1996. évi CXVI. törvény — mi változott? 2017. január 1.

A 2016. január 2. és 2017. január 1. között hatályba lépett módosítások. 57 sor került be, 73 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. január 2.)Következő módosítás (2017. június 24.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- a) a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység,

- b) az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az a) pont szerinti alkalmazást szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység;

- 2. atomenergia alkalmazója: aki az 1. pontban meghatározott tevékenységet végez;

- 3. radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki;

- 3. radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított olyan ionizáló sugárzást kibocsátó anyag, amely egy vagy több olyan radionuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy aktivitáskoncentrációja sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható;

- 4. nukleáris anyag: az a radioaktív anyag, amely önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehető, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet gazdaságosan kinyerhető koncentrációban tartalmaz, a bányászat és az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével;

- 5. ionizáló sugárzás: a közvetlenül vagy közvetve ionizáló részecskékből, illetve ionizálásra képes fotonokból álló sugárzás;

- 6. nukleáris láncreakció: az atommaghasadások olyan sorozata, amelyet a hasadási folyamat során felszabaduló neutronok tartanak fenn;

⋯ 42 változatlan sor ⋯

- 43. újrafeldolgozás: olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja nukleáris vagy más radioaktív anyag kinyerése kiégett üzemanyagból további felhasználás céljára;

- 44. végleges elhelyezés: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék visszanyerés szándéka nélkül történő végső, engedélyezett elhelyezése;

- 45. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

- 46. nukleáris létesítmény létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedély: a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, létesítményszintű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, létesítményszintű átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély;

- 46. nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedély: a nukleáris létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, létesítményszintű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, létesítményszintű átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelye vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához, aktív intézményes és passzív intézményes ellenőrzéséhez szükséges engedély;

- 47. felszín alatti kutatólaboratórium: kutatólétesítmény, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését előkészítő tevékenység részeként a felszín alatt tetszőleges mélységben és geometriával kialakított földalatti térség és az ott működtetett kísérleti, kutató-fejlesztő és megfigyelő berendezések együttese, amelynek rendeltetése a földtani környezet és azon belül a befogadó kőzet részletes megismerése, a végleges elhelyezés műszaki megoldásainak optimalizálása, a földtani (természetes) és műszaki (épített) gátrendszer kölcsönhatásainak vizsgálata, és mindezek bemutatása a nyilvánosság számára;

- 48. hiányzó anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által észlelt vagy hatóság által megállapított hiánya, az engedélyezett kibocsátásból származó radioaktívan szennyezett anyagok kivételével;

- 49. talált anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által leltározás során észlelt vagy hatósági ellenőrzés során megállapított többlete, továbbá a sugárkapu üzemeltetője által észlelt nukleáris, vagy más radioaktív anyag, valamint bárki által egyéb módon talált, feltételezhetően nukleáris vagy más radioaktív anyag;

- 50. lefoglalt anyag: olyan nukleáris, vagy más radioaktív anyag, amelyet a vámhatóság azért foglalt le, mert annak a vámhatósági ellenőrzése során a vámáru nyilatkozat és a szállítmány között ellentmondás merült fel, vagy amelyet a hatóság az engedély nélküli birtoklással összefüggésben, büntetőeljárás során vagy egyéb kényszerintézkedés foganatosítása érdekében lefoglalt;

- 51. fokozatosság elve: a rendszerek, folyamatok és módszerek terén az irányítás alóli kikerülés kockázatával, valószínűségével és lehetséges következményeivel arányos mértékű intézkedések és feltételek alkalmazása.

- 52. atomenergia alkalmazására szolgáló építmény: a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló, valamint az ezekkel összefüggő építmény;

- 53. nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmény: a nukleáris biztonság szempontjából fontos, így különösen a radioaktív anyagok környezetbe jutását megakadályozó, és a sugárterhelés csökkentésére szolgáló, továbbá a biztonsági funkciók megvalósulásához közvetlenül szükséges építmények, a nukleáris biztonság szempontjából fontos gépészeti, villamos és irányítástechnikai rendszereket és rendszerelemeket tartalmazó épületek, a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerekre, rendszerelemekre közvetlen hatást gyakorolni képes építmények, a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló fizikai védelmében szerepet játszó építmények és építményrészek, továbbá a telephelyi nukleárisbaleset-elhárítási tevékenység végrehajtását közvetlenül kiszolgáló épületek, és azon építmények, amelyek a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítéséhez szükségesek és nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében, valamint azon építmények, amelyek vagy amelyeknek egyes részei a biztonsági övezethez tartoznak.

### Alapelvek

⋯ 35 változatlan sor ⋯

- a) a kormányzat hatékony jogi szabályozást készít elő, valamint független, az atomenergia békés célú felhasználását felügyelő szervet vagy szerveket hoz létre és tart fenn;

- b) mind a biztonságot felügyelő szervek, mind a kockázattal járó tevékenységet végző szervezetek az alapvető biztonsági célkitűzés iránt elkötelezett vezetést és hatékony irányítási rendszert hoznak létre és tartanak fenn;

- c) a biztonságért való elsődleges felelősség azt a személyt vagy szervezetet terheli, aki, vagy amely a sugárzásból eredő kockázat növekedését okozó létesítmény vagy tevékenység engedélyese;

- d) az atomenergia alkalmazásának általános feltétele, hogy az általa nyújtott társadalmi előnyök nagyobbak legyenek, mint az atomenergiát alkalmazó természetes személyt, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet végző munkavállalót, a lakosságot, a környezetet és az anyagi javakat fenyegető kockázatok;

- d) az atomenergia alkalmazása csak azzal a szándékkal történhet meg, hogy az általa nyújtott társadalmi előnyök nagyobbak legyenek, mint az atomenergiát alkalmazó természetes személyt, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet végző munkavállalót, a lakosságot, a környezetet és az anyagi javakat fenyegető kockázatok;

- e) az atomenergia alkalmazója biztosítja az ember és a környezet sugárzástól való ésszerű védelmét a 4. § (1) bekezdése szerint;

- f) az atomenergia alkalmazója az ésszerűen elérhető legmagasabb szintű biztonságot a 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti biztonsági követelmények betartásával optimalizálja;

- g) az atomenergia alkalmazója mindent megtesz annak érdekében, hogy egyetlen személy sérülésének kockázata se legyen elfogadható mértéket meghaladó;

⋯ 126 változatlan sor ⋯

(6) Az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó kormánytisztviselőnek a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény az atomenergia-felügyeleti szerv létszámának legfeljebb húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig – az adott évet követő év február utolsó napjáig – érvényes.

(7) Az elfogadott költségvetési keretszámokon belül az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője – a cafeteria-juttatás kivételével – saját hatáskörben maga határozza meg a szerv kormánytisztviselőinek béren kívüli juttatásait. Az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője által adható jutalom mértékét és a béren kívüli juttatásokat szabályzatban kell meghatározni, amelyet az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter hagy jóvá.

6/C. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója államtitkári, főigazgató-helyettese helyettes államtitkári illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató vezetői illetménypótléka az alapilletményének 110%-a, a főigazgató-helyettes vezetői illetménypótléka az alapilletményének 100%-a.

(2) A főigazgatót és a főigazgató-helyettest naptári évenként tizenöt munkanap pótszabadság illeti meg.

⋯ 62 változatlan sor ⋯

(4) Az atomerőmű, a radioaktívhulladék-tároló az engedélyese a munkaalkalmassági követelmények meghatározása során alkohol- és drogpolitikát dolgoz ki, valamint gondoskodik az annak végrehajtásához szükséges ellenőrzésről.

(5) Az atomerőmű engedélyese mint köztulajdonban álló munkáltató a munkarendjének kialakítása során a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 205. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól a nukleáris létesítmény üzemeltetési sajátosságait is figyelembe véve az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt munkaközi szünetre vonatkozóan a munkavállaló javára eltérhet.

10/A. § (1) A radioaktív hulladék tárolójának, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának (a továbbiakban: tároló) engedélyese a 4. § (4) bekezdésében és a 10. § (2) bekezdésében foglaltakról, továbbá a 40. § szerinti feladatok elvégzéséről

- a) a tárolónak helyt adó település vagy települések, és az azzal területileg határos települések lakosságát; valamint

⋯ 17 változatlan sor ⋯

(2) Nukleáris létesítményekkel, azok nukleáris rendszereivel és rendszerelemeivel, valamint radioaktívhulladék-tárolóval és azok rendszereivel és rendszerelemeivel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő, a nukleáris biztonsági előírások részeként szabályozott minőségirányítási rendszerrel rendelkeznek.

(3) A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, – jogszabályban meghatározott – I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások,, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:

(3) A nukleáris létesítményben, radioaktívhulladék-tárolókban, továbbá a létesítmény hatósági felügyeletével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, megszüntetésével, lezárásával és intézményes ellenőrzésével, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, valamint a – jogszabályban meghatározott – I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok kezelésével, felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, továbbá ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés karbantartásával, I-es sugárvédelmi kategóriába tartozó berendezés üzemeltetésével, II-es sugárvédelmi kategóriába tartozó mobil vagy a közvetlen sugárzáshoz hozzáférést biztosító berendezés önálló, felügyelet nélküli üzemeltetésével, valamint az azokkal kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellátásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:

- a) aki büntetett előéletű;

- b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el: 1. emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), 2. emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)–(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §), 3. visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §), 4. kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), 5. erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], 6. lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)–(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], 7. visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)–(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)–(2) bekezdés, 243. § (1)–(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), 8. állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet), 9. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), 10. hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet), 11. hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet), 12. közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314–316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), 13. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), 14. rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §), 15. embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §), 16. rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §), 17. lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), 18. pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §), 19. a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet, 20. költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §), 21. pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §), 22. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy 23. bűnszervezet keretében elkövetett bűntett;

- c) akivel szemben a b) pontban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

- b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el: 1. emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), 2. emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)–(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §), 3. visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §), 4. kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), 5. erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], 6. lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)–(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], 7. visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)–(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)–(2) bekezdés, 243. § (1)–(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), 8. állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet), 9. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), 10. hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet), 11. hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet), 12. közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314–316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), 13. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), 14. rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §), 15. embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §), 16. rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §), 17. lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), 18. pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §), 19. a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet, 20. költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §), 21. pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §), 22. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy 23. bűnszervezet keretében elkövetett bűntett.

(4) Nem foglalkoztatható, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

- cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott létesítményben, illetve munkakörökben történő foglalkoztatáshoz a rendőrség által kiadott közbiztonsági engedély szükséges. A közbiztonsági engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, valamint, hogy nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A rendőrség a közbiztonság védelmének biztosítása céljából a foglalkoztatottakra vonatkozó követelmények fennállását évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni és kezelni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott létesítményben, illetve munkakörökben történő foglalkoztatáshoz, valamint az építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői szakmagyakorláshoz a rendőrség által kiadott közbiztonsági engedély szükséges. A közbiztonsági engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, valamint, hogy nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban. A rendőrség a közbiztonság védelmének biztosítása céljából a foglalkoztatottakra vonatkozó követelmények fennállását évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából és az ellenőrzés időtartamára a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni és kezelni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban.

(6) Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a foglalkoztatottal szemben kizáró ok áll fenn, az atomenergia alkalmazójának a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett az engedélyt visszavonja. A rendőrség az ellenőrzés alapján indított, az engedély visszavonására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti az (5) bekezdés szerint átvett adatokat.

⋯ 61 változatlan sor ⋯

(5) A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződésekben vállalt kötelezettségekből eredő ellenőrzések esetében az ellenőrzések jegyzőkönyve a nemzetközi szervezet hivatalos nyelvén készül.

(6) A nukleáris létesítmény létesítési eljárásában a szabványhasználat kötelező.

(6) A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélykérelmeinek megalapozásához a szabványhasználat kötelező.

(7) A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárása és az atomfelügyeleti szerv által lefolytatott építési engedélyezési eljárás – külön jogszabály szerint – egyidejűleg is lefolytatható. A külön jogszabályban meghatározott hosszú gyártási idejű berendezések (nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására irányuló engedélykérelem – az engedélyes döntésétől függően – a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is benyújtható, azonban az ebből eredő minden kockázat, a legyártott termék felhasználásra alkalmassága az engedélyest terheli.

