1996. évi LIII. törvény — mi változott? 2018. január 1.

A 2017. szeptember 1. és 2018. január 1. között hatályba lépett módosítások. 45 sor került be, 22 sor került ki.

← Előző módosítás (2017. szeptember 1.)Következő módosítás (2018. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 171 változatlan sor ⋯

15. § (1) Természeti területnek minősül, ha a 4. § d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel:

- a) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld;

- b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt;

- b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, véglegessé vált döntéssel jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt;

- c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó természeti területek jegyzékét a miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel együtt közzéteszi.

⋯ 152 változatlan sor ⋯

(5) Nem kell hatósági határozatban megállapítani a (3) bekezdésben meghatározott védett természeti terület kiterjedését abban az esetben, ha a terület természetvédelmi oltalma a 24. § (1) bekezdésében meghatározott külön jogszabály alapján is fennáll.

27. § (1) Ha valamely védelemre tervezett terület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság – az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett – a területet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban előírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.

27. § (1) Ha valamely védelemre tervezett terület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban előírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.

(2) Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn. Országos jelentőségű védelemre tervezett természeti terület esetén a miniszter – egy ízben – további 2 hónappal meghosszabbíthatja az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes védettséget, ha a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendelet kihirdetése folyamatban van.

(3) Ha valamely terület időszakosan fokozottan védett élő szervezetek élőhelyéül szolgál, amelyek megóvása másként nem biztosítható, a természetvédelmi hatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott időre – de legfeljebb 3 hónapra az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett –, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja.

(3) Ha valamely terület időszakosan fokozottan védett élő szervezetek élőhelyéül szolgál, amelyek megóvása másként nem biztosítható, a természetvédelmi hatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott időre – de legfeljebb 3 hónapra –, azonnal végrehajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja.

### A védett természeti területek

⋯ 236 változatlan sor ⋯

(2) Elhullott, elejtett védett állat egyedét a megtalálónak – ha e törvény másként nem rendelkezik – az igazgatósághoz be kell jelentenie.

(3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a természetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság – amennyiben az nem a természetvédelmi hatóság – a tevékenység folytatását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(4) Rendszeresen hasznosított védett állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter meghatározza az adott faj állománya hasznosításával kapcsolatos szabályokat.

⋯ 33 változatlan sor ⋯

49. § (1) A barlangokat és a 48. § (5) bekezdése szerinti védőövezetet az ingatlan-nyilvántartásban, külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján – fel kell tüntetni.

(2) A barlangokról – az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül – közhiteles nyilvántartást kell vezetni, az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját a miniszter határozza meg.

(2) A barlangokról – az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül – közhiteles nyilvántartást kell vezetni.

(3) Barlang, illetve barlangszakasz felfedezését nyolc napon belül be kell jelenteni az igazgatóságnak.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(5) Bármilyen ingatlanon végzett tevékenység következtében feltárult barlangok esetén, a (3) bekezdés szerinti barlangbiztosítási munkák költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében, ennek hiányában beavatkozása nyomán a barlangkiépítési munkák elvégzése szükségessé vált.

(6) A barlang (5) bekezdés szerinti fellelésétől a biztosítási munkák elvégzéséig, illetve annak kiépítéséig az ingatlanon folytatott tevékenység nem folytatható. Amennyiben a biztosítási munkák elvégzéséhez, illetve a barlang kiépítéséhez szükséges engedélyek jogerőssé válnak, valamint az (5) bekezdés szerinti költségek fedezete az igazgatóság részére átadásra kerül, akkor a természetvédelmi hatóság az ingatlanon végzett tevékenység folytatását engedélyezheti.

(6) A barlang (5) bekezdés szerinti fellelésétől a biztosítási munkák elvégzéséig, illetve annak kiépítéséig az ingatlanon folytatott tevékenység nem folytatható. Amennyiben a biztosítási munkák elvégzéséhez, illetve a barlang kiépítéséhez szükséges engedélyek véglegessé válnak, valamint az (5) bekezdés szerinti költségek fedezete az igazgatóság részére átadásra kerül, akkor a természetvédelmi hatóság az ingatlanon végzett tevékenység folytatását engedélyezheti.

