1996. évi LVII. törvény — mi változott? 2014. július 1.

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint – a VI. Fejezetben szabályozott magatartások kivételével – a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: vállalkozás) Magyarország területén tanúsított piaci magatartására, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá – az Európai Gazdasági Térségen kívül tanúsított II. és III. Fejezet szerinti magatartások kivételével – a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.

(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101., illetve 102. cikkének (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81., illetve 82. cikke) alkalmazása során az e cikkek hatálya alá tartozó piaci magatartásra is e törvény eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni akkor, ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján a Gazdasági Versenyhivatal vagy magyar bíróság eljárásának van helye.

2. § Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.

#### 2/A. §

4. § (1) Tilos a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban – ideértve az üzletkötést megelőző olyan tájékoztatást, tárgyalást és ajánlattételt is, amelyet nem követ szerződéskötés – vagy bizalmi viszonyban – így különösen munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban – álló személy közreműködésével szerezték meg.

5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

6. § Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.

6/A. § (1) Tilos valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az

- a) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet,

- b) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti,

- c) az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy

- d) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék.

(2) Az olyan piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek ezt magukra nézve kötelezőnek ismerik el (a továbbiakban: magatartási kódex), nem ösztönözhet az (1) bekezdésbe ütköző magatartásra. E rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése.

(2) Az üzletfelek megtévesztésének minősül a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja – ideértve bármely információközlést, annak megjelenési módjától, eszközétől függetlenül –, egyéb magatartása, tevékenysége vagy mulasztása (a továbbiakban együtt: üzleti gyakorlat), amely

- a) jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányul, vagy akik tudomására juthat, vagy

- b) – figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait – az adott helyzetben az üzletfél üzleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre,

és ezáltal befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentősnek minősül különösen az olyan információ, amely az alábbiak közül egy vagy több tényezőre vonatkozik:

- a) az áru lényeges jellemzői, így különösen

- aa) kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői,

- ab) mennyisége,

- ac) származási helye, eredete,

- ad) előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja,

- ae) beszerezhetősége, szállítása,

- af) alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek,

- ag) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények,

- ah) az a tény, hogy az áru megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelménynek vagy – ilyen előírás hiányában – az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek,

- ai) veszélyessége, kockázatai,

- aj) egészségre gyakorolt hatásai,

- ak) környezeti hatásai, energiafelhasználási ismérvei, továbbá

- al) tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye,

- b) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja,

- c) az áru megvételének, illetve igénybevételének a b) pontban meghatározotton túli egyéb szerződéses feltétele, továbbá

- d) a vállalkozás vagy képviselőjének személye, a vállalkozás jellemzői és jogai, így különösen a jogállása, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, képesítései, díjai és kitüntetései.

9. § Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti gyakorlat alkalmazása, így különösen olyan körülmények teremtése, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását, ha ez befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.

10. § Az összehasonlító reklámban

- a) kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze,

- b) az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságára kell vonatkoznia, és – ha az ár is az összehasonlítás tárgyát képezi, akkor e vonatkozásban is – tárgyilagosnak kell lennie,

- c) eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.

10/A. § (1) A 8. § és a 9. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az üzleti gyakorlat kizárólag önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében eljáró személyt érint.

(2) Az üzleti gyakorlat megítélése során az olyan üzletfél magatartását kell alapul venni, aki a gazdasági kapcsolatokban általában elvárhatóan tájékozott, és az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.

(3) Annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás megtévesztésre alkalmas-e, a használt kifejezéseknek az üzleti életben elfogadott általános jelentése az irányadó.

10/B. § Magatartási kódex nem ösztönözhet olyan magatartásra, amely a 8–10. § rendelkezéseibe ütközik.

10/C. § (1) A 8. §-ban és a 10. §-ban foglalt rendelkezések megsértéséért azon a vállalkozáson túl, amelynek az üzleti gyakorlattal érintett áru értékesítése, szolgáltatása vagy eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll (a továbbiakban: üzleti gyakorlat alkalmazója), az is felel, aki az üzleti gyakorlat keretében közölt üzleti kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében az üzleti kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt, ha a jogsértés az üzleti kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő olyan okból ered, amely nem az üzleti gyakorlat alkalmazója kifejezett utasítása végrehajtásának a következménye.

(2) A 10/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése.

- c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;

- a) az üzletfél nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy

- b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a végső üzletfelekhez jut;

- b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni;

- a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, az egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

- b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett, vagy

(3) E törvény alkalmazásában közvetett irányítási joggal rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet

- a) az általa közvetlenül irányított vállalkozás – vele együtt vagy önállóan – közvetlenül irányít,

- b) az általa közvetlenül irányított vállalkozások közösen közvetlenül irányítanak,

- c) az általa az a) vagy b) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak a (2) bekezdés vagy az a), illetve b) pont szerint, vagy

- d) az általa az a)–c) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak az a)–c) pont szerint.

(2) Az ötszázmillió forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozás-csoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző két éves időszakban az irányítást megszerző vállalkozás-csoport által végrehajtott, az (1) bekezdés szerint engedélykérési kötelezettség alá nem tartozó összefonódásokat is.

25. § Nem engedélyköteles a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti – legfeljebb egyéves – irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja. A Gazdasági Versenyhivatal az irányításszerző vállalkozásnak az egyéves átmeneti időszak lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal legfeljebb további egy évre engedélyezheti az átmeneti időszak meghosszabbítását, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül neki fel nem róható okból nem volt lehetséges.

(2) Közvetlen résztvevők

- a) a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az összeolvadó vállalkozások, a beolvadó vállalkozás, és az a vállalkozás, amelyikbe beolvadás történik, valamint az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész a részévé válik,

- b) a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetlen irányítást szerző vállalkozás, az ilyen vállalkozást más vállalkozáscsoport egy vagy több tagjával közösen irányító – a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetett közös irányítást szerző – vállalkozás, valamint az a vállalkozás, amelyek fölött irányítást szereznek, illetve

- c) a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint közös vállalkozást létrehozó vállalkozások.

(4) A közvetett résztvevők körének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az összefonódás következtében irányítási jogát elvesztő vállalkozást, valamint az ilyen vállalkozás által irányított – közvetlen résztvevőnek nem minősülő – vállalkozást.

27. § (1) A 24. § (1) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az azonos vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozásoknak vagy azok vállalkozásrészeinek az egymás közötti forgalmát.

(3) Az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozások nettó árbevételének kiszámításánál azt a gazdasági egységet alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának meghatározásában önálló döntési joggal rendelkezik.

(4) Vállalkozásrész esetében az azt alkotó eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(6) A nettó árbevételt az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbi időpontot megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni.

(7) A külföldi devizában meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az adott vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni.

28. § (1) A 24. § szerinti összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás, valamint közös vállalkozás létrehozása esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt, illetve a közvetlen irányítást megszerző vagy az azt közvetlenül irányító vállalkozás köteles engedélyt kérni.

(2)

(4)

29. § (1) A vállalkozásoknak a 24. § szerinti összefonódása a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének hiányában nem hajtható végre, így különösen az összefonódás következtében szerzett szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására vonatkozó jogosultságok nem gyakorolhatók; az összeolvadó vagy beolvadó, illetve a korábban független vállalkozás vagy vállalkozásrész döntéseinek meghozatala és az összefonódó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok folytatása során az összefonódást megelőző helyzet alapján kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik az összefonódást létrehozó szerződés megkötésére vagy nyilvános vételi ajánlat megtételére, valamint az ezek alapján az összefonódás létrehozásához szükséges olyan jogügyletek és jognyilatkozatok megtételére, amelyek révén még nem kerül sor az irányítási jogoknak az irányításszerző általi gyakorlására.

29/A. § (1) A 28. § (1) bekezdése alapján az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására köteles vállalkozás indokolt kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal – az ügy összes körülményeire figyelemmel, így különösen a 29. § szerinti tilalomnak az érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatásának, valamint az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérlegelésével – hozzájárulhat ahhoz, hogy az irányításszerző az irányítási jogát a 29. §-tól eltérve az összefonódás engedélyezésére irányuló eljárást befejező döntés meghozatala előtt is gyakorolja, így különösen, ha az szükséges a befektetése értékének megőrzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódást megelőzően fennálló verseny feltételeinek megőrzése, az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérséklése érdekében – az érintett vállalkozások érdekeire is figyelemmel – az irányítási jog (1) bekezdés szerinti gyakorlását feltételhez kötheti, illetve arra vonatkozóan kötelezettséget írhat elő (a továbbiakban együtt: irányításkorlátozó előírás) annak érdekében, hogy az irányítási jog gyakorlása ne eredményezhesse a piaci viszonyok összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételeknek megfelelő helyreállítását, az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak kiküszöbölését lehetetlenné tevő vagy azt jelentős mértékben megnehezítő mértékű megváltoztatását. Az irányításkorlátozó előírás megállapításával egyidejűleg a kérelmező az irányítási jog gyakorlásával összefüggő adatok közlésére, így különösen meghatározott döntésekről, jognyilatkozatokról való adatszolgáltatásra kötelezhető.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal az irányítási jog gyakorlására vonatkozó (1) bekezdés szerinti hozzájárulását az eljárás során akkor is visszavonja vagy az irányításkorlátozó előírást módosítja, ha az irányítási jog gyakorlása az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítását, az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak kiküszöbölését lehetetlenné tenné vagy jelentős mértékben megnehezítené.

(4) Ha az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatal nem engedélyezi, az irányítási jognak a 29. § szerinti tilalomba ütköző vagy a (2) bekezdés szerinti irányításkorlátozó előírást sértő gyakorlásából eredő bármilyen jogügylet vagy jognyilatkozat semmis. E rendelkezésre azonban nem hivatkozhat az a vállalkozás, amely irányítási jogát a 29. § szerinti tilalomba ütköző vagy az irányításkorlátozó előírást sértő módon gyakorolta, továbbá az ilyen vállalkozás felel az e rendelkezés szerinti semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazásából eredő károkért.

(5) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. §-a szerint stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített vállalkozás (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű vállalkozás) felszámolási eljárása során létrehozott, a kiemelt jelentőségű vállalkozás vagy vállalkozásrésze feletti irányításszerzést vagy irányításváltozást eredményező összefonódás esetén az irányítási jogok (1) bekezdés szerinti módon való gyakorlásához a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása nem szükséges; e rendelkezés nem érinti a (2)–(4) bekezdés alkalmazását.

30. § (1) A 24. § szerinti összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen

- c) az összefonódásnak a szállítókra és az üzletfelekre gyakorolt hatását.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezi az összefonódást, ha – az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként. Amennyiben a 23. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, akkor az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.

(3) Ha az érintett piacon a versenynek az összefonódásból eredő jelentős mértékű csökkenése meghatározott előzetes vagy utólagos feltétel teljesülése – így különösen egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítése, valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetése – esetén vagy meghatározott magatartási szabályok betartása mellett kiküszöbölhető, és az e tekintetben érintett vállalkozások vállalják, hogy az összefonódást ilyen feltételek szerint megfelelően módosítják, illetve hogy az összefonódás végrehajtása esetén ennek megfelelő magatartást tanúsítanak, a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás megtiltása helyett a vállalt előzetes vagy utólagos feltétel vagy kötelezettség előírása mellett az összefonódást engedélyezi.

(4) Az engedély előzetes feltételhez kötése esetén az engedély a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött engedély megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetén hatályát veszíti.

(5) Az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás végrehajtásához szükségesek.

(6) Az összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az irányítási jogok 29/A. § szerinti gyakorlásából eredően a versenyre gyakorolt hatásokat is. Határozatában a Gazdasági Versenyhivatal megállapítja azt is, hogy az irányításszerző irányítási jogainak gyakorlása megfelelt-e az irányításkorlátozó előírásban foglaltaknak.

(7) Az olyan összefonódást, amely a (2) bekezdés alapján – a (3) bekezdésre is figyelemmel – nem engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal megtiltja.

31. § A 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott – a 30. § alapján nem engedélyezhető – összefonódás, valamint a Gazdasági Versenyhivatal összefonódást megtiltó határozata ellenére vagy az engedélyben előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtott összefonódás esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az összefonódás megszüntetését – így különösen az összeolvadó, beolvadó vagy az összefonódás következtében más vállalkozás irányítása alá kerülő vállalkozás vagy vállalkozásrész, vagyon-, illetve üzletrész vagy részvények különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését – vagy az e cél eléréséhez szükséges más megfelelő kötelezettséget.

32. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott engedélyező határozatát az e §-ban meghatározott esetekben és feltételek szerint is visszavonja vagy módosítja.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott engedélyező határozatát visszavonja, ha

- a) a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult, vagy

- b) a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban, illetve a (4) bekezdés szerint módosított határozatban előírt valamely kötelezettséget.

(3) A határozat

- a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közlésétől,

- b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől

számított öt éven belül vonható vissza.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott engedélyező határozatát módosítja

- a) a kötelezett vállalkozásnak legkésőbb a kötelezettség teljesítésére, illetve a feltétel teljesülésére előírt határidő lejártáig benyújtott kérelmére, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nem tudja teljesíteni, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, vagy

- b) a kötelezett vállalkozás kérelmére vagy hivatalból, ha a határozatban előírt kötelezettség teljesítése a piaci viszonyok, a verseny feltételeinek módosulása folytán a továbbiakban nem indokolt,

és az összefonódásnak a kötelezettség előírására okot adó hátrányos hatásai más módon vagy a kötelezettség előírása nélkül is kiküszöbölhetők.

(5) A határozat hivatalból a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől számított öt éven belül módosítható.

(5) A Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi szervezetek felkérésére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintően a működése során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről.

(7) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Gazdasági Versenyhivatalnak a magyarországi és európai uniós versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel.

43/B. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, valamint a Gazdasági Versenyhivatallal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy – a jogszabályban előírt adatszolgáltatást, illetve megismerhetővé tételt kivéve – e jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is köteles a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységével, feladatának ellátásával kapcsolatban tudomására jutott korlátozottan megismerhető adatot, továbbá minden egyéb nem nyilvános adatot megőrizni, az ilyen adatot jogosulatlanul nem teheti közzé, nem hasznosíthatja, és nem hozhatja harmadik fél tudomására.

(2) Korlátozottan megismerhető adat – a közérdekből nyilvános adat kivételével – a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy külön törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat (a továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során e törvény szerint korlátozott.

### VIII. Fejezet — Piacelemzés és ágazati vizsgálat

43/C. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal törvényben meghatározott feladatai hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében piacelemzést végezhet, amelynek keretében nyilvános információk, valamint önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtés útján, szükség esetén külső szakértő vagy tanácsadó bevonásával felméri és elemzi az egyes piacok működését, a piaci folyamatokat és a piaci trendek alakulását, illetve egyes – több ágazatban vagy valamely ágazat meghatározott részében alkalmazott – piaci gyakorlatokat, továbbá ezeknek a versenyre és az üzletfelekre, így különösen a végső üzletfelekre gyakorolt hatását.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosságra hozza a piacelemzés megindításának tényét és azt, hogy a piacelemzés mely piacokra, illetve mely piaci gyakorlatokra vonatkozik, milyen kérdésekre terjed ki, továbbá a piacelemzés tervezett ütemezését.

(3) A piacelemzés eredményeként a Gazdasági Versenyhivatal a vizsgált kérdéseket, a piacelemzés során feltárt tényeket és megállapításokat, az esetlegesen szükségesnek mutatkozó további intézkedéseket, valamint az alkalmazott módszertant bemutató tanulmányt készít, amelyet honlapján közzétesz.

43/D. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel ágazati vizsgálatot indít. Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A vizsgálatindító végzést hirdetményi úton kell közölni, a Gazdasági Versenyhivatal honlapján való közzététellel.

(2) Az ágazati vizsgálatra a 49–51. §-ban, az 55. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, az 55/A. §-ban, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdésében, az 55/C. § (1)–(3) bekezdésében, az 55/D. §-ban, a 64/A. § (1) és (2) bekezdésében, a 64/B. § (3)–(6) bekezdésében és a 78. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Egyebekben az ágazati vizsgálatra – ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit azzal, hogy ügyfél alatt az ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást (a továbbiakban: az ágazatban működő vállalkozás) kell érteni.

(3) Aki az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívásnak nem vagy késedelmesen tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat vagy adatszolgáltatási kötelezettségét egyéb módon felróhatóan megszegi, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott eljárási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.

(4) A belföldi jogsegély keretében megkeresett hatóság vagy egyéb állami, önkormányzati szerv az 55/A. § (5) bekezdése szerinti iratváltozat készítésére nem kötelezhető, és vele szemben eljárási bírság kiszabásának nincs helye.

(5) Az ágazati vizsgálat során hozott, a Ket. vagy e törvény szerint külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, annak bírósági felülvizsgálata kérhető a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bírósági felülvizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kérelmet a bíróság soron kívül bírálja el.

43/E. § (1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal – ésszerű időn belül – jelentést készít.

(2) A jelentés elfogadását megelőzően biztosítani kell, hogy az ágazatban működő vállalkozások a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek. Ennek érdekében a jelentés tervezetének korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát észrevételezésre meg kell küldeni az ágazatban működő vállalkozásoknak olyan időpontban, hogy észrevételeik megtételére legalább harminc nap álljon rendelkezésükre.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal – ha az ágazatban működő vállalkozások pontos köre nem állapítható meg, vagy az ilyen vállalkozások nagy száma miatt a vállalkozások egyenkénti megkeresése aránytalan nehézséggel járna, továbbá ha az egyéb érdekelteknek a jelentés tervezetével kapcsolatos véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja – nyilvános meghallgatást tart. A nyilvános meghallgatás helyéről és idejéről, valamint annak tárgyáról szóló információkat legalább negyvenöt nappal a meghallgatást megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzé kell tenni és arról az ágazatban működő vállalkozásokat hirdetményi úton értesíteni kell. A Gazdasági Versenyhivatal legalább tíz nappal a meghallgatást megelőzően honlapján közzéteszi a jelentés tervezetének és – ha az észrevételt tevő azt kéri – a jelentés tervezetére tett észrevételeknek a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát. A meghallgatásról a Gazdasági Versenyhivatal összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, valamint az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, továbbá – ha kérik – az ágazatban működő vállalkozásoknak a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumok korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát honlapján közzéteszi.

43/F. § Ha a piacelemzés, illetve az ágazati vizsgálat eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljes körűen orvosolható, a Gazdasági Versenyhivatal

- a) erről tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot,

- b) kötelező erővel nem rendelkező nyilvános ajánlást adhat ki a piaci szereplők számára a tisztességes és hatékony verseny fenntartását és előmozdítását, az üzletfelek megfelelő tájékoztatását elősegítő legjobb gyakorlatokra, követendőként ajánlott piaci magatartásra vonatkozóan, vagy

- c) szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti az arra jogosult szervnél.

43/G. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértés – a 29. §-ban foglalt tilalom ellenére végrehajtott összefonódást is ideértve – miatt bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalnál.

(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell

- a) a 46. §-t, az 55/A. §-t, az 59. §-t, a 63. § (6) bekezdését, valamint a 64/A. § (1) és (2) bekezdését azzal, hogy az 59. § alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és a panaszost, valamint a bejelentettet, illetve azt kell érteni, akinek a magatartására a bejelentés, illetve a panasz vonatkozik, továbbá

- b) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. § (1)–(3) bekezdését, az 55/D. §-t, valamint az 56. §-t, illetve

- c) a panasszal kapcsolatos eljárásban az 55/C. § (1) bekezdését.

(3) A bejelentő vagy a panaszos kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt.

(4) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás irataiba kizárólag a bejelentő, illetve a panaszos tekinthet be a bejelentés tárgyában való döntéshozatalt, illetve a panasszal kapcsolatos eljárás lezárultát követően azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban beszerzett korlátozottan megismerhető adatot a bejelentés tárgyában való döntéshozataltól, illetve a panasszal kapcsolatos eljárás lezárultától számított három évig kezelheti.

(6) Ha a bejelentésben vagy panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban versenyfelügyeleti eljárás indul, az iratokba való betekintésre és az adatok kezelésére a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2) A bejelentés alapján indult eljárásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell a Ket. 17. §-át, 17/A. §-át, 26. §-át, 33. § (3) bekezdését, 39. §-át, 40. §-át, 40/A. §-át, 58. §-át, 59. §-át, 65. §-át, 72. § (2) bekezdését, 73. §-át, 73/A. § (1) és (3) bekezdését, 78. § (2), (4)–(8) és (10) bekezdését, 78/A. § b) pontját, 79. §-át, 80. §-át, 81–81/B. §-át, 114. §-át és 153. §-át azzal, hogy a Ket. 17. §-a és 39. §-a alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, az eljárás egyéb résztvevője alatt pedig a bejelentettet, a Ket. 17/A. §-a, 26. §-a, 78. §-a, 80. §-a, 81. §-a és 153. §-a alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, a Ket. 40. §-a, 40/A. §-a, 58. §-a, 59. §-a, 72. § (2) bekezdése, 73. §-a, 79. §-a és 81/A. §-a alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és – ahol az értelmezhető – a bejelentettet kell érteni. A Ket. 33. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában a bejelentőt adatok, iratok szolgáltatásra felhívó (4) bekezdés szerinti végzés kibocsátásától az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésre előírt határidő lejártáig terjedő idő nem számít bele az ügyintézési határidőbe.

(4) A vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges adatokat beszerezheti, ennek érdekében a szükséges körben és mértékben bármely személytől vagy szervezettől felvilágosítás adását, a vizsgálat tárgyával összefüggő adatok, iratok szolgáltatását kérheti, továbbá a bejelentőt, illetve a bejelentettet meghallgathatja. Ha a megkeresett az eljárás során a közreműködést megtagadja, vele szemben sem eljárási bírság, sem egyéb kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

(5) A vizsgálónak a bejelentéssel kapcsolatos eljárás során hozott, a Ket. vagy e törvény szerint külön jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra – a (7) bekezdés szerinti végzéssel szembeni jogorvoslat kivételével – a 82. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli azzal az eltéréssel, hogy ha a versenyfelügyeleti eljárásban a bejelentésben megjelölt magatartás jogsértő volta, illetve a 24. § szerinti összefonódásnak a 29. § szerinti tilalom ellenére való végrehajtása megállapításra kerül, a bejelentéssel kapcsolatos eljárás költségeit is köteles megtéríteni az, akinek jogsértő magatartását megállapították, illetve aki az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására köteles lett volna.

(7) A bejelentés beérkezését követő naptól számított két hónapon belül a vizsgáló

- a) a 70. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot rendel el,

- b) megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 70. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn,

- c) az eljárást megszünteti, ha a bejelentésben foglaltak tekintetében

- ca) a bejelentéssel érintett szervezettel vagy személlyel szemben már versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, vagy

- cb) a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentésben foglaltakat – a bejelentésben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett – már elbírálta, vagy

- d) hatáskör hiányában a bejelentést átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

(8) A (7) bekezdés szerinti határidő annak letelte előtt indokolt esetben legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(9) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzést a bejelentővel kell közölni, a bejelentettel pedig akkor, ha az eljárásban részt vett. A bejelentőt a (7) bekezdés a) és d) pontja szerinti végzésről, a bejelentettet pedig – ha az eljárásban részt vett – a (7) bekezdés d) pontja szerinti végzésről tájékoztatni kell.

(10) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzés ellen kizárólag a bejelentő élhet jogorvoslattal a közléstől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelemre a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha a bíróság álláspontja szerint a (7) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.

(3) A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet.

(5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már folyamatban van vagy lezárult, erről a tényről a panaszost tájékoztatni kell. Ha a panasz alapján további intézkedés nem szükséges, erről a panaszost külön nem kell tájékoztatni, a panasszal kapcsolatos eljárást ebben az esetben a panasz beérkezésétől számított egy év elteltével lezártnak kell tekinteni.

44. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)–(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 61. § (1) bekezdése, 64. §-a, 68–69/B. §-a, 70. §-a, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)–(5) bekezdése, 75. §-a, 78/A. § a) pontja, 88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a, 94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)–(5) és (7) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével.

45. § A Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén – a 86. § (1) bekezdése alapján a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével –, továbbá azokban a hatósági ügyekben, amelyek tekintetében törvény az eljárást a hatáskörébe utalja.

47. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai a vizsgálat és a versenytanácsi eljárás.

(2) A vizsgálati szakasz a vizsgáló 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésének a Versenytanács elé terjesztéséig tart. Az eljáró versenytanács 72. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti döntése esetén a vizsgálati szakasz folytatódik; az eljáró versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is.

48. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vizsgálati szakaszban a vizsgáló, a versenytanácsi eljárásban az eljáró versenytanács hozza meg a döntéseket és teszi meg a szükséges egyéb intézkedéseket.

(2) A Versenytanács döntéseit a Versenytanács elnöke által a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a Versenytanács tagjai közül kijelölt háromtagú vagy öttagú tanácsban eljárva hozza meg azzal, hogy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagként kijelölt tagja egyedül eljárva is meghozhatja az olyan végzést, amely ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, és megteheti a szükséges egyéb intézkedéseket.

- d) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként meghallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való meghallgatását elrendelték, vagy

(3)

52. § A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfél

- a) a 24. § (1) bekezdése szerinti összefonódás miatt

- aa) kérelemre induló eljárásban a kérelmező, az összefonódás közvetlen részvevője, valamint – a vállalkozásrész 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beolvadása esetén – az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész az összefonódást megelőzően a része volt,

- ab) hivatalból indult eljárásban az a) pontban megjelölt vállalkozások, valamint – a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefonódás esetén – az összefonódással létrehozott közös vállalkozás,

- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó eljárásban az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás.

53. § (1) A 67. § (1) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.

(2) Hivatalból indult eljárásban az ügyfél jogutódja az eljárásba bevonható. Ha a jogutód bevonása – a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – nem indokolt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a hivatalból indult eljárásban vizsgált magatartásnak más vállalkozás is részese volt, vagy a vizsgált magatartás tekintetében más vállalkozás felelőssége is fennállhat, a vizsgáló e vállalkozást az eljárásba bevonja.

(5) Ha a 67. § (1) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban az engedély megadhatóságához olyan vállalkozás számára kellene feltételt vagy kötelezettséget előírni, amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet. Az eljárásba belépő vállalkozás a kérelem visszavonására nem jogosult.

### Jogi személy adatainak zárt kezelése

54. § Erre irányuló indokolt kérelem esetén az eljáró versenytanács elrendeli az eljárás egyéb résztvevőjeként, illetve adatszolgáltatásra kötelezettként közreműködő jogi személy nevének, székhelyének, valamint törvényes képviselője nevének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A jogi személyt érintő zárt adatkezelésre megfelelően alkalmazandók a természetes személy zárt adatkezelésével kapcsolatos szabályok.

### Az iratbetekintésre és az eljárás során keletkezett adatok kezelésére vonatkozó szabályok

55. § (1) Az ügyfél a versenyfelügyeleti eljárás során keletkezett iratokba betekinthet.

(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba betekinthet.

(3) Az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívüli harmadik személy – ideértve a tanút, illetve szemletárgy birtokosát is a tanúvallomásán, illetve a szemléről készült iraton kívüli iratok tekintetében – az iratokba az eljárás jogerős befejezését követően tekinthet be, ezt megelőzően akkor, ha igazolja, hogy az irat megismerése jogszabályban biztosított joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(4) A (3) bekezdés szerinti iratbetekintésre jogosult iratbetekintése megtagadható, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Gazdasági Versenyhivatal törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartásokkal szembeni fellépés mint közérdek hatékony érvényesülését, így különösen a 78/A. § szerinti engedékenység alkalmazását.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult a hivatalból indult eljárás irataiba csak a vizsgálat befejezését követően, az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve – ha arra korábban sor kerül – a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek részére való megküldését követően tekinthet be azzal, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához feltétlenül szükséges.

(6) Az ügyfél kérelme alapján az eljáró versenytanács az (5) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti a vizsgálatot lezáró jelentés, illetve az előzetes álláspont ügyfeleknek való megküldése előtt meghatározott iratokba a betekintést, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.

55/A. § (1) Az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg

- a) az olyan iratot, illetve az irat azon részét, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelte el, vagy – az érintett erre irányuló kérelme esetén – amelyből következtetés vonható le arra a tényre, hogy az illető a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt,

- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személyek személyes adatát, kivéve

- ba) ügyfél iratbetekintése esetén, vagy

- bb) ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak,

- c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot,

- d) az egyéb védett adatot, kivéve, ha

- da) az adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogának gyakorlását, és az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény az iratbetekintést nem zárja ki, vagy

- db) az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak,

- e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok versenyhatóságai – az EFTA Felügyeleti Hatóságot is ideértve – (a továbbiakban: tagállami versenyhatóság) belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. és 14. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,

- f) e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a 65/B. § vagy a 65/C. § hatálya alá tartozó lefoglalási másolatot, köztes munkamásolatot, illetve vizsgálati munkamásolatot.

(2) Valamely iratba való betekintés meghatározott adat üzleti titok vagy magántitok jellegére hivatkozással – az adat e jellege egyéb törvényi feltételeinek fennállása esetén – csak abban az esetben korlátozható, ha az adatot szolgáltató, illetve az, akitől az adat a Gazdasági Versenyhivatal birtokába jutott (a továbbiakban együtt: adatot szolgáltató személy), az adat szolgáltatásával egyidejűleg vagy – ha az adat a 65/B. §-ban meghatározott módon került a Gazdasági Versenyhivatal birtokába – a vizsgáló erre irányuló felhívásában megjelölt határidőn belül megjelölte az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatokat, továbbá – ha a titok jogosultja eltér az adatot szolgáltató személytől – a titok jogosultját.

(3) Ha alaposan feltehető, hogy meghatározott adat az adatot szolgáltató személytől eltérő személy üzleti titkának vagy magántitkának minősül, és az adat jogosultjának személye megállapítható, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács – kivéve, ha az adatot szolgáltató személy az adat tekintetében már megtette a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot – megkeresi a jogosultat, hogy legfeljebb nyolcnapos határidőn belül nyilatkozzon az adat üzleti titoknak, illetve magántitokként minősülése tekintetében. Ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik, az iratba való betekintés az abban foglalt adat üzleti titok vagy magántitok jellegére hivatkozással nem korlátozható. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(4) A (2) vagy (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és – az egyes adatok tekintetében külön-külön – ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne.

(5) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására az adatot szolgáltató személy vagy – a (3) bekezdés szerinti esetben – az adat jogosultja köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely (2) bekezdés szerinti adatot nem tartalmaz.

55/B. § (1) Az 55. § szerint iratbetekintésre jogosult kérelmére a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács – annak vizsgálata mellett, hogy az iratbetekintési kérelem elbírálásakor fennállnak-e az 55. §-ban, az 55/A. §-ban, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek – végzésben dönt az iratbetekintés biztosításáról vagy az iratbetekintési kérelem elutasításáról. Az iratbetekintési kérelmet elutasító végzés ellen az iratbetekintést kérő személy – az 55. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével – külön jogorvoslattal élhet.

(2) Ha az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdés szerint üzleti titokként, illetve magántitokként megjelölt adat tekintetében az adat ilyen titokként való kezelése egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn, ideértve azt az esetet is, ha a nyilatkozat nem felel meg az 55/A. § (4) bekezdésében előírtaknak, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács – szükség esetén az adat jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően – végzésben dönt az adat védett adatként való kezelésének megszüntetéséről, illetve az iratbetekintést engedélyezi.

(3) Az 55/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában, illetve e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az eljáró versenytanács – az iratbetekintést kérő ügyfélnek az adat megismeréséhez, és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelésével, szükség esetén a betekintést kérő ügyfél és az adat jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően – az adat titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó írásbeli nyilatkozat megtételének feltételével engedélyezi az iratbetekintést.

(4) A (3) bekezdés szerint betekintést engedélyező végzésben – ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges – az eljáró versenytanács az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett

- a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve

- b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben az iratbetekintést engedélyező döntés meghozatala előtt az eljáró versenytanács a betekintést kérő ügyfelet és az adat jogosultját meghallgatja.

(6) A (3) bekezdés alapján megismert adat csak az adott versenyfelügyeleti eljárás és az azzal összefüggő bírósági felülvizsgálati eljárás során használható fel.

(7) A (2) és a (3) bekezdés szerinti végzéssel szemben az adat jogosultja külön jogorvoslattal élhet. Az ilyen végzés alapján az érintett adat megismerhetővé tételére a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártáig vagy – ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak – az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, illetve a végzés bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a bíróság jogerős végzésének meghozataláig nem kerülhet sor.

55/C. § (1) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az ügy iratai között elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő vizsgálón és más közszolgálati tisztviselőn, az eljáró versenytanács tagján, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére – törvényben meghatározott módon és körben – jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más személy számára ne váljon megismerhetővé.

(2) A döntést úgy kell megszövegezni, és az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az iratról olyan kivonatot kell készíteni, hogy az ne tartalmazzon olyan korlátozottan megismerhető adatot, amelyet a döntés címzettje, illetve az iratbetekintésre jogosult az 55–55/B. § szerint nem ismerhet meg. Ennek során a döntésben szereplő személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. A döntésben a megismerhetetlenné tett egyéb korlátozottan megismerhető adat tartalmára annak ismertetése nélkül kell utalni.

(3) A eljárás jogerős befejezését követően az eljárás során kezelt korlátozottan megismerhető adatokat megismerhetőségük korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelésének biztosításával zárolni kell. A zárolt adatok az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltári őrizetbe adásáig tárolhatók, azok – a 64/A. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntéssel összefüggő jogorvoslat vagy döntés-felülvizsgálat céljából kezelhetők, és kizárólag az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére – törvényben meghatározott módon és körben – jogosult bíróság, más szerv vagy személy részére tehetők megismerhetővé.

55/D. § Az iratbetekintés során az arra jogosult – az 55/B. § (3) bekezdése szerinti betekintést engedélyező végzésben meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában – az iratról vagy annak egy részéről másolatot vagy feljegyzést készíthet, illetve másolatot kérhet. A másolatot a hatóság kérelemre hitelesíti.

56. § Nem minősül a hiánypótlásra, adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő vagy határnap elmulasztásának, ha a kötelezettnek a határidő lejártát vagy a határnapot megelőzően benyújtott indokolt kérelmére a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a határidőt meghosszabbítja, vagy a kötelezettség teljesítésére új határnapot ír elő. Ilyen hosszabbítási kérelem egy alkalommal nyújtható be, és a határidő-hosszabbítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő vagy határnap elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

### Közlés

(2) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére hirdetményi közlésnek, illetve – amennyiben annak feltételei fennállnak – kézbesítési ügygondnok útján történő kézbesítésnek kézbesítési meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazásával a közlés – annak megtörténte igazolásával – nem biztosítható.

(4) Hirdetményi közlés esetén a hirdetményt a Gazdasági Versenyhivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a központi rendszeren és a Gazdasági Versenyhivatal honlapján kell közzétenni.

60. § Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben a 67. § (1) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban van helye külön jogorvoslatnak (82. §).

60/A. § (1) Az eljárásnak a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Ket. 30. § g) pontjában meghatározott okból történő megszüntetéséről az eljáró versenytanács dönt abban az esetben, ha

- a) a kérelem tárgya a 23. § szerint nem összefonódás, vagy

- b) az összefonódás a 24. § szerint nem engedélyköteles.

(2) Az eljárásnak az 53. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Ket. 31. § (1) bekezdés e) és i) pontja alapján történő megszüntetéséről hozott végzést a bejelentővel is közölni kell.

61. § (1) Eljárási bírság szabható ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.

(2) Eljárási bírság szabható ki továbbá az ügyféllel szemben, ha a 29/A. § szerinti irányításkorlátozó előírást megszegi.

(3) Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Az eljárási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.

(4) Határidőhöz kötött eljárási kötelezettség határidőben nem teljesítése esetén az eljárási bírságot napi összegben kell meghatározni oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot a teljesítési határidő leteltétől az eljárási kötelezettség teljesítéséig eltelt időszakra köteles megfizetni. A teljesítési határidő lejártától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.

(5) Az eljárási bírságot kiszabó végzését a kötelezett javára a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból jogszabálysértés hiányában is módosíthatja vagy visszavonhatja.

62. § (1) Ha az eljárás a 67. § (1) bekezdése alapján kérelemre indul, az eljárásért – a jogorvoslati eljárást ide nem értve – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke

- a) ha az eljáró versenytanács a 72. § (3) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatának szükségességéről dönt, tizenhatmillió forint,

(3) Ha az eljáró versenytanács a 72. § (3) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatának szükségességéről dönt, végzésében – nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett – felszólítja a kérelmezőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj a (2) bekezdés szerint megfizetett összegen túli részének megfizetésére. Ha a kérelmező a kitűzött határidőn belül a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni; az igazgatási szolgáltatási díjnak a (2) bekezdés szerint megfizetett része visszatérítésének ebben az esetben nincs helye.

(3) Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a kérelmező ügyfél nevét és az összefonódás közvetlen részt vevőinek nevét, vagy – ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére az eljárás megindítását követően kerül sor – az ügyiratszámot, illetve – a 62. § (3) bekezdése szerinti esetben – a 72. § (3) bekezdése szerinti végzés iktatószámát.

(4) Ha az igazgatási szolgáltatási díjat vagy annak egy részét, illetve túlfizetés esetén a díjtöbbletet vissza kell téríteni, a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul hivatalból vagy kérelemre átutalja az összeget arra a fizetési számlaszámra, ahonnan az igazgatási szolgáltatási díjat befizették.

(5) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és – az e törvény 62. § (4) és (5) bekezdése szerinti eset kivételével – b) pontját, 28. § (3) bekezdését, 31. § (3) bekezdését, valamint 80. § (1) bekezdés k) pontját azzal, hogy az eljárásnak a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Ket. 30. § a) és b) pontjában meghatározott okból történő megszüntetése esetén is fennáll az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.

62/B. § (1) A 67. § (2) bekezdése alapján hivatalból indított eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, amelyik a kérelem benyújtására a 28. § (1) bekezdése alapján köteles lett volna.

(2) A hivatalból indított eljárásban felmerült egyéb eljárási költséget jogsértő magatartás megállapítása esetén a jogsértést megvalósító ügyfél viseli. Ha több vállalkozás együttesen valósította meg a jogsértést, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(2) Az eljárást befejező döntést

- a) a III. Fejezet alapján indult eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított három hónapon belül,

- b) a 11. § és a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján indult eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül,

- c) a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott összefonódás miatt a 67. § (2) bekezdése alapján indított eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül,

- d) a 24. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult eljárásban – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – harminc napon belül,

- e) a 25. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult eljárásban negyvenöt napon belül

kell meghozni és gondoskodni a közléséről.

(3) Ha az eljáró versenytanács a 72. § (3) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatának szükségességéről dönt, az eljárást befejező döntést négy hónapon belül kell meghozni, és gondoskodni a közléséről.

(4) Az ügyintézési határidő számításánál – a Ket.-ben foglaltakon túl – nem kell figyelembe venni

- a) az ügyfél megszűnésétől

- aa) a jogutódnak a hivatalból indult eljárásba való bevonásáig,

- ab) a jogutódlás megállapítására irányuló kérelem benyújtására előírt határidő leteltéig, határidőben benyújtott kérelem esetén annak elbírálásáig,

- b) a kérelemre indult eljárásban ügyfélként részt nem vevő vállalkozásnak az eljárásba ügyfélként való belépésére vonatkozó felhívástól a vállalkozás ügyfélként való belépéséig, de legfeljebb a belépésre való felhívásban meghatározott határidő leteltéig,

- c) az ügyfél törvényes képviselőjének halála esetén – ha az ügyfélnek nem volt meghatalmazott képviselője – az új törvényes képviselő bejelentéséig,

- d) a vizsgáló és a versenytanácstag kizárására vonatkozó kizáró oknak a vizsgáló, illetve a versenytanácstag által való bejelentésétől annak elintézéséig,

- e) a védett adat jogosultjának 55/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti, illetve az ügyfélnek a 65/C. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattételre való felhívásától a nyilatkozat megtételéig, de legfeljebb az arra előírt határidő lejártáig,

- f) a 64/B. § (4) bekezdése szerinti felvilágosítás adására, illetve adatok, iratok szolgáltatására való felszólítástól az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésre előírt határidő lejártáig,

- g) az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfél részére való megküldésétől az ügyfél nyilatkozatának megtételéig, de legfeljebb a nyilatkozattételre biztosított határidő lejártáig,

- h) a 75/A. § szerinti felhívás közzétételétől az észrevételek benyújtására előírt határidő lejártáig,

- i) a 65/A. §-ban és a 65/C. §-ban meghatározott nemperes eljárások megindításától a bíróság végzésének meghozataláig,

- j) a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az iratbetekintés tárgyában hozott végzése közlésétől a végzéssel szembeni jogorvoslati határidő lejártáig vagy – ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak – az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, valamint a vizsgáló végzésével szembeni fellebbezés esetén a versenytanács jogerős döntésének, illetve az eljáró versenytanács végzésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a bíróság jogerős végzésének meghozataláig

eltelt időt.

(5) Az ügyintézési határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve – a versenytanácsi eljárás szakaszában – a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt

- a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal,

- b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal,

- c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb két hónappal,

- d) a (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb húsz nappal,

- e) a (3) bekezdés szerinti esetben további egy alkalommal, legfeljebb két hónappal

meghosszabbíthatja.

(6) A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap, amely a szakértő indokolt kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(7) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a 33/B. § szerinti igazgatási szünet időtartama. Ha a hónapokban megállapított határidő az igazgatási szünet ideje alatt járna le, a határidő az igazgatási szünetet követő első napon jár le.

64. § Ha az eljáró versenytanács – 67. § (1) bekezdése alapján kérelemre induló eljárásban – a 63. § szerinti határidőben nem hoz döntést, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

64/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – jogosult megismerni és kezelni az eljárás lefolytatásához szükséges védett adatot.

(2) Ha a bizonyítási eszköz az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokon, illetve az eljárás lefolytatásához szükséges védett adatokon túli személyes, illetve védett adatot is tartalmaz, és az ilyen adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat és védett adat megismerésére és kezelésére jogosult a Gazdasági Versenyhivatal. Az eljárás lefolytatásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adatok, illetve az eljárás lefolytatásához nem szükséges védett adatok megvizsgálására a Gazdasági Versenyhivatal csak addig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat szükséges-e az eljárás lefolytatásához. E vizsgálat lefolytatását követően az eljárás lefolytatásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat, illetve az eljárás lefolytatásához nem szükséges védett adatokat az 55/C. § (3) bekezdésének megfelelően kell kezelni.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálatai, panasszal vagy bejelentéssel kapcsolatos eljárásai, valamint versenyfelügyeleti eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásában felhasználhatja.

64/B. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását nem tagadhatja meg.

(2) A 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásban a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az üzleti gyakorlat alkalmazója köteles igazolni az üzleti gyakorlat részét képező tényállítás valóságát. Ha az üzleti gyakorlat alkalmazója nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. Erre a felhívásban az üzleti gyakorlat alkalmazóját figyelmeztetni kell.

(3) A belföldi jogsegély keretében adat vagy irat szolgáltatása iránt megkeresett más hatóság, állami vagy önkormányzati szerv – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – köteles a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és védett adatot a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.

(4) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárás lefolytatásához szükséges körben és mértékben bármely személytől vagy szervezettől felvilágosítás adását, a vizsgálat tárgyával összefüggő adatok, iratok szolgáltatását kérheti. A megkeresett iratbetekintési jogára és költségeire, valamint – természetes személy esetén – az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívás megtagadására, a szolgáltatott adatok, iratok bizonyítékként felhasználhatóságára, a nyelvhasználatra, a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zártan kezelésére, továbbá az ügy elintézéséből való kizárására a tanúra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A tanú, valamint a (4) bekezdés szerinti egyéb megkeresett – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.

(6) A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem zártan kezelt személyes adatot és – ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény azt nem zárja ki – a védett adatot is.

65. § (1) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni.

(2) A vizsgáló és az eljáró versenytanács az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot készíthet. Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló jogosult az adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón lévő adatokat átvizsgálni, ha valószínűsíthető, hogy az adathordozón a vizsgált magatartáshoz kapcsolódó, a felhasználó által a számítógép rendeltetésszerű használata során már nem megjeleníthető adatok találhatók.

(3) Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.

(4) Ha a lefoglalásra a dolognak a birtokos őrizetében hagyásával kerül sor, a vizsgáló a lefoglalt dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

65/A. § (1) A vizsgáló a 11. § vagy a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján hivatalból indult eljárásban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat (a továbbiakban: helyszíni kutatás). A helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.

(2) Az ügyfél székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban ilyen volt.

(3) Helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Gazdasági Versenyhivatal engedély iránti írásbeli kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

(4) A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.

(5) A helyszíni kutatás a bírói engedély közlésétől számított három hónapon belül foganatosítható.

(6) A versenyfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell indítani. A 70. § (1) bekezdése szerinti végzést a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés megkezdése mellett – telefonon vagy fax útján is közölni kell.

(7) A helyszíni kutatásról az érintettet, ideértve az ügyfél helyszínen jelen lévő alkalmazottját, illetve – a (2) bekezdés szerinti esetben – az érintett nagykorú hozzátartozóját is, a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a vizsgálati cselekmény célját. A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A helyszíni kutatás során a vizsgáló az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.

(8) A helyszíni kutatást – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A (2) bekezdés szerinti esetben a helyszíni kutatást úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(9) A helyszíni kutatás során a vizsgáló jogosult a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de a 11. § vagy a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének megsértésére utaló bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni; utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(10) A (9) bekezdés szerinti utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb

- a) a helyszíni kutatás lefolytatásától,

- b) – ha a helyszíni kutatás során a bizonyítási eszközről a 65/B. § (1) bekezdése szerint lefoglalási másolat készül – a 65/B. § (3) bekezdése szerinti vizsgálati munkamásolat készítésének napjától, vagy

- c) – ha a bizonyítási eszköz tekintetében a 65/C. § (9) bekezdése szerinti eljárási cselekmény vagy a 65/C. § (10) bekezdése szerinti eljárás kerül lefolytatásra, az abban érintett iratok tekintetében a bizonyítékoknak a Gazdasági Versenyhivatal számára megismerhetővé válásától

számított hatvan napon belül kell előterjeszteni.

65/B. § (1) Ha a helyszíni kutatás során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a vizsgáló másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).

(2) A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(3) A vizsgáló a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból a 65. § (3) bekezdése szerint készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a vizsgáló külön elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló) készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve akihez kapcsolódó, a 65/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a lefoglalási másolat készült (a továbbiakban: érintett ügyfél), illetve az adat jogosultjának, hogy az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, a bizonyíték-összefoglalóban foglalt bizonyítékok tartalmaznak-e üzleti titkot vagy magántitkot. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

65/C. § (1) A védekezés céljából készült irat a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel és – az e §-ban meghatározott esetek kivételével – nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, annak felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.

(2) Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely az ügyfél védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfél vagy az érintett ügyvéd birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokukból.

(3) A vizsgáló jogosult az iratba – az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig – betekinteni annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.

(4) A szemle vagy helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat, ha

- a) arról lefoglalási másolat készül,

- b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, illetve

- c) a vizsgáló nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az iratot, illetve az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát, és amelyet az érintett és a vizsgáló aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy – az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a lefoglalási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a lefoglalási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (9), illetve (13) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a lefoglalási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak a Gazdasági Versenyhivatal általi birtokbavételekor vagy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(9) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – lefoglalási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a vizsgáló álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(10) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben, illetve ha a (9) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során a védekezés céljából készült iratként való minősítést a vizsgáló vitatja, a kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dönt nemperes eljárásban, a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül. Az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt a Gazdasági Versenyhivatal a kérelméhez mellékeli.

(11) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a Gazdasági Versenyhivatal számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki.

(12) A (11) bekezdéstől eltérve, a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben a Gazdasági Versenyhivatalnak adja ki.

(13) A (12) bekezdés szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

65/D. § Az 55/C. § (3) bekezdésétől eltérve, a lefoglalási másolatot a vizsgálati munkamásolat elkészítése után, illetve a 65/C. § (13) bekezdése szerinti eljárási cselekmény befejezésekor kell zárolni, az azokon tárolt adatokba csak a bíróság jogosult betekinteni a bizonyíték-összefoglaló hitelességének, az abban foglalt adatok bizonyítékként való felhasználhatóságának ellenőrzése céljából. Ha a jogerős döntéssel összefüggő jogorvoslat céljából a lefoglalási másolat és a vizsgálati munkamásolat kezelése már nem indokolt, azt a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni.

### Nyelvhasználat

66. § (1) A versenyfelügyeleti eljárásban az angol, francia vagy német nyelven kiállított okiratot az eredeti nyelven is be lehet nyújtani, és – a kérelem kivételével – az egyéb beadványt az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője angol, francia vagy német nyelven is benyújthatja.

(2) A hivatalból indított eljárásban az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy ahhoz az ügyfelek hozzájárulnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból vagy a többi ügyfél kérelmére az okirat, illetve a beadvány magyar nyelvű összefoglalójának vagy magyar nyelvű fordításának benyújtását rendelheti el. Hiteles fordítás benyújtása kérelemre indult eljárásban csak akkor írható elő, ha kétség merül fel a fordítás pontossága tekintetében.

67. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás a 24. § szerinti engedélyezés és a 25. § szerinti időtartam meghosszabbítása ügyében – a (2) bekezdésre is figyelemmel – kérelemre, egyéb ügyekben hivatalból indul.

(2) A versenyfelügyeleti eljárás hivatalból is megindítható, ha valószínűsíthető, hogy a 24. § szerinti összefonódást a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtották.

(3) Nem indítható versenyfelügyeleti eljárás – a jogorvoslati eljárás folytán megismételt eljárást ide nem értve –, ha

- a) a III. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta három év,

- b) a IV–VI. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta öt év,

- c) a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott összefonódás esetén az összefonódás végrehajtása óta öt év

eltelt.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában

- a) ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik,

- b) ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(5) A hivatalból indítható versenyfelügyeleti eljárás a 70. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot elrendelő végzés meghozatalának napján indul.

### A versenyfelügyeleti eljárás megindítása kérelemre

- b) aki a 25. § szerinti elidegenítési kötelezettségnek egy éven belül nem tud eleget tenni.

(3) Ha a 25. § szerinti engedély iránti kérelmet a 25. §-ban meghatározott határidőn túl nyújtják be, de a 67. § (2) bekezdése alapján hivatalból az eljárás megindítására még nem került sor, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye.

(6) A 24. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult versenyfelügyeleti eljárás megindulásának tényét és az összefonódás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó rövid ismertetését, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására nem került sor, a Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosságra hozza, kivéve, ha a kérelemben az összefonódás tényét az összefonódás végrehajtásáig üzleti titokként kezelendőként jelölték meg.

### Előzetes egyeztetés

69. § (1) A 24. § szerinti összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtását megelőzően a kérelem benyújtására kötelezett vállalkozások előzetes egyeztetést kezdeményezhetnek a Gazdasági Versenyhivatallal a már elhatározott összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtásához szükséges adatok, iratok körének tisztázása céljából.

(2) Az előzetes egyeztetés kezdeményezésekor vagy az egyeztetés során átadott iratok, közölt adatok kizárólag az egyeztetés céljából, valamint az egyeztetés tárgyát képező összefonódással összefüggő versenyfelügyeleti eljárásban használhatók fel.

### A versenyfelügyeleti eljárás megindítása hivatalból

70. § (1) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően jogsértő tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, ha a közérdek védelme versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A végzésben meg kell jelölni azt a körülményt és magatartást vagy állapotot, amelynek tárgyában az eljárás megindul.

(2) Ha a bíróság hatáskörének hiánya miatt az ügyet a Gazdasági Versenyhivatalhoz átteszi, a vizsgáló a 67. § (1) bekezdése szerinti esetekben a 68. §, egyéb esetekben a 43/G–43/I. § szerint jár el.

(3) A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható.

(4) Ha a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölt tevékenység, magatartás vagy állapot a végzésben megjelöltekhez képest más, a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértést is megvalósít, a vizsgáló a vizsgálatot végzéssel kiterjeszti.

(5) A vizsgálat kiterjeszthető a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő tevékenységre, magatartásra vagy állapotra is.

(6) A vizsgáló a több ügyféllel szemben, illetve az azonos ügyféllel vagy ügyfelekkel szemben több jogsértés miatt indított versenyfelügyeleti eljárást önálló eljárásokra szétválaszthatja, ha az egyes ügyfelek vagy jogsértések tekintetében az ügy önállóan is elbírálható. A szétválasztás utáni eljárásokra az eredeti eljárásra irányadó ügyintézési határidők irányadóak.

(3) A vizsgáló indokolt esetben a vizsgálat lezárását megelőzően, külön jelentésben is tehet indítványt

- a) a 24. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult eljárásban az összefonódás piaci hatásainak teljes körű vizsgálatára,

- b) az irányítási jogoknak az eljárást befejező döntés meghozataláig terjedő gyakorlására vonatkozó 29/A. § szerinti hozzájárulás – szükség esetén irányításkorlátozó előírás melletti – megadására vagy elutasítására, illetve

- c) ideiglenes intézkedés elrendelésére.

72. § (1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja, ha megállapítja, hogy a tényállás tisztázásához a vizsgálat folytatására van szükség, illetve az eljárás kiterjesztése vagy új ügyfél eljárásba vonása indokolt.

(2) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján dönt az irányítási jogoknak az érdemi döntés meghozataláig terjedő gyakorlására vonatkozó, 29/A. § szerinti kérelemről, szükség esetén irányításkorlátozó előírás alkalmazásáról.

(3) Ha a 24. § szerinti engedély iránti kérelem alapján a 30. §-ra figyelemmel nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését, az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján – az iratok vizsgálónak való visszaadása mellett – dönt az összefonódás piaci hatásai teljes körű vizsgálatának szükségességéről.

72/A. § (1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján ideiglenes intézkedéssel

- a) megtilthatja a valószínűsíthetően jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a valószínűsíthetően jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a gazdasági verseny kialakulásának, fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt – halaszthatatlanul szükség van,

- b) hivatalból indított eljárásban a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott – a 30. § alapján valószínűsíthetően nem engedélyezhető – összefonódás, vagy a Gazdasági Versenyhivatal összefonódást megtiltó határozata ellenére, illetve az engedélyben előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtott összefonódás esetén az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak mérséklése, a 31. § szerinti intézkedések alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a szükséges mértékben elrendelheti irányításkorlátozó előírás alkalmazását, vagy

- c) a 29/A. § (3) bekezdése alapján a 29/A. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulást visszavonhatja, vagy dönthet a hozzájárulásban elrendelt irányításkorlátozó előírás módosításáról, ha valószínűsíthető, hogy az összefonódás az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését eredményezné.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ideiglenes intézkedés elrendelését az összefonódás következtében irányítási jogát elvesztő ügyfél is kérheti; a kérelemben elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésének szükségességét és célszerűségét megalapozó tényeket, illetve körülményeket. Az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemről az eljáró versenytanács – az ellenérdekű ügyfelek meghallgatásával – soron kívül dönt.

(3) Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzést az eljáró versenytanács hivatalból jogszabálysértés hiányában is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az elrendelésére okot adó körülményekben bekövetkező változás azt indokolja.

(4) Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a végrehajtás késedelme helyrehozhatatlan kárral járna.

73. § (1) Ha a vizsgálatot lezáró jelentés alapján a 72. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti intézkedésekre vagy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, az eljáró versenytanács megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes álláspontra az ügyfél az eljáró versenytanács által megállapított – a vizsgáló jelentésére való nyilatkozattétel lehetősége biztosításának (3) bekezdés szerinti megtörténtét követően legfeljebb harmincnapos – határidőn belül nyilatkozatot, észrevételt tehet.

(2) Nem kell előzetes álláspontot készíteni, ha az eljárás kérelemre indult, az eljáró versenytanács a kérelem tartalmával egyetért, és a 30. § (3) vagy (7) bekezdésének alkalmazására nincs szükség.

(3) Ha az eljárás eredményes lezárása érdekében az eljáró versenytanács azt szükségesnek tartja, az (1) bekezdés szerinti esetben az előzetes álláspont megküldése előtt a vizsgáló jelentését észrevételezés, illetve nyilatkozattétel céljából – határidő tűzése mellett – megküldi az ügyfélnek, majd ezt követően alakítja ki előzetes álláspontját és küldi meg az ügyfélnek az (1) bekezdés szerint.

(4) Az előzetes álláspont, illetve a jelentés megküldése esetén megfelelően alkalmazni kell az 55/C. § (2) bekezdését.

### Egyezségi kísérlet

73/A. § (1) Ha a 11. § vagy a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján hivatalból indult eljárásban a vizsgálatot lezáró jelentés alapján az eljáró versenytanács a feltárt tényállásra és az azt alátámasztó bizonyítékokra figyelemmel az eljárás gyors és eredményes befejezése szempontjából azt célszerűnek tartja, az ügyfelet felhívhatja, hogy írásban jelezze, kíván-e a (2) bekezdés szerinti egyezségi kísérletben részt venni.

(2) Ha az ügyfél az (1) bekezdés szerinti felhívásra válaszul az eljáró versenytanács által meghatározott – legfeljebb tizenöt napos – határidőn belül írásban jelzi, hogy kész egyezségi kísérletben részt venni, az eljáró versenytanács az ügyfelet meghallgatja, ennek során közli az ügyféllel, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan milyen jogsértést állapítana meg, és milyen szempontok alapján, milyen összeghatárok között szabna ki bírságot. Ha az ügyfél és az eljáró versenytanács az eljárás gyors és eredményes befejezését nem veszélyeztető időn belül e tényezők tekintetében közös álláspontra jut, az eljáró versenytanács – legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével – felhívja az ügyfelet arra, hogy nyújtsa be egyezségi nyilatkozatát. Az e § szerinti nyilatkozattételi határidők elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(3) Az egyezségi nyilatkozat a (2) bekezdés szerint kialakult közös álláspontnak megfelelően tartalmazza

- a) az ügyfélnek a jogsértő magatartásban való részvételét elismerő egyértelmű nyilatkozatát,

- b) a magatartásnak és jogi megítélésének, a magatartás céljának, megvalósítása módjának, időtartamának, valamint az ügyfél abban való részvétele módjának és mértékének tényszerű és tömör leírását,

- c) az ügyfél által elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget,

- d) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy az eljáró versenytanács a (2) bekezdésben előírtakról megfelelően tájékoztatta és lehetőséget adott azzal kapcsolatos álláspontjának megfelelő kifejtésére,

- e) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy ha az előzetes álláspont és a határozat tartalma az elismerő nyilatkozatban foglaltakkal megegyezik, további eljárási lépéseket, így különösen további iratbetekintést és tárgyalás tartását nem kezdeményezi, továbbá

- f) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy előzetesen lemond a határozattal szembeni jogorvoslat jogáról.

(4) A 73. § (1) bekezdésétől eltérve, az egyezségi nyilatkozatot tevő ügyfél az előzetes álláspontra legfeljebb tizenöt napon belül köteles egyértelműen nyilatkozni arról, hogy az előzetes álláspont tartalma érdemben megegyezik az egyezségi nyilatkozatban foglaltakkal, vagy hogy az egyezségi nyilatkozatot visszavonja.

(5) Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig és kizárólag akkor vonható vissza, ha az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, és azt követően határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér, ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(6) Az egyezségi kísérletben részt vevő ügyfél köteles ezt a tényt, valamint az egyezségi kísérlet során megismert bármilyen információt a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig titokban tartani.

(7) Az egyezségi nyilatkozat, továbbá – az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig – a nyilatkozat benyújtásának ténye korlátozottan megismerhető adat. Az egyezségi nyilatkozatot csak a többi ügyfél ismerheti meg az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követően azzal, hogy az egyezségi nyilatkozatba való betekintésre és az abban foglaltak felhasználására az 55/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az 55. § (3) bekezdése szerinti harmadik személy az egyezségi nyilatkozatot nem ismerheti meg. Az egyezségi nyilatkozat visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a nyilatkozatot tevő vállalkozásnak.

### Tárgyalás

74. § (1) Az eljáró versenytanács a határozat meghozatala előtt – a 73. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. Az eljáró versenytanács az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását. A tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek módjában álljon a tárgyalásra felkészülni.

(2) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha a zártan kezelt személyes vagy azonosító adat, védett adat vagy az 55/A. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti egyéb korlátozottan megismerhető adat védelme érdekében feltétlenül szükséges.

75. § (1) Ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, és a közérdek hatékony védelme ilyen módon is biztosítható, az eljáró versenytanács határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését anélkül, hogy a határozatban a jogsértés megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. Ha az ügyfél a vizsgált magatartással időközben felhagyott, a magatartás ismételt tanúsításának elkerülését biztosító átlátható és ellenőrizhető magatartási szabályok betartására vállalható kötelezettség.

(2) Az eljáró versenytanács az (1) bekezdés szerinti határozatát a (3)–(7) bekezdésben meghatározott esetekben és feltételek szerint is módosítja vagy visszavonja.

(3) Az eljáró versenytanács a határozatot módosítja

- a) a kötelezett vállalkozás kérelmére, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nem tudja teljesíteni, vagy

- b) a kötelezett vállalkozás kérelmére vagy hivatalból, ha a határozatban előírt valamely kötelezettség teljesítése a körülmények változása, így különösen a piaci viszonyok, a verseny feltételeinek módosulása folytán a továbbiakban nem indokolt,

és a kötelezettségvállalással elérni kívánt eredmény más módon is elérhető.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem a kötelezettség teljesítését megakadályozó okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított két hónapon belül terjeszthető elő.

