1996. évi LV. törvény — mi változott? 2024. május 17.

A 2024. január 1. és 2024. május 17. között hatályba lépett módosítások. 190 sor került be, 47 sor került ki.

← Előző módosítás (2024. január 1.)Következő módosítás (2025. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 59 változatlan sor ⋯

6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.

(2) A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati joggal rendelkező közösséget (a továbbiakban: tulajdonosi közösség) alkotnak. A tulajdonosi közösséget, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjét a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak esetén a nyilvántartásból törli.

(2) A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati joggal rendelkező közösséget (a továbbiakban: tulajdonosi közösség) alkotnak. A tulajdonosi közösséget, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjét a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, illetve az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak esetén a nyilvántartásból törli.

(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.

⋯ 42 változatlan sor ⋯

(3) A nem vadászterületen elejtett, befogott vagy elhullott vad – ideértve annak trófeáját is –, valamint a hullatott agancs, annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni.

(4) A vadaskertben, a vadasparkban, a vadfarmon és az apróvadtartó telepen (a továbbiakban együtt: zárttéri vadtartó létesítmény) jogszerűen tartott vad – a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában – a zárttéri vadtartó létesítmény üzemeltetőjének tulajdonában van.

(4) A vadasparkban, a vadfarmon és az apróvadtartó telepen jogszerűen tartott vad – a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában – a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep üzemeltetőjének tulajdonában van.

(4a) A vadaskertben jogszerűen tartott vad – a haszonbérleti vagy az alhaszonbérleti szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a vadaskert vadászatra jogosultjának tulajdonában van.

(4b) A (4)–(4a) bekezdés alkalmazásában nem minősül jogszerűen tartott vadnak:

- a) a vadaskert, a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep (a továbbiakban együtt: zárttéri vadtartó létesítmény) létesítési engedélyében vagy a vadászati hatóság 27/C. § (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében meghatározott vadfajoktól eltérő fajú vad, vagy a vadállománynak a maximálisan fenntartható vadlétszámot meghaladó, vagy a vadfajonként meghatározott ivararánytól eltérően tartott, az adott ivar szerinti maximális létszámot meghaladó része,

- b) a vadászati hatóságnak a 27/C. § (10) bekezdése szerinti eljárása során hozott döntése alapján a vadállománynak a vadaskert vadeltartó képességét meghaladóan tartott része,

- c) a vadászati hatóságnak a zárttéri vadtartó létesítmény engedélyének visszavonására irányuló döntése alapján a vadállománynak a zárttéri vadtartó létesítmény vadeltartó képességét meghaladóan tartott része.

(4c) A (4b) bekezdés szerint jogszerűtlenül tartott vad az állam tulajdonában van. A jogszerűtlenül tartott vad tekintetében a vad tulajdonjogára alapított igényt a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep üzemeltetője, valamint a vadaskert vadászatra jogosultja nem érvényesíthet.

(5) A gímszarvas, a dámszarvas, szikaszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének minősül az első halálos lövés leadása.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett vad elejtésének minősül a vad helybenmaradását eredményező lövés leadása, illetve ragadozó madárral vagy vadászkutyával történő elfogása.

⋯ 28 változatlan sor ⋯

(3) Az ajánlás az érintett vadászterület, valamint az érintett vadászterület tájegységéhez tartozó szomszédos, lejáró üzemtervű vadászterületek térképi megjelenítését, azonosításra alkalmas adatait tartalmazza.

(4) A vadászati hatóság az ajánlást az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján legalább harminc napra közzéteszi. A vadászati hatóság kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a közhírré tételt, amelyet az önkormányzat tájékoztató jelleggel legalább harminc napra közhírré tesz. Az ajánlást érintő vita esetén a vadászati hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzétett dokumentum az irányadó.

(4) A vadászati hatóság az ajánlást az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján legalább 30 napra közzéteszi. A vadászati hatóság kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a közhírré tételt, amelyet az önkormányzat tájékoztató jelleggel legalább 30 napra közhírré tesz. Az ajánlást érintő vita esetén a vadászati hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzétett dokumentum az irányadó.

(5) Az ajánlással érintett vadászterület földtulajdonosa az ajánlásra

⋯ 46 változatlan sor ⋯

(6) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség által megválasztott képviselő (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek való megfelelését a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétel során megvizsgálja.

(7) Nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy, aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget, amellyel a tulajdonosi közösség a vadászterület vadászati jogára haszonbérleti szerződést köt.

(7) Nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy, aki vezető tisztségviselő annál a vadászatra jogosultnál, amellyel a tulajdonosi közösség a vadászterület vadászati jogára haszonbérleti szerződést köt.

(8) A képviselői megbízatás megszűnik

⋯ 46 változatlan sor ⋯

15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a) Tilos a vadászati jog alhaszonbérletbe adása. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.

(1a) Tilos a vadászati jog alhaszonbérletbe adása. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat és a bérvadászat. Nem minősül a vadászati jog tiltott alhaszonbérletbe adásának a vadászterület részét képező vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés.

