1996. évi LV. törvény — mi változott? 2025. december 24.

(3) A IV/A. Fejezetben meghatározott eset kivételével a nem vadászterületen elejtett, befogott vagy elhullott vad – ideértve annak trófeáját is –, valamint a hullatott agancs, annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni.

(3) Társult vadászati jog esetén – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog hasznosításával kapcsolatos, 12. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatokat az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szerv – a miniszterrel, valamint védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – teszi meg. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv e jog gyakorlását az állami tulajdonban levő termőföld, illetve erdő esetében az állami vagyon kezelőjére átruházhatja.

(2) A vadászati jog haszonbérlet útján való hasznosítása esetén egy adott vadászterületre vonatkozóan érvényesen kizárólag egy haszonbérleti szerződés köthető. E rendelkezést vadaskert alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén is alkalmazni kell.

- a) vadaspark esetében a szerződés megszűnésekor a ténylegesen fennmaradó vadállomány, de legfeljebb a létesítési engedélyben meghatározott maximálisan fenntartható létszámú és ivararányú vadállomány ellenértékét, továbbá

- b) vadaskert esetében a szerződés megszűnésekor a ténylegesen fennmaradó vadállomány, de legfeljebb a vadászati hatóság által a vadaskert vadeltartó képessége alapján a 27/C. § (10) bekezdése szerint megállapított maximálisan fenntartható létszámú és ivararányú vadállomány ellenértékét.

(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában a vadállomány ellenértéke alatt az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt vadgazdálkodási értéknek a vadállomány egyedeire vonatkozó összértékét kell érteni.

(4) A zárttéri vadtartó létesítmény jogutódja a zárttéri vadtartást akkor folytathatja, ha az engedélyes megszűnését követő harminc napon belül a vadászati hatósághoz intézett egyoldalú jognyilatkozatával kijelenti ezen szándékát és a létesítési engedélyben rögzített valamennyi feltételt elfogadja.

(5) A vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítmény létesítési engedélyét visszavonja, ha

- a) azt az engedélyes kérelmezi,

- b) a jogi személy engedélyes jogutód nélkül megszűnik, vagy jogutóddal szűnik meg, de jogutódja a létesítési engedélyben foglalt tevékenység folytatásáról a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozatot – a jogi személy megszűnésétől számított harminc napon belül – nem teszi meg,

- c) az engedélyes a vadászati hatóság figyelmeztetését követően sem teljesíti az e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben vagy a létesítési engedélyben előírt feltételeket, vagy

- d) az engedélyessel szemben a vadászati hatóság 3 éven belül véglegesen 3 alkalommal szab ki bírságot a zárttéri vadtartás szabályainak megsértése miatt.

(6) Az (5) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben a vadászati hatóság az engedélyest a cselekmény súlyosságára figyelemmel a tevékenység végzésétől is eltilthatja legfeljebb 3 vadászati évre.

(7) A zárttéri vadtartó létesítményben lévő vadállomány felszámolását követően a vadászati hatóság dönt a zárttéri vadtartó létesítmény megszüntetéséről. Ha az engedélyes a vadállomány felszámolási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, a vadászati hatóság a felszámolási kötelezettség elmulasztását végzésben állapítja meg, amelyet a vadászati jog új jogosultja részére is kézbesíteni kell.

(8) A zárttéri vadtartó létesítményben lévő vadállomány felszámolására nyitva álló határidő elteltével az engedélyes vadászati és vadgazdálkodási jogosultsága megszűnik. Ha az engedélyes a vadállomány felszámolási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, a vadállományt a zárttéri vadtartó létesítménnyel érintett vadászterület vadászati jogának új jogosultja az engedélyes költségére felszámolja. A felszámolással összefüggő minden költség a felszámolásra kötelezett engedélyest terheli.

(9) A (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, ha az engedélyes a zárttéri vadtartó létesítményben lévő vadállomány felszámolására előírt határidőben a vadállomány felszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a vadállomány értékével való elszámolás körében az engedélyes a vadászterület vadászati jogának új jogosultjával szemben legfeljebb a 16. § (3) bekezdése szerinti ellenérték tíz százalékára jogosult.

