1996. évi CXIII. törvény — mi változott? 2012. október 28.

A 2012. június 27. és 2012. október 28. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 2 sor került ki.

← Előző módosítás (2012. június 27.)Következő módosítás (2013. augusztus 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 192 változatlan sor ⋯

- e) a lakáskölcsönt igénylők között felállított sorrend meghatározásának módja, a kiutalásra kerülő szerződések meghatározása, a lakáskölcsön esedékessége és folyósításának lebonyolítása,

- f) a szerződés módosításának, különösen a szerződéses összeg felemelésének vagy csökkentésének, illetve a rendkívüli betételhelyezés feltételei és jogkövetkezményei,

- g) a szerződés felmondásának esetei és jogkövetkezményei,

- h) a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint a betét átruházásának feltételei,

- h) a betét átruházásának feltételei,

- i) az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségei,

- j) a lakáscélú felhasználás bizonyításának okiratai.

⋯ 57 változatlan sor ⋯

(5) Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy az utólagos ellenőrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakás-előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos.

(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, illetőleg jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést – a jogosult Magyar Állam nevében eljárva – polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvény 163. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles. A követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítés, illetve mérséklés (elengedés) iránti kérelmek ügyében a Magyar Állam képviseletében a köztartozás jogosultjaként a Magyar Államkincstár jár el.

(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását vagy jogosulatlan igénybevételét, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adók módjára behajtandó köztartozás legkisebb behajtható összegét elérő vagy meghaladó állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést – az állam mint jogosult nevében eljárva – polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed.

(6a) A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles.

(6b) A követeléssel kapcsolatos – az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott – fizetési könnyítés (részletfizetés, illetve a követelés részben vagy egészben történő elengedése) iránti kérelmek ügyében a kincstár kérelmező lakóhelye szerinti illetékes területi igazgatósága jár el. A visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.

(7) A lakás-takarékpénztár a betétre jóváírt állami támogatás és az állami támogatás után a felvételéig jóváírt betéti kamat összegével készfizető kezesként felel:

- a) a lakáscélú felhasználás (3) bekezdésben előírt ellenőrzésének elmulasztása esetén, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó, vagy a kedvezményezett nem lakáscélra használta fel az összegyűjtött betétjét,

⋯ 37 változatlan sor ⋯