§Nyílt Jogtár

1996. évi LVII. törvény — mi változott? 2021. január 1.

A 2020. június 18. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 219 sor került be, 44 sor került ki.

Előző módosítás (2020. június 18.)Következő módosítás (2021. szeptember 30.) →IdőállapotokHatályos szöveg
336 változatlan sor ⋯
(2b) A Gazdasági Versenyhivatal külföldi versenyhatósággal feladataik ellátásának kölcsönös előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást köthet.
(2c) A Gazdasági Versenyhivatal tagja az Európai Unió tagállamainak versenyhatóságai és az Európai Bizottság közötti együttműködésnek teret adó Európai Versenyhatóságok Hálózatának. A Gazdasági Versenyhivatal az Európai Versenyhatóságok Hálózatába tartozó versenyhatóságok közötti szoros együttműködés sérelme nélkül látja el feladatait, és gyakorolja hatásköreit.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő, továbbá a versenyt – különösen valamely tevékenység gyakorlása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása vagy kizárólagossági jogok biztosítása révén – korlátozó vagy a verseny feltételeit – ideértve a verseny szabadságát sértő magatartásokkal szembeni fellépést is – befolyásoló, valamint az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályozási koncepciókat, jogszabálytervezeteket az önkormányzati rendeletek kivételével. A jegyző kezdeményezheti az önkormányzati rendelet tervezetének véleményezését a Gazdasági Versenyhivatalnál.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottsága, a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében – különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok, a versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésének támogatásával, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és az annak védelmével kapcsolatos tájékozottság növelésével – hozzájárul a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny, valamint a fogyasztói döntéshozatal közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdekre figyelemmel versenyfelügyeleti feladatainak ellátása érdekében erőforrásainak hatékony felhasználását lehetővé tevő prioritásokat határozhat meg.
33/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal önálló, gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot; a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait a Gazdasági Versenyhivatal elnöke gyakorolja. E jogkörében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás keretében a személyi juttatások kiemelt előirányzatot is növelheti.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. A Gazdasági Versenyhivatal tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
47 változatlan sor ⋯
- c) évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül,
- d) a Kormány ülésén a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt.
(3)
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti éves beszámolónak tartalmaznia kell különösen a Versenytanács tagjainak kinevezéséről és felmentéséről, a 33/A. § (2) bekezdésével összefüggésben az adott évben kiutalt források összegéről, valamint az ezen összegben az előző évekhez képest bekövetkező bármely változásról szóló tájékoztatást. Az éves beszámolót a Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
(4)
94 változatlan sor ⋯
#### 42/C. §
42/D. § A Versenytanács tagja és a vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatallal fennálló jogviszonyának megszűnését követően nem vehet részt abban a versenyfelügyeleti eljárásban és az ahhoz kapcsolódó utóvizsgálatban, végrehajtási, peres és nemperes eljárásban annak jogerős lezárásáig, amelynek elintézésében jogviszonyának megszűnését megelőzően részt vett.
43. § (1) A Versenytanács tagja szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. A Versenytanács jogi végzettségű tagjának jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.
348 változatlan sor ⋯
- d) az egyéb védett adatot, kivéve, ha
- da) az adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogának gyakorlását, és az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény az iratbetekintést nem zárja ki, vagy
- db) az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak,
- e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint a tagállami versenyhatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. és 14. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,
- e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint a tagállami versenyhatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11., 12., 14. és 22. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,
- f) e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a 65/B. § vagy a 65/C. § hatálya alá tartozó kutatási másolatot, köztes munkamásolatot, illetve vizsgálati munkamásolatot.
(2) Valamely iratba való betekintés meghatározott adat üzleti titok vagy magántitok jellegére hivatkozással – az adat e jellege egyéb törvényi feltételeinek fennállása esetén – csak abban az esetben korlátozható, ha az adatot szolgáltató, illetve az, akitől az adat a Gazdasági Versenyhivatal birtokába jutott (a továbbiakban együtt: adatot szolgáltató személy), az adat szolgáltatásával egyidejűleg vagy – ha az adat a 65/B. §-ban meghatározott módon került a Gazdasági Versenyhivatal birtokába – a vizsgáló erre irányuló felhívásában megjelölt határidőn belül megjelölte az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatokat, továbbá – ha a titok jogosultja eltér az adatot szolgáltató személytől – a titok jogosultját.
29 változatlan sor ⋯
55/D. § Az iratbetekintés során az arra jogosult – az 55/B. § (3) bekezdése szerinti betekintést engedélyező végzésben meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában – az iratról vagy annak egy részéről másolatot vagy feljegyzést készíthet, vagy – az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés mértékéről és a költségek megfizetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre hitelesít.
55/E. § Az 55/B. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig az ügyfél bírósági eljárásban nem használhatja fel a versenyfelügyeleti eljárás során tudomására jutott olyan információt, amelyet
- a) nem ő készített a versenyfelügyeleti eljárás eredményes lefolytatása érdekében, vagy
- b) a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács állított össze és küldött meg részére.
### A mulasztás igazolása
56. § Nem minősül a hiánypótlásra, adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő vagy határnap elmulasztásának, ha a kötelezettnek a határidő lejártát vagy a határnapot megelőzően benyújtott indokolt kérelmére a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a határidőt meghosszabbítja, vagy a kötelezettség teljesítésére új határnapot ír elő. A határidő-hosszabbítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
37 változatlan sor ⋯
61. § (1) Eljárási bírság szabható ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt végez vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi, vagy kötelezettségét egyébként önhibájából megszegi. Aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, azt a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti cselekmény, magatartás vagy kötelezettség magában foglalja különösen
- a) a 65/A. § (1) bekezdése szerinti helyszíni kutatás lefolytatásának akadályozását;
- b) a 65/A. § (7b) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztását, elutasítását vagy téves, illetve félrevezető módon való teljesítését;
- c) a 64/B. § (1)–(3) és (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során helytelen, hiányos vagy félrevezető információ közlését, vagy az adatszolgáltatás teljesítésére előírt határidő elmulasztását;
- d) a megjelenési kötelezettség elmulasztását.
(2) Eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben, ha az irányításkorlátozó előírást megszegi.
(3) Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.
(3) Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás vagy vállalkozások társulása esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.
(4) Határidőhöz kötött, még nem teljesített eljárási kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot az azt kiszabó végzés véglegessé válásától az eljárási kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. Az eljárási bírságot kiszabó végzés véglegessé válásától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.
(4) Határidőhöz kötött, még nem teljesített eljárási kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot az azt kiszabó végzés véglegessé válásától az eljárási kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. Az eljárási bírságot kiszabó végzés véglegessé válásától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege vállalkozások vagy vállalkozások társulása esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.
(5) Az eljárási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.