(10) Amennyiben a zárttéri vadtartó létesítmény vadállományát a (8) bekezdésben foglaltak szerint az új vadászatra jogosult számolja fel, az új jogosult a zárttéri vadtartó létesítmény megszüntetéséről szóló hatósági döntés meghozatalát megelőzően is jogosult a zárttéri vadtartó létesítményben vadászati és vadgazdálkodási tevékenység folytatására. A vadállomány ilyen módon történő felszámolása nem minősül a 44. § (1) bekezdése szerinti üzemtervtől eltérő vagy üzemterven kívüli vadgazdálkodási tevékenységnek.

(11) A 27/C. § (6) és (7) bekezdésének alkalmazása nem mentesíti az engedélyest vagy a vadtartót a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatti felelősségre vonás alól.

(12) Vadászterületen lévő zárttéri vadtartó létesítmény megszűnése esetén a vadászati hatóság határidő megjelölésével kötelezi az engedélyest a kerítés felszámolására. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a vadászati hatóság intézkedik a kerítés felszámolása iránt.

(13) Az (1)–(12) bekezdés rendelkezéseit az egyes zárttéri vadtartó létesítmények tekintetében a 27/C–27/G. §-ban szereplő eltérésekkel kell alkalmazni.

(16) Ha az engedélyes a vadállomány felszámolási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, nincs helye a (13) bekezdésben foglalt kényszerhasznosításnak. A vadállomány felszámolására a 27/B. § (8)–(10) bekezdésében foglaltak az irányadók.

- b) az engedélyessel szemben a vadászati hatóság 3 éven belül véglegesen 3 alkalommal szab ki bírságot a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatt,

- 11. elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszköz használata éjszakai vadászat során;

(3) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a vadászati hatóság engedélyével – az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz éjszakai vadászat során is használható.

(5) Az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz nappali vadászat esetében kizárólag egyéni vadászat során használható.

(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról

- a) az érintett tájegységi fővadász és

- b) a területi vadgazdálkodási tanács

véleményének kikérését követően, szükség esetén a vadgazdálkodási terv megfelelő módosításával – a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak, valamint a vad környezetére gyakorolt hatásának figyelembevételével – a tárgyév április hónapjának tizedik napjáig dönt.

(3a) A hivatásos vadász szolgálati feladatainak ellátása – a szolgálati vadászlőfegyver használatán túl – vadászati célból bejegyzett vadászlőfegyvere használatával is megvalósulhat.

(2b) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha az elhullott nagyvad vagy annak hasznosítható része a fellelés helyéről elszállításra kerül.

(4)

- 3. egyéni vadászat esetében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy, társas vadászat esetében a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vadászként való részvétele vadászaton;

- 7. a .45-ösnél (11,4 mm) kisebb öbnagyságú elöltöltő fegyver használata nagyvadfajok vadászata során;

### IV/A. Fejezet — KÁRT OKOZÓ VAGY KOCKÁZATOT JELENTŐ VAD ELTÁVOLÍTÁSA

74/C. § (1) A köz- és állategészségügyi, illetve közbiztonsági okból, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében a 8. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti valamely területen kárt okozó vagy kockázatot jelentő vadászható állatfajok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kárt okozó vad) ezen területen történő befogása és szükség szerinti elejtése az érintett település polgármesterének feladata. A kárt okozó vad elejtéséhez az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság előzetes tájékoztatása szükséges.

(2) A kárt okozó vad elejtése esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell

- a) az elejtést végző és a résztvevő személy természetes személyazonosító adatait, a fegyvertartási engedély adatait, vadászjegyszámát,

- b) az elejtés tervezett helyét és időszakát,

- c) a biztonsági intézkedéseket, valamint

- d) a lakosság tájékoztatásának módját.

(3) A település polgármestere az (1) bekezdés szerinti tevékenység megkezdését megelőzően tájékoztatja a területileg illetékes vadászatra jogosultat és a vadászati hatóságot.

(4) A kárt okozó vad eltávolítása során az e törvénynek kizárólag a vadászati tevékenység folytatásához való jogosultság tekintetében előírt személyi feltételekre, valamint a tiltott vadászati eszközökre és módszerekre kell figyelemmel lenni, az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

(5) Az elejtést végző személynek legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel kell rendelkeznie.