(5) Az eljáró versenytanács a bíróság által felül nem vizsgált határozatát visszavonja, ha a határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek a kötelezett vállalkozás általi félrevezető közlésén alapult.

(6) Ha a vállalkozás nem teljesítette a határozatban, illetve a (3) bekezdés szerint módosított határozatban előírt kötelezettséget, az eljáró versenytanács a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjának – a kötelezettségvállalással érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére, a mulasztás tekintetében a vállalkozás magatartásának felróhatóságára is figyelemmel történő – mérlegelése alapján határozatát visszavonja vagy bírságot szab ki.

(7) A határozat

- a) az (5) bekezdés szerinti esetben a közlésétől,

- b) a (6) bekezdés szerinti esetben a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől

számított öt éven belül vonható vissza.

(8) A határozat visszavonása esetén az ügyben a versenyfelügyeleti eljárást – a 67. § (3) bekezdése szerinti korlátozásra tekintet nélkül – újból meg kell indítani, emellett a (6) bekezdés szerinti esetben a határozat visszavonására okot adó magatartás miatt eljárási bírság kiszabásának lehet helye.

### Egyeztetés az érdekeltekkel

75/A. § (1) Az eljáró versenytanács

- a) az összefonódást a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség előírása mellett engedélyező határozat, illetve

- b) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást kötelezővé tevő határozat meghozatala előtt – ha azt szükségesnek tartja – az előzetes álláspontnak az ügyfelek részére való megküldésével egyidejűleg az elfogadni tervezett feltétel vagy kötelezettség, illetve kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatának és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívásnak a Gazdasági Versenyhivatal honlapján való közzététele útján egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívás közzétételétől számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Gazdasági Versenyhivatal részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét.

76. § (1) Az eljáró versenytanács határozatában

- a) a 67. § (1) bekezdése szerinti kérelem alapján a 24. § szerinti összefonódást – szükség esetén előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség előírásával – engedélyezi vagy megtiltja, illetve a 25. § alapján engedélyezi az egyéves átmeneti időszak meghosszabbítását, vagy az erre irányuló kérelmet elutasítja,

- b) a 67. § (2) bekezdése alapján indított eljárásban a vállalkozások összefonódását – szükség esetén előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség előírásával – utólagosan engedélyezi vagy megtiltja,

- c) a 75. § alapján a vállalkozást a kötelezettségvállalás teljesítésére kötelezi,

- d) a 16/A. § alapján megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra,

- e) megállapíthatja a jogsértés tényét,

- f) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

- g) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

- h) jogsértés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelezhet,

- i) elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,

- j) megállapíthatja, hogy a magatartás nem jogsértő, illetve

- k) bírságot szabhat ki.

(2) Az összefonódást megtiltó határozatban az eljáró versenytanács – ha alkalmazandó – egyidejűleg dönt a 31. § szerinti intézkedés alkalmazásáról is.

### Utóvizsgálat

77. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal utóvizsgálat keretében hivatalból ellenőrzi az eljáró versenytanács végrehajtható határozatában előírt,

- a) a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltétel teljesülését,

- b) a 30. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését,

- c) a 75. § szerinti kötelezettségvállalás teljesítését, továbbá

- d) meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó, az a)–c) pontban nem említett kötelezettség teljesítését, ha az a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg.

(2) A határozatnak a 32. §, illetve a 75. § szerinti módosítása iránti kérelmet utóvizsgálat keretében kell elbírálni.

(3) Az utóvizsgálatra – az e §-ban meghatározott eltérésekkel – a versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az utóvizsgálat az eljáró versenytanács határozatában meghatározott teljesítési határidőtől, folyamatos kötelezettség, illetve a 30. § (3) bekezdése szerinti utólagos feltétel esetén a kötelezettség, illetve a feltétel fennállásának határozatban előírt utolsó napjától, ennek hiányában a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül indítható. E határidőbe nem számít bele az az időtartam, amely alatt a határozat végrehajtása nem foganatosítható.

(5) Az utóvizsgálatot befejező döntést az utóvizsgálat elrendelésétől számított három hónapon belül kell meghozni és gondoskodni annak közléséről; az ügyintézési határidő indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(6) A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács

- a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben végzéssel megállapítja a feltétel teljesülését és az utóvizsgálatot megszünteti, egyébként határozatban megállapítja a feltétel nem teljesülésének tényét, és – ha az összefonódást végrehajtották – egyidejűleg dönt a 31. § szerinti intézkedés alkalmazásáról;

- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot megszünteti, ellenkező esetben a 32. §-ban meghatározottak szerint dönt a határozat visszavonásáról vagy módosításáról, valamint bírságot szabhat ki;

- c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. §-ban meghatározottak szerint dönt a határozat visszavonásáról vagy módosításáról, ennek hiányában az utóvizsgálatot megszünteti;

- d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot megszünteti, ennek hiányában megindítja a végrehajtást.

### Bírság

78. § (1) Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki

- a) a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértő magatartást valósít meg,

- b) az eljáró versenytanács határozatában megtiltott összefonódást a tilalom ellenére végrehajtotta,

- c) nem teljesítette az összefonódást engedélyező határozatban előírt kötelezettséget, illetve

- d) elmulasztotta a 24. § szerinti összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni, és az összefonódást végrehajtották, akkor is, ha az összefonódást az eljáró versenytanács határozatában utóbb engedélyezte.

(1a) Az eljáró versenytanács bírságot szab ki azzal szemben, aki nem teljesítette a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozat visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult.

(1b) A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon – a határozatban azonosított – vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

(1c) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege – az (1b) bekezdésre is figyelemmel – az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbi időponttól a versenyfelügyeleti eljárás megindításáig számított legalább napi ötvenezer, legfeljebb napi kettőszázezer forint. A bírság összegének számításakor a 25. § szerinti átmeneti időszakot figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A bírság legmagasabb összegének meghatározásakor a nettó árbevételt a határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje az adott évben egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hiteles adat, az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval nem rendelkező, újonnan alapított vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a vállalkozás által a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni. A nettó árbevétel számítására egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 24. § (3) bekezdését és a 27. § (7) bekezdését.

(3) A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, gyakoriságára – tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a végső üzletfelek érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja, illetve az (1a) bekezdés szerinti bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a kötelezettség megszegésének súlyára, a kötelezettséggel érintett piaci, gazdasági viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, valamint a vállalt kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdekre, a vállalkozás piaci helyzetére, a kötelezettség megszegésének felróhatóságára, a kötelezettség addigi teljesítésére – tekintettel kell meghatározni. A kötelezettség megszegésének súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, az üzletfelek, versenytársak érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

### Engedékenység alkalmazása

78/A. § (1) Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását mellőzi vagy a bírságot csökkenti annak a vállalkozásnak a tekintetében, amely az e törvényben meghatározott módon feltárja a Gazdasági Versenyhivatalnak a 11. §-ba, illetve az EUMSz. 101. cikkébe ütköző, közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére, a piac felosztására – beleértve a versenytárgyalási összejátszást is –, vagy a termelési, eladási kvóták meghatározására irányuló versenytársak közötti megállapodást vagy összehangolt magatartást (a továbbiakban a 78/A–78/C. § alkalmazásában: jogsértés) és az abban való részvételét.

(2) A bírság kiszabását az eljáró versenytanács annak a vállalkozásnak a tekintetében mellőzi, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,

- a) amely a Gazdasági Versenyhivatalnak alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére kapjon előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához,

- b) amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa, és egyetlen vállalkozás sem felel meg az a) pontnak.

(3) Kérelem alapján az eljáró versenytanács a kiszabandó bírság összegét csökkenti, ha a (2) bekezdés szerint a bírság mellőzésének nincs helye, és a vállalkozás a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket képvisel a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest.

(4) Az előzetes álláspontnak vagy a vizsgáló jelentésének a 73. § szerinti megküldését, illetve az iratbetekintés bármelyik ügyfélre nézve irányadó kezdő napját megelőző nap közül a korábban bekövetkező napot követően benyújtott kérelem alapján csak akkor van helye a kiszabandó bírság összege csökkentésének, ha abban a jogsértés elbírálását érdemben befolyásoló olyan tényre vagy körülményre nézve szolgáltat a vállalkozás egyértelmű bizonyítékot, amely korábban a Gazdasági Versenyhivatal előtt nem volt ismert.

(5) A bírság csökkentésének mértéke a (3) bekezdés szerinti feltételnek

(6) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a vállalkozás a jogsértés miatt kiszabandó bírság összegének megállapításakor figyelembe veendő, a Gazdasági Versenyhivatal előtt korábban nem ismert olyan tényre vagy körülményre vonatkozóan szolgáltat egyértelmű bizonyítékot, amely tény vagy körülmény a kiszabandó bírság mértékét érdemben növeli, a vállalkozással szemben kiszabandó bírság összegének meghatározásakor az ilyen tényt vagy körülményt figyelmen kívül kell hagyni.

(7) A bírság mellőzésének, csökkentésének, illetve a (6) bekezdés alkalmazásának további feltétele, hogy a vállalkozás, amelyre a kérelem vonatkozik

- a) a kérelem benyújtását követően azonnal megszüntesse részvételét a jogsértésben, kivéve az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékű és jellegű részvételt, amelyre a helyszíni kutatás eredményességének biztosítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal végzésben kötelezte,

- b) a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, és

- c) a Gazdasági Versenyhivatal kifejezett hozzájárulása nélkül a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem benyújtásának tényét és az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok tartalmát – a más versenyhatósághoz benyújtott hasonló kérelmet ide nem értve – másnak semmilyen módon nem teszi hozzáférhetővé; a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg a hozzájárulást a kérdéses információk olyan hozzáférhetővé tételéhez, amely jogszabályi rendelkezés vagy hatósági kötelezés miatt elkerülhetetlenül szükséges.

(8) Azzal a vállalkozással szemben, amely eljárt annak érdekében, hogy másik vállalkozást a jogsértésben való részvételre kényszerítsen, nem mellőzhető a bírság kiszabása.

(9) Egymástól független vállalkozások közösen nem nyújthatnak be bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet, és az ilyen kérelem benyújtása kapcsán egymást nem képviselhetik. A vállalkozás bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet az általa irányított vállalkozásokra kiterjedően külön meghatalmazás nélkül is benyújthat.

78/B. § (1) A 78/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti, a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemnek tartalmaznia kell legalább

- a) a kérelmező vállalkozás nevét és székhelyét,

- b) a kérelmező által a 78/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozóként megjelölt magatartás meghatározását, így annak jellegét, időtartamát, az érintett árut és földrajzi területet, az abban részt vevő vállalkozások megjelölését,

- c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon államok megjelölését, amelyekben a jogsértésre vonatkozó bizonyítékok fellelése valószínűsíthető,

- d) azon más tagállami versenyhatóságok megjelölését, amelyekhez a kérelmező a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelmet nyújtott be vagy szándékozik benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló, a jogsértésre vonatkozó összes bizonyítékot.

(3) A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzésének van helye – az egyéb feltételek fennállása esetén – akkor is, ha az ez iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező nem tudja a jogsértésre vonatkozóan rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadni a Gazdasági Versenyhivatalnak, de vállalja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által meghatározott határidőn belül kérelmét kiegészíti (a továbbiakban: nem végleges mellőzési kérelem), feltéve, hogy a bírság mellőzését megalapozó bizonyítékokat az előírt határidőben teljes körűen átadja. A nem végleges mellőzési kérelemnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a bizonyítékok későbbi szolgáltatásának indokolását, valamint a kérelmező kifejezett vállalását a kérelem bizonyítékokkal való kiegészítésére.

(4) A bírság mellőzésének, illetve a kiszabandó bírság csökkentésének van helye akkor is, ha az olyan jogsértésre vonatkozóan, amelynek tekintetében a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló európai bizottsági közlemény értelmében az Európai Bizottság különösen alkalmas lehet az eljárás lefolytatására, a kérelmező az Európai Bizottsághoz benyújtott bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelemmel egyidejűleg azzal azonos tárgyú kérelmet nyújt be a Gazdasági Versenyhivatalhoz mint az európai bizottsági közlemény szerint az eljárás lefolytatására jó helyzetben lévő hatósághoz, amellyel együtt nem adja át a rendelkezésére álló összes bizonyítékot, de amennyiben a jogsértés miatt a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indít, a Gazdasági Versenyhivatal felhívásában megjelölt határidőn belül kérelmét kiegészíti, és a rendelkezésére álló összes bizonyítékot átadja (a továbbiakban: nem végleges előzetes kérelem). A nem végleges előzetes kérelem angol, francia vagy német nyelven is benyújtható.