(6) Az eljárási bírság kiszabásánál
(6) Az eljárási bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, és kiszabásánál
- a) a jogellenes magatartás súlyát,
- b) – ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak – az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
133 változatlan sor ⋯
### A tényállás tisztázása
64/A. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a Gazdasági Versenyhivatal vagy más hatóság által jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.
64/A. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. A természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvétel akkor vehető figyelembe, ha az nem a jogsértés egyedüli bizonyítéka. Nem használható fel bizonyítékként a Gazdasági Versenyhivatal vagy más hatóság által jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(3) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.
64/B. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges adatot, ideértve a személyes és – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a védett adatot is.
64/B. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges, és számára – elektronikus adat esetében az adat tárolásának helyétől és módjától függetlenül – hozzáférhető adatot, ideértve a személyes és – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a védett adatot is.
(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, ha a tényállás tisztázásához szükséges és az Eüsztv. alapján nem szerezhető be, felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására. Nem kérhető az ügyféltől – az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével – olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
41 változatlan sor ⋯
- b) a 67. § (3) és (6)–(8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban, vagy
- c) a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban a 29. § szerinti tilalom megsértésének, illetve az összefonódás-bejelentésben lényeges tény félrevezető közlésének valószínűsíthetősége esetén
a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel, illetve a vizsgált összefonódással kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat (a továbbiakban: helyszíni kutatás).
a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel, illetve a vizsgált összefonódással kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót – a (2) bekezdésben foglaltakat is beleértve – átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat (a továbbiakban: helyszíni kutatás).
(1a) A helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.
(2) Az ügyfél székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban ilyen volt.
(2) Az ügyfél székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa – különösen az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy által – nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás a (4) bekezdésben foglaltak fennállása mellett folytatható.
(3) Helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Gazdasági Versenyhivatal engedély iránti kérelméről a Fővárosi Törvényszék dönt a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül közigazgatási nemperes eljárásban, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.
5 változatlan sor ⋯
(6) A versenyfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell indítani. A vizsgálatot elrendelő végzést a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés megkezdése mellett – telefonon vagy fax útján is közölni kell.
(7) A helyszíni kutatásról az érintettet, ideértve az ügyfél helyszínen jelen lévő alkalmazottját, illetve – a (2) bekezdés szerinti esetben – az érintett nagykorú hozzátartozóját is, a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a vizsgálati cselekmény célját.
(7) A helyszíni kutatásról az érintettet, ideértve az ügyfél helyszínen jelen lévő alkalmazottját, illetve – a magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében – az érintett nagykorú hozzátartozóját is, a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a vizsgálati cselekmény célját.
(7a) A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A hatósági tanúra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7b) A helyszíni kutatás során a vizsgáló az érintettet szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.
(8) A helyszíni kutatást – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A (2) bekezdés szerinti esetben a helyszíni kutatást úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.
(8) A helyszíni kutatást – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében a helyszíni kutatást úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.
(9) A helyszíni kutatás során a vizsgáló jogosult a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de a 11. § vagy a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének megsértésére utaló bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni; utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.
9 változatlan sor ⋯
(2) A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.
(3) A vizsgáló a bizonyítási eszközök kutatását a kutatási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból a 65. § (3) bekezdése szerint készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a vizsgáló külön elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló) készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve akihez kapcsolódó, a 65/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a kutatási másolat készült (a továbbiakban: érintett ügyfél), illetve az adat jogosultjának, hogy az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, a bizonyíték-összefoglalóban foglalt bizonyítékok tartalmaznak-e üzleti titkot vagy magántitkot. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(3) A vizsgáló a bizonyítási eszközök kutatását a kutatási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból a 65. § (3) bekezdése szerint készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a vizsgáló külön elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló) készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve – a magáncélú, magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében – akihez kapcsolódó, a 65/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a kutatási másolat készült (a továbbiakban: érintett ügyfél), illetve az adat jogosultjának, hogy az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, a bizonyíték-összefoglalóban foglalt bizonyítékok tartalmaznak-e üzleti titkot vagy magántitkot. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
65/C. § (1) A védekezés céljából készült irat a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel és – az e §-ban meghatározott esetek kivételével – nem vehető birtokba (nem vizsgálható meg, nem foglalható le, nem vehető zár alá, illetve nem másolható le), annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.
141 változatlan sor ⋯
72/A. § (1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján ideiglenes intézkedéssel
- a) megtilthatja a valószínűsíthetően jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a valószínűsíthetően jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a gazdasági verseny kialakulásának, fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt – halaszthatatlanul szükség van,
- a) megtilthatja – a magatartással arányos módon – a valószínűsíthetően jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a valószínűsíthetően jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a gazdasági verseny kialakulásának, fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt – halaszthatatlanul szükség van,
- b) a 30. § (1) bekezdése alapján valószínűsíthetően megtiltandó összefonódás esetén az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak mérséklése, illetve a 31. § szerinti intézkedések alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a szükséges mértékben elrendelheti irányításkorlátozó előírás alkalmazását, illetve
- c) a 29/A. § (3) bekezdése alapján a 29/A. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulást visszavonhatja, vagy dönthet az elrendelt irányításkorlátozó előírás módosításáról, ha valószínűsíthető, hogy az összefonódás az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését eredményezné.
1 változatlan sor ⋯
(3) Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzést az eljáró versenytanács hivatalból jogszabálysértés hiányában is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az elrendelésére okot adó körülményekben bekövetkező változás azt indokolja.
(4)
(4) Az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartás miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban az eljáró versenytanács az ideiglenes intézkedés elrendeléséről tájékoztatja az Európai Versenyhatóságok Hálózatát.
(5) Az eljáró versenytanács az elrendelt ideiglenes intézkedés hatályát végzéssel meghosszabbíthatja, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó körülmények az ideiglenes intézkedés teljesítésére megállapított határidő lejártát követően továbbra is fennállnak.
(6) Ha az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés nem tartalmaz az ideiglenes intézkedés teljesítésére vonatkozó határidőt, az ideiglenes intézkedés a versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés véglegessé válásával hatályát veszti.
73. § (1) Ha a vizsgálatot lezáró jelentés alapján a 72. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre vagy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, és nem állapítható meg az sem, hogy a magatartás nem jogsértő, az eljáró versenytanács megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes álláspontra az ügyfél az eljáró versenytanács által megállapított határidőn belül nyilatkozatot, észrevételt tehet azzal, hogy erre legfeljebb harmincnapos határidő biztosítható, ha korábban az ügyfélnek a (3) bekezdés szerint lehetősége volt nyilatkozni a vizsgáló jelentésére.
(2) Nem kell előzetes álláspontot készíteni az összefonódás vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárásban, ha az összefonódás megtiltására, a 30. § (3) bekezdése, a 78. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alkalmazására nincs szükség.
