1996. évi CXIII. törvény — mi változott? 2019. december 26.

A 2019. április 13. és 2019. december 26. között hatályba lépett módosítások. 31 sor került be, 20 sor került ki.

← Előző módosítás (2019. április 13.)Következő módosítás (2020. március 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 39 változatlan sor ⋯

(5) Lakástakarékpénztár legalább kétmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(6) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a szerződéses módozatokra vonatkozó modellszámítások alapján az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik megfelelően.

(6) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az állami támogatásra jogosult szerződéses módozatokra vonatkozó modellszámítások alapján az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik megfelelően. Állami támogatásra nem jogosult szerződéses módozatok esetén ezen feltételek teljesítését az MNB ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja.

(7) A módozat tartalmi elemei:

⋯ 26 változatlan sor ⋯

- a) természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvőképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt természetes személy kedvezményezett javára,

- b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, természetes személy, egyesület, egyházi jogi személy és helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából,

- c) a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,

- d) a társasház épületenként kétharmados közgyűlési határozattal a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából. [Az a)–d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: lakáselőtakarékoskodók.]

- d) a társasház épületenként a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából. [Az a)–d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: lakáselőtakarékoskodók.]

(2) Kedvezményezett lehet

⋯ 2 változatlan sor ⋯

7. § (1) A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakáselőtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy – a szerződés módozata szerint – a szerződéskötéskor egy összegben vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott összeget a lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakáselőtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott módon kiszámított összegű lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) nyújt a lakáselőtakarékoskodó, illetve a cselekvőképes kedvezményezett kérésére.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a megtakarítást nem szükséges egyenlő részletekben teljesíteni olyan lakás-előtakarékossági szerződés esetén, amelyhez nem kapcsolódik állami támogatás.

(2) A szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól.

(3) A szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint a kezelési költség mértékét a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani.

(4) A szerződés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétből a lakáselőtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki.

(4a) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdést olyan lakás-előtakarékossági szerződés esetén, amelyhez nem kapcsolódik állami támogatás. Ebben az esetben a betétből kivehető részösszeg mértékét a lakástakarékpénztár az általános szerződési feltételekben határozza meg.

(5) Ha a lakástakarékpénztárnál elhelyezett betét egy részét a lakástakarékpénztár bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó letéti számlájára utalta át, a lakástakarékpénztár megszünteti a szerződést oly módon, hogy a már jóváírt állami támogatást és kamatait átutalja a központi költségvetésnek, a fennmaradó megtakarítást pedig kamataival együtt visszafizeti a lakáselőtakarékoskodónak.

(6) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.

⋯ 46 változatlan sor ⋯

(5) Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerződéses összegből a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez felhasznált lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles.

(6) A lakástakarékpénztár az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználásának igazolásaként olyan számlát, lakáscélú kölcsön törlesztéséről szóló igazolást, illetve adásvételi szerződés vagy a tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat alapján a vételár kifizetéséről szóló okiratot fogadhat el, amely a hitelkérelem benyújtásának napját követően keletkezett.

### A lakástakarékpénztár biztonságos működése

12. § (1) A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:

12. § (1) A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül üzletszerűen kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:

- a) a lakás-takarékpénztár szavatoló tőkéjének összesen 10%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet a Hpt. szerinti járulékos vállalkozásokban,

- b) a lakás-takarékpénztár az MNB engedélyével – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a szavatoló tőkéjének összesen 20%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet Magyarország területén székhellyel rendelkező lakás-takarékpénztárban, vagy olyan devizakülföldinek minősülő hitelintézetben, amelynek fő tevékenysége lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő betétgyűjtés és hitelnyújtás,

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- e) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel állampapír vonatkozásában

- ea) a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)–c) és g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet,

- eb) a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást,

- ec) az ea) és eb) alpontban meghatározott szolgáltatások függő ügynökként történő közvetítését.

- ec) az ea) és eb) alpontban meghatározott szolgáltatások függő ügynökként történő közvetítését,

- f) vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását,

- g) bizalmi szolgáltatást,

- h) likviditáskezelési céllal legfeljebb 6 hónapra szóló repó- és fordított repóügyletek megkötését.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelintézetben történő tulajdoni részesedés megszerzését az MNB akkor engedélyezi, ha a tulajdonszerzéssel érintett hitelintézet a rá vonatkozó jogszabályok szerint a lakáscélú betétgyűjtést és hitelnyújtást zárt rendszerben végzi, csak a betétet elhelyezők részére nyújt hitelt, és erről nyilatkozatot nyújt be az MNB részére.

13. § (1) A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát. A felvett kölcsönök állománya – beleértve a 10. § (2) bekezdésben foglalt esetet is – a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.

13. § (1) A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ide nem értve az értékpapír fedezete mellett kötött repóügyleteket (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát. A felvett kölcsönök állománya – beleértve a 10. § (2) bekezdésében foglalt esetet is – a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.

(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakástakarékpénztár a folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz az MNB-nek.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(2) A lakástakarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz) előző hónap utolsó napján meglévő állományának legalább tíz százalékát készpénzben, számlapénzben, illetőleg olyan országnak a központi kormánya vagy központi bankja által kibocsátott értékpapírban kell tartania, amely

- a) teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai Uniónak vagy

- a) teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai Uniónak vagy az Európai Gazdasági Térségnek vagy

- b) speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg nem függesztette fel.

(3) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb húsz százalékát helyezheti ki egy évnél nem hosszabb lejáratra a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott országban székhellyel rendelkező hitelintézeteknél, melybe nem értendő bele a lakástakarékpénztár bármely Európai Unió tagállamának központi bankjánál vagy a lakástakarékpénztár anyavállalatánál vezetett fizetési számlák és az ott elhelyezett betétek egyenlege.

(4) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb kilencven százalékát használhatja fel a 11. § szerinti áthidaló kölcsön nyújtására.

(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb harminc százalékát fektetheti be jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe.

(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb negyven százalékát fektetheti be jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe.

16. § (1) A lakás-előtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad pénzeszközök 15. § (2)–(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakástakarékpénztár – ráfordításai között elszámolva – kiegyenlítési céltartalékot képez a tárgyév december 31-én.

(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének alapját (e § alkalmazásában: alap) a 15. § (2)–(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.

(2) A kiegyenlítési tartalék tárgyévi képzésének alapját (e § alkalmazásában: alap) a 15. § (2)–(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti alap meghaladja a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományát, akkor a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege az alap és a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományának különbözete. Ellenkező esetben a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege 0 forint.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti alap meghaladja a kiegyenlítési tartalék meglévő állományát, akkor a kiegyenlítési tartalék tárgyévi képzésének összege az alap és a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományának különbözete. Ellenkező esetben a kiegyenlítési tartalék tárgyévi képzésének összege 0 forint.

(4) Ha a meglévő kiegyenlítési céltartalék és a (3) bekezdés szerint számított képzési összeg együttesen meghaladja a tárgyév december 31-i betétállomány 10%-át, akkor a tárgyévi képzés összegét a betétállomány 10%-ának és a meglévő kiegyenlítési céltartalék-állománynak a különbözeteként kell kiszámítani.

(4) Ha a meglévő kiegyenlítési tartalék és a (3) bekezdés szerint számított képzési összeg együttesen meghaladja a tárgyév december 31-i betétállomány 10%-át, akkor a tárgyévi képzés összegét a betétállomány 10%-ának és a meglévő kiegyenlítési tartalék-állománynak a különbözeteként kell kiszámítani.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítési céltartalékot a 10. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön után a tárgyévben időarányosan fizetendő kamat és az e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott, a tárgyévre időarányosan számított kamata különbözetének kiegyenlítésére kell a lakástakarékpénztárnak felhasználnia.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítési tartalékot a 10. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön után a tárgyévben időarányosan fizetendő kamat és az e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott, a tárgyévre időarányosan számított kamata különbözetének kiegyenlítésére kell a lakástakarékpénztárnak felhasználnia.

17. § A lakástakarékpénztár a 10. és 11. § alapján nyújtott kölcsönöket – a vállalt kockázatnak megfelelően – személyi vagy dologi biztosítékokkal, elsősorban ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja.

⋯ 14 változatlan sor ⋯

(2) A lakástakarékpénztár köteles általános szerződési feltételeit oly módon meghatározni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a lakáselőtakarékoskodók és a lakástakarékpénztár által vállalt kötelezettségek összhangját.

(3) Az általános szerződési feltételek módosításához az MNB engedélye szükséges.

(3) Az általános szerződési feltételek módosításához az állami támogatás nélküli módozatokra vonatkozó általános szerződési feltételek kivételével az MNB engedélye szükséges.

### A lakástakarékpénztár felügyelete

⋯ 9 változatlan sor ⋯

21. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet – legfeljebb az első tíz megtakarítási év során – a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál – a szerződéskötéskor vagy később – benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakás-előtakarékoskodó jogosult az állami támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a kormány rendeletben határozza meg.

(2) A lakás-előtakarékosság állami támogatására az a lakás-előtakarékoskodó jogosult, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkező

(2) A lakás-előtakarékosság állami támogatására az a lakás-előtakarékoskodó vagy kedvezményezett jogosult, aki Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

- a) magyar állampolgár, vagy

- a) magyar állampolgár,

- b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorló személy, vagy

- c) bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, vagy menekültként elismert személy.

⋯ 23 változatlan sor ⋯

(2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minősül betétbefizetésnek az előző megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, a lakástakarékpénztár által a 7. § (8) bekezdése szerint fizetett késedelmi kamat, valamint az az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt vettek igénybe.

(3) Ha a lakás-előtakarékoskodó az állami támogatás iránti kérelmet nyújt be a lakástakarékpénztárhoz, a lakástakarékpénztár a természetes személy lakáselőtakarékoskodó vagy – amennyiben kedvezményezettet jelölnek meg – a kedvezményezett személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, lakcímét, nem természetes személy nevét, adószámát és az épület címét, helyrajzi számát a jogosultság ellenőrzése céljából megküldi a kincstár részére. A támogatás folyósítása és összegének megállapítása, valamint a jogosultság ellenőrzése céljából a lakástakarékpénztár megküldi továbbá a kincstár részére a szerződés megkötésének időpontját, a megtakarítási év kezdetét, a betétszámlára az adott megtakarítási évben befizetett összeget, töredék megtakarítási év esetén annak végét és a szerződésben rögzített lakáskölcsön kamatát. A kincstár a lakástakarékpénztár által továbbított adatokról nyilvántartást vezet.

(4) A kincstár a (3) bekezdés szerinti adatokat az állami támogatás felvételét követő 10 évig kezelheti a támogatásra való igényjogosultság ellenőrzése céljából.

24. § (1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakás-előtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a négy évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem Magyarország területén megvalósuló lakáscélra (e § alkalmazásában a továbbiakban: lakáscél) használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idő még nem érte el a négy évet, a lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.

(2) Ha a természetes személy lakáselőtakarékoskodó, illetőleg a kedvezményezett javára, vagy a nem természetes személy lakáselőtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerződésre a szerződés(ek) módosításának, illetőleg átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerződés után jóváírták az állami támogatást, a lakáselőtakarékoskodót – saját választása alapján – csak az egyik szerződése után illeti meg az állami támogatás a 9. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel. A többi szerződés után jóváírt állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal együtt a lakástakarékpénztár a betétszámlá(k)ról levonja azokra az évekre vonatkozóan, amikor több szerződés után átutalták a támogatást, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.

(3) Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó a szerződése alapján felvett összeg részeként az állami támogatást is igénybe vette és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a négy évet, a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időn belül igazolnia kell a felvett összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó az összegyűlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.

(3) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó, vagy kedvezményezett jelölése esetén a kedvezményezett a szerződése alapján felvett összeg részeként az állami támogatást is igénybe vette és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a négy évet, a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időn belül igazolnia kell a felvett összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó, vagy kedvezményezett jelölése esetén a kedvezményezett az összegyűlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.

(4) Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a lakástakarékpénztár utólag is ellenőrizheti a felvett összeg lakáscélú felhasználását.

(4) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó, vagy kedvezményezett jelölése esetén a kedvezményezett az állami támogatást felvette, a lakástakarékpénztár utólag is ellenőrizheti a felvett összeg lakáscélú felhasználását.

(5) Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy az utólagos ellenőrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakás-előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(6a) A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben meghatározott költségminimum viselésére nem köteles.

(6b) A (6a) bekezdésben meghatározott jogerős fizetési meghagyáson, illetve a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton alapuló követelések esetében az állami adó- és vámhatóság részére megküldött behajtás iránti megkeresés napjáig benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelmeket a lakástakarékpénztár bírálja el. A visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.

(6b) A (6a) bekezdésben meghatározott jogerős fizetési meghagyáson, illetve a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton alapuló követelések esetében az állami adó- és vámhatóság részére megküldött behajtás iránti megkeresés napjáig benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelmeket a lakáscélú állami támogatások ügyében illetékes járási hivatal bírálja el. A visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.

(6c)

⋯ 47 változatlan sor ⋯