1996. évi LV. törvény — mi változott? 2022. január 1.

- c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről a tulajdonukban álló földterület – ideértve a medret is – aránya szerint számított szavazattöbbséggel és kizárólagos jogkörben eljárva határoznak.

(13) A tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, a 14. § (1), (2) és (2a) bekezdésében meghatározottak szerint, kivéve az (1) bekezdés szerinti napirendi pontokról döntő gyűlést.

(15) A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejárta napját megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap közötti időpontban a tulajdonosi közösség képviselője a tulajdonosi gyűlésen írásbeli pénzügyi beszámolót nyújt be a tulajdonosi közösség esetleges tartozásairól és követeléseiről, az esetleges hitelezők, pénzügyi kötelezettségek kielégítésének, a kintlévőségek beszedésének módjáról, a tulajdonosi közösség aktuális pénzügyi helyzetéről. A tulajdonosi közösség gyűlése dönt a hitelezők kielégítése után fennmaradó, valamint az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj felhasználásáról.

(16) A tulajdonosi közösség megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője intézkedik a tulajdonosi közösség bankszámlájának és adószámának megszüntetéséről, az ezt igazoló iratokat, valamint a megszűnő tulajdonosi közösség vagyonáról rendelkező tulajdonosi közösségi gyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a megszűnést követő hatvan napon belül benyújtja a vadászati hatóságnak.

(17) A tulajdonosi közösség utolsó képviselője gondoskodik a még ki nem fizetett haszonbérleti díjnak a tulajdonosi közösség megszűnését követően az elévülési idő lejártáig történő megőrzéséről.

(3) A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonos, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonos jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított három hónapon belül a bíróságnál megtámadhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő.

15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A haszonbérleti díj mértékét különösen az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A vad elől jogszerűen, tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterület vonatkozásában haszonbérleti díj nem jár.

(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a haszonbérleti szerződés a felek közös megegyezésével, a felek valamelyikének felmondásával vagy a haszonbérlő vadászatra jogosultnak a nyilvántartásból való törlése miatt megszűnik, a tulajdonosi közösség képviselője a megszűnés időpontját követő hatvan napon belüli időpontra összehívja a tulajdonosi közösség gyűlését, amely dönt a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről és a haszonbérlő személyéről.

(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, ha nem biztosított a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak – ideértve annak természetvédelmi előírásait is – végrehajtása.

(1a) A tulajdonosi közösség döntésétől függően a vadászterület szétválasztása megvalósulhat azáltal, hogy a meglevő vadászterület kiterjedése csökken az újonnan kialakítandó vadászterület területével és a lecsökkent területű vadászterület vonatkozásában a haszonbérleti szerződés, valamint a működési szabályzat – a terület csökkenésének és a határvonal változásának megfelelő – módosításán túl más változás, különösen a vadászatra jogosult és a tulajdonosi képviselő személyében nem történik (kiválás). A vadgazdálkodási üzemterv módosítását a vadászati hatóság határidő tűzésével a felek kérelmére meghozott döntésében érvényességi feltételként írja elő.

(1b) A vadászatra jogosulttal fennálló haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a tulajdonosi közösség a szétválasztásról dönthet úgy, hogy a korábbi vadászterület megszűnik és több új vadászterület jön létre azzal, hogy az új vadászterület vonatkozásában új tulajdonosi közösség jön létre (különválás).

(1c) A tulajdonosi közösség döntésétől függően a vadászterületek egyesítése megvalósulhat azáltal, hogy az egyik vadászterület mint beolvadó a haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a másik vadászterület mint befogadó részévé válik, és az egyesített vadászterület vadászatra jogosultja – a haszonbérleti szerződés, valamint a működési szabályzat – a terület növekedésének és a határvonal változásának megfelelő módosításával – a befogadó vadászterület vadászatra jogosultja lesz (beolvadás). A vadgazdálkodási üzemterv módosítását a vadászati hatóság határidő tűzésével a felek kérelmére meghozott döntésében érvényességi feltételként írja elő.

(1d) A vadászatra jogosulttal fennálló haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a tulajdonosi közösségek az egyesítésről dönthetnek úgy, hogy a korábbi vadászterületek megszűnnek és új vadászterület jön létre azzal, hogy az új vadászterület vonatkozásában új tulajdonosi közösség jön létre (összeolvadás).

(2) A vadász köteles az általa megsebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. Az ilyen vadat – annak kímélete érdekében – gyors és azonnali halált okozó módon kell elejteni.

- a) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületen vagy a vadászterület meghatározott részén korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj egyedeinek vadászatát;

(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról az érintett tájegységi fővadász véleményét kikérve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel dönt.

(5) A vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervben előírtak teljesüléséről vadgazdálkodási jelentést készít és azt a tárgyévet követő év március hónap huszadik napjáig a vadászati hatósághoz benyújtja.

(6) A vadászati hatóság a jóváhagyott éves vadgazdálkodási terveket és a beérkezett vadgazdálkodási jelentéseket a tárgyévet követő év április hónap tizenötödik napjáig az Országos Vadgazdálkodási Adattár részére elektronikusan megküldi.

- h) a vadgazdálkodási jelentések adatait.

51. § (1) A hivatásos vadász – mint rendészeti feladatokat ellátó személy – az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint átvett szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény birtokában a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskütételt követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi, az erről szóló döntést a Vadászkamara illetékes szervezetének is megküldi.

(3) Ha a hivatásos vadász a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a vadászati hatóság a hivatásos vadász nyilvántartásba vételét megtagadja, illetve a hivatásos vadászt a nyilvántartásából törli. A törlésről szóló döntést a vadászati hatóság a Vadászkamara területileg illetékes szervezetének megküldi.

(4)

(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint – a jogszabályban meghatározott feltételekkel – szolgálati vadász- és maroklőfegyver használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét csak a sebzett nagyvad elejtésére használhatja. A hivatásos vadász a nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet tartalmazó lőszert is használhat.

(4) A hivatásos vadász részére a szolgálati feladata teljesítése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok egyedeinek elejtése, elfogása után az abban meghatározott mértékű lődíj jár. A lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.

(5) Aki a vadásztársaságnál az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint felelős személynek minősül (a továbbiakban: felelős személy), e vadásztársaságnál nem lehet hivatásos vadász.

- a) vadászlőfegyverrel folytatott vadászat esetén a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel,

- b) a ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával,

- c) elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,

- d) vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy

- e) magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral

60. § Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki

(2) A vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki azzal, hogy azt vadászati évenként érvényesíteni kell.

- d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes, az Európai Gazdasági Térségben letelepedett biztosító által kiállított biztosítási kötvénnyel, valamint külföldön kiállított kötvény esetében annak hiteles fordításával igazolt vadászati felelősségbiztosítással.

64. § (1) A vadász a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt és az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet, továbbá

- a) vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt,

- b) ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt, vagy

- c) elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt

65. § (1) A vadászati hatóság – a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonhatja attól a vadásztól, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.

(2) A vadászati hatóság – a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt visszavonja attól a vadásztól, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély kiállításához szükséges feltételeknek az időközben bekövetkezett változás miatt nem felel meg.

(3) A vadászati hatóság a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésről, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül értesíti a Vadászkamarát, amely az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.

(4) A Vadászkamara az engedély visszavonásáról a nem kamarai tag esetén is gondoskodik.

(5) Akitől a vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra került visszavonásra, a vadászvizsga újbóli letétele után kaphat ismételten vadászjegyet.

(2a) Elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesz

- a) az íjjal vadászó vadászíjász,

- b) a ragadozó madárral vadászó solymász,

- c) a magyar agárral vadászó agarász.

- d) az elöltöltő fegyverrel vadászó elöltöltő-fegyveres.

(3) A vizsga, valamint a (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(6) Mentesül a vizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól, aki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel vagy képesítéssel rendelkezik.

66/A. § (1) A vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam szervezésére kiadott engedély visszavonása esetén a tanfolyamszervező a visszavonó határozat véglegessé válását követően 2 évig nem kaphat engedélyt tanfolyam szervezésére.

(2) A tanfolyam oktatója végzettségének és szakmai gyakorlatának meglétét a vadászati hatóság felé a tanfolyamszervező – az ezt alátámasztó dokumentumok másolatának benyújtásával – igazolja.

(3) A vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga jogszabályban foglalt menetének és szakszerű lefolyásának biztosítása érdekében a vadászati hatósága vizsga lebonyolításának szabályszerűségét és szakmaiságát előzetes bejelentés nélkül a vizsga alkalmával, vagy az arról készített dokumentumok utólagos vizsgálatával ellenőrzi.

(4) A vadászati hatóság a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga eredményét megsemmisíti és a kiállított bizonyítványt érvényteleníti, ha a vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. A vadászati hatóság az érvénytelenített bizonyítványt bevonja és megsemmisíti. A vadászati hatóság az e bekezdés szerint meghozott határozatáról a határozat számának és az érvénytelenített bizonyítvány sorszámának feltüntetésével a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményt tesz közzé.

66/B. § A Vadászkamara a vadászvizsgán, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsgán résztvevőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgázó személy természetes személyazonosító adatait, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának számát, valamint lakóhelyét. A nyilvántartásból a vadászvizsga bizonyítványhoz való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(2) Vadászíjjal folytatott vadászat során a vadászható nagyvadfajokat 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal, és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.

- 3. a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vadászként való részvétele vadászaton;

- 15.

- 21.

- 23. a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz jogellenes használata;

(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából folytatott vadászathoz mesterséges fényforrás, valamint elektronikus akusztikai eszköz is használható.

(3) A vadászati hatóság a mesterséges fényforrás, valamint az elektronikus akusztikai eszköz használatát kizárólag

- a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,

- b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy

- c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében

az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából engedélyezi.

73. § (1) A vadászatra jogosult az elejtett gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas és az őz agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát az elejtéstől – elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől – számított harminc napon belül köteles trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatni.

(2) A vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.

(3) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el.

(6)

87. § (1) A vadászterület kijelölése, a tulajdonosi közösség képviselője, valamint a vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele iránti hatósági eljárásban hozott döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.

- l) közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben.

- c) rendeletben szabályozza 1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat, 2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait, 3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját, 4. a vadjelölési szabályokat, 5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait, 6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, érvénytelenítésére, valamint az értük fizetendő költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat, 7. a vadászkutya használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait, 8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait, 9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga tartalmát és szabályait, továbbá a vizsgaszabályzatot és a vadászvizsga főkönyv vezetésének szabályait, 10. az egyes vadfajok vadászatának formáját, 11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait, 12. a trófeabírálat szabályait, 13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait, 14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat, 15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, 16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait, 17. a vadászterületek nyilvántartásának szabályait, 18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait, 19. a bérvadászat szabályait, 20. a vadaskert, vadaspark és a vadfarm létesítésének szabályait, 21. a hatósági vadászat szabályait, 22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait, 23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait, 24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének, nyilvántartásának és kötelező felszerelésének szabályait, 25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat, 26. a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat, 27. az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait, 28. a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályait, 29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját, 30. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét, 31. a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat, 32. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást, 33. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket, 34. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat, 35. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit, 36. a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat.

113. § A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegét a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.