29 változatlan sor ⋯
(7) Az egyezségi nyilatkozat és a nyilatkozat benyújtásának ténye az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig korlátozottan megismerhető adat. Az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követően az egyezségi nyilatkozatba csak a többi ügyfél tekinthet be azzal, hogy az egyezségi nyilatkozatról másolat nem, csak feljegyzés készíthető. Az 55. § (3) bekezdése szerinti harmadik személy az egyezségi nyilatkozatba nem tekinthet be, arról másolatot, feljegyzést nem készíthet. Az egyezségi nyilatkozat visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a nyilatkozatot tevő vállalkozásnak.
(8) A (7) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult az egyezségi nyilatkozatban szereplő adatokat védelemhez való jogának gyakorlása érdekében és csak abban a bíróság előtti eljárásban használhatja fel, amely kapcsolódik ahhoz a versenyfelügyeleti eljáráshoz, amelyben az iratbetekintést engedélyezték, és amely
- a) a kartell résztvevőivel szemben egyetemlegesen megállapított bírság összegének a kartell résztvevői közötti elosztására; vagy
- b) a 11. §-ban és a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. és 102. cikkében tilalmazott magatartás elkövetését megállapító határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására
vonatkozik.
(9) A (7) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult köteles a visszavont egyezségi nyilatkozatban szereplő adatokat és az egyezségi nyilatkozat benyújtásának és visszavonásának tényét a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig titokban tartani.
### Versenytanácsi tárgyalás a határozat meghozatala előtt
74. § (1) Az eljáró versenytanács a határozat meghozatala előtt tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. Nem kell tárgyalást tartani abban az esetben, ha nem készül előzetes álláspont.
6 változatlan sor ⋯
75. § (1) Ha a 67. § (2) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, és a közérdek hatékony védelme ilyen módon is biztosítható, az eljáró versenytanács határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését anélkül, hogy a határozatban a jogsértés megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. Ha az ügyfél a vizsgált magatartással időközben felhagyott, a magatartás ismételt tanúsításának elkerülését biztosító átlátható és ellenőrizhető magatartási szabályok betartására vállalható kötelezettség.
(2)
(2) Az eljáró versenytanács az (1) bekezdés szerint meghozott határozatában foglalt kötelezettségeket határozott időre fogadhatja el, és a határozat tartalmazza, hogy a Gazdasági Versenyhivatal – sem a határidő letelte előtt, sem annak eredményes letelte után – semmilyen vizsgálati cselekményt nem végez a jogsértés megvalósulásának vagy hiányának feltárása érdekében. Ez a rendelkezés nem érinti az utóvizsgálat lefolytatását.
(3) Az eljáró versenytanács az (1) bekezdés szerinti határozatát az alábbi esetekben is módosítja
8 változatlan sor ⋯
(6) Ha a vállalkozás nem teljesítette az (1) bekezdés szerinti határozatban, illetve a (3) bekezdés szerint módosított határozatban előírt kötelezettséget, az eljáró versenytanács a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjának – a kötelezettségvállalással érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére, a mulasztás tekintetében a vállalkozás magatartásának felróhatóságára is figyelemmel történő – mérlegelése alapján a határozatot visszavonja vagy bírságot szab ki.
(6a) Ha az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala a kötelezett vállalkozás által közölt hiányos, helytelen vagy félrevezető információn alapult, az eljáró versenytanács a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjának – a kötelezettségvállalással érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére, a mulasztás tekintetében a vállalkozás magatartásának felróhatóságára is figyelemmel történő – mérlegelése alapján a határozatot visszavonhatja.
(7) A határozat
- a)
- b) a (6) bekezdés szerinti esetben a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől
- b) a (6) és a (6a) bekezdés szerinti esetben a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől
számított öt éven belül vonható vissza.
4 változatlan sor ⋯
75/A. § (1) Az eljáró versenytanács
- a) az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget előíró határozat, illetve
- b) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást kötelezővé tevő határozat meghozatala előtt – ha azt szükségesnek tartja – az előzetes álláspontnak az ügyfelek részére való megküldésével egyidejűleg az elfogadni tervezett feltétel vagy kötelezettség, illetve kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatának és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívásnak a Gazdasági Versenyhivatal honlapján való közzététele útján egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.
- b) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást kötelezővé tevő határozat
(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívás közzétételétől számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Gazdasági Versenyhivatal részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét.
meghozatala előtt – ha azt szükségesnek tartja – az elfogadni tervezett feltétel vagy kötelezettség, illetve kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változata közlésével és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívás útján egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.
(2) Az eljáró versenytanács az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elfogadni tervezett kötelezettség vagy kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatának és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívás útján egyeztetést kezdeményez az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti felhívástól számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Gazdasági Versenyhivatal részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét.
### Határozat
76. § (1) Az eljáró versenytanács határozatában
9 változatlan sor ⋯
- f) megállapítja a jogsértés tényét,
- g) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
- h) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
- i) jogsértés megállapítása esetén kötelezettséget ír elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelez,
- i) jogsértés megállapítása esetén arányos és a jogsértés megszüntetéséhez vagy a jogsértés hatásainak kiküszöböléséhez szükséges kötelezettséget – ideértve a magatartásra vonatkozó, vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket – ír elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelez,
- j) elrendeli a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,
- k) bírságot szab ki, illetve
- l) a 78. § (8) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmazza arra vonatkozó kötelezettség előírása mellett, hogy az ügyfél alakítson ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelést és a jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet,
5 változatlan sor ⋯
(3) Az (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti megállapítás mellett bírság kiszabásának nincs helye.
(4) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben az azonos mértékben hatékony kötelezettségek közül az eljáró versenytanács az arányosság elvével összhangban a vállalkozás számára a legkevésbé megterhelő kötelezettséget írja elő. Ez nem zárja ki, hogy az eljáró versenytanács az (1) bekezdés i) pontja keretében több kötelezettséget is megállapítson.
### Utóvizsgálat
77. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal utóvizsgálat keretében hivatalból ellenőrzi az eljáró versenytanács végrehajtható határozatában előírt,
15 változatlan sor ⋯
- a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben határozatban megállapítja a feltétel nem teljesülésének tényét, és – ha az összefonódást végrehajtották – a 31. § szerinti intézkedést alkalmazza, valamint bírságot szabhat ki,
- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben – ha a határozat 32. § (4) bekezdés b) pontja szerinti módosítására nem kerül sor – a 31. § szerinti intézkedést alkalmazza, és bírságot szabhat ki,
- c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát a 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosítja, a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja vagy bírságot szab ki,
- c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát a 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosítja, a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja vagy bírságot szab ki, vagy a 75. § (6a) bekezdése szerint visszavonhatja,
- d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben elrendeli a kötelezettség végrehajtását vagy bírságot szab ki.
### Bírság, figyelmeztetés
12 változatlan sor ⋯
- a) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy
- b) a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor.
(1b) A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon – a határozatban azonosított – vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.
(1b) A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon – a határozatban azonosított – vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Vállalkozások társulása esetén az egyes tagvállalkozások pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételük tíz százalékát.
(1c) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege – az (1b) bekezdésre is figyelemmel – az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbi időponttól az összefonódásra vonatkozó összefonódás-bejelentés megtételéig, ennek hiányában az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásnak a 67. § (3) bekezdése szerinti megindításáig számított legalább napi ötvenezer, legfeljebb napi kettőszázezer forint. A bírság összegének számításakor a 25. § szerinti átmeneti időszakot figyelmen kívül kell hagyni.
3 változatlan sor ⋯
(4) Az (1) bekezdés c) pontja, illetve az (1a) bekezdés szerinti bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a kötelezettség megszegésének súlyára, a kötelezettséggel érintett piaci, gazdasági viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, valamint a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdekre, a vállalkozás piaci helyzetére, a kötelezettség megszegésének felróhatóságára, a kötelezettség addigi teljesítésére – tekintettel kell meghatározni. A kötelezettség megszegésének súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, az üzletfelek, versenytársak érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
(5) Ha a bírságot a vállalkozás-csoport jogsértést megvalósító tagja önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács külön végzéssel a vállalkozás-csoportnak a határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezi a bírság, illetve annak be nem hajtott része megfizetésére.
(5) Az eljáró versenytanács a vállalkozáscsoport jogsértést megvalósító tagját és a vállalkozáscsoportnak a határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezi a bírság megfizetésére.
(6) Ha a vele szemben kiszabott bírságot a vállalkozások társulása önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács külön végzéssel a bírság megfizetésére a jogsértő döntés meghozatalában résztvevő, a határozatban ekként nevesített tag-vállalkozást egyetemlegesen kötelezi.
(6) Ha a vele szemben kiszabott bírságot a vállalkozások társulása az eljáró versenytanács által meghatározott időn belül önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács végzéssel kötelezheti a vállalkozások társulását, hogy azt a tagvállalkozásaitól kért, a kiszabott bírság fedezésére szolgáló hozzájárulásból fizesse meg.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
(6a) Ha a (6) bekezdés szerinti hozzájárulás nem fedezi a vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összegét, az eljáró versenytanács a bírság fennmaradó részének megfizetésére egyetemlegesen kötelezheti azokat a határozatban nevesített tagvállalkozásokat, amelyek nevében eljáró személy a vállalkozások társulása jogsértő döntésének meghozatalában részt vevő döntéshozó testület tagja volt a jogsértéssel érintett időszakban.
(8) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvénynek a hatósági ellenőrzést végző szervek részéről a bírságtól való eltekintésre vonatkozó rendelkezései a versenyfelügyeleti eljárásban nem alkalmazhatók. Az említett törvény szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozással (a továbbiakban együtt: kis- vagy középvállalkozás) szemben az első esetben előforduló, nem az EUMSz. 101. vagy 102. cikkébe ütköző jogsértés esetén az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a vállalkozásnak az eljárás során tanúsított magatartása alapján alaposan feltételezhető, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható.
(6b) Ha a (6a) bekezdés szerinti intézkedés nem vezet eredményre, az eljáró versenytanács a bírság fennmaradó részének megfizetésére egyetemlegesen kötelezheti azokat a határozatban nevesített tagvállalkozásokat, amelyek a jogsértéssel érintett időszakban a jogsértéssel érintett piacon folytattak tevékenységet.
(6c) A (6a) és (6b) bekezdés szerinti megfizetés nem követelhető attól a tagvállalkozástól, amely bizonyítja, hogy a vállalkozások társulásának jogsértő döntését nem hajtotta végre, és
- a) nem volt tudomása annak létezéséről, vagy
- b) attól aktívan távol tartotta magát a vizsgálat megkezdése előtt.
(7) Az (5)–(6b) bekezdésben meghatározott végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
(8) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvénynek a hatósági ellenőrzést végző szervek részéről a bírságtól való eltekintésre vonatkozó rendelkezései a versenyfelügyeleti eljárásban nem alkalmazhatók. Az említett törvény szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozással (a továbbiakban együtt: kis- vagy középvállalkozás) szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a vállalkozásnak az eljárás során tanúsított magatartása alapján alaposan feltételezhető, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható.
(9) Az eljáró versenytanács nem tekinthet el a bírságtól a (8) bekezdés alapján, ha
- a) a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodásban nyilvánul meg, vagy
7 változatlan sor ⋯
(2) A bírság kiszabását az eljáró versenytanács annak a vállalkozásnak a tekintetében mellőzi, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,
- a) amely a Gazdasági Versenyhivatalnak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához,
- b) amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az a) pontnak.
- a) amely a Gazdasági Versenyhivatalnak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához, vagy azt megelőzően még nem végzett helyszíni kutatást,
- b) amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az a) pontnak [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: bírság mellőzése iránti kérelem].
(3) Kérelem alapján az eljáró versenytanács a kiszabandó bírság összegét csökkenti, ha a (2) bekezdés szerint a bírság mellőzésének nincs helye, és a vállalkozás a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket képvisel a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest.
(3) Kérelem alapján az eljáró versenytanács a kiszabandó bírság összegét csökkenti, ha a (2) bekezdés szerint a bírság mellőzésének nincs helye, és a vállalkozás a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket képvisel a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest (a továbbiakban: bírság csökkentése iránti kérelem).
(4) Az előzetes álláspontnak vagy a vizsgáló jelentésének a 73. § szerinti megküldését, illetve az iratbetekintés bármelyik ügyfélre nézve irányadó kezdő napját megelőző nap közül a korábban bekövetkező napot követően benyújtott kérelem alapján csak akkor van helye a kiszabandó bírság összege csökkentésének, ha abban a jogsértés elbírálását érdemben befolyásoló olyan tényre vagy körülményre nézve szolgáltat a vállalkozás egyértelmű bizonyítékot, amely korábban a Gazdasági Versenyhivatal előtt nem volt ismert.
9 változatlan sor ⋯
(7) A bírság mellőzésének, csökkentésének, illetve a (6) bekezdés alkalmazásának további feltétele, hogy a vállalkozás, amelyre a kérelem vonatkozik
- a) a kérelem benyújtását követően azonnal megszüntesse részvételét a jogsértésben, kivéve az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékű és jellegű részvételt, amelyre a helyszíni kutatás eredményességének biztosítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal végzésben kötelezte,
- b) a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, és
- c) a Gazdasági Versenyhivatal kifejezett hozzájárulása nélkül a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok tartalmát – a más versenyhatósághoz benyújtott hasonló kérelmet ide nem értve – másnak semmilyen módon nem teszi hozzáférhetővé; a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg a hozzájárulást a kérdéses információk olyan hozzáférhetővé tételéhez, amely jogszabályi rendelkezés vagy hatósági kötelezés miatt elkerülhetetlenül szükséges.
- a) a kérelem benyújtását követően azonnal megszüntesse részvételét a jogsértésben, kivéve az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékű és jellegű részvételt, amelyre a versenyfelügyeleti eljárás vagy a helyszíni kutatás eredményességének biztosítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal végzésben kötelezte,
- b) a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együttműködjön a Gazdasági Versenyhivatallal, így különösen
- ba) továbbra is rendelkezésre áll bármely olyan kérés megválaszolása céljából, amely hozzájárulhat a tényállás megállapításához,
- bb) biztosítja, hogy vezető tisztségviselői, alkalmazottai, megbízottjai vagy a felette ténylegesen irányítást gyakorló személyek a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álljanak, és észszerű erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy korábbi vezető tisztségviselői, alkalmazottai, megbízottjai vagy a felette ténylegesen irányítást gyakorló személyek meghallgatás céljából a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álljanak,
- bc) tartózkodik a vonatkozó információk vagy bizonyítékok megsemmisítésétől, meghamisításától vagy elrejtésétől,
- c) a Gazdasági Versenyhivatal kifejezett hozzájárulása nélkül a bírság mellőzése iránti kérelem, illetve a bírság csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok tartalmát – a más versenyhatósághoz benyújtott hasonló kérelmet ide nem értve – másnak semmilyen módon nem teszi hozzáférhetővé; a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg a hozzájárulást a kérdéses információk olyan hozzáférhetővé tételéhez, amely jogszabályi rendelkezés vagy hatósági kötelezés miatt elkerülhetetlenül szükséges, és
- d) kérelme benyújtásának a mérlegelése során tartózkodott
- da) a vonatkozó bizonyítékok megsemmisítésétől, meghamisításától, vagy elrejtésétől, és
- db) e tény vagy a mérlegelt kérelem tartalmának nyilvánosságra hozatalától, a más tagállami vagy harmadik országbeli versenyhatóság számára biztosított hozzáférést ide nem értve.
(8) Azzal a vállalkozással szemben, amely eljárt annak érdekében, hogy másik vállalkozást a jogsértésben való részvételre kényszerítsen, nem mellőzhető a bírság kiszabása.
2 változatlan sor ⋯
78/B. § (1) A 78/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti, a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemnek tartalmaznia kell legalább
- a) a kérelmező vállalkozás nevét és székhelyét,
- b) a kérelmező által a 78/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozóként megjelölt magatartás meghatározását, így annak jellegét, időtartamát, az érintett árut és földrajzi területet, az abban részt vevő vállalkozások megjelölését,
- b) a kérelmező által a 78/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozóként megjelölt magatartás meghatározását, így annak jellegét, időtartamát, az érintett árut és földrajzi területet, az abban részt vevő vállalkozások megjelölését,
- c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon államok megjelölését, amelyekben a jogsértésre vonatkozó bizonyítékok fellelése valószínűsíthető,
- d) azon más tagállami versenyhatóságok megjelölését, amelyekhez a kérelmező a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelmet nyújtott be vagy szándékozik benyújtani.
- d) azon más tagállami és harmadik országbeli versenyhatóságok megjelölését, amelyekhez a kérelmező a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelmet nyújtott be vagy szándékozik benyújtani ugyanazon feltételezett jogsértéssel kapcsolatban.
(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló, a jogsértésre vonatkozó összes bizonyítékot.
(3) A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzésének van helye – az egyéb feltételek fennállása esetén – akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges mellőzési kérelem), feltéve, hogy a bírság mellőzését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljes körűen átadja. A nem végleges mellőzési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását, valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem bizonyítékokkal való kiegészítésére.
(3) A bírság mellőzésének van helye – az egyéb feltételek fennállása esetén – akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges mellőzési kérelem), feltéve, hogy a bírság mellőzését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljeskörűen átadja. A nem végleges mellőzési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását, valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem határidőben történő bizonyítékokkal való kiegészítésére.
(4) A bírság mellőzésének, illetve a kiszabandó bírság csökkentésének van helye akkor is, ha az olyan jogsértésre vonatkozóan, amelynek tekintetében a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló európai bizottsági közlemény értelmében az Európai Bizottság különösen alkalmas lehet az eljárás lefolytatására, a kérelmező az Európai Bizottsághoz benyújtott bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemmel egyidejűleg azzal azonos tárgyú kérelmet nyújt be a Gazdasági Versenyhivatalhoz mint az európai bizottsági közlemény szerint az eljárás lefolytatására jó helyzetben lévő hatósághoz, amellyel együtt nem adja át a rendelkezésére álló összes bizonyítékot, de amennyiben a jogsértés miatt a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít, a Gazdasági Versenyhivatal felhívásában megjelölt határidőn belül kérelmét kiegészíti, és a rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadja (a továbbiakban: nem végleges előzetes kérelem). A nem végleges előzetes kérelem angol nyelven is benyújtható.
(4) A bírság csökkentésének van helye – az egyéb feltételek fennállása esetén – akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges csökkentési kérelem), feltéve, hogy a bírság csökkentését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljeskörűen átadja. A nem végleges csökkentési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását, valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem határidőben történő bizonyítékokkal való kiegészítésére.
(5) Ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelmet a kérelmező az előírt határidőben a szükséges bizonyítékok benyújtásával kiegészíti, kérelmének beérkezése és az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok szolgáltatásának időpontjaként a nem végleges kérelem beérkezésének időpontját kell figyelembe venni.
(5) A bírság mellőzésének, illetve a kiszabandó bírság csökkentésének van helye akkor is, ha az olyan jogsértésre vonatkozóan, amelynek tekintetében a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló európai bizottsági közlemény értelmében az Európai Bizottság különösen alkalmas lehet az eljárás lefolytatására, a kérelmező az Európai Bizottsághoz benyújtott bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelemmel, vagy nem végleges mellőzési kérelemmel egyidejűleg – különösen az érintett árut és földrajzi piacot, valamint a jogsértés időtartamát illetően – azzal azonos tárgyú kérelmet nyújt be a Gazdasági Versenyhivatalhoz mint az európai bizottsági közlemény szerint az eljárás lefolytatására jó helyzetben lévő hatósághoz, amellyel együtt nem adja át a rendelkezésére álló összes bizonyítékot, de amennyiben a jogsértés miatt a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít, a Gazdasági Versenyhivatal felhívásában megjelölt határidőn belül kérelmét kiegészíti, és a rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadja (a továbbiakban: nem végleges előzetes kérelem). A nem végleges előzetes kérelem angol nyelven is benyújtható. A nem végleges előzetes kérelem tartalmára az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem tekintetében hiánypótlásnak nincs helye, a (3), illetve (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelem kiegészítésére előírt határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
(6) A Gazdasági Versenyhivatal az Európai Versenyhatóságok Hálózatán keresztül folytatott együttműködés keretében ellenőrizheti, hogy a nem végleges előzetes kérelem tárgya azonos-e az Európai Bizottsághoz benyújtott bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem vagy nem végleges mellőzési kérelem tárgyával.
