1996. évi I. törvény — mi változott? 2010. szeptember 6.

- 17. Közműsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat szolgáltat.

5/F. § Az 5/B. § szerinti minősítésnél irányadó szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, illetve a minősítés közlésének módját a Médiatanács – eljárására kötelező jelleggel – legalább kétharmados többséggel hozott állásfoglalásban határozza meg, amelyet a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.

(2) A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró eseményeket, valamint azok nem feltételes hozzáférést lehetővé tevő közvetítésének módját (egészben vagy részben, illetőleg élő adásban vagy felvételről) a Kormány – a Médiatanács véleményének kikérésével – rendeletben határozza meg.

(5) A (2) bekezdésben említett események meghatározásának elősegítése érdekében a Médiatanács nyilvános meghallgatást tarthat, amelyre a 93–94. §-okat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott igényt a megnyíltát követő száznyolcvan napon belül a Médiatanácshoz és a műsorszolgáltatóhoz benyújtott bejelentéssel lehet érvényesíteni. E határidőt követően a műsorszolgáltató és a műsorterjesztő közül az szerezhet jogosultságot az értéknövelő szolgáltatásra, aki, illetőleg amely elsőként jelenti be erre vonatkozó igényét a Médiatanácsnál. Abban az esetben, ha értéknövelő szolgáltatást sem a műsorszolgáltató, sem a műsorterjesztő nem kíván nyújtani, erre harmadik személy a műsorszolgáltatóval és a terjesztővel szerződést köthet.

(2) A Médiatanács — kérelemre — műsorszolgáltatót közműsorszolgáltatóvá nyilváníthat, ha az vállalja a közműsorszolgáltatóra vonatkozó kötelezettségeket.

(3) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja közműsorszolgáltatóvá a műsorszolgáltatót. A Médiatanács a műsorszolgáltatási szabályzatot a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(2) Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a kuratórium a Médiatanáccsal egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat tervezetét a törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül jóváhagyásra meg kell küldeni a közalapítvány kuratóriumának. A kuratórium a szabályzatot a Médiatanács egyetértésével hagyhatja jóvá.

### III. Fejezet — A MÉDIATANÁCS

### 1. CÍM — A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa jogállása és szervezete

31. § (1) A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) – Országgyűlés által választott tagokból álló – autonóm szerve. A Hatóságra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) tartalmazza.

(2) A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.

(3) A Médiatanács

- a) a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védi és biztosítja a szólásszabadságot, ennek érdekében ellátja a médiapiac és a szomszédos piacok felügyeletét, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacok szereplőit, és meghozza a törvényben szabályozott monopóliumellenes hatósági döntéseket;

- b) figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.

(4) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

32. § (1) A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a kincstár vezeti. A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (4) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § szerinti keretek között hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-éig – a Médiatanács augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértő(k) szakértői véleménye alapján – nyújtja be az Országgyűlésnek. A Médiatanács gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A Médiatanács az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.

(3) Az Országgyűlés – az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (11) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31.

(4) A Médiatanács székhelye Budapest.

(5) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a Médiatanács hivatali szerve.

(6) A Hivatalra vonatkozó szabályokat e törvényen kívül az Eht. tartalmazza.

(7) A Médiatanács, illetve a Médiatanács tagja[i] a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat.

### 2. CÍM — A Médiatanács választása

33. § (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – 9 évre választja egyidejű, listás szavazással.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorterjesztéssel, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A Médiatanács tagjaira

- a) legfeljebb 60 nappal, de legkésőbb 30 nappal a 33. § (1) bekezdése szerinti megbízatási időtartam letelte előtt,

- b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül,

- c) a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését követő első alkalommal történő választást megelőző jelölés során a jelölőbizottság tagjainak megválasztását követő 5 napon belül az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló mandátumarányos eseti jelölőbizottság (a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.

(4) A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.

(5) A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi idő áll az országgyűlési frakciók rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha egy vagy több képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban meghatározott határidőn belül.

(6) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetben az a), illetve c) pontban meghatározott határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(7) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetekben a második jelölési körben sem tud 5 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

(8) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a b) pontban meghatározott határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(9) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a második jelölési körben sem tud 15 napon belül jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

34. § (1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Hatóság Elnökére vonatkozó szabályokat az Eht. tartalmazza.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve – ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor – hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép.

(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.

(4) Ha az Országgyűlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülés összehívási és ülésvezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától él, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig.

(5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, vagy felmentéssel, illetve kizárással szűnt meg.

(6) Az új tag megbízatása annyi időre szól, amennyi a Médiatanács megbízatásából hátra van.

(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság Elnöki megbízatásának időtartamához kötött.

34/A. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően haladéktalanul a Médiatanács elnöke részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.

### 3. CÍM — Összeférhetetlenség

35. § (1) A Médiatanács elnöke és tagja nem lehet

- a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a Hatóság Hivatalának főigazgatója, főigazgató-helyettese, illetve munkavállalója, a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, az Európai Parlament tagja, köztisztviselő, helyi önkormányzati képviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, költségvetési szervvel vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

- b) műsorszolgáltató, műsorforgalmazó, műsorterjesztő, internetes tartalomszolgáltató, reklámügynökség, lapkiadó, lapterjesztő vállalkozás vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, internetes tartalomszolgáltatóval, reklámügynökséggel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

- c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 5%-ot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

- d) az a)–c) pontok alá eső személynek a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli hozzátartozója.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

### 4. CÍM — A Médiatanács tagjainak kötelezettségei

36. § (1) A Médiatanács tagja a feladata ellátása során tudomására jutott minősített adatot és üzleti titkot köteles megőrizni.