(2)

(3) A haszonbérlő a haszonbérleti díj 90%-ának megfelelő előleget köteles fizetni a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-ig. A képviselő a fizetés elmaradásáról a vadászati év kezdetét megelőző év december 31-ig köteles értesíteni a vadászati hatóságot, amely – ha a haszonbérleti díj előleg megfizetése, vagy a haszonbérleti szerződés érvényessége tárgyában peres vagy nemperes eljárás nincs a felek között – felszólítja a vadászatra jogosultat a haszonbérleti díj előleg megfizetésére. Ha a haszonbérlő a haszonbérleti díj előleget a vadászati év kezdetét megelőző február hónap utolsó napjáig a hatóság felszólítása ellenére sem fizeti meg, a vadászati hatóság a haszonbérlőt a vadászatra jogosultak nyilvántartásából törli. A haszonbérlő a haszonbérleti díjat a vadászati évet követő április hónap utolsó napjáig fizeti meg.

(4) A vadaskert vadászati joga a vadászterület vadászatra jogosult általi haszonbérbeadása vagy alhaszonbérbeadása útján hasznosítható. A vadaskert vadászatra jogosultjának a haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő minősül. Vadaskert esetén a haszonbérlőre és a haszonbérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alhaszonbérlőre és az alhaszonbérleti szerződésre is megfelelően alkalmazni kell.

(4a) Ahol e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott rendelet vadászatra jogosultat említ, ott vadaskert esetén a vadászatra jogosult alatt a haszonbérlőt vagy az alhaszonbérlőt kell érteni. Vadaskert vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adása esetén az e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a vadászatra jogosultat illető jogok a vadaskert haszonbérlőjét vagy alhaszonbérlőjét illetik, és őt terhelik a vadászatra jogosultat terhelő kötelezettségek is.

16. § (1) A vadászati jog haszonbérlője lehet:

- a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);

- b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

- c) a természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv, a mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény, a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át, vagy a vadászterületből legalább 300 hektárt mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő tevékenység céljából használja.

(2) Egy haszonbérlő – az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével – legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

(1a) Vadaskert vadászati jogának haszonbérlője vagy alhaszonbérlője lehet:

(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az új vadászatra jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben teszi közzé.

- a) a vadásztársaság;

- b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

- c) a természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv;

- d) a mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény;

- e) Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat.

(4)

(2) Az (1) bekezdés szerinti haszonbérlő – az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével – legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

(3) A vadászati jog haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az új vadászatra jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő vagy alhaszonbérlő által létesített, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét, és

- a) vadaspark esetében legfeljebb a létesítési engedélyben meghatározott maximálisan fenntartható létszámú és ivararányú vadállomány ellenértékét, továbbá

- b) vadaskert esetében legfeljebb a szerződés megszűnésekor a vadászati hatóság által a vadaskert vadeltartó képessége alapján a 27/C. § (10) bekezdése szerint megállapított maximálisan fenntartható létszámú és ivararányú vadállomány ellenértékét.

(4) Nem alkalmazható a haszonbérleti vagy az alhaszonbérleti szerződés olyan rendelkezése, amely az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt megtérítési kötelezettséget meghaladó mértékű megtérítést ír elő bármelyik szerződő fél számára.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban levő, vadászterületnek minősülő ingatlan vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor is.

17. § (1) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- d)

- e) a haszonbérleti díj mértékét.

(1a) A vadaskert haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés az (1) bekezdésen túl tartalmazza a haszonbérlő vagy alhaszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti vagy alhaszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a létesítési engedélyben, vagy a vadászati hatóság 27/C. § (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében rögzített létszámnak és ivararánynak megfelelő szinten tartja.

(1b) A vadaskert haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés kötelező mellékletét képezi a vadaskert létesítési engedélye.

(2) A haszonbérleti díj mértékét különösen az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A vad elől jogszerűen, tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterület vonatkozásában haszonbérleti díj nem jár.

(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó, a vadászati hatóság által jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv időtartamára, legfeljebb azonban 2037. február 28-ig lehet megkötni.

(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő

- a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;

- b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.

- a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint – a 15. § (3) bekezdésében foglalt haszonbérleti díj kivételével – az e törvényben meghatározott kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetve erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti,

- b) a vadászati jogot – a vadaskert vadászati jogának kivételével – alhaszonbérletbe adja, vagy

- c) a vadászterület részét képező vadaskert alhaszonbérbe adása esetén a vadaskert vadászati jogát az alhaszonbérlő további alhaszonbérletbe adja.

(5)

(5) Nem mondható fel a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogának alhaszonbérletbe adása esetén.

(6) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a haszonbérlő jogutódja a harminc napos határidőn belül igényét nem kívánja érvényesíteni, vagy ha a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges törvényi feltételekkel nem rendelkezik, akkor a haszonbérleti szerződés e határidő lejártát követő napon megszűnik.

(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a haszonbérleti szerződés a felek közös megegyezésével, a felek valamelyikének felmondásával vagy a haszonbérlő vadászatra jogosultnak a nyilvántartásból való törlése miatt megszűnik, a tulajdonosi közösség képviselője a megszűnés időpontját követő hatvan napon belüli időpontra összehívja a tulajdonosi közösség gyűlését, amely dönt a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről és a haszonbérlő személyéről.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelői szerződés útján hasznosítja.

