1996. évi XLIII. törvény — mi változott? 2014. március 15.

### A rendeltetésszerű joggyakorlásés kötelezettségteljesítés

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

(2) E törvény rendelkezésének megfelelően írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minősítés, a fegyelmi, kártérítési és minősítő határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.

- c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.

12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

- j) akinek a részére a más szervhez vezénylés megszüntetését követően a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § (4) bekezdés d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig;

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esők jogaira és kötelezettségeire a 43. § – az NKE-re vezényeltek esetében a 43. § és a 43/C. § – rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, a c)–d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve a tanulmányi szerződés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit – beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is – külön jogszabály állapítja meg.

- f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés vagy a 43/C. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,

49/C. § (1) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére, illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére – a (2) bekezdés kivételével – a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, keresőképtelenség esetén a 93. § alkalmazásával távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A más szervnél megállapított illetmény – a vezényelt hozzájárulása nélkül – nem lehet kevesebb a vezénylés előtt a beosztásban elért illetményénél.

- c) tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére e törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, a 43/C. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is.

(5) Az értékelő vezető a minősítés alapján kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvételét vagy az abból való törlését, továbbá a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését.

89. § A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult.

### Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény

95/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése – a központi költségvetés terhére – kormányrendelet alapján történik.

(4) A hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

157/A. § (1) A hivatásos állomány kárért felelős tagja köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a fegyveres szerv azt alapos okból nem kívánja, köteles – a 151. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével – a fegyveres szerv vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

(2) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a fegyveres szerv vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a fegyveres szervet ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

165. § A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1) és (4) bekezdésén alapuló felelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

- a) az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot,

- b) a 142. § vagy a 159. § alapján a határozatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka hozta;

(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.

254. § (1) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vezénylésre a 43. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy a szenior állomány vezényelt tagjának illetményére, munkaidejére, foglalkoztatási feltételeire a 264/C–264/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

289. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítése során nem kötelező a törvény 4. számú mellékletében meghatározott lőkészség vizsgálata. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítésére észrevételeket az érdekképviseleti szerv nem tehet.

- p) a teljesítményértékelés kötelező elemeit és a teljesítményértékelés szintjeit, valamint a kötelező elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárás részletes szabályait.

- 1. a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, a 42. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szerveknél, valamint a Miniszterelnökségnél vezényléssel betölthető szolgálati beosztásokat és azok számát, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek a rendőrség különleges állományában határozott idejű szolgálati viszonyban tölthetők be, az előmenetel részletes szabályait, a minősítés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a fegyveres szerven belüli vezénylés feltételeit, eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történő besorolás és az előresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását;

- 23. a teljesítményértékelés ajánlott elemeit, valamint az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó részletes eljárási szabályokat, a szervezeti teljesítményértékelés és a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok figyelembevételének szabályait, a minősítés tartalmi és eljárási szabályait.

X. Fegyelmi, kártérítési adatok:

– kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.