(7) A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzése iránti kérelem annak a 78/C. § (2) bekezdése szerinti elbírálásáig – elutasítás esetén az eljáró versenytanács elutasító végzésének közlésétől számított nyolc napon belül – visszavonható; egyebekben a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem visszavonásának nincs helye.
(7) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a nem végleges előzetes kérelem átvételének időpontjában ugyanazon, a 78/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértésre vonatkozóan másik kérelmezőtől még nem kapott nem végleges előzetes kérelmet, és a kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a Gazdasági Versenyhivatal e körülményekről értesíti a kérelmezőt.
(8) Az Európai Bizottság arról való értesítéséig, hogy a nem végleges előzetes kérelem tárgyát képező ügyben indít-e eljárást, az Európai Bizottság a kérelmező elsődleges kapcsolattartója. A Gazdasági Versenyhivatal kérheti, hogy az Európai Bizottság tájékoztassa az ügy állásáról. Azt megelőzően, hogy az Európai Bizottság arról értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a nem végleges előzetes kérelem tárgyát képező ügyben vagy annak egy részében nem kíván eljárást indítani, a Gazdasági Versenyhivatal csak az Európai Bizottság által a kérelmezőnek adott vizsgálati utasítások tárgyában kérhet kiegészítést a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott nem végleges előzetes kérelemhez, valamint csak rendkívüli körülmények fennállása – amikor ez az ügyek elhatárolása vagy elosztása céljából feltétlenül szükséges – esetén kötelezheti a kérelmezőt nem végleges előzetes kérelmének bírság mellőzése iránti kérelemre való kiegészítésére.
(9) A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem, a nem végleges mellőzési kérelem, a nem végleges csökkentési kérelem és a nem végleges előzetes kérelem – utóbbi esetében az (5) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – az Európai Unió másik hivatalos nyelvén akkor nyújtható be, ha erről a kérelmező és a Gazdasági Versenyhivatal megállapodik.
(10) A Gazdasági Versenyhivatal a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem, a nem végleges mellőzési kérelem, a nem végleges csökkentési kérelem és a nem végleges előzetes kérelem átvételét a kérelmező kérésére részére írásban igazolja, amely igazoláson feltünteti a kézhezvétel naptári dátumát a pontos időpont megjelölésével.
(11) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelmet a kérelmező az előírt határidőben a szükséges bizonyítékok benyújtásával kiegészíti, kérelmének beérkezése és az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok szolgáltatásának időpontjaként a nem végleges kérelem beérkezésének időpontját kell figyelembe venni.
(12) A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem tekintetében hiánypótlásnak nincs helye, a (3) és (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelem kiegészítésére előírt határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
(13) A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzése iránti kérelem a 78/C. § (2) bekezdése szerinti elbírálásáig – elutasítás esetén az eljáró versenytanács elutasító végzésének közlésétől számított nyolc napon belül – visszavonható; egyebekben a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem visszavonásának nincs helye.
78/C. § (1) Az eljáró versenytanács a bírság mellőzése iránti kérelmeket a beérkezésük sorrendjében, a bírság csökkentése iránti kérelmeket a beérkezésük sorrendjére figyelemmel bírálja el. Az eljáró versenytanács döntését a vizsgáló készíti elő, amelynek keretében megvizsgálja és véleményezi a kérelmet, és az eljáró versenytanács elé tárja a jogsértéssel kapcsolatosan a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információkat.
(2) Ha a bírság mellőzése iránti kérelem megfelel a 78/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy az a 78/A. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján alapot ad a bírság mellőzésére. E végzésétől az eljáró versenytanács a határozathozatal során csak akkor térhet el, ha a vállalkozás a 78/A. § (7) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felelt meg, illetve vele szemben a 78/A. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A bírság mellőzésére alapot nem adó kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.
14 változatlan sor ⋯
(2) A bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemben, illetve a kérelmező vállalkozásnak kifejezetten a kérelemmel összefüggésben önként tett nyilatkozata (a továbbiakban: engedékenységi nyilatkozat), a kérelem benyújtásának ténye és az ilyen kérelemmel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellege az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig korlátozottan megismerhető adat. Az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követően az engedékenységi nyilatkozatba csak az ügyfél tekinthet be azzal, hogy az engedékenységi nyilatkozatról másolat nem, csak feljegyzés készíthető. Az 55. § (3) bekezdése szerinti harmadik személy az engedékenységi nyilatkozatba nem tekinthet be, arról másolatot, feljegyzést nem készíthet.
(2a) A (2) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult az engedékenységi nyilatkozatban szereplő adatokat, a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ilyen kérelemmel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellegére vonatkozó adatot védelemhez való jogának gyakorlása érdekében és csak abban a bíróság előtti eljárásban használhatja fel, amely kapcsolódik ahhoz a versenyfelügyeleti eljáráshoz, amelyben az iratbetekintést engedélyezték, és amely
- a) a kartell résztvevőivel szemben egyetemlegesen megállapított bírság összegének a kartell résztvevői közötti elosztására; vagy
- b) a 11. §-ban és a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. és 102. cikkében tilalmazott magatartás elkövetését megállapító határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására
vonatkozik.
(3) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a meghallgatás során a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem benyújtásának ténye vagy az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellegének a (2) bekezdés szerinti védelme nem biztosítható. Ebben az esetben zárt meghallgatást kell tartani, és nincs helye az ügyfél értesítésének.
78/E. § Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 12. cikkében szabályozott együttműködés keretében engedékenységi nyilatkozat kizárólag akkor adható át másik tagállami versenyhatóságnak, ha
- a) ahhoz a kérelmező hozzájárul, vagy
- b) az engedékenységi nyilatkozatot átvevő tagállami versenyhatóság is kapott ugyanazon kérelmező vállalkozástól ugyanazon jogsértéssel összefüggésben engedékenységi nyilatkozatot, feltéve, hogy az engedékenységi nyilatkozat továbbításának időpontjában a kérelmező vállalkozásnak nem áll módjában az általa az átvevő nemzeti versenyhatósághoz benyújtott engedékenységi nyilatkozat visszavonása.
79. § Az eljáró versenytanács határozatában legalább tíz, de legfeljebb harminc százalékkal csökkenti az e törvény egyéb rendelkezései alapján kiszabandó bírság mértékét azzal a vállalkozással szemben, amelyik a 73/A. § szerinti egyezségi nyilatkozatot tett.
### Nélkülözhetetlen bizonyíték szolgáltatásáért járó díj
45 változatlan sor ⋯
### XI/A. Fejezet — Eljárás az európai uniós versenyszabályok alkalmazása során
80/A. § (1) Az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben és az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
80/A. § (1) Az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben, a XI/C. Fejezetben és az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1a) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetéséről értesíti az Európai Bizottságot, ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikk (3) bekezdése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításáról értesítette.
