1996. évi XLIII. törvény — mi változott? 2011. január 1.

1. § (1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

- e) országos parancsnok: a rendőrség központi szervének vezetője, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;

- n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszternek arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a minisztériumban meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát;

- u) közszolgálati jogviszony: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályai szerinti közszolgálati jogviszony;

18. § (1) A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat.

(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

23. § A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.

33. § (1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való – a fegyveres szerv által kezdeményezett – beosztásához, áthelyezéséhez, 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítés helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli érintett reprezentatív szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának méltatlansága, vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható alkalmatlansága, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból a beosztásának ellátására alkalmatlansága miatt válik szükségessé, valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

34/B. § (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

(2) A SZÉF-ben a Kormány – az alapszabályban meghatározott – a hivatásos állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.

(3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4) A SZÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján biztosítja.

(3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok és a miniszter gyakorol.

37. § (1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű) magyar állampolgárral létesíthető, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, és – a külön törvényben meghatározottak szerint – megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek.

(3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel. A Vám- és Pénzügyőrségnél tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét már betöltött személlyel is.

37/A. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki

- a) büntetett előéletű,

- b) a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

- c) büntetőeljárás – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – hatálya alatt áll,

- d) korábban már rendelkezett hivatásos szolgálati viszonnyal, és az az 53. § f) és g) pontja, illetve 56. § (6) bekezdése alapján szűnt meg.

(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,

- a) a szolgálati viszony létesítését megelőzően a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

- b) a hivatásos állomány tagja – a szolgálati viszony fennállása alatt – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a hivatásos állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

37/B. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hivatásos állomány tagját annak igazolására, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben nem áll fenn a 37/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hivatásos állomány tagja igazolja, hogy vele szemben – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hivatalosan ismert adatokon túl – a 37/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a fegyveres szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hivatásos állomány tagja részére megtéríti.

(3) A fegyveres szerv a 37/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény fennállásának megállapítása céljából kezeli

- a) a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

- b) a hivatásos állomány tagja azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a 37/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény igazolásának céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A 37/A. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a fegyveres szerv a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén – a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.

- k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, valamint

- l) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként (a továbbiakban együtt: más szerv).

43. § (1) A hivatásos állomány tagja, beleegyezése esetén, – a 43/A. §-ban foglalt kivétellel – az érintett miniszterek és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. A vezénylést írásban kell rögzíteni.

- b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 1 évig;

45. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.

47. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető és magasabb beosztásba kinevezhető, az 56. § (3) bekezdés esetét kivéve beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthető, és egyidejűleg azonos vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető. Azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.

51. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri – ha a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői – választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(3) Ha a hivatásos állomány országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

- a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve – ha ez feltétel – nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására, valamint a 258. § (4) bekezdésben meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,

- b) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált;

(6) A hivatásos szolgálatra méltatlan az:

- a) akit – a d) pontban meghatározott eseteken kívül – jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság katonai fogdában rendelte azt végrehajtani;

- b) akit – a d) pontban meghatározott eseteken kívül – a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

- c) aki szolgálaton kívüli magatartásával a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti;

- d) akivel szemben a bíróság – katonai bűntett kivételével – szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával, 2009. december 31-ét követően elkövetett bűntett miatt jogerősen büntetést szabott ki, és a szolgálati viszonya az a)–c) pontban, valamint az 53. § g) pontban foglaltak alapján nem szűnt meg.

(7) A miniszter a (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet. A (6) bekezdés a) pontja esetén erre csak akkor kerülhet sor, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.

(4) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, a szolgálatra méltatlanná vagy a 258. § (4) bekezdés alapján alkalmatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.

- c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, valamint a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó esetén, az előbbieken kívül még társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás;

- f) ha a hivatásos állomány tagja nem bizonyítja, hogy a 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása

62. § (1) Ha a szolgálati viszony méltatlanság miatt, továbbá az 53. § b), f)–g) vagy az 59. § (1) bekezdésének b), d és f) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya.

- c) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.

- a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének – ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;

(4) Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a 245/F. §-ban szabályozott teljesítményértékeléstől függően a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 30%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.

