztjelölt tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse. A kiképzési időn belül a honvéd tisztjelölt napirendjét a Zászlóalj parancsnoka határozza meg.

(2) A honvéd tisztjelöltet a Zászlóalj elhelyezési körletében kell elhelyezni. Ettől eltekinteni szakmai gyakorlat vagy szolgálati feladat végrehajtása érdekében lehet. Az elhelyezési körletben biztosítani kell a képzéssel és a kiképzéssel kapcsolatos követelmények teljesítését elősegítő körülmények kialakítását, a tisztálkodásnak, az étkeztetésnek, az egészségügyi ellátásnak, valamint a pihenőidő eltöltésének és az alvásnak az általános feltételeit. A honvéd tisztjelölt az elhelyezési körletet csak a Zászlóalj parancsnoka által meghatározottak szerint és engedélyével hagyhatja el.

34/P. § (1) A honvéd tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelősségét – e törvényben szabályozott kivételekkel – az Ftv., a Hjt., valamint az intézmény fegyelmi és kártérítési szabályzata állapítja meg.

(2) Fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi büntetésben részesíthető a honvéd tisztjelölt, ha a tisztjelölti szolgálati viszonyából, illetve a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegi. A fegyelmi felelősséget első fokon a Zászlóalj parancsnoka bírálja el a Hjt.-ben rögzített eljárási szabályok szerint.

(3) A kiszabható fegyelmi büntetéseket az Ftv. határozza meg azzal, hogy a honvéd tisztjelölt esetén az Ftv. 70. § (2) bekezdésének d) pontja nem alkalmazható, az Ftv. 70. § (2) bekezdés c) pontja esetén pedig fegyelmi büntetésként az alapösztöndíj csökkenthető legfeljebb öt hónapra 10–50%-kal.

(4) A honvéd tisztjelöltet megillető kártérítési igény elbírálására a Hjt., valamint e tárgykörben végrehajtására kiadott jogszabályok anyagi és eljárásjogi rendelkezései az irányadók azzal, hogy esetükben állományilletékes parancsnok a Zászlóalj parancsnoka.

(5) A honvéd tisztjelölt büntetőjogi és szabálysértési felelősségének elbírálására a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok az irányadóak.

34/R. § A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonya tekintetében a 15/A. § és a 16. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

35. § (1) A katonai felsőoktatási intézményben az Ftv. 125. §-át az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

- a) a honvéd tisztjelölt az Ftv. 125. § (3) bekezdés a)–c) pontjára térítési díj fizetése nélkül jogosult,

- b) a kettős jogállású hallgató az Ftv. 125. § (3) bekezdés a) pontjára térítési díj fizetése nélkül jogosult.

(2) A katonai felsőoktatási intézmény költségtérítéses képzésben részt vevő polgári hallgatója az Ftv. 125–126. §-a szerint költségtérítésre és térítési díj fizetésére kötelezett, amelynek mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon az intézmény a Szabályzatában állapítja meg, és rendelkezik az e képzés során biztosított esetleges intézményi támogatásokról, a költségtérítés fizetése alóli mentességről és a fizetendő egyéb díjakról, térítésekről.

(3) A költségtérítéses képzés térítési összegeit a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni. A tanulmányok második és további éveiben a költségtérítés összege az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint változhat, az összeget az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A félévre megállapított költségtérítést a beiratkozást megelőzően egy összegben vagy a hallgató kérésére – az intézményi Szabályzatban meghatározott módon – részletekben kell befizetni.

(5) A térítési díjból és a költségtérítésből befolyt összeget a katonai felsőoktatási intézmény jogosult felhasználni.

36. § (1) Az intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetére a Szabályzatban díjakat határoz meg.

### A kettős jogállású és a polgári hallgató juttatásai

37. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény kettős jogállású hallgatója a Hszt., vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Hjt. szerint jogosult illetményre.

(2) A kettős jogállású hallgató térítésmentesen jogosult a kollégiumi elhelyezést igénybe venni.

37/A. § Az államilag támogatott nappali képzésben részt vevő polgári hallgató az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint jogosult a katonai felsőoktatási intézménytől ösztöndíjra és egyéb támogatásokra.

41/A. § (1) A honvéd tisztjelölt havonta ösztöndíjra jogosult.

