1996. évi XLIII. törvény — mi változott? 2013. július 1.

A 2013. április 19. és 2013. július 1. között hatályba lépett módosítások. 18 sor került be, 14 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. április 19.)Következő módosítás (2013. augusztus 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 587 változatlan sor ⋯

(6) A fegyveres szerv az (1) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti.

(7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidőre, a 45. § szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § első mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. § (5) bekezdése alkalmazandó.

(8) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.

⋯ 615 változatlan sor ⋯

(4) Akinek a rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.

(5) A hivatásos állomány szolgálati járandóságban részesülő volt tagja – az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is – csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati járandóságának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.

(5)

(6) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethető elő, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna.

⋯ 284 változatlan sor ⋯

(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot. A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

### A hivatásos állomány tagjának minősítése

### A hivatásos állomány tagjának teljesítményértékelése és minősítése

82. § (1) A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagját — a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével — magasabb beosztásba történő kinevezése, besorolása előtt, továbbá szakmai alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidő megszűnése után, a véglegesítéskor, a szolgálati viszony meghosszabbításakor, illetve, ha azt fontos okból maga kérte, de legalább 5 évenként az állományilletékes parancsnok minősíti. Egyéb esetekben szolgálati jellemzést kell készíteni.

82. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményekhez való viszonyát évente 2 alkalommal értékelni kell (a továbbiakban: teljesítményértékelés).

(2) A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjairól minden esetben szolgálati jellemzést kell készíteni, melynek tartalmát és készítésének eseteit külön jogszabály állapítja meg.

(2) A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(3) A minősítés és a szolgálati jellemzés célja a hivatásos állomány tagja szolgálati teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá az előmenetelének elősegítése.

(3) A teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szolgálati hely szervezeti teljesítményének – miniszter által meghatározott rendben és szempontok alapján végrehajtott – tárgyévi értékelését.

(4) A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú mellékletében foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.

(4) A tárgyévet lezáró teljesítményértékelés – az értékelt képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a beosztás ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó – szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését.

(5) Az értékelő vezető a minősítés alapján kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvételét vagy az abból való törlését, továbbá a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését.

83. § (1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.

(2) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

⋯ 580 változatlan sor ⋯

(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével –, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának [Btk. 122. § (1) bek.] tekintendő hivatásos állomány tagjának katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni. Amennyiben a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, – a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel – a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdés, illetve az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdés] tekintendő hivatásos állomány tagjának katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni. Amennyiben a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, – a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel – a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

120. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- d) jogos védelmi helyzetben,

- e) végszükségben

követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Btk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Nem tekinthető a (2) bekezdés a) pontja szerinti kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt.

(3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje – eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól – megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje – eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól – megegyezik a bűncselekménynek a Btk. 26. §-ában, illetve az 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követő három hónapon belül meg kell indítania.

⋯ 953 változatlan sor ⋯

264/C. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult

- a) vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot,

- b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, és

- c) a szolgálati járandóságát a különleges foglalkoztatási állomány idejére szünetelteti, kérelmére – függetlenül attól, hogy melyik fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn szolgálati viszonya – a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába kell venni.

- a) vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot, és

- b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek

- c)

(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.

⋯ 511 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés – a katonai fogdát kivéve – nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették.

331. §

### Az öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, valamint szolgálati járandóság szüneteltetése

331. § Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy hivatásos állományba való visszavételéről, valamint a szolgálati járandóságban részesülő személy szenior állományba vételéről az állományilletékes parancsnok – az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak, illetve szolgálati járandóságnak a Tny. tv. 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése szerint történő szüneteltetése érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

### XXV. Fejezet — HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

332. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

⋯ 827 változatlan sor ⋯