- a) a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál (a továbbiakban: RSZVSZ) berendelés vagy vezénylés esetén a beosztási illetmény 50%-a,

- b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 40%-a,

- a) a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél és az RSZVSZ-nél a beosztási illetmény 15%-a,

- b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 20%-a,

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alap-felszerelési, ezt követően pedig évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány jár.

(3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) Újonnan rendszeresített egyenruházattal történő ellátás esetén a hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott – de legfeljebb az évi ellátmány 50%-áig terjedő – mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni.

(5)

(6) A hivatásos állomány egyenruha viselésére kötelezett tagja részére a miniszter – a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül – évente, kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül.

(7) A (6) bekezdés szerinti ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.

116/A. § (1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internet használatra jogosult. A miniszter – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

- a) ha a szolgálatát a fegyveres szervet irányító miniszter irányítása alatt álló más szervnél vagy katonai, rendvédelmi oktatási intézménynél teljesíti, a miniszter által kijelölt vezető,

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás során beismerte vagy tetten érték, és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, a hivatásos szolgálatra méltatlanná válást az 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(7) A miniszter a szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre figyelemmel, az (5) bekezdés esetében az érintett javára eltérést engedélyezhet.

(8) Nem folyósítható a felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati nyugdíj annak, akit hivatásos szolgálattal összefüggő kifogásolható életvitele miatti alkalmatlansága, továbbá méltatlanná válása miatt felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), f), g) pontja, illetve az 59. § (1) bekezdésének d) pontja alapján szűnt meg.

(11) A hivatásos állomány tagja a tényleges nyugállományba helyezésekor választhat a (8) bekezdés és a 182/A. § szerint rögzített, valamint a tényleges nyugállományba helyezésekor megállapított nyugdíjak között azzal, hogy ha a rögzítést követően szolgálati időt szerez, akkor a rögzített nyugdíjat az évenkénti emelésekkel növelve kell figyelembe venni.

(5) Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga, továbbá a lakás bérleti joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § b), e)–f) pontja alapján vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná váláson alapuló felmentés miatt szűnt meg.

### XIX/A. Fejezet — A RENDŐRSÉG, A POLGÁRI VÉDELEM, A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG, A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

245/A. § A rendőrség, a polgári védelem, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

### Teljesítményértékelés

245/F. § (1) A hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét az adott fegyveres szerv kiemelt céljának és az érintett munkakörének figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva, évente írásban értékeli.

(2) A teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat az illetékes miniszter – az önkormányzati tűzoltóságok esetében a képviselő-testület – évente határozza meg.

(3) Az állományilletékes parancsnok az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a hivatásos állomány tagjával szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények), amelyek figyelembevételével legkésőbb a tárgyév végéig értékeli az állomány tagjának teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását és az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.

(4) A teljesítményértékelés valótlan ténymegállapításai miatt a hivatásos állomány tagja szolgálati jogvitát kezdeményezhet.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, valamint a többi fegyveres szerv bűnügyi, felderítő tevékenységet ellátó tagja a teljesítményértékelést bíróság előtt nem támadhatja meg.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja munkavégzésének időtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja a 100. § szerinti illetményre jogosult.

(3) A törvény e fejezetének hatálybalépésével a Hszt. 101. § (4) bekezdése szerint megállapított beosztási illetmény eltérítések megszűnnek, emiatt azonban a már megállapított beosztási illetmény összege nem csökkenthető. A feltételek megléte esetén az állományilletékes parancsnok ismételten intézkedhet a beosztási illetmény eltérítésére azzal, hogy az (1) bekezdésben foglaltak alapján számított beosztási illetményt kell az eltérítés alapjának tekinteni.

248. § (1) A miniszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időre

- a) az általa vezetett minisztériumba,

- b) a rendvédelmi oktatási intézményekbe szolgálatteljesítésre berendelheti.

(2) A rendészetért felelős miniszter a rendőrség hivatásos állományú tagját – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időre az RSZVSZ-hez szolgálatteljesítésre berendelheti.

(3) A berendeléssel betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg.

(4) A berendeltre a 43–44. §-ok szabályait a következő eltéréssel kell alkalmazni:

- a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók;

- b) a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot, az RSZVSZ-t, illetve a rendvédelmi oktatási intézményt terhelik;

- c) a munkáltatói jogkört

- ca) a rendészetért felelős miniszter gyakorolja a rendőrség állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,

- cb) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gyakorolja a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tűzoltóság állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,

- cc) a rendvédelmi oktatási intézményekbe berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érintően a fegyveres szervet irányító miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében a rendvédelmi oktatási intézmény vezetője gyakorolja,

- cd) az RSZVSZ-hez berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érintően a rendészetért felelős miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében az RSZVSZ vezetője gyakorolja;

- d) a berendelés megszüntetése után – ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt – az érintett részére az eredeti fegyveres szerv szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a berendelést megelőző besorolásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani, ha ilyen beosztás nem biztosítható, de egy éven belül várható, akkor egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető;

- e) az RSZVSZ-hez berendelt hivatásos állományú tag a berendelésének megszűnésétől számított két évig nem helyezhető olyan szervhez, szervezeti egységhez, amelyre az RSZVSZ-nél végzett ellenőrzési tevékenysége kiterjedt.

- f)

(5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagját a berendelését megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(2) A berendelt felett a munkáltatói jogkört az igazságügyi szakértői intézmény vezetője gyakorolja, a foglalkoztatásával összefüggő költségek fedezetét az igazságügyi szakértői intézmény költségvetésében kell biztosítani. A berendelt szolgálati jogviszonyára egyebekben a 248. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

250. § (1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv más szervezeti egységéhez – ha az a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával is jár – beleegyezésével helyezhető át.

(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:

- a) egy hónapra számítva: – különleges bevetési pótlék 100–150% – lovasjárőri pótlék 25% – kutyavezetői pótlék 20% – gépjárművezetői pótlék 13% – különleges gépjárművezetői pótlék 25% – díszelgési pótlék 25% – hajóvezetői pótlék 20% – nyomozói pótlék 65% – zenekari pótlék 10% – nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka 45% – veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka 45% – veszélyes tűzoltói beosztás pótléka 45–50% – az RSZVSZ állománya belső ellenőrzési pótléka 30% – rendőrségi közterületi pótlék 45% – határrendészeti pótlék 45%

- b) teljesített óránként: – helikopter-vezetői pótlék 10% – éjszakai pótlék 0,5% – délutáni pótlék 0,25% – készenléti pótlék 0,25% – tűzszerész pótlék 15% – búvárpótlék 5% – akció szolgálati pótlék 0,5%

- c) szolgálatonként: – ügyeleti pótlék 3,8–7,4% – egyéb veszélyességi pótlék 2,1%

258. § (1) Rendőri szolgálati viszony – a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl – akkor létesíthető, illetve – a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeken túl – akkor tartható fenn, ha a jelentkező

- a) életvitele kifogástalan és a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátását veszélyeztető körülmény nem áll fenn, továbbá

- b) írásban hozzájárul

- ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,

- bb) életvitele kifogástalanságának a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti ellenőrzéséhez (biztonsági ellenőrzés).

(2) E törvény alkalmazásában a kifogástalan életvitel alatt az érintett magatartásával, életvitelével szemben a hivatásos állományba tartozókkal szembeni társadalmi elvárhatóságnak megfelelést kell érteni. Így különösen vizsgálni kell az érintett jogkövető magatartását, családi és lakókörnyezeti kapcsolatainak rendezettségét, bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatát, anyagi-jövedelmi viszonyainak rendezettségét.

(3) A biztonsági ellenőrzés során az ellenőrzést folytató fegyveres szerv és az RSZVSZ kezelheti az ellenőrzöttel egy háztartásban élők nevét, a vele fennálló kapcsolatuk jellegét, valamint a közeli hozzátartozói nevét, lakcímét, illetve tartózkodási helyét.

(4) Ha a 258/A. § alapján elrendelt biztonsági ellenőrzés megállapítja, hogy az életvitel kifogásolható és a törvényes, befolyástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető körülmény áll fenn, a felvételt el kell utasítani, illetőleg a hivatásos állományú szolgálati viszonyát – feltéve, hogy 30 napon belül a kifogásolt életvitelt nem változtatja meg, illetve a törvényes és befolyástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető körülményt nem szünteti meg, és szolgálati viszonya az 53. § g) pontban vagy az 56. § (6) bekezdésben foglaltak alapján nem szűnt meg – alkalmatlanság miatt felmentéssel meg kell szüntetni, kivéve, ha a miniszter az 56. § (7) bekezdése alapján a méltatlanság megállapításától eltekintett.