51. § (1) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges

⋯ 186 változatlan sor ⋯

(6) Nem lehet polgári természetőr az a személy sem,

- a) akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

- b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

- b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat véglegessé válásától számított három évig.

(7) A polgári természetőr megbízatásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság ellenőrizheti azt is, hogy a polgári természetőrrel szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok. A természetvédelmi hatóság az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a szabálysértési nyilvántartásból. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(3) A védett természeti területek és értékek nyilvántartása, törzskönyvének vezetése – a miniszter által meghatározottak szerint – a természetvédelmi hatóság feladata.

(4) Az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult a természetvédelmi információs rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre.

## V. RÉSZ — A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TULAJDONI

ÉS GAZDASÁGI ALAPJAI

⋯ 102 változatlan sor ⋯

(3) Az engedély meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtása az engedély (1) bekezdés szerinti érvényességi idejét nem hosszabbítja meg.

76. § (1) A természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az eljárási határidő hetven nap.

75/A. § A természetvédelmi hatósági eljárásokban a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül, ha az eljárás a feladatkörét és a működési területét érinti.

76. § (1) A természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő kilencven nap.

(2) A természetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.

(3) A védett, fokozottan védett területet, a védett, fokozottan védett fajokat, valamint azok élőhelyét, továbbá Natura 2000 területet, vagy a közösségi jelentőségű fajokat, élőhelytípusokat érintő hatósági eljárások során az ügyben eljáró hatóság különös indokolást érdemlő esetben az eljárást felfüggesztheti.

76/A. § (1) Természetvédelmi hatósági ügyben

- a) a természetvédelmi hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét a székhelyére is idézheti,

- b) a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.

(2) Az előzetes szakhatósági állásfoglalás 30 napig használható fel.

76/B. § (1) A végrehajtást foganatosító szerv a természetvédelmi hatóság, ha a döntésében meghatározott cselekmény végrehajtásának foganatosításához rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel.

(2) Ha a természetvédelmi hatóság által az (1) bekezdés szerint foganatosított végrehajtás nem vezetett eredményre, a természetvédelmi hatóság a végrehajtás foganatosítása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.

77. § A természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, különösen a károsodott természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására, illetve a 78/A. § esetében a Kt. és a külön jogszabályokban meghatározottak szerinti megelőzési, illetve helyreállítási intézkedésre.

77/A. § (1) Aki az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, – saját költségére – kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának teljes és végleges felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személy nem állapítható meg, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság a terület tulajdonosát, használóját vagy vagyonkezelőjét az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére kötelezheti. A terület tulajdonosa, használója vagy vagyonkezelője a kötelezettség alól mentesül, ha az idegenhonos inváziós faj behurcolása, telepítése neki nem felróható és a tevékenysége során kellő gondossággal járt el.

(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság elvégzi vagy elvégezteti az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseket és a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a mulasztót (a továbbiakban: idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés). Az elvégzett tevékenységek költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság elvégzi vagy elvégezteti az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket és a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a mulasztót (a továbbiakban: idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés).

(4) Ha az idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság állami védekezést rendelhet el (a továbbiakban: idegenhonos inváziós faj elleni állami védekezés). Idegenhonos inváziós faj elleni állami védekezés keretében az eljáró hatóság az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseket elvégzi vagy elvégezteti.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(6) A tulajdonos, a vagyonkezelő és a használó tűrni köteles a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóságnak, az igazgatóságnak, illetve a természetvédelmi kezelést ellátó szervnek, valamint a (3) és (4) bekezdés alapján feljogosított személynek az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírások teljesítése érdekében végzett tevékenységét, valamint tulajdonjogának időleges korlátozását.