(7a) A vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés megszűnik, ha a vadaskert alhaszonbérlője az alhaszonbérleti szerződés időtartama alatt megszűnik, és a jogutódja a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel nem rendelkezik, vagy az alhaszonbérlő jogutód nélkül szűnik meg. Ez esetben a vadaskert vadászati jogának hasznosításával kapcsolatos feladatokat a vadgazdálkodási üzemtervi ciklus végéig a vadászterület haszonbérlője látja el. A haszonbérlő a vadaskert vadászati jogának hasznosítására legfeljebb a vadgazdálkodási üzemtervi ciklus végéig terjedő hatállyal jogosult ismételten alhaszonbérleti szerződést kötni.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelési szerződés útján hasznosítja.

(9) A vadászati hatóság a haszonbérleti szerződésben foglaltak teljesülését bármikor vizsgálhatja, de legalább a 45. § (2a) bekezdésben meghatározott időszakonként felülvizsgálja, és a 18. § (4) bekezdése esetében a vadászatra jogosultat a nyilvántartásból törli.

18. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított hatvan napon belül a haszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő vadászatra jogosultként történő nyilvántartásbavételi kérelmének is minősül.

18. § (1) A vadászati jog haszonbérletére és alhaszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított 60 napon belül a haszonbérlőnek vagy az alhaszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő vadászatra jogosultként történő nyilvántartásbavételi kérelmének is minősül.

(2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is.

(2) A vadászati jog haszonbérletére és alhaszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés módosításakor is.

⋯ 103 változatlan sor ⋯

[az a)–g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása].

(1a) A vadászati jog kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérletbe adása esetén azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények vagy mulasztások megvalósulása esetén a vadászati hatóság a vadaskert vadászatra jogosultjának költségére határozatában

- a) megállapítja a vadaskert vadgazdálkodási üzemtervét,

- b) megállapítja a vadaskert éves vadgazdálkodási tervét,

- c) hatósági vadászatot rendel el vagy

- d) a vadászatra jogosultat a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység végzésétől eltiltja.

(1b) Az (1a) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogát az üzemtervi ciklus végéig annak a vadászterületnek a vadászatra jogosultja gyakorolja, amelyen a vadaskert létesült. A vadászatra jogosult a vadaskert vadászati jogát az üzemtervi ciklus végéig terjedő hatállyal ismételten alhaszonbérletbe adhatja.

(2) Ha az (1) bekezdés a)–e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv hatályának megszűnését megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását.

(3) A vadászati jog (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérbe adása esetén:

⋯ 55 változatlan sor ⋯

(4) Ha a vadtartó a vadászati hatóság figyelmeztetését követően sem biztosítja a vadtartás jogszabályban vagy az engedélyező határozatban előírt feltételeit, a vadászati hatóság a vadtartót a tevékenységtől eltiltja, és a vadtartó költségére a zárttéren tartott vadállomány felszámolását rendeli el.

(5) A (4) bekezdés, a 27/C. § (7) bekezdés, valamint a 27/E. § (2) bekezdés alkalmazása nem mentesíti a vadtartót a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatti felelősségre vonás alól.

(5) A (4) bekezdés, a 27/C. § (6) és (7) bekezdés, valamint a 27/E. § (2) bekezdés alkalmazása nem mentesíti a vadtartót a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatti felelősségre vonás alól.

### Vadaskert

27/C. § (1) A vadaskert a vadászterületnek a vadászható nagyvadfajok vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére kerítéssel bekerített része. Vadaskertbe szabad vadászterületről, vagy zárttéri vadtartásból származó vad telepíthető, ha a telepítendő egyed küllemi megjelenése az adott vadfajra jellemző jegyeket hordozza. Nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság engedélyezi.

(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek – a vadaskert létesítését engedélyező határozatban szereplő nagyvadfajok esetén – a vadászati tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(1a) A vadászterület részét képező vadaskert alhaszonbérlet útján is hasznosítható. A vadaskert haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adása esetén – a 8. § (1) bekezdésében a vadászterület kiterjedésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a vadászterületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ahol e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott rendelet vadászterületet említ, ott vadászterület alatt a vadaskertet is érteni kell.

(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek – a vadaskert létesítését engedélyező határozatban szereplő nagyvadfajok esetén – a vadászati tilalmi időkre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(3) A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság határozatban engedélyezi. A vadászati hatóságnak az engedélyt a 27/D. § (2) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.

(4) A vadaskert létesítési engedélyének módosítását a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezi.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és ha a 27/D. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti feltételeknek a hatóság figyelmeztetésére a kötelezett a megadott határidőn belül nem tesz eleget, dönt az engedély visszavonásáról.

(5) A vadaskertben tartott nagyvadállomány túlszaporodása esetén a vadászati hatóság hivatalból állományszabályozó vadászatot rendel el. Az állományszabályozó vadászatot a vadászati hatóság az erdészeti vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére is elrendelheti. A nagyvadállomány túlszaporodásának minősül, ha a vadaskert létesítési engedélyében vagy a vadászati hatóság a (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében az egyes nagyvadfajok tekintetében meghatározott maximálisan fenntartható vadlétszámot vagy meghatározott ivararányt a tényleges állomány meghaladja. A vadászati hatóság az állományszabályozó vadászatot elrendelő határozatában határidőt tűz a vadászatra jogosult számára a létesítési engedélyben vagy a vadászati hatóság (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében meghatározott maximálisan fenntartható vadlétszám, vagy ivari létszám helyreállítására.