(5) Ha a jelentkezés alapján a hivatásos szolgálati viszony nem jön létre, illetve a szolgálati viszony megszűnik, akkor az (1) bekezdés b) pontjában előírt biztonsági ellenőrzés során szerzett adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(6) Többes állampolgárságú magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését a miniszter engedélyezi.

(7) Nem állapítható meg a kifogástalan életvitel, ha az érintettre nem szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával elkövetett, hivatalból üldözendő bűntett elkövetése miatt a bíróság jogerősen büntetést szabott ki, ha a bűncselekményt 2009. december 31-ét követően követték el.

(8) A biztonsági ellenőrzés céljából az ellenőrzést folytató szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra a tényre irányulhat, hogy a (7) bekezdésben meghatározott körülmény – a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatállománya alapján – az ellenőrzött személlyel szemben fennáll-e.

258/A. § (1) A biztonsági ellenőrzést, külön jogszabályban meghatározottak szerint a szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó fegyveres szerv, a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzést a fegyveres szerv és az RSZVSZ közösen végzi.

(2) A biztonsági ellenőrzés elrendelésére a felvételt megelőzően az illetékes miniszter által meghatározott szerv, a szolgálati viszony fennállása alatt az állományilletékes parancsnok jogosult.

(3) A szolgálati viszony fennállása alatt a biztonsági ellenőrzést az illetékes miniszter által meghatározott beosztásokban legalább ötévente végre kell hajtani. Soron kívüli, illetve más beosztásban levők ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha az állományilletékes parancsnok tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre, vagy a törvényes és befolyásolástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető körülményre lehet következtetni.

258/B. § Az RSZVSZ az ellenőrzés végrehajtásáról – az ellenőrzött személy előtt leplezett módon – kép- és hangfelvételt készíthet, amelyek csak az ellenőrzés célja érdekében használhatók fel.

258/C. § (1) A jelentkezőt, illetve a szolgálati viszonyban álló személyt – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – az ellenőrzés befejezését követő 30 napon belül tájékoztatni kell az ellenőrzés tényéről, annak terjedelméről, a megvizsgált körülményekről és a következtetésekről.

(2) Nem kell tájékoztatást adni abban az esetben, ha az ellenőrzés során megállapított adatok alapján titkos információgyűjtés elrendelésére vagy büntetőeljárás megindítására kerül sor, és a tájékoztatás a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné.

(3) Ha a szolgálati viszony nem jön létre, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, illetőleg a kifogástalan életvitel megkérdőjelezésére alkalmas körülményt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, illetve adatokat az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.

264/B. § A rendőrség hivatásos állományának egyenruhás alapellátási normába sorolt tagja részére a 116. § (3) bekezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének megfelelő részt természetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

268. § (1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezése és felmentése az önkormányzati képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület), a Főváros esetén a közgyűlés (a továbbiakban: közgyűlés) hatáskörébe tartozik.

(2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg; kivételes elbírálás során engedélyezheti többes állampolgárságú magyar állampolgárral szolgálati viszony létesítését.

(2) A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időre az irányítási feladatok ellátását segítő szervezetbe berendelheti. A berendelt hivatásos állományú tagra a 43–44. §-ok szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- a) szolgálati viszonyára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára vonatkozó szabályok irányadók;

- b) vele szemben a munkáltatói jogkört – a kinevezés és felmentés kivételével – az irányítási feladatok ellátását segítő szervezet vezetője gyakorolja;

- c) a berendelés megszűnése után – ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt – a berendelés alatt elért előmenetelének megfelelő besorolású szolgálati beosztást kell részére biztosítani.

(3) E törvény minisztériumokban szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagokra vonatkozó rendelkezéseit a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai ellátását segítő szervezetben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagra is alkalmazni kell.

- e) a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat utasításban állapítja meg.

301. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 211–215. §-ok, továbbá a 258. §, a 258/A–258/C. §-ok rendelkezéseit.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a hivatásos szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy az érintett hozzájárul a személyes adatai kezeléséhez, illetve beszerzi közeli hozzátartozói és a vele közös háztartásban élő nagykorú személyek írásos hozzájárulását személyes adataik kezeléséhez.