(2) A vállalkozások európai uniós jog hatálya alá tartozó összefonódásának ellenőrzése során e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 139/2004/EK tanácsi rendelet így rendelkezik. Ebben az esetben az eljárásra alkalmazni kell a 80/D. § (4)–(8) bekezdését, a 80/E. §-t és a 80/F. §-t.
80/B. § Az eljáró versenytanács a 74. § szerinti tárgyalás kitűzése előtt megküldi előzetes álláspontját az Európai Bizottságnak, továbbá indokolt esetben az érintett tagállami versenyhatóságnak is. A tárgyalás leghamarabb az előzetes álláspontnak az Európai Bizottság részére történt megküldését követő harmincadik napra tűzhető ki. Ilyen esetben a versenyfelügyeleti eljárásra irányadó ügyintézési határidő harminc nappal meghosszabbodik.
80/C. § Ha a versenyfelügyeleti eljárásban az Európai Bizottságtól vagy más tagállami versenyhatóságtól származó bizonyíték kerül felhasználásra, az eljáró versenytanács döntésének indokolásában – az 1/2003/EK tanácsi rendelet által előírt feltételek teljesülésének bemutatásával – alá kell támasztani az ilyen bizonyítékok felhasználhatóságát.
80/D. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság eljárást indított.
80/D. § (1) Ha az ügyben az Európai Bizottság eljárást indított, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást az első vizsgálati cselekményről való értesülést követően az Európai Bizottság által lefolytatott eljárás befejezéséről való értesülésig felfüggeszti.
(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást felfüggesztheti vagy megszüntetheti, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított.
(2) Ha az ügyben más tagállami versenyhatóság eljárást indított, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást az első vizsgálati cselekményről való értesülést követően a másik tagállami versenyhatóság által lefolytatott eljárás befejezéséről való értesülésig felfüggesztheti.
(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott eljárást megszüntető végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott eljárást felfüggesztő végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
(4) Ha az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikke alapján hozott döntésével az uniós léptékű összefonódás elbírálását a Gazdasági Versenyhivatalhoz teszi át, összefonódás-bejelentésként az Európai Bizottságnak megküldött bejelentést kell tekinteni, és az összefonódás vizsgálatát el kell rendelni; a versenyfelügyeleti eljárásra a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikk (6) bekezdés második albekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség végrehajtására a vizsgálatot elrendelő végzés közlésével kerül sor.
11 változatlan sor ⋯
(3) Ha az Európai Bizottság vizsgálati cselekményének végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.
80/F. § Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról és – az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti esetben – az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.
80/F. § Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, e foganatosításra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról és – az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti esetben – az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.
### XI/B. Fejezet — Eljárás az (EU) 2017/2394 rendelet alkalmazása során
16 változatlan sor ⋯
(4) az (EU) 2017/2394 rendelet 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve feltételek nem teljesülése esetén a 14. cikk (3) bekezdése szerinti értesítés megtételére a vizsgáló jogosult.
### XI/C. Fejezet — A TAGÁLLAMI VERSENYHATÓSÁGOK KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
80/I. § (1) Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése alapján más tagállam versenyhatósága vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, arra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról és az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.
(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés alapján helyszíni kutatást végez vagy meghallgatást tart, az e vizsgálati cselekmény foganatosítását kérő más tagállami versenyhatóság (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: megkereső versenyhatóság) tisztviselője, valamint az e tisztviselőt kísérő személyek a vizsgálati cselekményt foganatosító vizsgáló felügyelete mellett részt vehetnek a vizsgálati cselekményen.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a megkereső versenyhatóság annak megállapítása érdekében kéri vizsgálati cselekmény foganatosítását a Gazdasági Versenyhivataltól, hogy a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása eleget tett-e a megkereső versenyhatóság által hozott, a vállalkozás vagy vállalkozások társulása székhelyeként vagy telephelyeként bejelentett vagy egyébként általa gazdasági tevékenység folytatására, illetve ilyen célból használt ingatlanon, járművön vagy adathordozón végzett helyszíni kutatást, adat vagy irat szolgáltatását vagy ideiglenes intézkedést elrendelő, jogsértés tényét megállapító és a jogsértés megszüntetését elrendelő vagy kötelezettségvállalást jóváhagyó döntésben foglalt rendelkezéseknek. Az e bekezdés szerinti vizsgálati cselekményt a Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság nevében és költségére foganatosítja.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal jogosult a (3) bekezdés szerinti eljárásban a megkereső versenyhatósággal információt cserélni. Az információcsere során az 1/2003/EK tanácsi rendelet 12. cikkében foglalt biztosítékok alkalmazandók.
80/J. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság nevében, költségére és a 80/L. §-ban meghatározottaknak megfelelő kérelmére értesíti a megkereső hatóság által eljárás alá vont vállalkozást vagy vállalkozások társulását vagy az eljárás egyéb résztvevőjét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: címzett)
- a) az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások feltételezett elkövetésével szembeni előzetes kifogásokról és az e cikkeket alkalmazó döntésekről,
- b) a megkereső versenyhatóság jogérvényesítési eljárásai során elfogadott minden olyan eljárási aktusról, amely a megkereső versenyhatóság joga alapján értesítési kötelezettséggel jár, és
- c) az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének alkalmazásához kapcsolódó minden egyéb releváns okiratról, beleértve a bírságokat vagy eljárási bírságokat kiszabó döntések végrehajtására vonatkozó iratokat is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítésre a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás a vizsgálónak az értesítés teljesítéséről és az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti kérelem teljesítése során a megkereső versenyhatóság által az értesítésre megjelölt időtartam figyelembevételével jár el.
80/K. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság kérelmére elrendeli a megkereső versenyhatóság bírságot vagy eljárási bírságot kiszabó, nemzeti joga szerint jogerős döntésének végrehajtását, ha a megkereső versenyhatóság tájékoztatása alapján a vállalkozás vagy vállalkozások társulása nem rendelkezik elegendő vagyonnal a megkereső versenyhatóság tagállamának területén ahhoz, hogy a vele szemben kiszabott végrehajtható bírságot vagy eljárási bírságot be lehessen hajtani.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben – különös tekintettel arra az esetre, ha a vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amellyel szemben a bírság vagy az eljárási bírság végrehajtható, nem letelepedett a megkereső hatóság tagállamában – a Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság kérelmére elrendelheti a megkereső versenyhatóság bírságot vagy eljárási bírságot kiszabó, nemzeti joga szerint jogerős döntésének végrehajtását.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott bírság vagy eljárási bírság elévülési idejére a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga az irányadó.
(4) A megkereső versenyhatóság által továbbított, az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem végrehajtható okiratnak minősül. A Gazdasági Versenyhivatal a végrehajtást e kérelem alapján rendeli el, amelynek során e törvény végrehajtásra vonatkozó szabályai alapján jár el. A tartozásokat e törvény végrehajtásra vonatkozó szabályai alapján az adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be. A végrehajtás eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatja a megkereső versenyhatóságot.