(6) A vadaskertben – a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában – vadászati tevékenységet a vadaskert üzemeltetője folytathat. Az üzemeltetéssel kapcsolatos szabályokat a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben határozza meg.

(6) Ha a vadászati hatóság az (5) bekezdés szerinti állományszabályozó vadászatot rendel el, és a vadászatra jogosult az állományszabályozó vadászatot elrendelő döntésben foglaltaknak az abban előírt határidőben nem tesz eleget, a vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt visszavonja.

(7) A vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt hivatalból is visszavonhatja. A hivatalból történő visszavonás során a 27/F. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha a vadászati hatóság a (9) bekezdés a) pontjában foglaltak ellenőrzése során a vadaskert létesítésére kiadott engedély betartásával összefüggésben jogsértést észlel, a vadaskert vadászatra jogosultját megfelelő határidő tűzése mellett kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a vadászatra jogosult a jogszerű állapot helyreállítását elrendelő döntésben foglaltaknak az abban előírt határidőben nem tesz eleget, a vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt visszavonja.

(8) Vadaskert üzemeltetési feladatainak ellátására – a haszonbérleti és alhaszonbérleti szerződésen kívül – önálló szerződés nem köthető.

(9) Vadaskertben a vadászati hatóság ellenőrzést folytat le

- a) a vadgazdálkodási, vadászati létesítmények, berendezések létesítése szakszerűségének vizsgálata céljából;

- b) az üzemtervi ciklus lejártát megelőzően a létesítési engedélyében foglalt feltételek fennállásának vizsgálata céljából;

- c) a vadaskerttel érintett vadászterület vadászatra jogosultjának vagy a vadaskerttel érintett földterület tulajdonosának vagy használójának kérelmére vadvédelmi vagy állat-egészségügyi vizsgálat céljából, a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében;

- d) legalább évente a vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási terv teljesítésének ellenőrzése céljából;

- e) a vadaskert létesítésére kiadott engedély visszavonásakor, és azt követően a vadaskert felszámolása során;

- f) jogszabályban meghatározott egyéb okból.

(10) A (9) bekezdés b) és d) pontja szerinti ellenőrzés eredményeképpen a vadászati hatóság a vadaskert létesítési engedélyében foglalt feltételeket felülvizsgálja és döntésében a vadaskert vadeltartó képességére figyelemmel a vadfajonként maximálisan fenntartható vadlétszámot és ivararányt újból meghatározza.

(11) A (9) bekezdés e) pontja szerinti ellenőrzés alapján a vadaskert létesítési engedélyének visszavonásáról szóló döntésében a vadászati hatóság az ellenőrzéskori állapotnak megfelelően – faj és ivar szerinti megoszlásban – rögzíti a vadaskertben a becsült vadállományt.

(12) A (9) bekezdés b) és e) pontja szerinti ellenőrzés során a vadászati hatóság a felszámolási tervet szükség szerint felülvizsgálja és szükség esetén módosítja.

(13) Ha a vadászati hatóság a (9) bekezdés e) pontja szerinti ellenőrzés eredményeként – a (11) bekezdés szerint becsült vadállomány figyelembevételével – azt állapítja meg, hogy a vadaskert vadászatra jogosultja a zárttéri vadtartás jogszabályban előírt feltételeit, a felszámolási tervet, vagy a hatóság döntését nem tartotta be, a vadászati hatóság kényszerhasznosítást rendel el.

(14) Vadaskert felszámolása esetén a felszámolási terv végrehajtása a vadaskert vadászatra jogosultjának kötelessége.

(15) A vadaskert vadállományának felszámolását követően a vadászati hatóság dönt a vadaskert megszűnéséről.

### Vadaspark

27/D. § (1) A vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.

⋯ 48 változatlan sor ⋯

### Általános szabályok

28. § (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a vadászható és nem vadászható állatfajok, valamint az egyéb élő szervezetek fennmaradását.

28. § (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a vadászható és nem vadászható állatfajok, valamint az egyéb élő szervezetek fennmaradását. A vadászati jog hasznosítása nem járhat a természet károsításával, és nem eredményezheti a természetes környezet szükségtelen igénybevételét, így különösen nem vezethet az erdei életközösség életfeltételeinek romlásához, valamint a szakszerű erdőgazdálkodás akadályozásához.

(1a) A vadászható és nem vadászható állatfajok, valamint az egyéb élő szervezetek fennmaradásának veszélyeztetését jelenti, ha zárttéri vadtartó létesítményben a létesítési engedélyben meghatározott vadfajoktól eltérő fajú vad tartására kerül sor, vagy ha a vadállomány létszáma a maximálisan fenntartható vadlétszámot meghaladja, vagy ha a vadfajonként meghatározott ivararánytól a zárttéri vadtartó létesítményben tartott vad tényleges ivararánya eltér.

(2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.

(3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó, és táplálkozási-, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását is.

⋯ 32 változatlan sor ⋯

engedélyével létesíthető.

(4) Vadászterületen – a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve – a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászatra jogosult hozzájárulásával, és a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.