(4) A (3) bekezdésben felsoroltak a büntetlen előélet tényét a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolják.

(5) A szolgálati viszony fennállása alatt a (3) bekezdésben felsoroltak büntetlen előéletének ellenőrzése tekintetében a 37/B. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

303. § (1) A 42. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz és a fegyveres szervek felsőoktatási intézményéhez vezényelt hivatásos állomány tagjára a 43–44. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- a) a szolgálati viszonyára a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjára vonatkozó szabályok irányadók,

- b) ha e törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört a minisztériumhoz vezényelt személy esetén a fegyveres szerv felügyeletét ellátó minisztériumi vezető, a felsőoktatási intézményhez vezényelt személy esetén – az országos parancsnokkal egyetértésben – a felsőoktatási intézmény vezetője gyakorolja,

- c) a vezénylés megszüntetése után – ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt – az annak tartama alatti előmenetelének megfelelő beosztást kell részére a büntetés-végrehajtási szervezetnél biztosítani.

306/A. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának a szolgálat ellátásához egyenruha viselésére kötelezett tagja részére a 116. § (3) bekezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének megfelelő részt természetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.

### XXIII. Fejezet — A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

307. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományára megfelelően alkalmazni kell a 211–215. §-ok, továbbá a 258. §, valamint a 258/A–258/C. §-ok rendelkezéseit.

308. § A 2. § alkalmazásában:

- a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az országos parancsnok és helyettesei tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter,

- b) állományilletékes parancsnok: az országos parancsnok és a középfokú szerv parancsnoka, kivéve a regionális nyomozóhivatal parancsnoka,

- c) területi szerv: a középfokú szerv,

- d) helyi szerv: a vám- és pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendelet által meghatározott alsó fokú szervek.

309. § (1) A vám- és pénzügyőrséghez – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.

(2) Középiskolai végzettség nélkül is felvehető a jelentkező a vám- és pénzügyőrség őrszolgálatának állományába.

310. § (1) A vám- és pénzügyőrségnél a hivatásos állomány utánpótlása – a (2) bekezdés kivételével – a 37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hivatásos állományba vétellel történik. Az így felvettek szakmai képzésére a hivatásos állományba vételt követően kerül sor.

312. § A 39. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett pályakezdő a hivatásos állomány Rendőrtiszti Főiskola vámigazgatási szakon végzett tagja lehet.

313. § A vám- és pénzügyőrségnél pályázat kiírására az országos parancsnok jogosult.

314. § (1) A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja más helységbe 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú folyamatos vezényléshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(3) A Vám- és Pénzügyőri Iskola tanfolyami képzésére, továbbképzésére, valamint a vám- és pénzügyőrség bármely szervezeti egységénél megtartott oktatásra, tanfolyamra, képzésre történő vezénylés esetén a 49. § (3) bekezdése irányadó.

315. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak az országos parancsnok által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyőrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

316. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja nem végezhet olyan gazdasági tevékenységet, amely a vám- és pénzügyőrség alaptevékenységéhez kapcsolódik.

318. § A vám- és pénzügyőrségnél az egyes beosztásokhoz rendszeresített tiszti és tábornoki rendfokozatokat a szerv állománytáblájában kell meghatározni.

(3) A 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a vám- és pénzügyőrség tekintetében munkaszüneti napnak minősül január 26-a, a nemzetközi vámnap.

(4) A túlszolgálat elrendelésére a vám- és pénzügyőrségnél a szolgálati elöljáró jogosult.

(2) A parancsnoki, illetve vezetői beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:

- a) osztályvezetői illetményre jogosult vezető 12 munkanap,

- b) főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult vezető 13 munkanap,

- c) főosztályvezetői illetményre jogosult vezető 14 munkanap,

- d) országos parancsnok, valamint országos parancsnok-helyettes 15 munkanap.

321/A. § A vám- és pénzügyőrségnél a 103. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (3) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából a legalább megyei illetékességű középirányító szervvel azonosnak tekintendő a regionális nyomozó hivatal, valamint a regionális ellenőrzési központ.