(2) A Médiatanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a törvény melléklete szerinti szövegű esküt tesz.

(3) A Médiatanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

### 5. CÍM — A Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése

37. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszűnik:

- a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával,

- f) a tag halálával.

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 34/A. § (1) bekezdésében foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pontja esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

- a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

- b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.

(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

- a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

- b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

- c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése érintette.

(10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén a Médiatanács elnökét és tagját a megszűnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított 6 hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot 1 havi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.

38. §

### 6. CÍM — A Médiatanács tagjainak díjazása

39. § (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül.

(2) A Médiatanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül.

### 7. CÍM — A Médiatanács működése

40. § (1) A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.

(3) Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.

### 8. CÍM — A Médiatanács feladatai

41. § (1) A Médiatanács feladatai:

- d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Közszolgálati Közalapítványnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közszolgálati Közalapítvány javaslatot tehet,

- o) kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját,

- p) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

(2) Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt feladatát a Médiatanács a műsor vétele és rögzítése vagy a műsorszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el.

(3) A Médiatanács látja el a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10–21. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében.

(4) A (3) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Médiatanács a 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

### 9. CÍM — A Médiatanács beszámolója

43. § (1) A Médiatanács minden év március 1-jéig az Országgyűlésnek megküldi a megelőző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban különösen értékelnie kell

44. § (1) A Médiatanács tagjainak – ideértve a Médiatanács elnökét is – egyenlő a szavazata, azaz minden tagnak egy szavazata van.

(2) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok – ideértve a Médiatanács elnökét is – egyszerű többsége szükséges.

(3) A Médiatanács a döntéseit – a 45. §-ban foglaltak kivételével – a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerű többségével hozza.

45. § Az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint az országos, körzeti és helyi műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:

- a) a szavazás első fordulójában a határozat meghozatalához a Médiatanács összes tagjának – ideértve a Médiatanács elnökét is – kétharmados többsége szükséges;

- b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Médiatanács legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart, amely esetben a határozat meghozatalához a Médiatanács összes tagjának – ideértve a Médiatanács elnökét is – egyszerű többsége szükséges;

- c) ha a pályázati felhívások tárgyában, továbbá ha az országos körzeti és helyi műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.

47. § (1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Médiatanács Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait — öt évre szólóan — a Médiatanács bízza meg.

(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Médiatanács, továbbá a Közszolgálati Közalapítvány tagja, illetve elnöke, valamint az sem, aki a Médiatanácsnak sem lehetne tagja, illetve elnöke. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályait a Médiatanács alkotja meg.

(4) A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a Médiatanács elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával szemben büntetőeljárás indul, erről a nyomozó hatóság a Médiatanácsot értesíti. A Médiatanács a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre tekintettel felfüggesztheti.

(5) A Médiatanács a Panaszbizottság tagjának megbízatását megszünteti összeférhetetlenség esetén, továbbá akkor, ha a bíróság a Panaszbizottság tagját szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélte.

(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét — ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is — a Médiatanács állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlősége, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére.

(4) A Panaszbizottság működésével kapcsolatos hivatali feladatokat a Hivatal látja el.

(5) A Médiatanács legalább félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat.

(3) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a Médiatanács bírságot szabjon ki.

51. § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Médiatanácshoz lehet fordulni az állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.

(2) A Médiatanács a jogorvoslati kérelemről nyolc napon belül határoz. A Médiatanács elmarasztaló határozatát, illetve ha a Médiatanács a műsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell.

(3) A Médiatanács határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló — többször módosított — 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja.

### 12. CÍM — A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése

52. § (1) A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése érdekében a Médiatanács a műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel – a főigazgató útján – a Hivatalt.

(2) Ha a Hivatal a megjelölt időpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a Médiatanács határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza:

(4) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:

- a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit – földfelszíni műsorsugárzás esetén –, valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit;

(5) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.

(6) A Médiatanács a frekvenciatervet jóváhagyás előtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Médiatanács felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követően legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és időpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.

(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hatóságnál bárki megtekintheti.

52/A. § A Médiatanács az 1/A. § (5) bekezdésében meghatározott műsor szétosztását, terjesztését meghatározott időtartamra felfüggesztheti az a)–d) pontban foglalt feltételek együttes teljesülése esetén:

- c) ha a Médiatanács írásban értesítette a műsorszolgáltatót és az Európai Bizottságot a feltételezhető jogsértésről, valamint a jogsértés ismételt bekövetkezte esetére tervezett intézkedésekről;

### 1. CÍM — A Közszolgálati Közalapítvány

53. § (1) A közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés – e törvény 149/B. §-a szerint – a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány).

(2) A Közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával jön létre, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány egyidejű megszüntetése mellett.

(3) A megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány – feladatait és vagyonának meghatározott körét a Közalapítvány veszi át e törvény 149/B. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(4) Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(5) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

54. § (1) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az e törvény 149/B. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban állapítja meg.

(2) E törvény 149/C. §-ában szabályozott országgyűlési határozatban kell meghatározni a Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának azt a részét, amely térítésmentesen állami tulajdonba kerül, melynek vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(3) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak átadott, illetve a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek a – Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által történő – gyakorlása, az átadott, illetve az egyéb jogcímen szerzett vagyon hasznosítása, a vagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá.

