1996. évi LV. törvény — mi változott? 2017. március 1.

5. § A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett vad – a vadászatra jogosult hozzájárulásával – a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül, ha – a vadászatra jogosult hozzájárulásával – utánkeresés során ejtik el vagy elhullottan fellelik.

(4) A vadaskertben, a vadasparkban, illetve vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen tartott vad – a vadaspark, illetve a vadfarm fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában – a jogosult tulajdonában van. A nem vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen tartott vad – eltérő megállapodás hiányában – a vadfarm fenntartójának tulajdonában van.

13. § (1) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül:

- a) a társult földtulajdonosok által az e törvényben előírt feltételekkel folytatott vadászat;

- b) a vendégvadászat;

- c) a bérvadászat.

(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbeadása.

(2) A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog haszonbérbe adását is.

- c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.

(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.

(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv időtartamára kell megkötni.

(5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.

27. § (1) Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a 28–30. §-okban a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek – beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is – a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság – a vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében – az érintett tulajdonos költségére határozatában

- b) a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elrendeli, hogy a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosa, illetve – társult vadászati jog esetén – tulajdonosainak közössége a vadászati jog haszonbérbe adásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel a vadászati hatóság által megállapított határidőig kössön szerződést, amely határidő elmulasztása esetén a haszonbérleti szerződést a vadászati hatóság az érintett tulajdonos, illetve – társult vadászati jog esetén – a tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként köti meg,

- e) gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről,

- c) a haszonbérleti szerződés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a törvényes képviseletből adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a 10. § (2) bekezdésében, illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

### Hivatásos vadász alkalmazása

50. § (1) Hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet.

(2) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételéről önállóan vagy más jogosulttal közösen gondoskodni.

(3) A vadászati hatóság az (2) bekezdésben foglaltak alól – így különösen, ha a vadászterület természeti adottságai ezt indokolják – felmentést adhat.

(4) A vadászati hatóság, amennyiben a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen indokolttá teszi, felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét is előírhatja.

(5) Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel rendelkezik, és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba vették.

51. § (1) A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére hitelesített szolgálati naplót ad át.

(2)

(3) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati helyüket kétévenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4)

52. § (1) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelőzően legalább tizenöt nappal – a szolgálati hely megjelölésével – a vadászati hatóságnak nyilvántartásbavétel céljából bejelenteni.

(2) Amennyiben a jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, a vadászati hatóság a hivatásos vadász alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult vadászterületén a vadászatot, továbbá a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.

53. § (1) A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg hasznosításának biztosítása érdekében:

- a) szakmailag elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglalt előírások teljesítését;

- c) közreműködik a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában;

- d) köteles az a)–c) pontokkal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíteni.

(2) A vadászati hatóság – kérelemre vagy hivatalból – legfeljebb egy évre bevonhatja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét és szolgálati naplóját, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.

(3) A vadászjegy csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítható meg.

(4) A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követően kell kiállítani.

(2) A vadászati engedélyt a vadászati hatóság akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen bemutatja.

(2) A vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki.

(4) A vadászati hatóság az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozata végrehajtásáról – nem kamarai tagok esetén is – az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik.

73. § (1) A vadászatra jogosult legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő harminc napon belül köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az őz agancsát, valamint a muflon csigáját.

(2) A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január hónap első napja és augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a szeptember hónap első napja és december hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig legkésőbb a következő év január hónap utolsó napjáig a vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.

74. § (1) A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint a vadászatra jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.

(2) A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője részére hatósági bizonyítványt ad ki. A jogosult – ideértve az elhullott vad trófeáját is – csak a hatósági bizonyítvány birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.

(4) A trófea csak a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.

(6) A vadászati hatóság a rendkívüli értékű trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja, és egyidejűleg gondoskodik annak elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a vadászati hatóság engedélyével lehet kivinni.

75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

(3)

78. § (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:

- a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni;

- b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni;

- c) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;

- d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.

(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.

(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.

(4) A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében – vadveszély esetén – az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője – amennyiben a jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja – köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében:

- a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;

- b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni;

- c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

- d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

(2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a halgazdálkodási tevékenységet folytatókra is.

81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.

(2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

(3) A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki.

(4) A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

(5) A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

81/A. § A kárbecslési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseit – az alábbi eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni:

### VI. Fejezet — A VADGAZDÁLKODÁSI,

VALAMINT A VADVÉDELMI BÍRSÁG

### A vadvédelmi hozzájárulás

82. § A 83–84. § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a vadászati hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkeztétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

- a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem adja le a vadászati hatóságnak;

- f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a vadászterület kódszámát;

- i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;

- e) összeállítja és közzéteszi a vadkárbecslői szakértői névsort;

- c) rendeletben szabályozza 1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat, 2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait, 3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének és a szolgálati naplójának mintáját, továbbá annak vezetési szabályait, 4. a vadjelölési szabályokat, 5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait, 6. a vadászjegyre, az egyéni lőjegyzékre és a vadászati engedélyre vonatkozó szabályokat, 7. a vadászkutya használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait, 8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait, 9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga tartalmát és szabályait, valamint a vizsgaszabályzatot, 10. az egyes vadfajok vadászatának formáját, 11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait, 12. a trófeabírálat szabályait, 13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait, 14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat, 15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, 16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait, 17. a vadászterületek és a vadászatra jogosultak nyilvántartásának szabályait, 18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait, 19. a bérvadászat szabályait, 20. a vadaskert, vadaspark és a vadfarm létesítésének szabályait, 21. a hatósági vadászat szabályait, 22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait, 23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait, 24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének, nyilvántartásának és kötelező felszerelésének szabályait, 25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat, 26. a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat, 27. a vadászati hatóság eljárására vonatkozó szabályokat, 28. 29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját, 30. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 31. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét, 32. a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat, 33. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást, 34. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket, 35. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat, 36. a trófeabírálat részletes szabályait, 37. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit, 38. a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat.