1996. évi LVII. törvény — mi változott? 2010. április 1.
A 2010. január 1. és 2010. április 1. között hatályba lépett módosítások. 28 sor került be, 2 sor került ki.
⋯ 428 változatlan sor ⋯
(3) A felvilágosítás adására kötelezett üzleti titok [4. § (3) bekezdés a) pont] védelmére tekintettel kérheti az üzleti titkot képező információk nyilvánosságra hozatalának mellőzését. A kérelemről való a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kötelezheti a kérelmezőt – a 43/C. § (3) bekezdésében megjelölt szervezetek kivételével – olyan iratváltozat készítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
43/E. § (1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal – ésszerű időn belül – jelentést készít. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a jelentés állami és szolgálati titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot és üzleti titkot nem tartalmazó változatát nyilvánosságra hozhatja.
43/E. § (1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal – ésszerű időn belül – jelentést készít. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a jelentés minősített adatot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot és üzleti titkot nem tartalmazó változatát nyilvánosságra hozhatja.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a jelentés nyilvánosságra hozatalát megelőzően biztosítja, hogy az érintettek a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek, illetve e célból meghallgatást is tarthat. A jelentés üzleti titkot nem tartalmazó változatát az érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az írásbeli észrevételezésre, illetve a meghallgatásra való felkészülésre legalább harminc nap álljon rendelkezésükre. A Gazdasági Versenyhivatal az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót, illetve az érintett piaci szereplőknek a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumokat – ha kérik – a jelentéssel egyidejűleg és azonos helyen hozza nyilvánosságra.
⋯ 394 változatlan sor ⋯
(2) Az eljáró versenytanács a tárgyaláson (illetve tárgyaláson kívül) a 72. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben az eljárást végzéssel megszüntetheti.
(3) A versenytanács tárgyalása nyilvános. Az eljáró versenytanács indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, hitelintézettől beszerzett adat (banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok), illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitok, fizetési titok vagy pénztártitok megőrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel feltétlenül szükséges.
(3) A versenytanács tárgyalása nyilvános. Az eljáró versenytanács indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az minősített adat, üzleti titok vagy a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, hitelintézettől beszerzett adat (banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok), illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitok, fizetési titok vagy pénztártitok megőrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel feltétlenül szükséges.
### Kötelezettségvállalás
⋯ 107 változatlan sor ⋯
79. § A bírság összege a 24. § szerinti engedély iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása esetén legfeljebb napi kettőszázezer forint.
79/A. § (1) Díjra jogosult az a természetes személy, aki nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékot szolgáltatott a Gazdasági Versenyhivatal részére a 11. §-ba vagy az EK-Szerződés 81. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodással vagy összehangolt magatartással elkövetett jogsértés megállapításához, amely közvetlenül vagy közvetve vételi vagy eladási árak rögzítésére, a piac felosztására – beleértve a versenytárgyalási összejátszást is –, vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányult.
(2) Nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősül az olyan információ is, amely alapján a bíróság olyan, a 65/A. § szerinti vizsgálati cselekményt engedélyez, melynek során a Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti bizonyíték birtokába jut. A szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha olyan más bizonyítékkal helyettesíthető, amelyhez utóbb jutott a Gazdasági Versenyhivatal.
(3) Az e §-ban meghatározott díj összege az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb ötvenmillió forint. Több, különböző természetes személy által szolgáltatott nélkülözhetetlennek minősülő bizonyíték után külön-külön jár a díj. Egy természetes személy csak egyszeri díjra jogosult.
(4) Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a törvényes képviselője, amelynek nevében a 78/A. § szerinti, bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet nyújtottak be.
(5) Nem jár díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után. Ha a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás a díj kifizetése előtt megindul, a díj kifizetését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. Ha a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének jogerős megállapítására a díj kifizetése után kerül sor, a jutalmat vissza kell fizetni a Gazdasági Versenyhivatal számára.
(6) A díj több személy részére való kifizetésének nincs helye, ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az érintett bizonyítékok egy forrásból származnak, és megosztásukra csak a díj többszörözése érdekében került sor. Ilyen esetben egyszeri jutalmat kell a jogosultak között egyenlő arányban felosztani.
(7) Nem követelhető a díj visszafizetése arra tekintettel, hogy a bíróság a kiszabott bírságot csökkentette vagy hatályon kívül helyezte, vagy úgy változtatta meg az eljáró versenytanács határozatát, melynek következtében a szolgáltatott bizonyíték nélkülözhetetlensége megszűnik, kivéve mindegyik esetben, ha a határozat megváltoztatására az informátor által szolgáltatott bizonyítéknak a szolgáltató magatartására visszavezethető jogellenességére tekintettel került sor.
79/B. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles biztosítani azt, hogy azok a személyek, akik feltételezésük szerint a 79/A. § (1) bekezdése alá eső irattal rendelkeznek, személyazonosságuk feltárása nélkül tudakozódhassanak az irat feltehető minősítéséről. A tudakozódó személyt figyelmeztetni kell arra, hogy a vele közölt előzetes minősítés nem köti a Gazdasági Versenyhivatalt, továbbá tájékoztatni kell a díjra vonatkozó szabályokról.
(2) A feltehetően a 79/A. § (1) bekezdésében említett iratot szolgáltató személyt tájékoztatni kell a 79/A. § szerinti díjazás szabályairól. Az iratot szolgáltató személy díjigényét legkésőbb a tájékoztatástól számított öt napon belül köteles közölni a Gazdasági Versenyhivatallal. A díjat igénylőt figyelmeztetni kell arra, hogy a törvény tanúként való meghallgatását is lehetővé teszi, illetve arra, hogy kérelmezheti személyazonosító adatainak zárt kezelését. E kérelem teljesítése nem tagadható meg, de a kérelmezőt figyelmeztetni kell arra, hogy személyazonosító adatainak zárt kezelése kihatással lehet a szolgáltatott irat bizonyító erejére.
(3) Ha a vizsgáló, vagy az eljáró versenytanács álláspontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott irat alkalmatlan a 79/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértés bizonyítására, erről meghallgatás keretében tájékoztatja az iratot szolgáltató személyt, illetve kérelmére az irat visszautasításáról külön végzést hoz. A meghallgatás jegyzőkönyve, illetve a külön végzés nem betekinthető iratnak minősül.
(4) A díj kifizetéséről az eljáró versenytanács a (2) bekezdés szerinti igényt előterjesztő személyek vonatkozásában külön végzést hoz, legkésőbb az eljárást befejező határozatának meghozatalát követő harminc napon belül. A végzés ellen az érintett személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet.
(5) A díj a (4) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül esedékes. A kifizetésről a Gazdasági Versenyhivatal bírságbevételi számlája terhére kell intézkedni.
(6) Ha a jutalmat vissza kell fizetni, ennek az eljáró versenytanács e tárgyban, legkésőbb a visszafizetést megalapozó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül hozott külön végzése alapján van helye. A végzés ellen az érintett személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet. A visszafizetendő díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
### A döntés nyilvánosságra hozatala
80. § Az eljáró versenytanács határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. Ennek nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell. Ha a vizsgálatot elrendelő végzést nyilvánosságra hozták, az eljárást befejező döntést is nyilvánosságra kell hozni.
⋯ 253 változatlan sor ⋯