(4) A (2) bekezdés szerinti országgyűlési határozatban kell rendelkezni az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a Médiatanács részére előírt szabályozási irányelveiről. Az irányelvek alapján a Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket – közszolgálati feladataik teljesítése céljából – milyen feltételekkel veheti igénybe a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt.

(5) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. egymás közötti jogviszonyaiban történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény hatálya alá.

### A Kuratórium

55. § (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.

(2) A Kuratórium az Országgyűlés által választott 6 tagból és az e törvényben meghatározott szervezet által delegált elnökből és a szintén általa delegált egy további tagból áll.

(3) A Kuratórium feladatait – e törvény keretei között – a Közalapítvány alapító okirata határozza meg.

(4) A Kuratórium – e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között – megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

(5) A Kuratórium elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak.

(6) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai – az irodán keresztül – jogosultak szakértői segítség igénybevételére. A szakértők igénybevételének és az iroda működésének feltételeiről a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni.

56. § (1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással – nem listás módon – 6 tagot választ a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával.

(2) Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.

(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő 3 napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított 5 napon belül meg kell tartani.

(4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.

(5) A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást 10 napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább 10%-át.

(6) A Kuratórium akkor alakul meg, amikor a Kuratórium tagjait megválasztják.

(7) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet. Ebben az esetben legalább 3 tag megválasztása szükséges.

(8) A Kuratórium – ha nem a teljes létszámmal alakult meg – a teljes létszámig kiegészíthető a (11) bekezdés szerinti szabályok értelemszerű alkalmazásával.

(9) A Kuratórium tagjait az Országgyűlés 9 évi időtartamra választja.

(10) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja 9 évre.

(11) Ha a (9) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a következők szerint történik:

- a) ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásával azonos országgyűlési ciklusban történik, vagy ha a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a (2)–(4) bekezdések rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni úgy, hogy annak az oldalnak – kormány, illetve ellenzéki – van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott – megszűnt megbízatású – tag pótlására történik a jelölés;

- b) ha az új tag jelölése a Kuratórium megválasztásának az országgyűlési ciklusa utáni időszakban történik, akkor – feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be – az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre, a jelölőbizottság felállítását követő 15 napon belül;

- c) ha a jelölőbizottság a b) pontban meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet állítani, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek;

- d) a b) és c) pontok szerinti jelöltállítás során az időközben esetlegesen bekövetkezett kormány-, illetve ellenzéki oldali változásokat figyelembe kell venni;

- e) ha a jelölőbizottság a c) pont szerinti esetben – a második jelölési körben – sem tud 15 napon belül négy jelöltet állítani, akkor megszűnik a jelölőbizottság mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani;

- f) az új tagot az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a megválasztott Kuratórium (7) bekezdésben meghatározott időtartamának végéig.

57. § (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a 35. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen irányadók. Az elnöknek, illetve a tagnak a polgári jogi jogszabályok szerinti közeli hozzátartozója nem lehet közszolgálati műsorszolgáltató és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: MTI Zrt.) vezető állású dolgozója.

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben a 35. § szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, továbbá, ha az elnök vagy a tag az 57/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.

(5) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

- a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint 6 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

- b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a Kuratórium elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.

(6) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés, vagy kizárás miatti megszűnését a kuratórium teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(7) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(8) A Kuratórium elnöke esetében a (6) és (7) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati műsorszolgáltatóktól és az általuk felügyelt MTI Zrt.-től.

(10) A Kuratórium elnöke és a tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati műsorszolgáltatóval és az MTI Zrt.-vel.

(11) A Kuratórium elnöke és tagjai pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak, párt nevében nyilatkozatot nem tehetnek.

57/A. § (1) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben az 57. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(3) A Kuratórium elnöke tekintetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.

58. § (1) A Kuratórium jogköre:

- a) a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió zártkörűen működő nonprofit közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaságok, valamint a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a közgyűlés jogainak gyakorlása,

- b) a Közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása,

- c) amit a Közalapítvány alapító okirata – e törvény keretei között – a hatáskörébe utal.

(2) A Kuratórium a Közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával.

59. § (1) A Közalapítvány bevételeit képezik:

- d) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,

- e) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).

(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:

- a) a közszolgálati műsorszolgáltatók és az MTI Zrt. működési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás,

- b) a Közalapítvány saját költségei (kiadásai).

(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.

(4) A Közalapítvány a működési költségeit az üzemben tartási díjnak e törvényben szabályozott mértékű részéből fedezi.

(5) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

### A Kuratórium működése

60. § (1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta kétszer ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz a közszolgálati műsorszolgáltató, illetve az MTI Zrt. vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(2) A Kuratórium tagjainak – ideértve a Kuratórium elnökét is – a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Kuratórium határozatképességéhez a tagok – ideértve a Kuratórium elnökét is – egyszerű többsége szükséges.

(4) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.

### A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása

61. § A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény 65%-ának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

### Közszolgálati Kódex, Közszolgálati Testület, Jelölő Szervezetek

62. § (1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) tartalmazza a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat.

(2) Az első Kódexet a Médiatanács fogadja el a Közszolgálati Testület első alkalommal történő felállítását követő 6 hónapon belül.

(3) A Közszolgálati Testület évente módosíthatja a Kódexet. A Kódex Közszolgálati Testület általi módosítása a Kuratórium jóváhagyásával válik hatályossá.

(4) A Kódex szabályainak megtartását a Közszolgálati Testület ellenőrzi.

(5) A Kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra vonatkozó rendelkezéseit. A Kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.