(5) A vadászterületen, a (4) bekezdés szerinti kerítés létesítésekor, figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti kerítés létesítését – figyelemmel a közlekedésbiztonsági szempontokra is – akkor engedélyezheti, ha

(6) A vadászterületen engedély nélkül létesített kerítés esetén a vadászterületen kerítés létesítését engedélyező hatóság határoz a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés fennmaradásáról vagy annak lebontásáról. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a kerítés létesítőjét az engedély nélküli kerítés létesítése miatti felelőssége alól.

- a) ahhoz a vadászatra jogosult hozzájárult,

- b) az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladja meg,

- c) a vad természetes életfeltételei, jellemző mozgásiránya biztosított,

- d) a kerítés műszaki jellemzői alapján alkalmas a vadkár elleni védekezésre,

- e) a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható.

(5a) A vad szabad mozgásának biztosítása érdekében a (4) bekezdés szerinti tartós telepítésű kerítések között legalább 10 méter távolságot kell hagyni.

(5b) Az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és a művelési ágnak megfelelően művelt terület esetében a vadászati hatóság – a gazdálkodási szempontokra és a föld használójának indokaira figyelemmel – az (5) bekezdés b) pontja és az (5a) bekezdés szerinti követelményektől eltérhet.

(5c) A vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt 5 évre adja meg, ami újabb 5 évre meghosszabbítható, ha az engedélyes az engedély lejártát megelőző 180 napon belül azt kérelmezi. Az új engedély akkor adható meg, ha a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota megfelelő és továbbra is alkalmas vadkár elleni védekezésre.

(5d) Ha a vadászati hatóság ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a (4) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező kerítés műszaki állapota nem megfelelő, és így nem alkalmas vadkár elleni védekezésre, akkor határidő megjelölésével figyelmezteti az engedélyest a kerítés megfelelő műszaki állapotának helyreállítására. A határidő eredménytelen elteltét követően a vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt hivatalból visszavonja és határidő megjelölésével kötelezi az engedélyest a kerítés felszámolására. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a vadászati hatóság intézkedik a kerítés felszámolása iránt az engedélyes költségére.

(5e) A vadászati hatóság az (5d) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha az engedélyes kérelmezte az (5c) bekezdésben foglalt engedély meghosszabbítását, azonban a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota nem megfelelő.

(6) A vadászterületen engedély nélkül létesített vagy fenntartott tartós telepítésű kerítés esetén a vadászati hatóság figyelmezteti a föld használóját vagy az engedélyest és határidő megjelölésével felszólítja a (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtására. Ha a tartós telepítésű kerítés megfelel az (5) és (5a) bekezdésben foglalt feltételeknek, a vadászati hatóság engedélyezi a tartós telepítésű kerítés fennmaradását. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a kerítés létesítőjét az engedély nélküli kerítés létesítése miatti felelőssége alól.

(7) Ha a föld használója vagy az engedélyes határidőben nem tesz eleget a (6) bekezdés szerinti felszólításnak, a vadászati hatóság a tartós telepítésű kerítés felszámolása tekintetében az (5d) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

#### 30. §

#### 31. §

⋯ 6 változatlan sor ⋯

34. § (1) A vadászatra jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.

(2) A vadászatra jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának megelőzése, mentése érdekében, vadaskertjében, vadasparkjában a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni.

(2) A vadászatra jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának megelőzése, mentése érdekében, valamint vadaskertjében, vadasparkjában a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni.

(2a) Zárttéri vadtartó létesítmény esetén úgy kell tekinteni, hogy a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról a vadászatra jogosult nem képes gondoskodni, ha a zárttéri vadtartó létesítményben a létesítési engedélyben meghatározott vadfajoktól eltérő fajú vad tartására kerül sor, vagy ha a vadállomány létszáma a maximálisan fenntartható vadlétszámot meghaladja, vagy ha a vadfajonként meghatározott ivararánytól a zárttéri vadtartó létesítményben tartott vad tényleges ivararánya eltér.

(3) A vadászatra jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel.

35. § (1) A vadászatra jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.

⋯ 70 változatlan sor ⋯

### Vadászati idény és vadászati tilalmi idő

38. § (1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

38. § (1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, amely kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(2) A vadászati idényen kívüli időszak (a továbbiakban: vadászati tilalmi idő) alatt – a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetek kivételével – a vadfajt kímélni kell. Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell.

⋯ 85 változatlan sor ⋯

### Vadgazdálkodási üzemterv

44. § (1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített, 2037. február 28. napjáig szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint kell gyakorolni vagy hasznosítani. A vadgazdálkodási üzemtervtől eltérően vagy üzemterven kívül vadgazdálkodási tevékenységet folytatni tilos.

(2) A tájegységi vadgazdálkodási terv hatálybalépésétől számított három hónapon belül a tájegységi fővadász elkészíti a vadászatra jogosult részére a vadgazdálkodási üzemtervre vonatkozó javaslatát. A vadászatra jogosult a tájegységi vadgazdálkodási terv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül jóváhagyásra benyújtja a vadászati hatóság részére a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemtervet.

⋯ 36 változatlan sor ⋯

47. § (1) A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján elkészíti a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét és azt legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászati hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtja.