(2) Az ösztöndíj alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A honvéd tisztjelölt ösztöndíjára a bírósági végrehajtásról szóló törvény ösztöndíjra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az ösztöndíj és egyéb juttatások mértékeire vonatkozó rendelkezéseket az ösztöndíjszerződés nem tartalmazhat.

(5) Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíj elemekre meghatározott szorzószámok és a köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzataként kell kiszámolni.

(6) A honvéd tisztjelölt alapösztöndíjra jogosult, amelynek szorzószáma havonta:

- a) szakaszparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében: 0,60

- b) rajparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetében: 0,55

- c) az a) és b) pontokba nem tartozók esetében: 0,50

(7) A honvéd tisztjelölt alapösztöndíj-kiegészítésre jogosult, amelynek szorzószáma havonta az egyes kiképzési vagy tanulmányi szemeszterek időszakai alapján:

- a) Katonai alapfelkészítés: 0,25

- b) II. szemeszter: 0,26

- c) III. szemeszter: 0,27

- d) IV. szemeszter: 0,28

- e) V. szemeszter: 0,29

- f) VI. szemeszter: 0,30

- g) VII. szemeszter: 0,31

- h) VIII. szemeszter: 0,32

(8) Az egyes időszakokra megállapított alapösztöndíj-kiegészítés a következő időszak első napját megelőző napig, a VIII. szemeszter esetén pedig a honvéd tisztjelölt jogviszony megszűnése napjáig jár.

(9) A honvéd tisztjelölt az előző szemeszter tanulmányi eredménye alapján tanulmányi pótlékra jogosult, amelynek szorzószáma havonta a korrigált kreditindex alapján:

- a) 3,50 és alatta: nem jár

- b) 3,51 – 4,00 között: 0,10

- c) 4,01 – 4,50 között: 0,15

- d) 4,51 – 5,00 között: 0,20

- e) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott legmagasabb követelményeknek megfelelők esetében: 0,40

(10) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a következők:

- a) a repülési pótlék – az éves repülési tervben meghatározott repülési feladatok 100%-os teljesítése esetén – évente 25–100%;

- b) ejtőernyős-ugrási pótlék az ugrások számától függően ugrásonként 2–5%;

- c) katasztrófavédelmi pótlék naponta 5,8%.

(11) Az ösztöndíjat a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy a honvéd tisztjelölt megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.

(12) A honvéd tisztjelölt részére a kifizetett, átutalt ösztöndíjról részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

(13) Az ösztöndíjból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a honvéd tisztjelölt hozzájárulása alapján van helye, ettől eltérni nem lehet.

(14) A jogalap nélkül kifizetett, átutalt ösztöndíj 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással a honvéd tisztjelölttől visszakövetelhető. A Hjt. 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül kifizetett, átutalt ösztöndíj, ha annak jogtalanságáról a honvéd tisztjelölt tudott vagy tudnia kellett volna.

(15) A Honvédség a honvéd tisztjelölt jogviszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá az ösztöndíjon túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett, átutalt pénzbeli juttatásnak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással a Hjt. 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül érvényesítheti.

(16) A honvéd tisztjelölt az ösztöndíjára vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes ösztöndíjrészét nem ruházhatja át.

(17) Az ösztöndíjból való levonásra és a fizetési felszólítás, illetve fizetési meghagyás végrehajtására – a jogerőre emelkedést követően – egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

(18) A jogviszony szünetelésének ideje alatt a honvéd tisztjelölt (2) bekezdés szerinti ösztöndíjra nem jogosult.

41/B. § (1) A tanulmányi kötelezettség tejesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő honvéd tisztjelölt munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a megváltozott munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a szolgálati kötelmek teljesítésével összefüggő balesetet és betegséget munkabalesetnek kell tekinteni. E rendelkezést a tanulmányokat közvetlenül megelőzően munkaviszonyban nem állók esetében is alkalmazni kell.

41/C. § A felvételi részét képező alkalmasságvizsgálattal kapcsolatos útiköltséget, vasúton történő utazás esetén a MÁV II. osztályú menetjegy árát, vasúti közlekedés hiányában pedig az autóbusz menetdíját a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg.

41/D. § (1) Családi segélyben kell részesíteni a honvéd tisztjelölt munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a tanulmányai megkezdését megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a tanulmányok megkezdése után keletkezett, illetőleg a honvéd tisztjelölttel szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg.