63. § (1) A Közszolgálati Testület 14 tagú, elnökét soraiból önmaga választja, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény mellékletében meghatározott Jelölő Szervezetek delegálják 3 évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási jogával.

(3) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közszolgálati Testület irodája látja el. Az iroda működési feltételeit a Kuratórium biztosítja.

(4) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény 40%-ának, tagját az államtitkári illetmény 25%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok költségtérítésre nem tarthatnak igényt.

(5) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett.

(6) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és az alábbiak szerint szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. (a továbbiakban: közszolgálati részvénytársaságok) felett a Kódexben foglaltak végrehajtása vonatkozásában:

- a) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári év végén beszámolót készítenek arról, hogy – saját értékelésük szerint – az általuk vezetett műsorszolgáltató eleget tett-e a Kódexben megfogalmazott elvárásoknak.

- b) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

- c) Ha a Közszolgálati Testület – a vezérigazgató személyes, testületi meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többséges szükséges.

- d) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.

- e) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.

- f) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató következő meghallgatását három hónap múlva köteles napirendjére tűzni a Közszolgálati Testület.

- g) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálatiság érvényesülését – a Kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését – nem biztosította, akkor 10 évig nem jelölhető újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói megbízatására.

### 2. CÍM — A zártkörűen működő nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság, a zártkörűen működő nonprofitMagyar Televízió Részvénytársaság, a zártkörűen működő nonprofit Duna Televízió Részvénytársaságés a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetőleg a televízió feladatait a zártkörűen működő nonprofit Magyar Rádió Részvénytársaság (a továbbiakban: MR Zrt.), illetőleg a zártkörűen működő nonprofit Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a zártkörűen működő nonprofit Duna Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: Duna TV Zrt.) látja el.

(2) A nemzeti hírügynökségi tevékenységet a zártkörűen működő nonprofit Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: MTI Zrt.) látja el. Az MTI Zrt.-re vonatkozó szabályokat a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nhtv.) tartalmazza.

(3) A négy önálló részvénytársaság – az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. – mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik.

(4) Az MR Zrt.-re, az MTV Zrt.-re, a Duna TV Zrt.-re és az MTI Zrt.-re e törvényben és – az MTI Zrt. vonatkozásában – az Nhtv.-ben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(5) A közszolgálati részvénytársaságoknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.

(6) A közszolgálati részvénytársaságok – e törvény 149/B. § (7) és (10) bekezdésében szabályozottak szerint, az ott meghatározott időponttól – a Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes nonprofit részvénytársaságként működnek.

65. § A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:

- a) megváltoztatni a közszolgálati részvénytársaságok alapvető tevékenységi körét,

- b) a közszolgálati részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,

- c) a közszolgálati részvénytársaságoktól vagyont elvonni, nem értve ide a Közalapítvány és a közszolgálati részvénytársaságok vagyonának – országgyűlési határozatban meghatározott – azon részét, amelyet a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére ad át,

- d) a közszolgálati részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,

- e) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,

- f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik,

- g) a Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 66. §-ban foglalt hatásköreit, még a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott – de a 66. §-ban nem szereplő – alapítói jogkörökkel sem.

### A Kuratórium hatásköre

- a) a közszolgálati részvénytársaságok alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar Közlönyben történő közzététele,

- b) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezése, díjazásának megállapítása,

- c) a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának megszüntetése,

- d) a közszolgálati részvénytársaság függetlenségének védelme,

- e) az archiválás rendjéről szóló szabályzat jóváhagyása,

- f) az alaptőke felemelése, leszállítása a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,

- g) az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fő összegeinek a jóváhagyása,

- h) az évi adásidő jóváhagyása, módosításának engedélyezése,

- i) az új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külső gyártás arányaira is kiterjedően,

- j) a mérleg- és az eredmény kimutatás jóváhagyása,

- k) a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottsága tagjainak megválasztása, visszahívása.

(2) A közszolgálati részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása és megbízatásának felmondása a Kuratórium hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a részvénytársaság alapító okiratában határozza meg.

(3) A Kuratórium feladat- és jogköre a részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzése során:

- a) 500 millió forintnál magasabb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,

- b) hitelfelvétel, illetve 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,

- c) ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

66/A. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:

– a Médiatanács elnöke közszolgálati részvénytársaságonként 2-2 vezérigazgató jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak;

– a Médiatanács elfogadja a jelölteket és javasolja a Kuratóriumnak, hogy válasszon ki egyet-egyet a jelöltek közül;

– ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; A Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta;

– az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának, ideértve az elnököt is, kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről;

– ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított 30 napon belül nem tud választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni;

– az új jelölés során közszolgálati részvénytársaságonként két új jelöltre kell javaslatot tenni;

– az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

(2) A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és a munkaszerződésről egyidejű szavazással dönt.

(3) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg:

- a) felmentéssel,

- b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,

- c) a 63. § (7) bekezdés g) pontja szerint.

(4) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya

- a) ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,

- b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés kiszabást tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,

- c) ha a 70. § (1)–(2) bekezdése szerinti tilalmak valamelyikét megszegi,

- d) ha a vele szemben keletkezett összeférhetetlenségi okot 30 napon belül nem szünteti meg.

(5) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.

(6) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium kétharmados többséggel hozza.

67. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását – évente egyszer – az általa vezetett közszolgálati részvénytársaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2) A vezérigazgató jogosult és egyben köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

68. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa irányított részvénytársaság tevékenységéről.

69. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(3) Nem nevezhető ki a közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, szakállamtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 77/A. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.

70. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója munkaviszonyának ideje alatt nem lehet

- c) a Kuratóriumnak, a Médiatanácsnak elnöke, tagja,

- e) más, műsorszórással, műsorterjesztéssel, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, vagy részvényes,

(2) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.

(3) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(4) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója – a tevékenységének megkezdése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

71. § A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány alapító okirata, a kuratórium határozatai és a Közszolgálati Kódex keretei között irányítja a közszolgálati részvénytársaságot.

- c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról,

- d) előterjeszti az archiválás rendjéről szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,

- e) meghatározza, és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, és gondoskodik végrehajtásáról,

- f) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,

- g) előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat [66. § (3) bekezdés],

- h) gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettes(ek) alkalmazását,

- i) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Közalapítvány alapító okirata vagy a kuratórium határozata előír,

- j) gyakorolja – az e törvényben foglalt eltérésekkel – mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

72. § A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója a közszolgálati részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.

### A közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottsága

73. § (1) A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati részvénytársaságok dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati részvénytársaságok könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati részvénytársaságok költségére megvizsgáltatni.

(2) A Felügyelő Bizottság elnökből és 4 tagból áll.

(3) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a munkavállalók által választott tag kivételével, a Kuratórium választja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel.

(4) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.

(5) A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a Kuratóriumnak, illetve a közszolgálati részvénytársaságok közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7) A közszolgálati részvénytársaságok belső ellenőrzési szervezetei a Felügyelő Bizottság irányítása alá tartoznak.

(8) A Felügyelő Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.

75. § (1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságokat a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti.

(2) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot – a közalapítvány útján – a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.

(3) A részvénytársaság – a főtevékenységének elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.

(4) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más műsorszolgáltatóban.

(5) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati műsorszolgáltatók, a birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül – kizárólag saját műsorukban – felhasználhatják. E rendelkezés nem érinti – a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető szomszédos jogi jogosultságok kivételével – a szerzői jogi jogszabályok alkalmazását.

76. § (1) A közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában e korlátozás alól nem mentesített munkavállalója a közszolgálati részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a polgári jogi jogszabályok szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati részvénytársaság más munkavállalója köti meg, a szerződést a közszolgálati részvénytársaságok közös felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A közszolgálati részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

### 1. CÍM — A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap

77. § (1) A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a nemzeti hírszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és gazdagítása, a műsorok sokszínűségének biztosítása, az 54. § (2) bekezdésében szabályozott vagyon gondos kezelése és gyarapítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok.

(2) Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre.

(3) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(4) Az Alap pénzügyi forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések.

(5) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.

(6) Az Alap kezelője a Médiatanács. Az Alap jogi személy, számláját a kincstár vezeti.

(7) Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el.

(8) Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is, a Médiatanács elnöke gyakorolja.

(9) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.

(10) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és 4 tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.

(11) Az Alap éves költségvetését – a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként – az Országgyűlés hagyja jóvá.

(12) Az Alap kezelésének részletes szabályait – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a Médiatanács határozza meg és a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a közműsorszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani.

(5) Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyja jóvá.

(6) Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közzé a pályázati felhívásokat. A pályázatok elbírásának módját az általános pályázati feltételekben kell szabályozni.

- e) a műsorszolgáltató, a műsorelosztó, a műsorszétosztó, a műsorszóró rendszer üzemeltetője, illetőleg a Médiatanács vagy a Hatóság által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenőrzési célból telephelyen, illetve vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,

84. § (1) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj differenciáltan meghatározott – a közszolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges mértékű – százaléka a Magyar Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t illeti a tulajdonos Közalapítványon keresztül történő folyósítással. A meghatározott százalék nem lehet kevesebb a Magyar Televízió Zrt. esetében 35%-nál a Magyar Rádió Zrt. esetében 23%-nál, a Duna Televízió Zrt. esetében 19%-nál. E %-os mérték feletti összegnek a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. rendelkezésére bocsátásáról a – az üzemben tartási díj terhére – Médiatanács dönt.

(2) Az Alap az üzemben tartási díjból az általa kezelt közszolgálati vagyon kezeléséhez – az eszközök működőképes fenntartásához, karbantartásához, felújításához és az új beszerzésekhez – szükséges hányadot közvetlenül használja fel. A vagyonkezelésre fordítható összeg mértékét évente az éves tervezés során kell meghatározni.

(3) Az üzemben tartási díj azon részét, amelyet az Alap nem használ fel a közszolgálati vagyon kezelésére, a közszolgálati műsorszolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdés szerinti százalékos megoszlás arányában.

(4) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj 8%-a a Médiatanács és a Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, valamint a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál. A Médiatanács és a Közalapítvány közötti fedezetmegosztásról, illetve a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira fordítható hányadról a Médiatanács dönt. A Közalapítvány működési fedezetére a Médiatanács által meghatározott hányad az üzemben tartási díj 1%-ánál kevesebb nem lehet.

(5) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj 4%-áig terjedően a Médiatanács, 3%-áig terjedően a Közalapítvány költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti.

86. § (1) Műsorszolgáltatóként, illetve hálózatos műsorszolgáltatóként a Médiatanács által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgálati műsorszolgáltató működhet.

- g) a Médiatanács tagja, valamint az, aki a Médiatanáccsal munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

89. § (1) A műsorszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt — ideértve a teljes műsorszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését — a közzétételt követő harminc napig, az országos és a körzeti műsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Médiatanácsnak. A műsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.