(5) Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti megkeresés alapján elrendelt végrehajtás eredményeként beszedett összeg a megkereső versenyhatóság bevétele.
(6) A Gazdasági Versenyhivatal az e § szerinti intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő költségeit levonhatja a megkereső versenyhatóság nevében behajtott bírságból vagy eljárási bírságból. Ha a bírság e költségeket nem fedezi, a Gazdasági Versenyhivatal kérheti költségeinek megtérítését a megkereső versenyhatóságtól.
(7) A Gazdasági Versenyhivatal az e § szerinti intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítésére a végrehajtás alá vont vállalkozást is kötelezheti.
(8) A bírság vagy eljárási bírság külföldi devizában meghatározott összegének forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a bírság vagy eljárási bírság kiszabásának napján érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni.
80/L. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 80/J. § és a 80/K. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárást akkor folytatja le, ha a megkereső versenyhatóság által továbbított kérelem (a továbbiakban: egységes együttműködési kérelem) tartalmazza:
- a) a címzett nevét, ismert címét, valamint a címzett azonosítására szolgáló minden egyéb lényeges információt,
- b) a vonatkozó tények és körülmények rövid ismertetését,
- c) az egységes együttműködési kérelemhez mellékelt dokumentum ismertetését,
- d) a 80/K. § (2) bekezdésében meghatározott esetet kivéve a Gazdasági Versenyhivatal nevét, címét és egyéb elérhetőségeit,
- e) azt az időtartamot, amelyen belül – a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga szerint – az értesítésnek meg kell történnie vagy a végrehajtásnak meg kell indulnia, és
- f) a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga szerint a végrehajtást elrendelő vagy végrehajtandó döntésre alkalmazandó elévülési szabályok ismertetését.
(2) A 80/K. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti esetekben az egységes együttműködési kérelemnek az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:
- a) a megkereső hatóság tagállamában a végrehajtást elrendelő vagy a végrehajtható döntés információit,
- b) a végrehajtást elrendelő vagy végrehajtható döntés jogerőssé válásának dátumát,
- c) a bírság vagy eljárási bírság összegét, és
- d) a megkereső versenyhatóság által a végrehajtás érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információkat.
(3) A nem magyar nyelvű egységes együttműködési kérelmet, az értesítés tárgyát képező dokumentumot vagy a megkereső versenyhatóság végrehajtható döntését a Gazdasági Versenyhivatal akkor fogadja el, ha erről előzetesen a megkereső versenyhatósággal megállapodik.
(4) Ha a Gazdasági Versenyhivatalnak az egységes együttműködési kérelem elintézéséhez további információkra van szüksége, megkeresi a megkereső versenyhatóságot.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal visszautasítja az egységes együttműködési kérelmet, ha
- a) az nem felel meg az (1)–(3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, vagy
- b) a Gazdasági Versenyhivatal észszerű indokokkal alátámasztja, hogy annak teljesítése Magyarország közrendjébe ütközik.
80/M. § Jogorvoslat a megkereső versenyhatóság tagállamának nemzeti joga alapján a megkereső versenyhatóság tagállamának illetékes szervétől kérhető
- a) a 80/J. § szerinti értesítés alapját képező okirat,
- b) a 80/K. § szerinti bírságot vagy eljárási bírságot kiszabó döntés, és
- c) az egységes együttműködési kérelem
jogszerűsége tárgyában.
80/N. § (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal az e fejezet szerinti esetekben megkereső versenyhatóságként jár el, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács az előtte folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárást a másik tagállam versenyhatóságának az eljárási cselekmény elvégzéséről szóló értesítéséig felfüggeszti.
(2) A 80/I. § (4) bekezdésében foglalt jogosultság a Gazdasági Versenyhivatalt akkor is megilleti, ha megkereső versenyhatóságként jár el.
80/O. § (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 80/J. § vagy a 80/K. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti esetekben megkereső versenyhatóságként jár el, a másik tagállam versenyhatóságának (a továbbiakban: megkeresett versenyhatóság) címzett egységes együttműködési kérelemnek tartalmaznia kell
- a) a címzett nevét, címét, valamint a címzett azonosítására szolgáló minden egyéb lényeges információt,
- b) a vonatkozó tények és körülmények rövid ismertetését,
- c) az egységes együttműködési kérelemhez mellékelt dokumentum ismertetését,
- d) a megkeresett versenyhatóság nevét, címét és egyéb elérhetőségeit,
- e) azt az időtartamot, amelyen belül – a magyar jog szerint – az értesítésnek meg kell történnie vagy a végrehajtásnak meg kell indulnia, és
- f) a magyar jog szerint a végrehajtást elrendelő vagy végrehajtandó döntésre alkalmazandó elévülési szabályok ismertetését.
(2) A 80/K. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti esetekben az egységes együttműködési kérelemnek az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell
- a) a végrehajtható döntés információit;
- b) a végrehajtható döntés jogerőssé válásának dátumát;
- c) a bírság vagy eljárási bírság összegét; és
- d) a Gazdasági Versenyhivatal által a végrehajtás érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információkat.
(3) A megkeresett versenyhatósággal kötött eltérő megállapodás hiányában a Gazdasági Versenyhivatal a megkeresett versenyhatóság hivatalos nyelvére lefordítva továbbítja az egységes együttműködési kérelmet és az annak mellékletét képező dokumentumokat a megkeresett versenyhatóságnak.
80/P. § A Gazdasági Versenyhivatal a nyomozó hatóság kérésére kapcsolatot tart a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 420. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott mentesség megállapítását lehetővé tevő eljárást lefolytató tagállami versenyhatósággal.
### XII. Fejezet — Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában
### A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása
80/I. § A jogorvoslatra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
80/Q. § A jogorvoslatra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
### A vizsgálati kifogás
536 változatlan sor ⋯
- d)
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) A 33. § (2c) és (5) bekezdése, a 36. § (3) bekezdése, a 42/D. §, az 55/A. § (1) bekezdés e) pontja, az 55/E. §, a 61. § (1a), (3), (4) és (6) bekezdése, a 64/A. § (1) bekezdése, a 64/B. § (1) bekezdése, a 65/A. § (1), (2), (7) és (8) bekezdése, a 65/B. § (3) bekezdése, a 72/A. § (1) bekezdés a) pontja és (4)–(6) bekezdése, a 73/A. § (8) és (9) bekezdése, a 75. § (2) és (6a) bekezdése, valamint (7) bekezdés b) pontja, a 75/A. §, a 76. § (1) bekezdés i) pontja és (4) bekezdése, a 77. § (6) bekezdés c) pontja, a 78. § (1b), (5), (6), (6a)–(6c) bekezdése, a 78. § (7) bekezdése, a 78/A. § (2)–(3) és (7) bekezdése, a 78/B. §, a 78/D. § (2a) bekezdése, a 78/E. §, a 80/A. § (1) és (1a) bekezdése, a 80/D. § (1)–(3) bekezdése, valamint a XI/C. Fejezet a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/1 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.