(6) A kárt okozó vad elejtése – golyós vadászlőfegyver esetén – csak a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz használatával végezhető, az elejtéshez továbbá az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszköz is használható.

(7) A kárt okozó vad elejtése esetén lövést leadni csak akkor szabad, ha a lövés mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

74/D. § (1) A kárt okozó vad elejtése esetén a vadat meg kell semmisíteni.

(2) A kárt okozó vad befogását követő, vadászterületre történő kihelyezéshez a kihelyezés helye szerinti vadászatra jogosult előzetes hozzájárulása és a vadászati hatóság engedélye szükséges.

(3) A település polgármesteri hivatalának az elejtésről és a befogásról nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza

- a) a 74/C. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat,

- b) az elejtés, befogás helyét és idejét,

- c) az elejtett, befogott vad faját és a vadféleséget, valamint

- d) befogás esetén a befogott vad vadászterületre történő kihelyezése esetén a kihelyezés helyét és idejét.

(4) A település polgármestere minden év január 31. napjáig az előző naptári évben végrehajtott elejtésekről és befogásokról a (3) bekezdésben foglalt adattartalommal jelentést tesz a vadászati hatóságnak.

(2) Feladatai ellátásához

- a) a miniszter által vezetett minisztérium vadászati hatósági, illetve vadászati igazgatási feladatkört ellátó személyei részére egyenruhát,

- b) a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, valamint szolgálati vadász- és maroklőfegyvert

kell biztosítani.

94. § (1) A tájegységi fővadász részére feladatai ellátásához a vadászati hagyományoknak megfelelő egyenruhát kell biztosítani.

(2) Ha a 86. § (2) bekezdés a) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján egyenruha viselésére jogosult kormányzati szolgálati jogviszonya

- a) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)

- aa) 89. § (3) bekezdés a), e) vagy g) pontja alapján szűnik meg,

- ab) 104. § (1) bekezdés a), c–e), g)–i), k) vagy m) pontja alapján szűnik meg, vagy

- ac) 105. § (1) bekezdés a) pontja, 107. § (1) bekezdés a)–c), e) pontja, 107. § (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján kerül megszüntetésre,

az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül térítésmentesen a jogosult,

- b) a Kit. 104. § (1) bekezdés b) pontja alapján szűnik meg, az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül térítésmentesen az örökös

tulajdonába kerül.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az egyenruha viselésére jogosult, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottakra is.

c) rendeletben szabályozza1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat,2.a vadgazdálkodási üzemtervre és az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, a vadgazdálkodási üzemtervtől és az éves vadgazdálkodási tervtől való eltérésre vonatkozó különös rendelkezéseket, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait, 3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját,4. a vadjelölési szabályokat,5.a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére, valamint a vadászati hatóság ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladataira vonatkozó követelményeket, a vadászati napló és teríték-nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, továbbá az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használatának bejelentésére és működésére vonatkozó követelményeket, 6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, valamint érvénytelenítésére vonatkozó szabályokat,7. a vadászkutya használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait,8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait,9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga tartalmát és szabályait, továbbá a vizsgaszabályzatot és a vadászvizsga főkönyv vezetésének szabályait,10. az egyes vadfajok vadászatának formáját,11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait,12. a trófeabírálat szabályait,13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait,14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat,15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat,16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait,17. a vadászterületek nyilvántartásának szabályait,18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait,19. a bérvadászat szabályait,20. a zárttéri vadtartó létesítmény létesítésére, fenntartására, működésére, üzemeltetésére, haszonbérbe és alhaszonbérbe adására, felszámolására, a vadállománnyal és a vadászati létesítményekkel való elszámolás szabályaira vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét, 21. a hatósági vadászat szabályait,22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait,23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait,24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének, nyilvántartásának és kötelező felszerelésének szabályait,25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat,26. a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat,27. az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöknek a vadállomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi célból történő használatának lehetséges eseteit és az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait, 28. a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályait,29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját,30. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét,31. a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat,32. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást,33. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket,34. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,35. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit,36. a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat.

119. § Az 58/A. és 58/B. §-ban foglalt rendelkezéseket első alkalommal a 2026. március 1-jén kezdődő vadászati év tekintetében kell alkalmazni.