(4) A műsorszolgáltató a Médiatanács számára az általa megszabottak szerint adatokat köteles szolgáltatni különösen:

(5) A műsorszolgáltató köteles a Médiatanács számára bejelenteni azokat a tényeket (adatokat), amelyek alapján megállapítható, hogy a törvény hatálya tevékenységére kiterjed.

90. § (1) A műsorszolgáltatási szerződés a Médiatanács és a pályázati eljárásban kiválasztott műsorszolgáltató között jön létre. Műsorszolgáltatási szerződést földfelszíni rendszerű műsorszórás útján megvalósuló, illetve a Kormány rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdas, valamint rádiótávközlő eszközzel végzett műsorszolgáltatás esetén kell kötni.

(3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként előre műsorszolgáltatási díjat fizet. A műsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat félévre előre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.

(6) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató nem köteles műsorszolgáltatási díjat fizetni. A nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelést a Médiatanács állapítja meg. A feltételek teljesítéséről a műsorszolgáltató minden év végén a Médiatanács által megállapított időpontban beszámol.

91. § (1) A Médiatanács legalább két országos napilapban nyilvánosságra hozza a műsorszolgáltatási szerződések tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a tájékoztatás és kultúra szabadsága, sokszínűsége, az egyetemes és a nemzeti kultúra megőrzése és gazdagítása.

93. § Az általános pályázati feltételekről a Médiatanács tervezetet készít és azt teljes egészében, indokolással együtt a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A közzétételt követő tizenöt napon belül az általános pályázati feltételekre bárki írásban — a Médiatanácshoz címzett — észrevételt tehet.

94. § (1) Az általános pályázati feltételek tervezetének közzétételétől számított legkevesebb húsz napon túl, legkésőbb harminc napon belül a Médiatanács nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Hatóság képviselője is.

(3) A meghallgatáson lehetőséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Médiatanács és a Hatóság képviselője az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.

(4) A meghallgatást a Médiatanács képviselője vezeti és ő dönt arról, hogy a meghallgatás a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén megtartható.

(8) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Hivatalban megtekinthető.

(9) A meghallgatás után a Médiatanács dönt az általános pályázati feltételek véglegesítéséről. Döntését a meghallgatást követő harminc napon belül a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(5) A Médiatanács a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát pályázati feltételként írhatja elő, ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális sokszínűség — valamennyi műsorszolgáltatást együttesen figyelembe véve — nem érvényesül. A Médiatanács a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti legalább négy, legfeljebb nyolc órányi műsoridőben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő közhasznú társaságot, mint nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatót műsorszolgáltatásra jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp nem biztosított.

(6) A Médiatanács a pályázati felhívásban — a 8. § (3) bekezdésén felüli mértékben — feltételként írhatja elő, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.

(4) A pályázatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerződés megkötését követően az (1) bekezdés szerinti adatok — a d) pontban meghatározottak kivételével — nyilvánosak.

97. § A 102. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pályázatok esetében a Médiatanács köteles a pályázati határidő lejártát követő tizenöt napon belül a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a tervezett műsorszolgáltatás jellegét és vételkörzetét, valamint egyéb adatait.

98. § A Médiatanács országos műsorszolgáltató esetében a pályázati határidő lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy

99. § (1) Ha a pályázó korlátozó rendelkezésekbe ütközik, a Médiatanács köteles a pályázatot a 98. §-ban megjelölt időn belül az elutasítás okát megjelölő és indokolt nyilatkozatban visszautasítani.

(2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, amely a 95. § (5) bekezdésében meghatározott pályázati feltételnek eleget tenne, a Médiatanács jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt nem hirdette volna meg.

(3) Ha a pályázat a 95. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a Médiatanács azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja. A hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a pályázatot visszautasítja.

(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság előtt megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Médiatanácsot kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának nem akadálya.

100. § (1) A Médiatanács a pályázat nyertesével köthet szerződést. Helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács megköti a műsorszolgáltatási szerződést.

(2) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó adásidőre a Médiatanács pályázatot ír ki.

(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő a nyolc órát meghaladja, a jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidőre a Médiatanács pályázatot írhat ki.

(4) A Médiatanács a 101. §-ban meghatározott eljárást követően köti meg a szerződést, ha egymással versengő pályázatok szerinti műsorszolgáltatási igények egyidejűleg nem elégíthetők ki a pályázatban feltüntetett módon.

101. § (1) Ha versengő pályázatok közül kell választani, a Médiatanács a 98. §-ban megjelölt időn belül felszólíthatja a versengő pályázókat, hogy a felszólítástól számított tizenöt napon belül állapodjanak meg a megpályázott műsorsugárzási lehetőségek időbeli megosztásában.

(2) Megegyezés hiányában a versengő pályázatok közül a Médiatanács a pályázat kiírásakor nyilvánosságra hozott értékelési elvek szerint dönt.

- b) az igénylő által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött — a Hatóság ellenőrző vizsgálata alapján a Médiatanács által jóváhagyott — műsorszolgáltatási lehetőségre, az e törvényben meghatározottak szerint.

- a) a Médiatanács által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt határidőig, valamint

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint keletkezett műsorszolgáltatási lehetőségre a Médiatanács pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása során az eredeti, a törvényes feltételeknek egyébként megfelelő igénylővel kell a műsorszolgáltatási szerződést megkötni, ha a pályázaton felajánlott legmagasabb összegű műsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta.

107. § (1) A műsorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.

(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen bejelentik a Médiatanácsnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos műsorszolgáltató megnevezését és a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás távközlési hatósági eljárásban történő engedélyezése csak a műszaki feltételek nem teljesítése esetén tagadható meg.