(7) A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló olyan építményei esetében, amelyeknek nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében az építési engedélyezés iránti kérelmet a létesítési engedélyezési eljárás megindítását megelőzően is be lehet nyújtani. A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló olyan építményei esetében, amelyek szükségesek az üzemeltetéshez az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott építési engedélyezési eljárás – a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: NBSZ. Kr.) szerint – a létesítési engedélyezési eljárással egyidejűleg is lefolytatható. Az NBSZ. Kr.-ben meghatározott hosszú gyártási idejű berendezések (nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására irányuló engedélykérelem – az engedélyes döntésétől függően – az NBSZ. Kr.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is benyújtható, azonban az ebből eredő minden kockázat, a legyártott termék felhasználásra alkalmassága az engedélyest terheli.

(8) Amennyiben az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatót nyújt be, az ügyintézés határideje a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglalt létesítés, bővítés engedélyezése esetében

- a) tizenkét hónap abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót nyújt be,

- a) tizenkét hónap,

- b) tizennyolc hónap akkor, ha az engedélyes nem nyújt be a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót.

(9) A (8) bekezdés szerinti eljárások legfeljebb három hónappal hosszabbíthatók meg.

⋯ 33 változatlan sor ⋯

(4b) A bíróság a (4), a (4a) bekezdés szerinti határozatok, valamint az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat végrehajtását nem függesztheti fel.

(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség okafogyottá nem vált vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a létesítmény telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez megszerzett engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.

(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény vagy a radioaktívhulladék-tárolók nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti határozata alapján nem szűnt meg, vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez megszerzett engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.

(5a) Az engedélyes felelőssége az (5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül

⋯ 71 változatlan sor ⋯

(8) A radioaktív anyagok – és ezen belül elkülönítetten a nukleáris anyagok – nyilvántartása, ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

(9) Nagy aktivitású zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen sugárvédelmi megbízott csak büntetlen előéletű, és olyan személy lehet, aki nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(9)–(14)

(10) Azt a tényt, hogy a sugárvédelmi megbízott büntetlen előéletű és nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt

- a) a megbízás létrejötte előtt a megbízást sugárvédelmi megbízottként létesíteni kívánó személy a megbízó részére, illetve

- b) a megbízás fennállása alatt a sugárvédelmi megbízott a megbízó írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(11) A megbízó a megbízás időtartama alatt a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a sugárvédelmi megbízottat annak igazolására, hogy megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(12) Ha a (11) bekezdésben meghatározott felhívásra a sugárvédelmi megbízott igazolja, hogy a (9) bekezdés szerinti feltételek vele szemben fennállnak, a megbízó az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(13) A megbízást a megbízó azonnali hatállyal megszünteti, ha

- a) a sugárvédelmi megbízott a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,

- b) a megbízó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a sugárvédelmi megbízott nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(14) A megbízó a sugárvédelmi megbízott (10) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatait a sugárvédelmi megbízott megbízatásáról hozott döntésig, a (10) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatait a megbízatás megszűnéséig kezeli.

### Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás

16/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 38. pontjának megfelelően a sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dózisairól Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást vezet.

⋯ 117 változatlan sor ⋯

- 2. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló ellenőrzése, valamint a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;

- 3. a nukleáris létesítménnyel és a radioaktív-hulladék tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;

- 4. a nukleáris létesítmény rendszere, rendszereleme tekintetében az átalakítással, tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel, továbbá radioaktív-hulladék tároló rendszere és rendszereleme tekintetében az átalakítással, leszereléssel és lezárással kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;

- 5. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezés és ellenőrzés;

- 6. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;

- 5. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló átalakításához szükséges engedélyezés és ellenőrzés;

- 6. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumai átalakításának engedélyezése és ellenőrzése;

- 7. az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

- 8. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezése;

- 9. jogszabályban meghatározott szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;

⋯ 15 változatlan sor ⋯

- 25. az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági elismerése;

- 26. a radioaktív anyag előállításának, termelésének, feldolgozásának, kezelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezése és hatósági felügyelet alóli felszabadítása;

- 27. a 26. pont alatt felsorolt tevékenységet szolgáló, nem nukleáris létesítmény, berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;

- 28. a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;

- 28. a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának engedélyezése, az üzemeltetés megszüntetéséről szóló bejelentés tudomásulvétele;

- 29. a 28. pont szerinti berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;

- 30. a 26–29. pont szerinti anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének engedélyezése;

- 30. a 26–29. pont szerinti anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésére, átadására, a használat bármilyen jogcímen való átengedésére irányuló bejelentés tudomásulvétele;

- 31. az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és sugárvédelmi minősítése;

- 32. a 26–29. pont szerinti anyag, tevékenység, létesítmény és berendezés ellenőrzése és a szükséges adatszolgáltatás meghatározása;

- 33. a sugárvédelmi képzések és továbbképzések tematikájának valamint vizsgakövetelményeinek jóváhagyása, külföldi végzettségek megfelelőségének elbírálása;

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(2a) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges földtani kutatás célját szolgáló kutatólétesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokra a bányászatról szóló törvényt és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletet kell alkalmazni.

(2b) A nukleáris létesítménnyel és a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő, kormányrendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokban építésügyi hatóságként az atomenergia-felügyeleti szerv jár el, eljárására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2b) A nukleáris létesítménnyel és a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő, kormányrendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokban építésügyi hatóságként az atomenergia-felügyeleti szerv jár el, eljárására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály és önkormányzati rendelet rendelkezéseit az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, sugárvédelmi, védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv – szakértői közreműködés érdekében – más intézményt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.

(2c) A végleges üzemen kívül helyezési engedély jogerőre emelkedése után a létesítmény üzemeltetésére vonatkozó kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(3) A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, sugárvédelmi, védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv – szakértői közreműködés érdekében – más intézményt vagy szakértőt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.

(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult bármely atomenergiát alkalmazónál – hatáskörében – ellenőrzést folytatni.

(5) A nukleáris biztonságra hatással lévő átalakítás végrehajtásához engedély iránti kérelmet kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez. Átalakítás esetén a (2) bekezdés 4. pontjától eltérően a rendszer, rendszerelem beszerzéséhez, gyártásához, és a szerelés előkészítéséhez nincs szükség az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyére. Az átalakítási engedély a rendszernek, rendszerelemnek az üzemi rendszerekhez történő csatlakozására, az átalakított rendszer, rendszerelem üzembe helyezésére és üzemeltetésére jogosítja fel az engedélyest.

(6) Jogszabályban meghatározott átalakítások esetén kérelmezni kell az atomenergia-felügyeleti szervnél a nukleáris létesítmény és a radioaktív-hulladék tároló üzemeltetési engedélyének módosítását.

(7) A (2) bekezdés 1., 3–10., 12. és 15. pontja szerinti engedélyezési eljárás – a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve – a nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt elektronikus adathordozón is mellékelni kell.

(7) A (2) bekezdés 1., 3–10., 12. és 15. pontja szerinti engedélyezési eljárás – a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve – a létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt elektronikus adathordozón is mellékelni kell. A műszaki sajátosságokat figyelembe véve, az A3 méretűnél nagyobb dokumentumokat papír alapon is be kell nyújtani.

(8) A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásának tervezett megindítását megelőzően, a nukleáris létesítmény engedélyese kormányrendeletben foglaltak szerint előzetes biztonsági tájékoztató benyújtásával tájékoztathatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tervezett nukleáris létesítmény biztonsági követelményeknek való előzetes megfeleléséről (előzetes biztonsági tájékoztató).

(8a) Létesítés alatt álló nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeitől eltérni csak jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel lehet.

(9) A nukleáris létesítménnyel, valamint annak építményeivel összefüggő valamennyi, az engedélyezési eljárásban felmerült adat nyilvánosságra hozatalát az eljáró hatóság megtagadhatja, amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdeket, a közbiztonságot, Magyarország külügyi tevékenységét, külügyi kapcsolatait, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatait sérti vagy veszélyezteti, szellemi tulajdonhoz való jogot sért, vagy ha az adat nyilvánosságra hozatala a hatásterületet érintően a környezet védelmi szintjének csökkenésével járna. A nyilvánosságra hozatal megtagadható továbbá abban az esetben is, ha az bírósági, illetve más hatósági eljárás lefolytatását veszélyezteti, kivéve, ha az eljáró bíróság, hatóság engedélyezi az adat nyilvánosságra hozatalát.

(10) Üzleti titok megismerésére az engedélyesen és az eljáró bíróságon, hatóságon, illetve adatmegismerésre jogosult egyéb hatóságon kívül más nem jogosult.

(11) Üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan, az engedélyezési eljárásban felmerült adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az engedélyes jogos érdekét (így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét), személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné, így különösen az engedélyezési eljárással érintett know-how, szellemi alkotás, találmány, illetve szabadalom körébe tartozó jog sérelmét okozná.

18. § (1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül nyújtja be a (2) bekezdésben megjelölt szervnek.

18. § A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések, továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény tulajdonjogának átruházására, a használat bármilyen jogcímen való átengedésére irányuló szerződést írásban kell megkötni.

(2) A hatósági jóváhagyást az atomenergia-felügyeleti szerv adja meg.

18/A. §

(3) Az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,

- a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság

- aa) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy

- ab) az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény, valamint a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Btk.) 322. § (5) bekezdésében, a 323. § (5) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 326. § (7) bekezdésében, 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében és 243. § (3) bekezdésében és 248. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt

jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint

- b) ha nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.

18/A. § (1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyásra irányuló eljárásban igazolják, hogy megfelelnek a jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek, valamint

- a) hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy

- b) kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az atomenergia-felügyeleti szerv részére – annak a jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tulajdonos, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek-e a 18. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az atomenergia-felügyeleti szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az atomenergia-felügyeleti szerv a jóváhagyás iránti kérelem jogerős elbírálásáig, a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára, illetve a tulajdonjog megszűnéséig kezeli.

(4) Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségnek a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem tesznek eleget, a jóváhagyás nem adható meg.

(5) Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja őt arra, hogy negyvenöt napon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az atomenergia-felügyeleti szervet.

18/B. § Nukleáris létesítmény, valamint radioaktív-hulladék tároló nukleáris biztonságát érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az atomenergia-felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, akkor e jogvita eldöntéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni. A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.

18/C. § Az atomenergia alkalmazásával összefüggő, a radioaktív anyagok szállításával, fuvarozásával és csomagolásával, radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével, ionizáló sugárzást létrehozó létesítményekkel, berendezésekkel, tevékenységekkel, eszköz, berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével, sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzéssel és a belső sugárterhelés meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásért vagy jogszabályban meghatározott szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

### Az atomenergia-felügyeleti szerv mérnöki, építészeti és építészeti-műszaki szakértői szakmagyakorlással kapcsolatos feladata

18/D. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői tevékenységet végezhet, aki az atomenergia-felügyeleti szervnél igazolja e tevékenység gyakorlására való alkalmasságát, és aki az atomenergia-felügyeleti szerv e célból létrehozott nyilvántartásában szerepel. A szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítását az engedélyes kérelmezi. A szakmagyakorlásra alkalmasság abban az esetben állapítható meg, ha képzettsége, szakképzettsége, továbbá nemzetközi tudományos elismertsége alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a szakmagyakorlásra alkalmas. A szakmagyakorlás igazolásának, valamint a nyilvántartásba vétel részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

18/D. § (1) Az atomenergia alkalmazására szolgáló építménnyel kapcsolatos építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői tevékenységet végezhet, aki az atomenergia-felügyeleti szervnél igazolja e tevékenység gyakorlására való alkalmasságát, és aki az atomenergia-felügyeleti szerv e célból létrehozott nyilvántartásában szerepel. A szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítását az engedélyes kérelmezi. A szakmagyakorlásra alkalmasság abban az esetben állapítható meg, ha képzettsége, szakképzettsége, továbbá nemzetközi tudományos elismertsége alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a szakmagyakorlásra alkalmas. A szakmagyakorlás igazolásának, valamint a nyilvántartásba vétel részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági eljárásban irányadó adatkezelési szabályok szerint kezeli az (1) bekezdés szerinti eljárása során tudomására jutott adatokat azzal, hogy a nyilvántartás nyilvánosságára az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlás általános szabályai alapján vezetett nyilvántartási szabályok megfelelően alkalmazandók. A nyilvántartásba való betekintés harmadik személyek számára kizárólag nemzetközi szerződés kifejezetten erre irányuló rendelkezése alapján, vagy nemzetbiztonsági érdekből tagadható meg.

(3) A nyilvántartás – a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a szakmagyakorló:

- a) természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, értesítési címét,

- b) szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

- c) szakmai gyakorlatának rövid leírását, idejét,

- d) szakterületét,

- e) szakmagyakorlási tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,

- f) adatváltozásai bejelentésének idejét,

- g) szakmagyakorlási tevékenysége szünetelésének tényét, kezdő napját, időtartamát és

- h) nyilvántartási számát.

(4) Ha a szakmagyakorlásra való alkalmasság megállapításához szükséges dokumentumokat eredetileg papír alapon állították ki, akkor a szakmagyakorlásra való alkalmasság megállapítására irányuló eljárásban e dokumentumokat papír alapon kell az atomenergia-felügyeleti szervnek benyújtani.

### Felügyeleti díj

19. § (1) A létesülő és üzemelő nukleáris létesítmény engedélyese az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat köteles fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

19. § (1) A létesülő és üzemelő nukleáris létesítmény vagy üzemelő radioaktívhulladék-tároló engedélyese az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat köteles fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(2) A felügyeleti díj éves mértéke:

- a) üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 302 450 Ft/MWth;

- b) létesítési engedéllyel rendelkező atomerőmű és kutatóreaktor esetén a tervezett névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 82 100 Ft/MWth;

- c) az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 75 000 Ft/db.

- c) az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén 300 millió Ft.

(3) A nukleáris létesítmények létesítői vagy üzemeltetői az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente kötelesek megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(4b) A felügyeleti díj éves mértéke:

- a) a felszíni tároló esetén az előző év végéig használatba vett tárolómedence 70 m3-es tárolómedence-egységeinek a száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 1 500 000 Ft/medence-egység, és

- b) a felszín alatti tároló esetén az előző év végéig a telephelyre beszállított

- ba) hordók száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 25 000 Ft/db, valamint

- bb) hulladékcsomagok száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 250 000 Ft/db.

- a) felszíni tároló esetén 100 millió Ft,

- b) felszín alatti tároló esetén 200 millió Ft.

(4c) Radioaktívhulladék-tároló üzemeltetője az éves felügyeleti díj arányos részét negyedévente köteles megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.

⋯ 195 változatlan sor ⋯

42. § (1) Az atomenergia alkalmazója köteles azonnal hatékony intézkedéseket tenni abban az esetben, ha tevékenysége során rendkívüli esemény következett be, és a munkavállalókra vagy a lakosságra ható ionizáló sugárzás szintje vagy a radioaktív szennyeződés mértéke, illetve a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége meghaladja vagy meghaladhatja a hatóságilag engedélyezett értéket.

(2) A nukleáris létesítményben, illetve a radioaktívhulladék-tárolóban bekövetkezett rendkívüli esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján az atomenergia-felügyeleti szerv szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.

(2) A nukleáris létesítményben, illetve a radioaktívhulladék-tárolóban bekövetkezett rendkívüli esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján az atomenergia-felügyeleti szerv szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, illetve intézkedések végrehajtását írhatja elő, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.

(3) Üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet, vagy azok bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapot esetén az üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet megelőzése céljából, valamint üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezése esetén azok elhárítása és súlyosbodásának megelőzése érdekében – jogszabályban előírtak szerint – az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogszabályban megkövetelt hatósági engedély, valamint jóváhagyás nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott művelet, intézkedés, átalakítás végrehajtását.

⋯ 74 változatlan sor ⋯

(3) Ha a biztosítás vagy pénzügyi fedezet nukleáris anyagok szállítására vonatkozik, a szállítás időtartama alatt a biztosítás vagy a pénzügyi fedezet nem szüntethető meg, és nem függeszthető fel.

(4) Az 52. § (1) bekezdésben meghatározott nukleáris baleset esetére meghatározott összegre kötött felelősségbiztosítás, vagy hitelintézettel pénzügyi fedezet vállalására irányuló szerződés feltétele az üzembe helyezési engedély kiadásának.

55. § (1) Az atomkár megtérítése iránti igények kizárólag az engedélyessel, illetve a helyette pénzügyi fedezetet nyújtóval szemben érvényesíthetők.

(2) Atomkár esetén az engedélyes csak akkor jogosult megtérítési követelését érvényesíteni, ha

⋯ 134 változatlan sor ⋯

- dc) a nukleáris rendszerek és rendszerelemek tervezésére, gyártására, beszerzésére, szerelésére, üzembe helyezésére és leszerelésére, valamint a nukleáris létesítmények üzemeltetésének időszaka alatt történő átalakításokra vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket;

- dd) a tervezést, létesítést, építést, gyártást, üzembe helyezést, üzemeltetést és leszerelést végző szervezetek irányítási rendszerével szemben támasztott követelményeket,

- de) a munkavállalók foglalkoztatási előírásait,

- df) a nukleáris biztonsági és műszaki sugárvédelmi hatósági tevékenység szabályait,

- dg) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények körét, a nukleáris létesítményekkel, valamint a nukleáris létesítményekkel összefüggő építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, a műszaki dokumentáció részletes tartalmi követelményeit, az építésfelügyeleti ellenőrzés építéshatósági eljárásának és ellenőrzésének rendjét, továbbá építészeti és épületgépészeti nukleáris biztonsági követelményeit;

- df) a nukleáris biztonsági hatósági tevékenység szabályait,

- dh) a hatósági engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit a létesítés alatt álló nukleáris létesítményben;

- e) az atomenergia alkalmazóinak, valamint az illetékes hatóságoknak, az érintett ágazati és területi szerveknek mind a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészüléssel és tervezéssel, mind a nukleáris veszélyhelyzet elhárításával, továbbá a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatásával összefüggő feladatait és kötelezettségeit;

- f) a 40. §-ban meghatározott feladatok elvégzésére kijelölt szerv létrehozását, tevékenységét és annak pénzügyi forrásait;

- g) az atomkárfelelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi garanciák jellegét, feltételeit és összegét;

⋯ 18 változatlan sor ⋯

- vd) által lefolytatott, a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatóval, és az előzetes típusengedélyezési eljárással kapcsolatos részletes szabályokat,

- ve) által lefolytatandó, a 18/D. § szerinti szakmagyakorlásra alkalmasság igazolásának és a nyilvántartásba vétel részletes szabályait, továbbá a nyilvántartás adattartalmát.

- v)

- w) a radioaktívhulladék-tárolók biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági követelmények részletes szabályait.

- w) a radioaktívhulladék-tárolók biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági követelmények részletes szabályait, valamint a létesítés alatt álló radioaktívhulladék-tárolóban az engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit;

- x) az atomenergia alkalmazása körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében:

- xa) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket [ideértve a nukleáris baleset (katasztrófa) következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelését is], a személyeket érő külső- és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, valamint a veszélyhelyzeti-, illetve a meglévő sugárzási helyzetekre irányadó vonatkoztatási szinteket, továbbá a veszélyhelyzeti munkavállalók sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket;

- xb) az atomenergia alkalmazása körében használt berendezések, eszközök sugárvédelmi minősítését;

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- xl) a természetben előforduló radioaktív anyagok felhasználásával végzett tevékenységek besorolásának vagy típusainak meghatározási szabályait;

- xm) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók kategóriákba sorolása szabályait;

- xn) a sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalnak engedélyezési és sugárvédelmi minősítési rendjét;

- xo) az xj) és xk) pontok szerinti létesítmény, berendezés tulajdonjoga megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének engedélyezését;

- xo) az xj) és xk) pontok szerinti létesítmény, berendezés alkalmazásának vagy üzemeltetésének megkezdésére, alkalmazásának vagy üzemeltetésének megszüntetésére, tulajdonjoga megszerzésére, illetve használata bármilyen jogcímen történő átengedésére irányuló bejelentés tudomásulvételét.

- y) az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység folytatására jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a sugárvédelmi képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletes szabályokat valamint a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat.

68. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza

⋯ 95 változatlan sor ⋯