1996. évi LV. törvény — mi változott? 2023. július 1.

- a) település közigazgatási belterületét,

- g) közút, továbbá a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti, továbbá

(4) A vadaskertben, a vadasparkban, a vadfarmon és az apróvadtartó telepen (a továbbiakban együtt: zárttéri vadtartó létesítmény) jogszerűen tartott vad – a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában – a zárttéri vadtartó létesítmény üzemeltetőjének tulajdonában van.

(9) A vadászati hatóság a haszonbérleti szerződésben foglaltak teljesülését bármikor vizsgálhatja, de legalább a 45. § (2a) bekezdésben meghatározott időszakonként felülvizsgálja, és a 18. § (4) bekezdése esetében a vadászatra jogosultat a nyilvántartásból törli.

- c) élelmiszer-előállítási, továbbá

- d) kereskedelmi

célú tartása és szaporítása [az a)–d) pontok a továbbiakban együtt: vadtartás].

(4) A vad zárt térben engedély nélkül történő, valamint a vadnak nem az engedélyben foglaltak szerinti tartása a zárttéri vadtartás szabályai megsértésének minősül.

(5) Apróvadat zárt térben – a bemutató jellegű tartás kivételével – apróvadtartó telepen lehet tartani.

(7) A vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítményekről nyilvántartást vezet a következő adattartalommal:

- a) természetes személy engedélyes esetén a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely és elérhetőség;

- b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet engedélyes esetén a szervezet megnevezése, adószám, székhely és elérhetőség;

- c) a zárttéri vadtartó létesítménynek helyet biztosító ingatlan pontos megjelölése (településnév, helyrajzi szám);

- d) a zárttéri vadtartó létesítmény kategóriája (vadaskert, vadaspark, vadfarm, apróvadtartó telep);

- e) az engedélyező határozat száma;

- f) az engedély visszavonása esetén a visszavonás dátuma;

- g) a létesítés dátuma;

- h) a terület mérete;

- i) az engedélyezett vadfajok megnevezése.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti személyes adatokat a vadászati hatóság hatósági feladatainak ellátása érdekében, a zárttéri vadtartásra vonatkozó engedély visszavonását követő öt évig kezeli.

(4) Ha a vadtartó a vadászati hatóság figyelmeztetését követően sem biztosítja a vadtartás jogszabályban vagy az engedélyező határozatban előírt feltételeit, a vadászati hatóság a vadtartót a tevékenységtől eltiltja, és a vadtartó költségére a zárttéren tartott vadállomány felszámolását rendeli el.

(4) A vadászati hatóság a vadfarm létesítésére kiadott engedélyt, ha

### Apróvadtartó telep

27/G. § (1) Az apróvadtartó telep vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok

- a) vadászati,

- b) élelmiszer-előállítási, illetve

- c) kereskedelmi

célú tartására és szaporítására szolgáló létesítmény.

(2) Az apróvadtartó telep létesítését az érintett földterület használójának kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. Védett természeti területen apróvadtartó telep nem létesíthető.

(3) Az apróvadtartó telep létesítésének engedélyezése során a 27/D. § (2) bekezdés a)–c) pontját és a 27/D. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Az apróvadtartó telepen – a vadászterületen létesített apróvadtartó telep esetében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadászható egyéb apróvadfajok vadászatának kivételével – tilos vadászni.

(5) A vadászati hatóság az apróvadtartó telep létesítésére kiadott engedély hivatalból történő visszavonására a 27/F. § (4) bekezdését alkalmazza.

37. § (1) A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni

(2) A külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata tilos.

(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor, illetve a vadász a vadászat során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat.

(3) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a vadászati hatóság engedélyével – az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz is használható.

(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyt a vadászati hatóság akkor adja meg, ha az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz használata

- a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,

- b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy

- c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából

szükséges.

47. § (1) A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján elkészíti a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét és azt legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászati hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtja.

- d) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb apróvadfajok gyérítésének végrehajtási tervszámait;

(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról az érintett tájegységi fővadász és a területi vadgazdálkodási tanács véleményét kikérve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel, a tárgyév április hónapjának tizedik napjáig dönt.

