1996. évi LVIII. törvény — mi változott? 2014. január 1.

A 2013. július 1. és 2014. január 1. között hatályba lépett módosítások. 23 sor került be, 15 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. július 1.)Következő módosítás (2014. március 15.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 68 változatlan sor ⋯

- b) az elnökség,

- c) a felügyelő bizottság,

- d) az etikai-fegyelmi bizottság,

- e) a területi alapszabályban meghatározott egyéb bizottságok,

- f) titkárság.

- e) a választási jelölőbizottság,

- f) a területi alapszabályban meghatározott egyéb bizottságok,

- g) a területi alapszabály szerint létrehozott helyi csoportok,

- h) a titkárság.

(2) A területi kamara legfelsőbb szerve a taggyűlés. Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban szereplő szervek a területi kamara ügyintéző, illetve ellenőrző szervei (a továbbiakban együtt: területi ügyintéző szervek).

(2) A területi kamara legfőbb szerve a taggyűlés. Az (1) bekezdés b)–f) pontjában szereplő szervek a területi kamara ügyintéző, illetve ellenőrző szervei (a továbbiakban együtt: területi ügyintéző szervek).

(3) A területi kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnök, az elnökség tagjai, a titkár, valamint a felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság elnökei.

(3) A területi kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnökök, az elnökség tagjai, a titkár, valamint a felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság elnökei.

(4) A területi ügyintéző szervek működésének rendjét – az e törvényben meghatározott és a közigazgatási ügyekre vonatkozó kivételekkel – és a bizottságok tagjainak számát a területi alapszabály állapítja meg.

(5) A területi alapszabály úgy rendelkezhet, hogy – nagy létszám esetében – a taggyűlést küldöttgyűlés helyettesítse.

(6) A területi kamara szerve az egyes feladatai ellátásának elősegítésére tanácsadó, döntés-előkészítő testületeket hozhat létre.

5. § (1) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a) e törvény keretei között a területi alapszabály elfogadása, módosítása;

- b) a területi kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés;

- c) a területi kamara elnökének – ha a taglétszám indokolja: alelnökének –, elnökségének és a bizottságok tagjainak, valamint póttagjainak megválasztása;

- c) a területi kamara elnökének – ha a taglétszám indokolja: alelnökeinek –, elnökségének és a bizottságok tagjainak, valamint póttagjainak megválasztása;

- d) az országos kamara küldöttgyűlésébe a választási év kezdő időpontja szerinti taglétszám alapján – a ciklus közbeni taglétszám változásától függetlenül a választási ciklusra érvényesen – az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött, valamint a pótküldöttek megválasztása;

- e) a területi kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének és éves költségvetési beszámolójának, valamint a területi ügyintéző szervek éves tevékenységéről készített beszámolóknak az elfogadása.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(5) A taggyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A területi alapszabály a taggyűlés kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

6. § (1) A területi kamara elnöksége az elnökből, az alelnökből és az elnökségi tagokból áll, akiket a taggyűlés választ meg.

6. § (1) A területi kamara elnöksége az elnökből, az alelnökökből és az elnökségi tagokból áll, akiket a taggyűlés választ meg.

(2) Az elnökség feladata, hogy a taggyűlések közötti időszakban – a taggyűlés határozatainak megfelelően – a területi kamara működését irányítsa, és feladatait végrehajtsa.

⋯ 114 változatlan sor ⋯

- b) az országos elnökség,

- c) az országos felügyelő bizottság,

- d) az országos etikai-fegyelmi bizottság,

- e) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok,

- f) az országos titkárság,

- g) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok, valamint

- h) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai kollégiumok.

- e) az országos választási jelölőbizottság,

- f) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok,

- g) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok,

- h) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai kollégiumok,

- i) az országos titkárság.

(2) Az országos kamara legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés. Az (1) bekezdés b)–f) pontjaiban meghatározott szervek az országos kamara ügyintéző, illetve ellenőrző szervei (a továbbiakban együtt: országos ügyintéző szervek).

(2) Az országos kamara legfőbb szerve a küldöttgyűlés. Az (1) bekezdés b)–f) pontjaiban meghatározott szervek az országos kamara ügyintéző, illetve ellenőrző szervei (a továbbiakban együtt: országos ügyintéző szervek).

(3) Az országos kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnök(ök), az elnökség tagjai, a főtitkár, az országos felügyelőbizottság elnöke, valamint az országos etikai-fegyelmi bizottság elnöke.

(4) Az országos ügyintéző szervek működésének rendjét, a tisztségviselők számát az országos alapszabály állapítja meg.

(5) Az országos kamara szerve az egyes feladatai ellátásának elősegítésére tanácsadó, döntés-előkészítő testületeket hozhat létre.

13. § (1) A küldöttgyűlést a területi kamarák, valamint a szakmai tagozatok szavazati joggal rendelkező küldöttei alkotják az alapszabályban meghatározottak szerint.

(2) Szavazati jogosultság nélkül vehetnek részt az országos kamara küldöttgyűlésének munkájában az országos kamara elnökségének tagjai, az országos kamara állandó bizottságainak elnökei és a szakmai tagozatok elnökei, ha nem küldöttek.

⋯ 78 változatlan sor ⋯

- a) az országos kamara székhelyét,

- b) az országos kamara ügyintéző szerveinek feladataira, hatáskörére és működésére vonatkozó szabályokat,

- c) a szakmai tagozatok létesítésére, feladataira, működésére, továbbá a küldöttgyűlésen való részvételére és az egyes szakmai tagozatok arányos képviseletére vonatkozó főbb szabályokat,

- d) a területi kamarák által a tagdíjakból fizetendő hozzájárulás mértékét,

- e) mindazt, amiben e törvény az országos alapszabály rendelkezését írja elő.

- d) a szakmai kollégiumok létesítésére, feladataira és működésére vonatkozó főbb szabályokat,

- e) a területi kamarák által az országos kamarának fizetendő tagdíj részesedés mértékét,

- f) mindazt, amiben e törvény az országos alapszabály rendelkezését írja elő.

### IV. Fejezet — A választás szabályai

⋯ 45 változatlan sor ⋯

### Nonprofit gazdasági társaság alapítása

24. § (1) A kamara gazdasági tevékenységet (ellenérték fejében, nyereség vagy haszonszerzés céljából rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység) nem végezhet.

24. § (1)

(2) A kamara gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

⋯ 26 változatlan sor ⋯

- a) akit a kamarából kizártak, a kizárástól számított 3 évig,

- b) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.

(7) A kamarai tag Magyarországon egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet, de a kettős kamarai tagság kényszere nélkül, egyik területi kamarai tagsága esetén – az általános szabályoknak megfelelően – a másik területi kamara szakterületén is szakmagyakorlási jogosultságot kérhet. Ebben az esetben a két területi kamara megállapodik az érintett tag tagdíjának megosztásáról.

(7) A kamarai tag Magyarországon egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet. Kettős kamarai tagság esetén a kamarai tag mindkét kamaránál kedvezményes tagdíjat fizet, amelynek mértéke a tagdíj 70%-a.

(8) A kamarai tagot a választása szerinti – a szakképesítése, tevékenysége alapján meghatározott – szakmai tagozatba vagy tagozatokba is fel kell venni.

⋯ 408 változatlan sor ⋯