(3) Ha a bejelentő megfelel a 98. §-ban foglaltaknak, a Médiatanács módosítja a műsorszolgáltatási szerződéseket, egyidejűleg nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos műsorszolgáltatót. Nem módosítható a műsorszolgáltatási szerződés a hálózatba kapcsolódó olyan körzeti és helyi műsorszolgáltató tekintetében, amelynek fennmaradó saját műsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.

(2) A műsorszolgáltatónak a Médiatanácshoz be kell jelentenie, ha tulajdoni viszonyaiban vagy más adataiban változás következett be, így különösen:

111. § A Médiatanács a szerződés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a műsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nőtt meg és ennek folytán változott a helyi műsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos műsorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a műsorszolgáltató egyébként eleget tesz az adott új műsorszolgáltatóra vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek.

112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti, vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Médiatanács

- a) a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a – kizárólag a műsorszolgáltató által előidézett – jogsértő állapot még fennáll,

- b) a szerződés a törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a jogosult a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Médiatanács határozatában foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta,

112/A. § (1) A Médiatanács eljárását a 19. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés dohányáruval összefüggő megsértése miatt ügyfélként kezdeményezni jogosultak a nemdohányzók védelmét ellátó társadalmi szervezetek is.

(2) A Médiatanács eljárását – a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10–21. cikkét átültető rendelkezések megsértése miatt – ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(3) A Médiatanács az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – az érdeksérelem köre vagy súlya miatt – halaszthatatlanul szükség van. E döntését a Médiatanács soron kívül hozza meg.

(4) A Médiatanács a (3) bekezdés szerinti végzését, valamint a jogszabálysértést megállapító jogerős határozatát közzéteszi a honlapján, valamint – szükség szerint – a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá tájékoztathatja arról a nemzeti hírügynökséget.

113. § (1) Az a műsorszolgáltató, aki műsorának terjesztését kizárólag műsorelosztó rendszer segítségével végzi, műsorszolgáltató tevékenységének megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Médiatanácsnak bejelenteni a 96. § (1)—(3) bekezdése szerinti adatokat.

(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Médiatanács hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a műsorszolgáltatási díj mértékét e határidőn belül a jogosulttal közölni kell.

- a) amely a Médiatanács által nyilvánosságra hozott frekvenciatervben szerepel, és amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy

(2) A nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szereplő műsorszolgáltatási lehetőség esetén az igénylőnek a Hatóság által kiadott igazolással kell bizonyítania, hogy a műsorszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható. Az igazolásnak tartalmaznia kell a 52. § (4) bekezdésében foglalt műszaki adatokat. Ilyen esetben a Médiatanács a műsorszolgáltatási jogosultságot az alábbi szabályok szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg:

- a) a pályázati felhívást a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül, az 52. § (4) bekezdésében foglalt adatokkal együtt a Médiatanács teszi közzé;

- d) ha a műsorszolgáltatási lehetőségre egy pályázatot nyújtanak be és az megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Médiatanács a pályázóval a műsorszolgáltatási szerződést megköti;

- e) ha a műsorszolgáltatási lehetőségre több pályázatot nyújtanak be és azok mindegyike megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Médiatanács felhívására a pályázók megállapodhatnak egymás között a műsoridő megosztásáról. Ha e megállapodás létrejön, a Médiatanács mindegyik pályázóval azonos feltételekkel megköti a műsorszolgáltatási szerződést. Ha a felhívást követő három napon belül a megállapodás nem jön létre, a Médiatanács dönt a műsorszolgáltatási jogosultság odaítéléséről. A döntés ellen benyújtott panasz esetén a Médiatanács a pályázati eljárást a 3. címben foglaltak szerint folytatja le.

(4) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződés alapján a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatónak nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetni. A műsorszolgáltatási díjat egyébként a Médiatanács állapítja meg.

(7) Amennyiben a televíziós műsorszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. § (1) bekezdésében rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a jelen törvény 107. § (1) bekezdése alapján nem újítható meg, a Médiatanács a műsorszolgáltató kérelmére – a jogszabályban a televíziók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidőig – a műsorszolgáltatási jogosultságra ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést köthet.

(8) A jelen szakasz (7) bekezdésének alkalmazása során az (1)–(3) bekezdések, valamint az (5)–(6) bekezdések nem alkalmazandók.

129. § (1) A Médiatanács köteles a törvény hatálybalépését követő százhúsz napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt, továbbá a harmadik országos földi terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás jogosultságára úgy, hogy a műsorszolgáltatást a Magyar Televízió második műsorszolgáltatásának megindulását követően legkésőbb egy hónap elteltével meg kell kezdeni.

(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Médiatanács a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98—101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik.

(3) A pályázati felhívásban a Médiatanács meghatározza, hogy a 91. § (1)—(3) bekezdésében előírtakon kívül milyen feltételeknek kell a pályázónak megfelelnie.

(5) A harmadik országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jogosultság (4) bekezdés szerinti kötelezettségei mértékét a Médiatanács a pályázatban állapítja meg. A kötelezettségek mértékét a (4) bekezdésben foglaltakhoz képest enyhébben kell megállapítani.

130. § (1) A Médiatanács a 132. § (2) bekezdésére is figyelemmel köteles a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatási jogosultságra, továbbá legalább egy, a 87,5—108,0 MHz frekvenciasávban meghirdetett országos rádió műsorszolgáltatásra. A Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatás frekvenciakészletét a Médiatanács a pályázati kiírásban határozza meg úgy, hogy a műsorszolgáltatást csak akkor lehet elkezdeni, ha a Magyar Rádió legalább egy országos műsorszolgáltatást kezdett el a 87,5—108,0 MHz frekvenciasáv igénybevételével. A műsorszolgáltatási jogosultsággal a névhasználati jogot is át kell ruházni.