(5a) A vadászati hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott fajok esetében az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak teljesüléséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt módon kötelező egyedi elektronikus adatszolgáltatást írhat elő.

(3) A vadászatra jogosult vadászterületenként legalább egy hivatásos vadászt alkalmaz. A vadászatra jogosult a négyezer hektárt meghaladó vadászterület esetében minden megkezdett négyezer hektár után egy hivatásos vadászt alkalmaz.

(3a) A vadászati hatóság a (3) bekezdés szerinti, a további hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól – egy újabb hivatásos vadász alkalmazása vonatkozásában – felmentést adhat a vadászatra jogosultnak, ha

- a) a vadászterület a (3) bekezdésben meghatározott területnagyságot legfeljebb ötszáz hektárral haladja meg, és

- b) a vadászterület természeti adottsága, a vadállomány összetétele, és a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jellemzők ezt indokolják.

57. § (1) A vadászatra jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet, illetőleg foghat el. A vadászati hatóság a vadászatra jogosult által igényelt darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót (a továbbiakban: azonosítójel) bocsát a vadászatra jogosult részére.

62. § (1) A vadászjegy kiadásának feltételeivel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:

(2) A vadászati engedélyt a kamara akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat a kérelemhez csatolta.

63. § (1) A vadászati engedély az ország összes vadászterületén jogosít vadászatra.

(3) A vadászati engedély kiadásakor az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

65. § (1) A vadászati hatóság – a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki, illetve akivel szemben a bíróság orvvadászat bűntettében jogerős marasztaló döntést hozott.

(3) A vadászati hatóság a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésről, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül értesíti a Vadászkamarát, amely az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül intézkedik a vadászjegy vagy a vadászati engedély érvénytelenítéséről.

(5) Akitől a vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra került visszavonásra, vagy az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény alapján érvénytelenítésre, a vadászvizsga újbóli letétele után kaphat ismételten vadászjegyet.

66. § (1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő tanfolyam (a továbbiakban: tanfolyam) eredményes elvégzését követően, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vizsgabizottság előtt lehet tenni.

(1a) A tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt.

- c) a magyar agárral vadászó agarász, valamint

(4) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsga kivételével mentesül a vizsga teljesítési kötelezettsége alól az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkező személy.

(5) A vizsgára, valamint a (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsgára történő jelentkezéskor a miniszter által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(6) Mentesül a tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól, aki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel vagy képesítéssel rendelkezik.

66/A. § (1) A tanfolyam szervezésére kiadott engedély visszavonása esetén a tanfolyamszervező a visszavonó határozat véglegessé válását követően 2 évig nem kaphat engedélyt tanfolyam szervezésére.

(2) A tanfolyam oktatója végzettségének és szakmai gyakorlatának meglétét, valamint – az elsősegélynyújtási elméleti és gyakorlati ismereteket oktató személyt kivéve – vadászjegyének számát a vadászati hatóság felé a tanfolyamszervező – az ezt alátámasztó dokumentumok másolatának benyújtásával – igazolja.

(3) A vadászati hatóság a tanfolyam, a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga jogszabályban meghatározott szabályszerű és szakszerű lebonyolítását előzetes bejelentés nélkül a tanfolyam, a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga alkalmával, vagy az azokról készített dokumentumok utólagos vizsgálatával ellenőrzi.

66/B. § A Vadászkamara a vizsgán, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsgán résztvevőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgázó személy természetes személyazonosító adatait, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának számát, lakóhelyét, valamint a tanfolyamszervező nevét. A nyilvántartásból a vadászvizsga bizonyítványhoz való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(6) A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászati módnak megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.

- 23. a mesterséges fényforrás, valamint a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz jogellenes használata;

(6) Az első agancsú gímszarvas, dámszarvas és őz trófeabírálata mentes a trófeabírálati díj megfizetésének kötelezettsége alól.

74/A. § (1) A vadászati hatóság az elejtés esetleges szakszerűtlenségéről a trófeabírálatot követő 8 napon belül határozatban dönt. „Szakszerűtlen” minősítés esetén érem és oklevél nem adható.