78. § (1) A természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat – a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(2) A Natura 2000 területen élő közösségi jelentőségű faj állományának, valamint élőhelynek veszélyeztetése vagy súlyos sérelme esetén a külön jogszabályban meghatározott hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(3) Ha védett növénytársulások fennmaradásához szükséges jogszabályban foglalt kötelezettségének a földterület tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) nem tesz eleget, a természetvédelmi hatóság kötelezheti a munkák elvégzésére. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(4) A jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti értéket – ha az nem áll állami tulajdonban – a természetvédelmi hatóság birtokát ideiglenesen elvonja (a továbbiakban: lefoglalás), vagy birtokát véglegesen elvonja és azt állami tulajdonba veszi (a továbbiakban: elkobzás). Ha a védett természeti érték állami tulajdonban áll, akkor azt a természetvédelmi hatóság lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig az igazgatóság gondoskodik a megőrzéséről.

(4) A természetvédelmi hatóság a jogellenesen szerzett, illetve birtokban tartott védett, továbbá az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős természeti értéket – ha az nem áll állami tulajdonban – zár alá veszi és elkobozza. Ha a természeti érték állami tulajdonban áll, akkor azt a természetvédelmi hatóság zár alá veszi és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig az igazgatóság gondoskodik a megőrzéséről.

(4a) A (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok hatálya alá tartozó természeti érték zár alá vételére és elkobzására a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.

(4b) A (4) és (4a) bekezdés hatálya kiterjed az ott meghatározott fajok bármely hibridjére is.

(4c) Az e törvény szerinti elkobzás esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

(5) Az elkobzott védett természeti értékek csak a miniszter által meghatározottak szerint használhatók fel.

(6) Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírások megsértése esetén az idegenhonos inváziós fajok élő egyede kormányrendeletben meghatározottak szerint elkobozható vagy lefoglalható.

78/A. § Az egyes külön jogszabályokban meghatározott fajoknak és élőhelyeiknek, költő és pihenőhelyeinek, természetes élőhelyeknek, védett természeti területeknek és védett természeti értékeknek a Kt. 4. §-ának 10. pontjában meghatározott veszélyeztetése, valamint 13. pontjában meghatározott károsodása esetén a károsodás mértéke megállapításának szempontjait, valamint a környezetkárosodás megelőzésének és helyreállításának rendjét a Kormány határozza meg.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

(3) Nem szerezhet az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogosultságot az a személy sem,

- a) akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig vagy

- b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

- b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat véglegessé válásától számított három évig.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megszerzéséhez a kérelmező

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(7) A (4)–(6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a természetvédelmi hatóság

- a) az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása iránti eljárás jogerős befejezéséig,

- b) az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a jogosultság visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

- a) az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása iránti eljárás végleges befejezéséig,

- b) az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a jogosultság visszavonására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig kezeli.

### A természeti állapotfelmérés

⋯ 73 változatlan sor ⋯

(8)

#### 83. §

83. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 76/B. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

#### 84. §

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- 8. a szolgáltatási megállapodás kivételével a természetvédelmi kártalanítás részletes szabályait;

- 9. a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentő tevékenységek, továbbá a védett területre, Natura 2000 területre veszélyes anyagok körét, valamint a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a biztosítás szabályait;

- 10. az egyes külön jogszabályokban meghatározott fajoknak és élőhelyeiknek, költő- és pihenőhelyeinek, természetes élőhelyeknek, védett természeti területeknek és védett természeti értékeknek a veszélyeztetése, károsodása esetén a károsodás mértéke megállapításának szempontjait, valamint a környezetkárosodás megelőzésének és helyreállításának rendjét;

- 11. a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság mértékét és megállapításának módját;

- 11. a természetvédelmi bírság mértékét és megállapításának módját;

- 12. a természetvédelmi hatóság vagy hatóságok, illetve a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagy szervek kijelölését;

- 13. a természetvédelmi eljárások során vizsgálandó szakkérdéseket és más hatósági eljárásban vizsgálandó természetvédelmi szakkérdéseket;

- 14. az idegenhonos inváziós fajok körének meghatározására vonatkozó eljárással, egyedének az országba történő behozatalával, átszállításával, kivitelével, tartásával, szaporításával, termesztésbe, tenyésztésbe vonásával, keresztezésével, természetbe kijuttatásával, forgalomba hozatalával, értékesítésével, felhasználásával, kiirtásával, kezelésével, a vészhelyzeti intézkedésekkel, a korai észlelés és az invázió kezdeti szakaszában szükséges gyors kiirtásra vonatkozó eljárással, a velük kapcsolatos felügyeleti és monitorozó rendszer felállításával és működtetésével, a bekerülési és terjedési útvonalaikra vonatkozó cselekvési tervek készítésével, elfogadásával és végrehajtásával, valamint a sérült ökológiai rendszerek helyreállításával kapcsolatos szabályokat;

- 15. az inváziós bírság kiszabására, a kötelező intézkedések meghatározására vonatkozó eljárási szabályokat, a bírság mértékét és megállapításának szempontrendszerét, valamint a bírság megfizetése módjának részletszabályait.

- 14. az idegenhonos inváziós fajok egyedének az országba történő behozatalával, átszállításával, kivitelével, tartásával, szaporításával, termesztésbe, tenyésztésbe vonásával, keresztezésével, természetbe kijuttatásával, forgalomba hozatalával, értékesítésével, felhasználásával, kiirtásával, kezelésével, a vészhelyzeti intézkedésekkel, a korai észlelés és az invázió kezdeti szakaszában szükséges gyors kiirtással, a velük kapcsolatos felügyeleti és monitorozó rendszer felállításával és működtetésével, a bekerülési és terjedési útvonalaikra vonatkozó cselekvési tervek készítésével, elfogadásával és végrehajtásával, valamint a sérült ökológiai rendszerek helyreállításával kapcsolatos szabályokat;

- 15. az inváziós bírság kiszabására, a kötelező intézkedések meghatározására vonatkozó szabályokat, a bírság mértékét és megállapításának szempontrendszerét, valamint a bírság megfizetése módjának részletszabályait;

- 16. a természetvédelmi hatósági eljárásokat;

- 17. a barlangok közhiteles nyilvántartását, az ennek vezetésére jogosult szervet, a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatást.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza

⋯ 17 változatlan sor ⋯

- 18. a teljesen vagy túlnyomóan mesterséges üregek – amelyeknek a felületén utólag létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentős képződmények alakultak ki, vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűek – védetté nyilvánítását;

- 19. barlang, illetve védetté nyilvánított mesterséges üreg védelmének, fokozott védelmének feloldását;

- 20. barlang és a védett mesterséges üreg védőövezetének kijelölését és a védőövezetre irányadó korlátozásokat;

- 21. a barlangok közhiteles nyilvántartását, az ennek vezetésére jogosult szervet, a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatást, valamint a barlangok természeti állapotfelvételének és kezelési tervük készítésének szabályait;

- 21. a barlangok természeti állapotfelvételével és kezelési tervük készítésével kapcsolatos előírásokat;

- 22. azon barlangok körét, amelyek látogatásához az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása szükséges, továbbá a vagyonkezelői hozzájárulás kérelmezésének és megadásának szabályait;

- 23. a barlangok látogatásának, kutatásának, hasznosításának és a barlangi búvármerülés, barlangi mentés szabályait, a barlang, barlangszakasz kiépítése körébe tartozó műtárgyak és tevékenységek körét, a kiépítés szabályait, továbbá a barlangokkal kapcsolatos engedélyezés szabályait;

- 24. az igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával látogatható barlangokban történő túravezetés, a barlangi kutatás és barlangi búvármerülés képesítési feltételeit, valamint a barlangi túravezető és barlangi kutatásvezető jogait és kötelezettségeit;

⋯ 28 változatlan sor ⋯