(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából hozzátartozó: a honvéd tisztjelölt házastársa (élettársa), vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére. Eltartott hozzátartozónak számít a honvéd tisztjelölt házastársának szülője is, ha őt a hallgató a tanulmányok megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a hallgató elvált házastársa, ha javára bírósági határozat tartásdíjat állapított meg.

(3) A családi segély szempontjából eltartottnak kell tekinteni a honvéd tisztjelölttel közös háztartásban élő hozzátartozókat, ha bármely forrásból származó összes jövedelmük az első jogosult esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100, a további jogosultak esetében pedig a 70-70%-át együttesen nem haladja meg. Több jogosult esetén az egy háztartásban élő jogosultak jövedelmét kell összeszámítani.

(4) A családi segély összege a (3) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alapján számított mérték és a jogosultak együttes jövedelmének a különbözete.

(5) Az egy honvéd tisztjelölt után folyósított családi segély összege több hozzátartozó esetén sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.

(6) A tisztjelölti szolgálati viszony alatti megbetegedés vagy baleset miatt megszűnt jogviszonyú, táppénzpótló segélyben részesülő volt hallgató hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára – legfeljebb azonban a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított egy évig – tovább kell folyósítani.

41/E. § A honvéd tisztjelöltek egészségbiztosítási ellátására, baleseti ellátására, rokkantsági nyugdíjára és a honvéd tisztjelölt jogán járó hozzátartozói nyugellátásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényeket, illetőleg a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Állami ellátásként az ösztöndíjas hallgatók táppénzpótló segélyre és családi pótlékra lehetnek jogosultak.

41/F. § A tisztjelölti szolgálati viszony ideje alatt, illetőleg azzal összefüggő baleset vagy betegség következtében a jogviszony megszűnését követően egy éven belül elhunyt honvéd tisztjelölt eltemettetéséről – saját költségvetése terhére – a honvédelemért felelős miniszter által meghatározottak szerint, a Honvédség gondoskodik.

41/G. § (1) A honvéd tisztjelölt egészségügyi ellátását a tanulmányok alatti megbetegedés vagy baleset esetén a Honvédség egészségügyi szolgálata biztosítja. Ezentúl az állami, illetve önkormányzati egészségügyi szolgáltatók az általános egészségügyi szabályok szerint vehetők igénybe.

(2) A gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátás a tisztjelölti szolgálati viszony alatti szolgálati eredetű megbetegedése vagy balesete miatt megszűnt jogviszonyú honvéd tisztjelöltet az állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg keresőképességének eléréséig térítésmentesen illeti meg.

(3) A tanulmányok folytatása alatt a térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás megilleti a családi segélyre jogosult hozzátartozóját is.

(4) Ha a tanulmányok alatti egészségügyi ellátást nem a Honvédség egészségügyi szolgálata keretében veszi igénybe a honvéd tisztjelölt, akkor az egészségügyi szolgáltatásokra a társadalombiztosítási szabályok az irányadók.

41/H. § (1) Táppénzre jogosult az a honvéd tisztjelölt, aki a jogviszonya megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik és biztosított.

(2) Az a honvéd tisztjelölt, aki a jogviszonyának megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik, de részére az (1) bekezdés alapján táppénz nem jár, egy hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelenség esetén is táppénzpótló segélyre jogosult.

(3) A táppénzpótló segély összege a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb havi munkabérének 70%-a.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján járó ellátások időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó ellátás időtartamába beszámítani nem lehet.

41/I. § (1) A honvéd tisztjelölt részére az e jogviszonyával összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén – ha az a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősül – baleseti ellátás jár.

(2) A balesetnek, betegségnek vagy halálnak a szolgálati kötelmek teljesítésével való összefüggését – miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – hivatalból kell vizsgálni.

(3) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illetheti meg.

(4) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke várhatóan a 12%-ot meghaladja, a honvéd tisztjelöltet az intézmény vezetője az illetékes katonai vagy belügyi alkalmasságvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) elé utalja.

(5) Ha a honvéd tisztjelöltet a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete vagy betegsége miatt a hallgatói jogviszonya alatt nem állították FÜV elé, és jogviszonyának megszűnése után az e balesetéből vagy betegségéből eredően egészségi állapotában rosszabbodás, illetőleg baleseti ellátásra jogosító egészségkárosodás következik be – ha a honvéd tisztjelölt vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója kéri –, intézkedni kell a honvéd tisztjelöltnek a FÜV elé állítása végett.

(6) A FÜV a balesetnek vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében megindokolt véleményt nyilvánít.

41/J. § (1) Ha a honvéd tisztjelölt a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete miatt keresőképtelenné válik, a jogviszonyának megszűnését követő naptári naptól a keresőképtelensége megszűnéséig baleseti táppénzre jogosult.

(2) Aki ugyanarra az időre táppénzpótló segélyre és baleseti táppénzre is jogosult, annak a kedvezőbb ellátást kell folyósítani.

41/K. § A baleseti járadék a jogosultat a tisztjelölti szolgálati viszonya alatt is megilleti.

41/L. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki túlnyomóan a szolgálati kötelmek teljesítésével összefüggő balesete következtében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) 79%-ot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultat a szolgálati kötelmek teljesítésének ideje alatt 4. fokozatú baleseti járadék illeti meg.

41/M. § A honvéd tisztjelölt halála esetén hátramaradt hozzátartozói baleseti özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, illetve szülői nyugdíjra jogosultak, ha

- a) a halál a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset miatt következett be, vagy

- b) a honvéd tisztjelölt baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy arra jogosult lett volna.

41/N. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony ideje alatt elhunytat a honvédelemért felelős miniszter hősi halottá nyilváníthatja, ha életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során vagy azzal összefüggésben áldozta fel.

(2) A hősi halott özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 70%-a, amely a házastársat a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megilleti, illetve megillette volna.

(3) A (2) bekezdés alapján baleseti özvegyi nyugdíjat az özvegynek akkor lehet megállapítani, ha a házastársával – annak haláláig – együtt élt.

41/O. § (1) A hősi halott árvájának az árvaellátást akkor is a 41/M. §-ban meghatározott özvegyi nyugdíj alapulvételével kell megállapítani, ha az özvegy nem kap nyugdíjat, vagy nem a 41/M. § szerint részesül özvegyi nyugdíjban.

(2) A hősi halott szülőjének járó szülői nyugdíj összege azonos annak az özvegyi nyugdíjnak az összegével, amely a hősi halott özvegyét megilleti vagy megilletné.

(3) A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátások együttes összege nem haladhatja meg annak az özvegyi nyugdíjnak a két és félszeresét, amely az együtt élő házastársát megilleti, illetőleg megilletné.

41/P. § (1) Rokkantsági nyugdíjra jogosult, akinek a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonyát a katonai kötelmekkel össze nem függő egészségi ok miatt szüntették meg, ha legkésőbb a jogviszony megszűnését követő 2 éven belül 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodást szerez, és a rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt szolgálati idővel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben említett ok miatt megszűnt jogviszonyú honvéd tisztjelölt 22 éves kora előtt szolgálati időre tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

41/R. § (1) A hozzátartozói nyugellátás e törvény szerint akkor jár, ha

- a) a honvéd tisztjelölt e jogviszonya alatt a szolgálati kötelmekkel össze nem függő ok miatt meghalt, vagy a honvéd tisztjelöltet a szolgálati kötelmekkel össze nem függő egészségi ok miatt szerelték le, és az ezt követő 2 éven belül halt meg, és

- b) a honvéd tisztjelölt a 41/P. §-ban előírt szolgálati időt megszerezte, vagy 22 éves kora előtt halt meg.

(2) Ha a honvéd tisztjelölt jogviszonyának a szolgálati kötelmekkel össze nem függő megbetegedés miatt történt megszűnése után táppénzben, illetőleg táppénzpótló segélyben részesült, a 41/P. §-ban említett 2 évet a segélyezés megszűnését követő naptól kell számítani.

41/S. § (1) A honvéd tisztjelölt a külön jogszabályokban meghatározottak szerint térítésmentes természetbeni ellátásként élelmezési és ruházati ellátásra, valamint elhelyezésre és tanszertámogatásra jogosult.

(2) Szolgálati kiküldetés esetén a honvéd tisztjelöltet a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50%-a illeti meg.