(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell benyújtani. A Médiatanács a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98—101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik.

(3) A harmadik földi terjesztésű országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultságért fizetendő díj az Alapot illeti meg úgy, hogy az ebből származó bevételt a digitális műsorterjesztés fejlesztésére és a digitális átállás költségeire kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel.

(2) Az országos és körzeti rádió műsorszolgáltatási lehetőségeket a Médiatanácsnak úgy kell kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más műsorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak műsorsugárzási lehetőséghez a sugárzási normák figyelembevételével.

(4) Az (3) bekezdésben másodikként meghatározott műsorszolgáltatás műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Médiatanács dönt, a kuratórium véleményének figyelembevételével úgy, hogy a műsorszolgáltatást a törvény hatálybalépését követő tizenegy hónapon belül meg kell kezdeni, és az MTV2 egy hónapon át a jelenlegi és az új terjesztési lehetőséget egyaránt használja. Az átállás során a Magyar Televízió mindvégig két programot szolgáltat.

(2) Az országos földi terjesztésű televízió és rádió műsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében a jogosultság megszűnését követően a Médiatanács — a kuratóriumok véleményének figyelembevételével — felülvizsgálja az országos műsorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi jogosultságaikat, vagy megváltoztatja azokat.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges — frekvencia és sugárzási jellemzőkkel meghatározott — műsorszórási lehetőségeket előzetes egyeztetés után a Médiatanács a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és nyilvánossági szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A Médiatanács a (2) és (3) bekezdésben említett előzetes egyeztetést a Hatóság, a közszolgálati műsorszolgáltató, valamint a műsorok szórását végző távközlési szolgáltató képviselőivel folytatja le.

135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Médiatanács a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.

(2) Az 5/D. § megsértése esetén a felelősként bejelentett, az 5/E. § megsértése esetén a sajtójogi felelősséget viselő személlyel szemben a Médiatanács tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, amelyet az Alapba kell befizetni.

### 2. CÍM — A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárása

136. § (1) A 41. § (3) bekezdése, a VI. fejezet 12. és 13. címe, a 135. § alkalmazásában, valamint a 90. § (3) bekezdésében és a műsorszolgáltatási szerződésben rögzített jogkövetkezmények érvényesítése során a Médiatanács kizárólag közigazgatási ügyben eljáró szervként járhat el, eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A Médiatanács határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.

(3) A Médiatanács határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Pp. XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja. A 112. § (1) bekezdésének f) pontja alapján meghozott határozattal szembeni keresetet a Fővárosi ítélőtábla a kereset benyújtására nyitva álló határidő elteltétől számított 30 napon belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.

136/A. § (1) A Médiatanács a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során a Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 89/552/EGK tanácsi irányelv 10–21. cikkét átültető rendelkezésekkel.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a honlapján, valamint – szükség szerint – a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A közleménynek tartalmaznia kell:

- a) a Médiatanács megnevezését,

- f) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Médiatanácsnál megtekinthető.

(4) Felhatalmazást kap a Médiatanács a magyarországi gyártású műsorszám fogalmának meghatározására. Az erről szóló állásfoglalását a Médiatanács az országos műsorszolgáltatási jogosultságok pályázatainak meghirdetése előtt a Magyar Közlönyben teszi közzé és a közzétételt követően annak tartalmát nem változtathatja meg.

149. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy — a Médiatanács véleményét kikérve — gondoskodjék a rádió és televízió műsorszolgáltatás műszaki feltételrendszerének és követelményeinek kialakításáról.

149/B. § (1) Országgyűlési határozatban dönt az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megszűnéséről, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításáról. Az átalakuló Magyar Televízió Közalapítvány új neve: Közszolgálati Közalapítvány.

(10) Az országgyűlési határozatban kell rendelkezni annak hatálybalépéséről és az e § szerinti feladatok végrehajtásának határidejéről.

- c) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés [a 112/A. § (2)–(4) bek., a Médiatanács eljárásában];

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Médiatanács feladatkörében és eljárásában:

### 1. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez

A Médiatanács elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szövegű esküt teszi:

„Én ................................................. esküszöm, hogy a Médiatanács tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”

### 2. számú melléklet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényhez

A Közszolgálati Testületbe az alábbi Jelölő Szervezetek delegálhatnak tagot az alábbiakban meghatározottak szerint:

1. Jelölő Szervezetek:

a) Magyar Tudományos Akadémia

b) Magyar Katolikus Egyház

c) Magyarországi Református Egyház

d) Magyarországi Evangélikus Egyház

e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

f) Magyar Olimpiai Bizottság

g) Magyar Rektori Konferencia

h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

i) a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei

j) a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei

k) a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek

l) a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek

m) a fogyatékos személyek Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetei

n) a Magyarországon bejegyzett kulturális szervezetek

2. Az a)–h) pontok alatti szervezetek egy-egy főt delegálhatnak.

3. Az i)–n) pontok alatti szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a jelölés előtt legkésőbb 30 nappal regisztráltatták magukat a Médiatanácsnál.

4. Az i)–n) pontok alatti szervezetek egy-egy főt delegálhatnak oly módon, hogy egyazon pont alatt megjelölt szervezetek mindösszesen egy főt delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt, illetve a 3. pont alapján regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegált személyt illetően. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Médiatanács sorsolással dönti el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható.