1996. évi CXVI. törvény — mi változott? 2018. augusztus 14.

13. § (1) A nukleáris létesítménnyel összefüggő hatósági engedélyezési eljárás során biztosítani kell a szakértőként eljáró személy vagy szervezet függetlenségét. Az egyes eljárásokban kirendelt vagy felkért szakértő vagy szakértő szervezet nem lehet az eljárásban érintett ügyfelek egyikének sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, nem állhat semmilyen közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolatban a kérelmezővel vagy annak vezető tisztségviselőivel, a hatósági eljárásban megjelölt technológiaszállítóval és nem vehet részt a szakvéleménnyel érintett dokumentumok, valamint azok kiegészítő és háttérdokumentumai kidolgozásában. Szakértő szervezet esetében a hozzátartozói kapcsolatot a szakértő szervezet vezető tisztségviselői és a 19/B. § (2a) bekezdése szerinti szakértői minősítéssel rendelkező személy tekintetében kell figyelembe venni.

(2) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságára lényeges hatással lévő tevékenység engedélyezése esetében a kérelmet megalapozó dokumentációt független műszaki szakértői értékelésnek kell alávetni. A független műszaki szakértői értékelést a kérelmező a hatósági eljárásban, az arra vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények szerint nyújtja be az atomenergia-felügyeleti szervhez.

### Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő és szakértő szervezet

19/A. § (1) Atomenergia alkalmazása körében független műszaki szakértői tevékenységet az a személy vagy szervezet végezhet, aki e tevékenység végzésére a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által kiadott engedéllyel rendelkezik. Ha jogszabály atomenergia alkalmazása körében szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vagy szervezet vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki a kamara által kiadott engedéllyel rendelkezik.

(2) Szakértőként kizárólag független és pártatlan személy vagy szervezet járhat el, akit vagy amelyet a követelményeknek való megfelelésről szóló döntés, a vélemény és a megállapítás közlésekor annak tartalmához személyes érdek nem fűz, kizárólag szakmai szempontjai vezetik, és munkájáért járó díja szakvéleménye tartalmától nem függ.

19/B. § (1) Szakértői tevékenység folytatását a kamara annak a személynek engedélyezi, aki

(2a) A független műszaki szakértői tevékenység szakértő szervezet által történő ellátását a kamara kérelemre annak a szervezetnek engedélyezi, amely legalább egy, az általa végezni kívánt műszaki szakértői területen szakértői minősítéssel rendelkező személyt foglalkoztat, bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszony keretében.

(3) A Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) az engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely – a Szolgtv. meghatározott adatokon túl – tartalmazza

(3b) Az MMK az engedéllyel rendelkező független műszaki szakértő szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a Szolgtv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza mindazon személyeknek a (3) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt adatait, akiknek szakképzettségét és szakmai gyakorlatát az engedély megadásakor a kamara figyelembe veszi, továbbá a független műszaki szakértő szervezet szakterületét, a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját és a nyilvántartási számot. Amennyiben a kamara olyan természetes személy szakképzettségét, szakmai gyakorlatát veszi figyelembe, aki a (3) bekezdés alapján a szakértői nyilvántartásában is szerepel, akkor e személy vonatkozásában a szakértői státuszát és nyilvántartási számát, a szakértői tevékenységtől való eltiltás tényét, annak okát, időtartamát, az alapjául szolgáló határozat véglegessé válásának napját és a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát is fel kell tüntetni a független műszaki szakértő szervezetek nyilvántartásban.

(4a) A független műszaki szakértő szervezetekre vonatkozó nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános mindazon természetes személyek neve, szakmai gyakorlatának rövid leírása és ideje, szakterülete, műszaki szakértők esetén a nyilvántartási száma, akik a (3b) bekezdés alapján a nyilvántartásban szerepelnek, továbbá a független műszaki szakértő szervezet engedélye kiállításának napja és a nyilvántartási száma. A nyilvántartás a független műszaki szakértő szervezet szakterülete, a szakértői tevékenységet engedélyező határozat száma, a kiállítás napja és a nyilvántartási szám tekintetében közhitelesnek minősül.

(5)

(6)

(7)

(8) A kamara a szakértői tevékenység, valamint a szakértő szervezet tevékenysége gyakorlásával kapcsolatos határozata meghozatalával egyidejűleg továbbítja a nyilvántartásba vételhez szükséges valamennyi adatot az MMK számára, amely haladéktalanul gondoskodik a szakértő vagy a szakértő szervezet adatainak nyilvántartásba vételéről.

(2) A minősítő bizottság tagjait az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója és az MMK főtitkára közösen jelöli ki. A minősítő bizottságnak legalább öt, de legfeljebb tizenöt, páratlan számú tagja van, megbízatásuk négy évre szól. A tagok maguk közül elnököt választanak.

(3) Az egyes engedélyezési eljárásokban a minősítő bizottság elnöke által kijelölt legalább három tag jár el. Az eljáró bizottság a kérelmező által benyújtott, szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok (különösen a referenciák és a szakmai önéletrajz) alapján dönt.

(7) Ha a független műszaki szakértő személy vagy szervezet új szakterületet kíván tevékenységi körei közé felvenni, erre az engedélyezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás tárgya kizárólag az új szakterület engedélyezése, a szakértő arra való alkalmassága lehet.

19/D. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő vagy szakértő szervezet szakértői tevékenységet akkor végezhet, ha az atomenergia-felügyeleti szerv szakértői minőségét az adott szakkérdésben előzetesen eseti jelleggel elismeri.

(2) Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő vagy szakértő szervezet szakértői minőségének elismeréséről folyó eljárásban a kérelmező igazolja, hogy mely ország milyen szakértői névjegyzékébe, milyen szakterületen és szakképesítés vagy referencia alapján lett szakértőként bejegyezve. Az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmező által igazolt adatok, valamint az atomenergia alkalmazása körében szakértői tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.

(3) E § alkalmazása szempontjából külföldi az a személy, aki nem EGT-állam állampolgára és az a szakértő szervezet, amely nem tartozik a Szolgtv. hatálya alá.

19/E. §