(5) Ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelmet a kérelmező az előírt határidőben a szükséges bizonyítékok benyújtásával kiegészíti, kérelmének beérkezése és az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok szolgáltatásának időpontjaként a nem végleges kérelem beérkezésének időpontját kell figyelembe venni.

(6) A bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem tekintetében hiánypótlásnak nincs helye, a (3), illetve (4) bekezdés szerinti nem végleges kérelem kiegészítésére előírt határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(7) A bírság 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzése iránti kérelem annak a 78/C. § (2) bekezdése szerinti elbírálásáig – elutasítás esetén az eljáró versenytanács elutasító végzésének közlésétől számított nyolc napon belül – visszavonható; egyebekben a bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelem visszavonásának nincs helye.

78/C. § (1) Az eljáró versenytanács a bírság mellőzése iránti kérelmeket a beérkezésük sorrendjében, a bírság csökkentése iránti kérelmeket a beérkezésük sorrendjére figyelemmel bírálja el. Az eljáró versenytanács döntését a vizsgáló készíti elő, amelynek keretében megvizsgálja és véleményezi a kérelmet, és az eljáró versenytanács elé tárja a jogsértéssel kapcsolatosan a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információkat.

(2) Ha a bírság mellőzése iránti kérelem megfelel a 78/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy az a 78/A. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján alapot ad a bírság mellőzésére. E végzésétől az eljáró versenytanács a határozathozatal során csak akkor térhet el, ha a vállalkozás a 78/A. § (7) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felelt meg, illetve vele szemben a 78/A. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A bírság mellőzésére alapot nem adó kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.

(3) A bírság mellőzése iránti kérelem elutasítása esetén a kérelmet – kivéve, ha azt a kérelmező a 78/B. § (7) bekezdése szerint visszavonta – bírság csökkentése iránti kérelemként kell elbírálni.

(4) Ha a bírság csökkentése iránti kérelem megfelel a 78/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, az eljáró versenytanács végzéssel megállapítja, hogy az a 78/A. § (3) bekezdése alapján a kérelmező tekintetében alapot ad a kiszabandó bírság csökkentésére. E végzésétől az eljáró versenytanács a határozathozatal során csak akkor térhet el, ha a vállalkozás a 78/A. § (7) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felelt meg. A bírság csökkentésére alapot nem adó kérelmet az eljáró versenytanács végzéssel elutasítja.

(5) Az eljáró versenytanács a (2), illetve (4) bekezdés szerinti végzését

- a) a 78/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bírság mellőzésére irányuló kérelem esetén a kérelem elbírálásához szükséges időt figyelembe véve haladéktalanul,

- b) a 78/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bírság mellőzésére irányuló kérelem esetén legkésőbb az előzetes álláspont ügyfeleknek való megküldéséig,

- c) a 78/A. § (3) bekezdése alapján a bírság csökkentésére irányuló kérelem esetén az előzetes álláspont ügyfeleknek való megküldéséig, azt követően benyújtott kérelem esetén a kérelem elbírálásához szükséges időt figyelembe véve haladéktalanul

hozza meg, és gondoskodik annak az érintett ügyféllel való közléséről.

78/D. § (1) A 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzés meghozataláig a 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mellőzés iránti kérelem és az ahhoz csatolt vagy azzal összefüggésben a kérelmező által szolgáltatott bizonyítási eszközök kizárólag a kérelem elbírálásához, illetve a 65/A. § szerinti bírói engedély kérelmezéséhez használhatók fel, azokba csak az ügy vizsgálója, az eljáró versenytanács és a bíróság tekinthet be. A kérelem visszavonása esetén a benyújtott kérelmet és a kérelmező által szolgáltatott bizonyítási eszközöket az azokról készített másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a kérelmező vállalkozásnak.

(2) A bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem és a kérelmező vállalkozásnak kifejezetten a kérelemmel összefüggésben önként tett nyilatkozata (a továbbiakban: engedékenységi nyilatkozat), továbbá – az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig – a kérelem benyújtásának ténye és az ilyen kérelemmel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellege korlátozottan megismerhető adat. Az engedékenységi nyilatkozatot csak az ügyfél ismerheti meg az 55. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követően, azzal, hogy az engedékenységi nyilatkozatba való betekintésre és az abban foglaltak felhasználására az 55/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az 55. § (3) bekezdése szerinti harmadik személy az engedékenységi nyilatkozatot nem ismerheti meg.

(3) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a meghallgatás során a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelem benyújtásának ténye vagy az ezzel összefüggésben szolgáltatott bizonyítékok e jellegének a (2) bekezdés szerinti védelme nem biztosítható. Ebben az esetben zárt meghallgatást kell tartani, és nincs helye az ügyfél értesítésének.

79. § Az eljáró versenytanács határozatában tíz százalékkal csökkenti az e törvény egyéb rendelkezései alapján kiszabandó bírság mértékét azzal a vállalkozással szemben, amelyik a 73/A. § szerinti egyezségi nyilatkozatot tett.

### Nélkülözhetetlen bizonyíték szolgáltatásáért járó díj

79/A. § (1) Díjra jogosult az a természetes személy, aki nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékot szolgáltatott a Gazdasági Versenyhivatal részére a 11. §-ba vagy az EUMSz. 101. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodással vagy összehangolt magatartással elkövetett jogsértés megállapításához, amely közvetlenül vagy közvetve vételi vagy eladási árak rögzítésére, a piac felosztására – beleértve a versenytárgyalási összejátszást is –, vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányult.

(2) Nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősül az olyan információ is, amely alapján a bíróság olyan helyszíni kutatást engedélyez, melynek során a Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti bizonyíték birtokába jut. A szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha olyan más bizonyítékkal helyettesíthető, amelyhez utóbb jutott a Gazdasági Versenyhivatal.

(4) Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő-bizottságának tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, amely korábban ugyanazon magatartás miatt a 78/A. § szerinti, bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet nyújtott be.

(8) A díjat személyi jövedelemadó-kötelezettség nem terheli.

79/B. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles biztosítani azt, hogy azok a személyek, akik feltételezésük szerint a 79/A. § (1) bekezdése alá eső bizonyítékkal rendelkeznek, személyazonosságuk feltárása nélkül tudakozódhassanak a bizonyíték feltehető minősítéséről. A tudakozódó személyt figyelmeztetni kell arra, hogy a vele közölt előzetes minősítés nem köti a Gazdasági Versenyhivatalt, továbbá tájékoztatni kell a díjra vonatkozó szabályokról.

(2) A feltehetően a 79/A. § (1) bekezdése szerinti bizonyítékot szolgáltató személyt tájékoztatni kell a 79/A. § szerinti díjazás szabályairól. A bizonyítékot szolgáltató személy díjigényét legkésőbb a tájékoztatástól számított öt napon belül köteles közölni a Gazdasági Versenyhivatallal. A díjat igénylőt figyelmeztetni kell arra, hogy a törvény tanúként való meghallgatását is lehetővé teszi, illetve arra, hogy kérelmezheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. E kérelem teljesítése nem tagadható meg, de a kérelmezőt figyelmeztetni kell arra, hogy ezen adatok zárt kezelése kihatással lehet a szolgáltatott bizonyíték bizonyító erejére.

(3) Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács álláspontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott bizonyíték alkalmatlan a 79/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértés bizonyítására, erről meghallgatás keretében tájékoztatja a bizonyítékot szolgáltató személyt, illetve kérelmére a bizonyíték visszautasításáról külön végzést hoz. Az 55. §-tól eltérve a meghallgatás jegyzőkönyvébe, illetve a külön végzésbe csak a bizonyítékot szolgáltató személy tekinthet be.

(4) A díj kifizetéséről az eljáró versenytanács a (2) bekezdés szerinti igényt előterjesztő személyek vonatkozásában külön végzést hoz, legkésőbb az eljárást befejező határozatának meghozatalát követő harminc napon belül. A végzés ellen a díjat igénylő személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet.

(6) Ha a jutalmat vissza kell fizetni, ennek az eljáró versenytanács e tárgyban, legkésőbb a visszafizetést megalapozó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül hozott külön végzése alapján van helye. A végzés ellen a díjat igénylő személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet. A visszafizetendő díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

80. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a korlátozottan megismerhető adatok megismerhetetlenné tételét követően honlapján közzéteszi

- a) a jogerős határozatot,

- b) az olyan eljárást befejező jogerős végzést, amely eljárás megindulásának tényét a 68. § (6) bekezdése, illetve a 70. § (3) bekezdése alapján nyilvánosságra hozta, valamint az ilyen elsőfokú végzést megsemmisítő és az elsőfokú végzést hozó vizsgálót új eljárásra utasító jogerős végzést.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett olyan jogerős végzés, amely a jogalkalmazási gyakorlat szempontjából elvi jelentőséggel bír, a korlátozottan megismerhető adatok megismerhetetlenné tételét követően a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétehető.

(3) A döntés közzétételének nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell.

(4) A döntésben a korlátozottan megismerhető adatok megismerhetetlenné tételére megfelelően alkalmazni kell az 55/C. § (2) bekezdését.

(5) Ha az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint üzleti titokként, illetve magántitokként megjelölt adat tekintetében az eljáró versenytanács határozatának közzétételekor az adat ilyen titokként való kezelése egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn, és a határozat ezen adat nélkül való közzététele a megállapított tényállás sérelmével járna, az eljáró versenytanács – szükség esetén az adat jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően – végzésben dönt az adat védett adatként való kezelésének megszüntetéséről. Az ilyen végzéssel szemben az adat jogosultja külön jogorvoslattal élhet, amelyre megfelelően alkalmazni kell az 55/B. § (7) bekezdését.

81. § Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított öt napon belül kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésében köteles megindokolni.

(2) A vizsgáló végzésével szembeni jogorvoslatra a fellebbezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezést az eljáró versenytanács bírálja el. Az eljáró versenytanács végzésével szemben fellebbezésnek nincs helye, annak bírósági felülvizsgálata kérhető.

(3) A vizsgáló végzésével szembeni fellebbezést, illetve az eljáró versenytanács végzésének bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet a végzés közlésétől számított nyolc napon belül az ügyfél, valamint az terjeszthet elő, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, továbbá a bejelentő, ha a végzést e törvény alapján vele közölni kell.

(4) A vizsgáló végzésével szembeni fellebbezést az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el. Az eljáró versenytanács döntését harminc napon belül kell meghozni, és gondoskodni annak közléséről; ezt a határidőt indokolt esetben a Versenytanács elnöke annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(4a) Az eljáró versenytanács 55/B. § (1) és (7) bekezdése, valamint a 80. § (5) bekezdése szerinti végzésével szembeni jogorvoslati kérelemről a bíróság soron kívül, legfeljebb tizenöt napon belül határoz.

(3) A per elbírálása a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával jár el.

- d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalmazott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,

- b) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a jogsértésre használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett termékek lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését,

87/A. § A bíróság a még közzé nem tett összehasonlító reklám közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy az – közzététele esetén – a 6/A. § (1) bekezdésébe ütközne. A közzététel megtiltása ideiglenes intézkedésként is elrendelhető. A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs helye.

88. § (1) A 2–7. §-okba ütköző magatartásra hivatkozással a magatartás tanúsításától számított hat hónapos elévülési határidőn belül indítható per; a magatartás tanúsításától számított három év eltelte után perindításnak nincs helye.

(2) Ha a kifogásolt magatartás folyamatos, az (1) bekezdés szerinti határidők számítása a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a kifogásolt magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidők számítása mindaddig nem kezdődik meg, amíg a helyzet (állapot) fennáll.

(3)

(8) A 4., illetve a 6. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető. Ez az eljárás a törvényszék hatáskörébe tartozik, amely a kérelmet nemperes eljárásban bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a 4. vagy a 6. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatt a pert a (9) bekezdésben foglaltak szerint megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(13) A bíróságnak a 6/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásában az összehasonlító reklám részét képező tényállítás valóságának bizonyítása az üzleti gyakorlat alkalmazóját terheli.

88/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnak a 45. §-ban megállapított, a 70. § (1) bekezdése alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki a III–V. Fejezetben foglalt rendelkezések megsértésére alapított, a 11. § (3) bekezdésében és a 93. §-ban említett polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.

(2) A bíróságnak a 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásában az üzleti gyakorlat részét képező tényállítás valóságának bizonyítása az üzleti gyakorlat alkalmazóját terheli.

88/B. § (1) Azokban a perekben, amelyek elbírálása során e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a per bármely szakaszában arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az érintett ügyben versenyfelügyeleti eljárást indított, a bíróság a per tárgyalását a versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a bírósági felülvizsgálat jogerős befejezéséig felfüggeszti, kivéve, ha a Gazdasági Versenyhivatal az ügyben már jogerősen határozatot hozott vagy az eljárását egyébként jogerősen lezárta, és a Gazdasági Versenyhivatal döntésével szemben bírósági felülvizsgálatra nem került sor vagy a bírósági felülvizsgálat már jogerősen lezárult. Ez utóbbi esetben a Gazdasági Versenyhivatal megküldi a bíróságnak a jogerős döntését, illetve a bírósági felülvizsgálat során hozott jogerős bírósági határozatot.

(6a) Ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal eljárt, a bíróság a Gazdasági Versenyhivatal keresettel nem támadott határozatának, illetve – ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték – a Gazdasági Versenyhivatal határozatát felülvizsgáló bíróság határozatának a jogsértést megállapító részéhez kötve van.

(9) A perben a 73/A. § szerinti egyezségi nyilatkozatra és a 78/D. § (2) bekezdése szerinti engedékenységi nyilatkozatra az üzleti titokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

88/C. § E törvény 11. §-ába, illetve az EUMSz. 101. cikkébe ütköző, versenytársak közötti, az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac felosztására, termelési vagy eladási kvóták meghatározására irányuló versenyt korlátozó megállapodásban részes fél ellen indított, bármely polgári jogi igény érvényesítése iránti perben a jogsértésnek a jogsértő által alkalmazott ár mértékére gyakorolt hatásának bizonyítása során – ellenkező bizonyításig – úgy kell tekinteni, hogy a jogsértés az árat tíz százaléknyi mértékben befolyásolta.

88/D. § Az, akivel szemben a 78/A. § alapján a bírság kiszabása mellőzésre került, e törvény 11. §-ába, illetve az EUMSz. 101. cikkébe ütköző magatartásával okozott kár megtérítését megtagadhatja mindaddig, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik károkozótól behajtható. E szabály a károkozók együttes perlését nem gátolja. A bírságmellőzésben részesült károkozó felelőssége érvényesítése iránt indított pert a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést megállapító határozatának felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.

89. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból vizsgálja a végrehajtható döntésben meghatározott, a 77. § (1) és (2) bekezdésében nem szabályozott kötelezettség teljesítését.

(2) A vizsgáló, illetve – az eljáró versenytanács döntése tekintetében – az eljáró versenytanács hivatalból haladéktalanul, külön végzéssel megindítja a versenyfelügyeleti eljárás során hozott döntésének végrehajtását, ha a 77. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, vagy – az (1) bekezdés szerinti esetben – a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírtaknak megfelelően történt. A végrehajtási eljárás a végrehajtás megindításáról szóló végzésnek a kötelezettel való közlésével indul meg.

(3) Az eljáró versenytanácsnak a végrehajtás megindításáról hozott végzésével szembeni jogorvoslati eljárás során végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

90. § (1) Az eljáró versenytanács a döntésében előírt meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) végrehajtásának megindításával egyidejűleg – ha a meghatározott cselekmény teljesítése más végrehajtási módon keresztül hatékonyan nem biztosítható – végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet.

(3) A kötelezett a végrehajtási bírságot a végrehajtás megindításától, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a határozatban foglaltak teljesítésének igazolásáig eltelt időszakra köteles megfizetni.

(4) A végrehajtási bírságot mind a vállalkozással, mind a vállalkozás törvényes képviselőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

90/A. § (1) A teljesítési határidőben meg nem fizetett bírság, az esedékessé váló eljárási vagy végrehajtási bírságot is ideértve, valamint a meg nem fizetett bírság után felszámítandó és meg nem fizetett késedelmi pótlék behajtása iránt a Gazdasági Versenyhivatal a végrehajtási eljárás megindítását követően haladéktalanul megkeresi az adóhatóságot.

(3) Az eljáró versenytanácsnak a végrehajtási eljárásban hozott döntésével szembeni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

### XVI. Fejezet — Eljárás az európai uniós versenyszabályok alkalmazása során

91/A. § (1) Az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben, illetve az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vállalkozások európai uniós jog hatálya alá eső összefonódásának ellenőrzése során e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 139/2004/EK tanácsi rendelet így rendelkezik. E Fejezet rendelkezései közül ilyen ügyekben a 91/E. § és a 91/G. § alkalmazható.

91/B. § Az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során a Gazdasági Versenyhivatal az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon együttműködik az Európai Bizottsággal és a tagállami versenyhatóságokkal.

91/D. § Ha a versenyfelügyeleti eljárásban az Európai Bizottságtól, illetve más tagállami versenyhatóságtól származó bizonyíték kerül felhasználásra, az eljáró versenytanács döntésének indokolásában – az 1/2003/EK tanácsi rendelet által előírt feltételek teljesülésének bemutatásával – köteles alátámasztani az ilyen bizonyítékok felhasználhatóságát.

91/E. § (1) A vizsgáló a bejelentéssel kapcsolatos eljárást megszünteti, továbbá a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság eljárást indított.

(2) A bejelentéssel kapcsolatos eljárás megszüntethető, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított.

(4a) Ha az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikke alapján hozott döntésével a közösségi léptékű összefonódás elbírálását a Gazdasági Versenyhivatalhoz teszi át, kérelemként az Európai Bizottságnak megküldött bejelentést kell tekinteni. Ilyen esetben a rendelet 9. cikk (6) bekezdés második albekezdésének végrehajtása céljából az eljáró versenytanács előzetes álláspontot készít.

(5) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, a vizsgáló az eljárást a kérelemmel egyidejűleg felfüggeszti.

(6) Ha az Európai Bizottság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az összefonódás vizsgálatáról dönt, a vizsgáló az eljárást végzéssel megszünteti. Ha az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi, a vizsgáló az eljárást folytatja.

(7) Ha a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott összefonódás engedélyezése iránti kérelemhez kapcsolódóan az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (2) bekezdése alapján arról tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy más tagállamtól a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem érkezett hozzá, akkor a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást felfüggeszti.

(8) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, amint tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy nem kíván a (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatlakozni, folytatja az eljárást.

(9) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást végzéssel megszünteti, amennyiben a (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatlakozott, és az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatáról dönt.

(10) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást folytatja, amennyiben a (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatlakozott, azonban az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi.

91/F. § (1) Ha az Európai Bizottság eljárása során a 65/A. § (1) bekezdésének hatálya alá eső vizsgálati cselekmény foganatosítása szükséges, továbbá az 1/2003/EK tanácsi rendelet 21. cikkében meghatározott esetben a vizsgálati cselekmény előzetes bírói engedélyezése tekintetében a 65/A. §-ban foglalt eljárás alkalmazandó.

(2) A bíróság engedélyező végzést az 1/2003/EK tanácsi rendeletben, illetve a 139/2004/EK tanácsi rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén hoz.

91/G. § (1) Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, a kérelem teljesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul, határozat meghozatalának nincs helye.

(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése alapján más tagállami versenyhatóságot vizsgálat vagy ténymegállapító intézkedés elvégzése iránt keresi meg, ennek költsége egyéb eljárási költség.

91/H. § (1) Azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét alkalmazni kell, a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban és az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, illetve a Gazdasági Versenyhivatalt arról, ha valamely perben az EUMSz. 101., illetve 102. cikke alkalmazásának szükségessége merül fel. Nem kell külön értesíteni a Gazdasági Versenyhivatalt, ha a perben félként vesz részt.

(3) Az Európai Bizottság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal írásban észrevételt tehet a tárgyalás berekesztéséig az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazására vonatkozóan, továbbá észrevételeit a tárgyaláson szóban is előadhatja. Ha a szóbeli előadás jogával bármelyikük élni kíván, köteles erről értesíteni a bíróságot. Az Európai Bizottság illetve a Gazdasági Versenyhivatal észrevételében foglaltak a perben bizonyítékként használhatók fel.

(5) Ha a bíróság az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján megkeresést kíván intézni az Európai Bizottsághoz tény- vagy jogkérdésben, a megkeresésről végzéssel határoz, amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Az Európai Bizottság által a megkeresésre adott válaszban foglalt adat, illetve a jogkérdésben kifejtett álláspont a perben bizonyítékként használható fel.

(6) A bíróság az ítéletét haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az 1/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából. Az igazságügyért felelős miniszter az ítéletet tájékoztatásul megküldi a Gazdasági Versenyhivatalnak.

### XVII. Fejezet — A Gazdasági Versenyhivatal eljárása a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során

91/I. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal látja el feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

- a) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet, valamint

- b) a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében.

(2) A kölcsönös jogsegély során a Gazdasági Versenyhivatal a – 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított – 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések felsorolását.

91/J. § A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

91/K. § (1) Ha a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján a Gazdasági Versenyhivatalt információ beszerzése iránt keresik meg, e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett információk átadásáról szóló végzésével zárul.

(2) Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a panasz, bejelentés alapján a vizsgálat elrendelését mellőzheti, illetve a versenyfelügyeleti eljárást végzéssel megszüntetheti.

(3) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve a feltételek nem teljesülése esetén a 8. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés megtételére a vizsgáló jogosult.

92. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, ha a vállalkozásnak a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértő magatartása a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

(9) E § alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

95. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2)

(2)

- a) 30. § (2) bekezdését és 79. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően létrehozott összefonódások esetében,

- b) 78/A. §-át és 78/B. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően előterjesztett kérelmek esetében,

(4) E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2011. évi CXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

95/B. § (1) E törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Ket-módtv.) 19. §-ával megállapított, az igazgatási szolgáltatási díjra és eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy külön jogorvoslatnak van helye az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt az eljárást megszüntető végzés, illetve – a végrehajtásra halasztó hatállyal – az eljárás során felmerült költséget megállapító végzés ellen.

(3) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított eljárási rendelkezéseit – a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – az e rendelkezések hatálybalépését követően indult vagy megismételt versenyfelügyeleti eljárásban, bejelentéssel vagy panasszal kapcsolatos eljárásban, illetve ágazati vizsgálatban kell alkalmazni; e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 78/A–79. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően előterjesztett bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 29. §-át, 29/A. §-át és 78. § (1) bekezdés c) pontját az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött összefonódások esetében kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított, a korlátozottan megismerhető adatok kezelésére, az iratokba való betekintésre és a döntés nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy az üzleti titokra hivatkozással az iratokba való betekintés korlátozása iránti kérelem alapján az e rendelkezések hatálybalépésekor már jogerős döntésben elrendelt korlátozás alá eső adatok tekintetében az 55/B. § (2) bekezdése szerinti döntésnek nincs helye, az e rendelkezések hatálybalépésekor még el nem bírált iratbetekintés korlátozása iránti kérelmekben üzleti titokként vagy magántitokként megjelölt adatokat az 55/A. § (2) bekezdése szerint megjelöltnek kell tekinteni.

(6) A Módtv. 105–107. §-ának hatálybalépését megelőzően a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény

- a) 12. §-ában vagy 13. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértő magatartás, valamint az e rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönző magatartási kódex miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el a III. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartásokkal szembeni eljárásra vonatkozó rendelkezések szerint;

- b) 13. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértő magatartás, valamint az e rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönző magatartási kódex miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik a II. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartásokkal szembeni eljárásra vonatkozó rendelkezések szerint.

(7) E törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény 36. §-ával megállapított 95/A. § (2) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra tovább kell alkalmazni.

98. § (1) A 6/A. §, a 8. §, a 10. §, a 10/A. § (1) bekezdése, a 10/B. §, a 10/C. §, a 64/B. § (2) bekezdése, a 72/A. § (1) bekezdés a) pontja, a 76. § (1) bekezdés i) pontja, a 86. § (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. § (13) bekezdése, valamint a 88/A. § (2) bekezdése a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

- a) 1. § (2) bekezdése, 33. § (1) bekezdése, 36. § (1) bekezdés e) pontja, 91/A. § (1) bekezdése, 91/B–91/D. §-a, 91/E. § (1)–(4) bekezdése és 91/F–91/H. §-a a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletnek,

- b) 36. § (1) bekezdés e) pontja, 91/A. § (2) bekezdése, 91/E. § (4a)–(11) bekezdése és 91/G. § (1) bekezdése a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletnek,

- c) XVII. Fejezete – a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában – a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, továbbá

- d) 91/I. § (2) bekezdése – a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában – a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozatnak és az azt módosító, 2008. március 17-i 2008/282/EK bizottsági határozatnak a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.