(1a) Vadaskert haszonbérletbe vagy alhaszonbérletbe adása esetén a vadaskert vadászatra jogosultjának kell a vadaskert éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni.

(2) Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:

- a)

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról az érintett tájegységi fővadász és a területi vadgazdálkodási tanács véleményét kikérve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel, a tárgyév április hónapjának tizedik napjáig dönt.

(3a) A vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj – a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv adott vadfajra vonatkozó rendelkezésétől függetlenül vagy annak hiányában is – vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthető.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti esetben a 74/A. §-ban meghatározott szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(4) Az éves vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(5) A vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervben előírtak teljesüléséről vadgazdálkodási jelentést készít és azt a tárgyévet követő év március hónap huszadik napjáig a vadászati hatósághoz benyújtja.

(5a) A vadászati hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott fajok esetében az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak teljesüléséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt módon kötelező egyedi elektronikus adatszolgáltatást írhat elő.

(5b) A vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg.

(6) A vadászati hatóság a jóváhagyott éves vadgazdálkodási terveket és a beérkezett vadgazdálkodási jelentéseket a tárgyévet követő év április hónap tizenötödik napjáig az Országos Vadgazdálkodási Adattár részére elektronikusan megküldi.

### Országos Vadgazdálkodási Adattár

⋯ 107 változatlan sor ⋯

(4) Nem minősül a vad tartásának, illetve az (1) bekezdés szerinti elfogásának, ha a vadat megfogását követően közvetlenül jelölik, adatait rögzítik és szabadon bocsátják.

57. § (1) A vadászatra jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet, illetőleg foghat el. A vadászati hatóság a vadászatra jogosult által igényelt darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót (a továbbiakban: azonosítójel) bocsát a vadászatra jogosult részére.

(2) A vadász a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót, az őzet és a szikaszarvast – a vad elejtését követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdésekor – megjelölni. A vadászatra jogosult az azonosító jel felhelyezésével szerzi meg a vad feletti rendelkezési jogot.

⋯ 20 változatlan sor ⋯

(4) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság ellenőrzi.

(4a) A vadászati napló- és teríték-nyilvántartás a vadászati hatóság ellenőrzési feladatának ellátása érdekében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a vadász nevét, valamint a vadászjegy vagy vadászati engedély számát.

(5) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

### A vadász

⋯ 32 változatlan sor ⋯

(3) A vadászjegy kiállításakor, illetőleg érvényesítésekor a Vadászkamara által megállapított összegű díjat kell fizetni.

(4) A vadászjegy kiállításának részletes szabályait a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(4) A vadászjegy kiállításának részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

62. § (1) A vadászjegy kiadásának feltételeivel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:

⋯ 175 változatlan sor ⋯

(3) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el.

74. § (1) A vadászati hatóság annak a vadnak a trófeabírálatát folytatja le, amely egyedi azonosítójelének számát a róka, az aranysakál és a borz kivételével, a vadászatra jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.

74. § (1) A vadászati hatóság annak a vadnak a trófeabírálatát folytatja le, amely egyedi azonosító jelének számát a róka, az aranysakál és a borz kivételével, a vadászatra jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.

(2) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult részére – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a trófeabírálatról hatósági bizonyítványt állít ki, amely tartalmazza

⋯ 69 változatlan sor ⋯

okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.

(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra vagy a dámszarvasra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, és az adott vadfaj tárgyévet megelőző három vadászati évre számított átlagos terítékadata a tíz egyedet elérte, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

(4) Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló, a (2) bekezdés szerinti természetes önfenntartási érték.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(4) Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.

(5) Vadászható állat járművel történő ütközése esetén a vad elpusztításával okozott kár nem érvényesíthető, ha a kár bekövetkezése a jármű vezetőjének nem felróható magatartásán alapul.

(6) A vadászterület részét képező vadaskert esetén vélelmezni kell, hogy a vad nem a vadaskert területéről váltott ki.

### A vadászati kár

76. § A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, a gyep területen, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).

⋯ 17 változatlan sor ⋯

- i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;

- j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén – a fokozott vadkárveszélyre tekintettel – a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.

(2) A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében – vadveszély esetén – az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője – ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja – köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

(2)

79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;

- f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

- g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;

- h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

- h) vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.

(5) Ha a föld használója a 29/A. § (4) bekezdése szerinti tartós telepítésű kerítéssel védett földterületre a vadászatra jogosultnak vadkárelhárítás céljából nem biztosít bejutást, akkor vadkárigényt a vadászatra jogosulttal szemben nem érvényesíthet.

80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a vadászatra jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.

(3)

(3) A vadászati hatóság a földtulajdonos, a földhasználó, valamint a (2) bekezdés szerinti hatóságok és személyek kérelmére vagy hivatalból állományszabályozó vadászatot rendel el, ha az adott vadfaj a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos vadfajként van meghatározva.

(4) Ha a vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.

(4) Ha a vadászatra jogosult a (2) és (3) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.

### A kár megállapítása

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(3) A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.

(4) A kárigényt érvényesíteni a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban meghatározott eljárásrend szerint elvégzett kárfelmérési eljárást követően lehet. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdésben foglalt egyezség hiányában vadkár tekintetében a kárigényt érvényesíteni a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban meghatározott eljárásrend szerint elvégzett kárfelmérési eljárást követően lehet. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni.