(3) Ha a honvéd tisztjelölt a 34/L. § (3) bekezdése alapján külföldön teljesít feladatot, illetve tanulmányokat folytat, hazai ösztöndíján felül devizaellátmányra, külföldi napidíjra és költségtérítésekre külön jogszabályban meghatározottak szerint jogosult. A pályázati forrásból finanszírozott külföldi tanulmányok esetén a honvéd tisztjelölt a hazai ösztöndíjára jogosult, továbbá részére a pályázati forrás terhére a kiküldő további juttatásokat állapíthat meg.

41/T. § A honvéd tisztjelölt az adott feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésben részesíthető:

- a) pénzjutalom,

- b) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,

- c) kitüntetés.

42. § (1) A Rendőrtiszti Főiskolán az alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató tandíjmentességben részesül.

(2) A polgári hallgató tandíjfizetésre kötelezett. A tandíj alaptandíjból és képzési költségtérítésből áll.

(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő alaptandíj mértékével.

(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon a főiskola évente határozza meg, és azt a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban évente közzéteszi.

(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlő részletekben, vagy a hallgató kérésére egy összegben a főiskolai Szabályzatban meghatározott módon kell befizetni.

43. § A Rendőrtiszti Főiskolán a hallgató – a polgári hallgató kivételével – pénzbeli és természetbeni juttatásokra jogosult.

44. § (1) Az ösztöndíjas hallgató pénzbeli juttatásként ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj fedezetét a szerződést kötő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani, a költségvetésről szóló törvényben, a Rendőrtiszti Főiskola hallgatójára meghatározott normatíva szerint. A hallgatót megillető pénzbeli juttatásokat a Rendőrtiszti Főiskola folyósítja.

(2) Az ösztöndíj alanyi jogon járó alapjuttatásból, szociális és tanulmányi juttatásból áll. Az alapjuttatás mértékét, a szociális és tanulmányi juttatás feltételét és mértékét a főiskolai Szabályzat állapítja meg.

(3) A kettős jogállású nappali tagozatos hallgató pénzbeli juttatásként a hivatásos szolgálati viszonyának megfelelő alapilletményre jogosult, ennek költségvetési fedezetét a küldő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani.

45. § A nappali tagozatos, alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató térítésmentes természetbeni juttatásként jogosult

- a) külön rendelet szerint ruházati ellátásra,

- b) az alapkiképzés bentlakásra kötelezett időszakában elhelyezésre és ellátásra.

45/A. § A katasztrófa megelőzése és következményeinek elhárítása érdekében történő feladatok ellátásáért az ösztöndíjas hallgatót naponta az illetményalap 5,8%-a szerinti katasztrófavédelmi pótlék illeti meg, amelynek fedezetét a szerződést kötő fegyveres szerv éves költségvetésében kell biztosítani.

46. § (1) A vezető, oktató és hallgató a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak engedéllyel kezdeményezheti.

(2) Találmányt, kutatási eredményt minősített adattá a miniszter minősíthet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-ának figyelembevételével.

(3) A (2) bekezdés szerinti minősítés során az érintett országos parancsnok véleményét ki kell kérni.

47. § A minősített adatot tartalmazó dokumentációk, könyvtári segédletek a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok alapján az intézmény minősített adat védelmére vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint ismerhetőek meg.

48. § (1) Az intézmény vezetőire, oktatóira és hallgatóira az Ftv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, nem alkalmazható az Ftv. 46. § (5) bekezdésének a)–b), e)–g) pontja, valamint a 96. § (3) bekezdése.

(2)

49/A. § E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is – esetén kell alkalmazni.

50. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és folyósítási szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

- a) a tisztjelölti szolgálati viszony létesítésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével kapcsolatos eljárást,

- b) a külföldi tanulmányokkal, kiképzéssel, szolgálati igénybevétellel kapcsolatos részletes szabályokat,

- c) a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozásának részletes szabályait és az adományozás rendjét,

- d) a tisztjelölti szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályait,

- e) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket, az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, a felmérést végző szervezetek kijelölését, valamint az egészségi követelmények felmérésének költségeit,

- f) az ösztöndíj és a pénzjutalom megállapításával, illetve folyósításával, az egyéb pótlékokra való jogosultsággal kapcsolatos részletes szabályokat,

- g) a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit,

- h) kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat,

- i) a képzési költség visszatérítésének részletes szabályait,

- j) a katonai szocializáció szempontjából lényeges követelményeket, az elvárt követelményszintet és a honvéd tisztjelöltek értékelésének szabályait.