(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy a vadászatra jogosult az adott trófeás vadfaj hasznosítása során szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységet folytat, a trófeás nagyvadállomány minőségi védelme érdekében figyelmezteti a vadászatra jogosultat a szakszerűség betartására. Ha a vadászatra jogosult a figyelmeztetésben foglaltakat nem tartja be és a vadászati hatóság ugyanabban a vadászati évben a figyelmeztetéssel érintett trófeás vadfajra vonatkozóan ismételten szakszerűtlen elejtést állapít meg, a vadászatra jogosultat a trófeás vad hasznosításától eltiltja. A vadászati hatóság a tiltásban foglaltak megszegése esetén vadgazdálkodási bírságot szab ki.

- b) gondoskodik a hazai szabadterületi és zárttéri trófearanglista elkülönített vezetéséről, valamint

(5) A vadászati hatóság a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítását kezdeményezheti a miniszternél. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos.

75/A. § (1) A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.

(4) Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.

76. § A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, a gyep területen, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).

77. § Aki a vad szándékos elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

(4) A kárigényt érvényesíteni a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban meghatározott eljárásrend szerint elvégzett kárfelmérési eljárást követően lehet. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni.

(9) Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére a jegyző vagy a bíróság rendeli el.

(10) Ha a kár felmérése céljából igazságügyi szakértő kerül kirendelésre, akkor az igazságügyi szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíti a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult az igazságügyi szakértő kárfelmérési eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra a kár tényével és mértékével összefüggésben észrevételt tehet. Ha a vadászatra jogosult képviselője az igazságügyi szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérés helyszínén, az az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(11) Ha az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a vadászatra jogosult a megállapított vadkárt a károsult részére nem fizeti meg, vagy a felek között egyezség nem jön létre, akkor a károsult a kárigénye érvényesítése érdekében 30 napos jogvesztő határidőn belül a bírósághoz fordulhat.

- i) nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a vadászat alkalmával a vadászati módnak megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról.

- a) az (1) bekezdés a) és i) pontja, a (6) bekezdése, valamint a 74/A. § (2) bekezdése szerinti esetben legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint,

- i) a vadász, ha a vadászjegy elvesztését, megsemmisülését vagy annak tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;

- b)

(2) Az (1) bekezdés a), e), g) és h) pontjában szereplő nyilvántartás tartalmazza

- a) természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatokat, állampolgárságot, lakóhelyet, adóazonosító jelet és elérhetőséget (elektronikus levelezési cím és telefonszám);

- b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet nevét, székhelyét, adószámát és elérhetőségét (elektronikus levelezési cím és telefonszám).

(2a) Az (1) bekezdés c) pontjában szereplő nyilvántartás a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokon túl tartalmazza a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyének számát, szolgálati igazolványának számát, valamint szolgálati jelvényének számát.

(3) A (2)–(2a) bekezdés szerinti nyilvántartásokban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

- c) rendeletben szabályozza 1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat, 2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait, 3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját, 4. a vadjelölési szabályokat, 5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait, 6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, érvénytelenítésére, valamint az értük fizetendő költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat, 7. a vadászkutya használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait, 8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait, 9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga tartalmát és szabályait, továbbá a vizsgaszabályzatot és a vadászvizsga főkönyv vezetésének szabályait, 10. az egyes vadfajok vadászatának formáját, 11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait, 12. a trófeabírálat szabályait, 13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait, 14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat, 15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, 16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait, 17. a vadászterületek nyilvántartásának szabályait, 18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait, 19. a bérvadászat szabályait, 20. a zárttéri vadtartás létesítésének szabályait, 21. a hatósági vadászat szabályait, 22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait, 23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait, 24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének, nyilvántartásának és kötelező felszerelésének szabályait, 25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat, 26. a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat, 27. az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöknek a vadállomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi célból történő használatának lehetséges eseteit és az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait, 28. a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályait, 29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját, 30. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét, 31. a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat, 32. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást, 33. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket, 34. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat, 35. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit, 36. a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat.

- 37. a vadászatra jogosult adatszolgáltatására vonatkozó részletes szabályokat,

103/C. § Ez a törvény a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.