322. § (1) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:

- a) ügyeleti pótlék szolgálatonként 3,8–7,4%

- b) készenléti pótlék teljesített óránként 0,25%

- c) akciószolgálati pótlék teljesített óránként 0,5%

- d) éjszakai pótlék óránként 0,5%

- e) gépjárművezetői pótlék havonta 13%

- f) hajóvezetői pótlék havonta 10%

- g) kutyavezetői pótlék havonta 20%

- h) nyomozói pótlék havonta 65%

- i) zenekari pótlék havonta 10%

- j) utasforgalmi pótlék havonta 45%

- k) éjszakai pótlék havonta 10%

- l) veszélyességi pótlék havonta 45%

- m) szemlepótlék havonta 45%

- n) képviseleti pótlék havonta 15%

- o) pénzkezelői pótlék havonta 5%.

(2) A vám- és pénzügyőrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.

324. § (1) A zászlósokat és a tiszthelyetteseket a középfokú szaktanfolyam sikeres elvégzése után egy fizetési fokozattal előre kell sorolni.

(3) Eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni a hivatásos állomány tagját, aki középiskolai végzettséggel nem rendelkezik.

(4) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, a kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.

- a) 2-szeresen a hivatásos állomány azon tagjainak, akik háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között külföldön teljesítenek szolgálatot, valamint a rendőrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat teljesítőknek, továbbá a vám- és pénzügyőrség fegyveres bűnelkövetők elfogását, és a helyszín fegyveres biztosítását főtevékenységként végző szervezeti elem tagjainak,

### XXVII. Fejezet — FELHATALMAZÁSOK

- f) A 258. §-ban meghatározott biztonsági ellenőrzés végrehajtásának szabályait;

- g) a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szerv kijelölését;

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, a vám- és pénzügyőrség irányításáért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

- 6. a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;

- 14. a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét;

(6) Az érintett miniszterek a (2) bekezdés 9. és 10. pontjában foglaltakat együttes rendelet kiadásával is szabályozhatják.

Táblázata kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről

| A hatáskör területe | A munkáltatói intézkedés tartalma | A munkáltatói jogkör gyakorlója | |

| --- | --- | --- | --- |

| miniszter | országos parancsnok |

| Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések | Hivatásos állományba vétel | | |

| | – tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | X | |

| | – főtiszt, tiszt esetében | | X |

| | Szolgálati viszony megszüntetése | | |

| | – tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | X | |

| | – főtiszt, tiszt esetében | | X |

| | Szolgálati viszony szüneteltetése | | |

| | – tábornok esetében | X | |

| | – főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | | X |

| | Hivatásos állományba visszavétel | | |

| | – tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz | X | |

| | – főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | | X |

| Rendfokozatot érintő döntések | Első tiszti kinevezés | X | |

| | Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés | | |

| | – tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz | X | |

| | – ezredesi előléptetés | X | |

| | – főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése | X | X |

| Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések | Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása | X | |

| | Beosztásba történő kinevezés | | |

| | – országos rendőrfőkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz | X | |

| | – tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás | X | |

| | – ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás | X | X |

| | – tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése | X | |

| | – főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése | | X |

| Fegyelmi hatáskörök | Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása | | |

| | – tábornokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz | X | |

| | – főtiszt, tiszt esetében | X | X |

| | Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása | | |

| | – tábornok esetében | X | |

| Vezényléssel kapcsolatos intézkedések | – tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra történő vezénylése | X | |

| | – tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylése | X | |

| | vezénylés más szervhez | X | X |

| | Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés | | |

| | – tábornok esetében | X | |

| | – főtiszt, tiszt esetében | X | X |

| | – zászlós, tiszthelyettes esetében | | X |

| Egyéb döntések | Egyenruha-viselési jog megvonása | | |

| | – tábornok esetében | X | |

| | Illetménynélküli szabadság engedélyezése | | |

| | – tábornok esetében | X | |

| | Elhunytak minősítése | | |

| | – hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás | X | |

| | – a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás | | X |

| | Elismerések adományozása | | |

| | – kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz | X | |

| | – miniszteri elismerések odaítélése | X | |

| | Összeférhetetlenség feloldása | X | |

| | Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés | X | |

– budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi tűzoltó parancsnok, a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális parancsnoka, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói, a fővárosi polgári védelmi igazgató az illetményalap 8,3-szerese,