(4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

⋯ 15 változatlan sor ⋯

### A vadkár pénzügyi fedezete

81/B. § (1) A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkár alap) hoz létre.

81/B. § (1) A vadászatra jogosult – a vadaskert vadászatra jogosultja kivételével – a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkár alap) hoz létre.

(2) A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő – az adott vadászati év október 31. napjáig vadkárért ténylegesen kifizetett összeggel csökkentett – összeget a vadkár alapban az adott vadászati év november 1. napjáig biztosítja.

(2) A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő – az adott vadászati év december 31. napjáig vadkárért ténylegesen kifizetett összeggel csökkentett – összeget a vadkár alapban az adott vadászati év január 31. napjáig biztosítja.

(3) A vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év november 15-ig megküldi.

(3) A vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év február 15. napjáig megküldi.

(4) A vadászatra jogosult a vadkár alap terhére teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet kifizetést.

⋯ 57 változatlan sor ⋯

(5)

(6) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki a zárttéri vadtartás szabályait megsérti vagy a vadászterületen vadászati hatósági engedély nélkül létesít a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítést.

(6) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki a zárttéri vadtartás szabályait megsérti vagy a vadászterületen vadászati hatósági engedély nélkül létesít vagy tart fenn a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítést.

(7) Az e § alapján alkalmazandó jogkövetkezményeket a vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés esetén az alhaszonbérlővel szemben kell alkalmazni.

### A vadvédelmi bírság

84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

⋯ 34 változatlan sor ⋯

(2) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó kormánytisztviselővel szemben, aki olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében jár el, amelynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a vadászatra jogosultnál, mint vadász érdekelt, vagy ha a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.

(3) A vadaskert hatósági ellenőrzése során – önálló vadászati jog esetén – a föld tulajdonosa, valamint – társult vadászati jog esetén – a vadaskerttel érintett föld tulajdonosa, földhasználója, valamint a vadászterület vadászatra jogosultja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint ügyfélnek minősül.

88. § A vadászati hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz.

89. § (1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, illetve a tájegységi fővadász feladatainak ellátása során jogosult:

⋯ 147 változatlan sor ⋯

100. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

- a) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza 1. a vadászható állatfajok körét, valamint a közösségi jelentőségű vadászható vadfajok körét, 2. a vadászati idényt, 3. a vízivad vadászata rendjének szabályait, az ólomsörét használatának tilalma alá eső vizes területeket, 4. a tájegységi vadgazdálkodási terv védett természeti területekre vonatkozó előírásait;

- b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;

- c) rendeletben szabályozza 1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat, 2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait, 3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját, 4. a vadjelölési szabályokat, 5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait, 6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, valamint érvénytelenítésére vonatkozó szabályokat, 7. a vadászkutya használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait, 8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait, 9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga tartalmát és szabályait, továbbá a vizsgaszabályzatot és a vadászvizsga főkönyv vezetésének szabályait, 10. az egyes vadfajok vadászatának formáját, 11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait, 12. a trófeabírálat szabályait, 13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait, 14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat, 15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, 16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait, 17. a vadászterületek nyilvántartásának szabályait, 18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait, 19. a bérvadászat szabályait, 20. a zárttéri vadtartás létesítésének szabályait, 21. a hatósági vadászat szabályait, 22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait, 23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait, 24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének, nyilvántartásának és kötelező felszerelésének szabályait, 25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat, 26. a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat, 27. az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöknek a vadállomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi célból történő használatának lehetséges eseteit és az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait, 28. a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályait, 29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját, 30. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét, 31. a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat, 32. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást, 33. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket, 34. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat, 35. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit, 36. a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat.

- 37. a vadászatra jogosult adatszolgáltatására vonatkozó részletes szabályokat,

- 38. a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz vadászat során történő használatának részletes szabályait.

a) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza1. a vadászható állatfajok körét, valamint a közösségi jelentőségű vadászható vadfajok körét,2. a vadászati idényt,3. a vízivad vadászata rendjének szabályait, az ólomsörét használatának tilalma alá eső vizes területeket,4. a tájegységi vadgazdálkodási terv védett természeti területekre vonatkozó előírásait;

b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;

c) rendeletben szabályozza1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat,2.a vadgazdálkodási üzemtervre és az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, a vadgazdálkodási üzemtervtől és az éves vadgazdálkodási tervtől való eltérésre vonatkozó különös rendelkezéseket, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait, 3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját,4. a vadjelölési szabályokat,5.a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint a vadászati napló és teríték-nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, 6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, valamint érvénytelenítésére vonatkozó szabályokat,7. a vadászkutya használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait,8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait,9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga tartalmát és szabályait, továbbá a vizsgaszabályzatot és a vadászvizsga főkönyv vezetésének szabályait,10. az egyes vadfajok vadászatának formáját,11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait,12. a trófeabírálat szabályait,13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait,14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat,15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat,16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait,17. a vadászterületek nyilvántartásának szabályait,18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait,19. a bérvadászat szabályait,20. a zárttéri vadtartó létesítmény létesítésére, fenntartására, működésére, üzemeltetésére, haszonbérbe és alhaszonbérbe adására, felszámolására, a vadállománnyal és a vadászati létesítményekkel való elszámolás szabályaira vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét, 21. a hatósági vadászat szabályait,22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait,23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait,24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének, nyilvántartásának és kötelező felszerelésének szabályait,25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat,26. a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat,27. az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöknek a vadállomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi célból történő használatának lehetséges eseteit és az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait, 28. a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályait,29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját,30. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét,31. a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat,32. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást,33. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket,34. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,35. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit,36. a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat.

37. a vadászatra jogosult adatszolgáltatására vonatkozó részletes szabályokat,

38. a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz vadászat során történő használatának részletes szabályait.

39. a fokozottan vadkárveszélyes területekre, valamint a nagy értékű növénykultúrákra vonatkozó szabályokat,

(1a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a vadgazdálkodási tájegységeket.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászati hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a vadászati hatóság eljárására,

- b) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre

a) a vadászati hatóság eljárására,

b) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre

vonatkozó szabályokat.

### Az Európai Unió jogának való megfelelés

⋯ 53 változatlan sor ⋯

112. § Mentesül a 81/B. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alól az a vadászatra jogosult, amely 2018. november 1-ig a 2018. évi CXXXVII. törvény által megállapított 81/B. § (2) bekezdésben szabályozott módon biztosította a vadkár alap összegét.

113. § A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegét a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.

114. § (1) Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény (a továbbiakban: 2024. évi XIX. törvény) hatálybalépését megelőzően a vadászati hatóság által 5 évnél régebben engedélyezett tartós telepítésű kerítés fennmaradását 2024. december 31. napjáig kell a vadászati hatóságnál kezdeményezni. Az e határidőt követően benyújtott kérelem új kerítés létesítésére irányuló kérelemnek minősül.

(2) A 29/A. § (5) bekezdés b) pontja és (5a) bekezdése szerinti követelményeket a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépését megelőzően létesített kerítések esetében nem kell alkalmazni.

115. § A 9. § (4b) és (4c) bekezdésében foglaltakat a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekből eredő igényekre is alkalmazni kell.

116. § (1) Ha a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépését megelőzően a vadászterületen létesített, de a vadászterületnél kisebb kiterjedésű vadaskert tekintetében a vadaskert üzemeltetésére önálló szerződés jött létre, az üzemeltetési szerződésre a haszonbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az üzemeltetési szerződésben részes felek 2024. szeptember 30. napjáig kötelesek megállapodni az üzemeltetési szerződés haszonbérleti szerződés szabályai szerinti módosításában.

(3) Ha a szerződő felek között a (2) bekezdés szerinti határidőben a (2) bekezdés szerinti módosítás nem történik meg, akkor 2024. október 1. napjával az üzemeltetési szerződés a törvény erejénél fogva haszonbérleti szerződéssé alakul, amelyre e törvénynek a haszonbérletre vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(4) A (3) bekezdésre tekintettel a haszonbérlő vagy alhaszonbérlő köteles a vadaskert vadászati jogának haszonbérletére vagy alhaszonbérletére vonatkozó szerződést, valamint a vadaskert vadgazdálkodási üzemtervét 2024. december 31. napjáig a vadászati hatóság részére benyújtani.

(5) E § és a 117. § alkalmazásában vadaskert üzemeltetésére kötött szerződésnek minősül az elnevezésétől függetlenül bármely olyan szerződés, ami a vadaskert üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat is magában foglal.

117. § (1) Ha a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépése előtt a vadászterületen létesített és annak egészére kiterjedő vadaskert üzemeltetője a vadászterület egésze tekintetében haszonbérleti szerződést is kötött, akkor a vadaskert üzemeltetésére is az így megkötött haszonbérleti szerződést kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdése szerinti esetben a szerződő felek 2024. szeptember 30. napjáig a szerződéses viszonyukat kötelesek úgy módosítani, hogy annak tekintetében kizárólag a haszonbérleti szerződés rendelkezései érvényesüljenek.

(3) Ha a szerződő felek között a (2) bekezdés szerinti határidőben a (2) bekezdés szerinti módosítás nem történik meg, akkor 2024. október 1. napjával a felek közötti üzemeltetési szerződés megszűnik, és a jogviszonyukra kizárólag a felek között létrejött haszonbérleti szerződés rendelkezései irányadók.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint létrejött megállapodás vagy – ennek hiányában – a törvény erejénél fogva alkalmazandó haszonbérleti szerződés hatálya 2026. február 28. napjáig meghosszabbodik. Az így meghosszabbodott határidőben folytatott vadászati hasznosítás nem minősül a vadgazdálkodási üzemterven kívüli gazdálkodásnak, és az üzemtervi ciklus 2026. február 28. napjáig meghosszabbodik.

(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a haszonbérleti szerződés hatálya meghosszabbodik, a földtulajdonos – vagy társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség – által az új üzemtervi ciklus vadászatra jogosultjával kötött haszonbérleti szerződés hatálya 2026. március 1. napján kezdődik meg.

118. § A 16. § (4) bekezdésében foglaltakat a 116. § és a 117. § szerinti haszonbérleti szerződésekre is alkalmazni kell.