1995. évi XXXIII. törvény — mi változott? 2011. január 1.

- b) annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület (115/T. §) szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyben is.

(5) A szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

33/A. § (1) A közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 816/2006/EK rendelet) meghatározott esetben és feltételekkel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a találmány hasznosítására kényszerengedélyt ad.

(3) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedélyről bármikor lemondhat. Az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély – a lemondás és a visszavonás esetét kivéve – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megszabott időtartamig, illetve a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn.

(3) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és a bitorló lakóhelye vagy székhelye a Magyar Köztársaság területén van, a bitorlást mindaddig nem lehet neki felróhatónak tekinteni, amíg a szabadalmas eleget nem tesz a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltaknak, kivéve, ha a szabadalmas bizonyítja, hogy a bitorló a fordítás hiányában is megérthette az európai szabadalom szövegét.

41. § (1) A szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat.

## MÁSODIK RÉSZ — A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK ELJÁRÁSA SZABADALMI ÜGYEKBEN

### A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra (X/A. fejezet), valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre (X/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – ügyekben is.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyekben (83/A–83/H. §-ok) is.

45. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kérelemre jár el.

### A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban (83/A–83/H. §-ok). A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha

(5) A hirdetményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és internetes honlapján kell – ugyanazon a napon – közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.

47. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és a 83/E–83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.

(4) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. A kivonat hiányainak pótlásáról vagy a követelményeknek megfelelő átdolgozásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból is intézkedhet.

(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás folytatása iránti kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, és a mulasztás folytán hozott döntést – a szükséghez képest – részben vagy egészben vissza kell vonni vagy módosítani kell.

(8) Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való beérkezés napja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.

(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A mulasztás folytán hozott döntést – a szükséghez képest, illetve az új tárgyalás eredményétől függően – részben vagy egészben vissza kell vonni, módosítani kell vagy hatályban kell tartani.

50. § (1) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra való jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni. Ha a szabadalmi ügy érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást felfüggeszti.

(2) Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.

51. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.

(2) A meghatalmazást írásba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki

(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában, illetve a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, és a külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi eljárásban megfelelően alkalmazza a 68. § (2)–(4) bekezdéseinek rendelkezéseit, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet viszont a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű félként részt vevő külföldi személy nem tett eleget az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.

52. § (1) A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – magyar nyelven kell elkészíteni.

(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.

53. § (1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – bárki megtekintheti.

- a) a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok,

- b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra hozatalát mellőzni kérte,

- c) a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.

(3) A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében másolatot ad.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből – külön jogszabály szerinti eljárásban, a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján – a szabadalmi bejelentést minősítheti.

(6) Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján a szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke az (5) bekezdésben említett eljárás lefolytatása nélkül minősíti.

(9) Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, a minősítésre javaslatot tevő miniszter – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a bejelentővel a szabadalom megadását követő ésszerű határidőn belül az általa vezetett minisztérium – tárca nélküli miniszter esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – javára kizárólagos hasznosítási jogot biztosító hasznosítási szerződést kötni. A hasznosítási szerződés hatálya a szabadalmi oltalom lejártáig, illetve – ha ez a korábbi – a minősítés megszűnéséig tart; a szabadalmi oltalom fenntartásáról a hasznosító gondoskodik. A hasznosítási engedély ellenében járó díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amely a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyok között szokásos. A szerződésben ki kell kötni, hogy ilyen mértékű, meghatározott összegű díj jár akkor is, ha a hasznosító az adott esetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. A díj a szabadalmast a bejelentés napja és a szabadalom megadása közötti időtartamra is megilleti.

(11) Ahol nemzetközi szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a szabadalmi bejelentések (6) bekezdés szerinti minősítését megelőzően felhívja a bejelentőt, hogy írásbeli nyilatkozatban mondjon le a minősítésből eredő kártalanítási igényeiről. Ha a bejelentő ezekről nem mond le, vagy a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(13) Ha a minősített szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke erről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező minisztert, egyúttal felkéri, hogy tegyen javaslatot az elutasított bejelentés tartalmát képező találmány minősítésének megszüntetésére vagy a minősítés fenntartására. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján dönt a minősítés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A minősítés fenntartása esetén a Magyar Állam a minősítés miatt a bejelentőnek kártalanítással tartozik.

53/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.

(3) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés c)–e) pontjaiban említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

53/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

53/D. § (1) Szabadalmi ügyekben az ügyfél – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani – az 57/A. §-ban szabályozott, valamint a 84/E. § (3) bekezdésében, a 84/H. § (4) bekezdésében és a 84/K. § (2) bekezdésében hivatkozott módon és feltételekkel –

- c) az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, illetve az európai szabadalom szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását;

54. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentésekről nyilvántartást, a szabadalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt. Az európai szabadalmakat (X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.

55. § (1) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba csak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 85. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett.

(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele ügyében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot.

56. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:

- a)

- b) a szabadalmi bejelentés közzétételekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, a találmány címét, a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;

57. § (1) A szabadalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

57/A. § (1) A szabadalmi bejelentést – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén a szabadalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.

58. § (1) A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

(5) Az elsőbbségi iratot – a külföldi bejelentés másolatát – benyújtottnak kell tekinteni, ha az a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára egyéb úton hozzáférhető, és ha nemzetközi szerződés vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a nemzetközi együttműködésre figyelemmel hozott és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétett döntése alapján – külön benyújtása nélkül is – a szabadalmi bejelentés mellékletének minősül.

(9) Az uniós elsőbbség – a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel – akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy – viszonosság esetén – más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

65. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

(12) Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [57. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

67. §

68. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.

69. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján — figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra — újdonságkutatási jelentést készít.

(1a) Ha a szabadalmi bejelentés – az összes igénypont vagy egyes igénypontok tekintetében – alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az újdonságkutatási jelentés csupán az erre való utalást és ennek indokolását tartalmazza. Ha a szabadalmi bejelentés tartalmaz újdonságkutatásra alkalmas igénypontokat is, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezekre nézve részleges újdonságkutatási jelentést készít.

(1b) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a találmány egységére vonatkozó követelményeknek (59. §), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részleges újdonságkutatási jelentést készít az igénypontokban elsőként említett találmányra vagy az e találmánnyal az 59. § alapján egységes csoportot képező találmányokra vonatkozóan. A szabadalmi bejelentés megosztására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az érdemi vizsgálat során hívja fel a bejelentőt (76. §).

(4) Az újdonságkutatás elvégzéséről a közzététellel együtt — vagy, ha a kutatási jelentés később készül el, külön alkalommal — hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

69/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő kérelmére írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.

(5) Ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az elismert bejelentési naptól számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az elismert bejelentési naptól számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha

- b) az a) pontban megjelölt időtartamon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elutasítja a szabadalmi bejelentést;

- d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor az elismert bejelentési naptól számított hatodik hónap utolsó napját követően, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala helyt adott a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek.

(3) A közzétételre az 56. § b) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.

71. § (1) A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely szabadalmazhatósági feltételnek.

(2) A bejelentő – az (1) bekezdésben megszabott keretek között – a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot.

73. § (1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja bejelentését a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.

(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

74. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő külön kérelmére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.

(4) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a vizsgálati díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő visszavonta a szabadalmi bejelentést, illetve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.

77. § (1) Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [74. § (2) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára szabadalmat ad.

(3) Ha a bejelentő egyetért vagy nem nyilatkozik, a szabadalom megadására a megküldött leírás, igénypont és rajz alapján kerül sor. Ha a bejelentő változtatást kezdeményez, vagy újabb leírást, igénypontot és rajzot nyújt be, annak a végleges változat megállapítása során történő figyelembevételéről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala dönt.

78. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalom megadását követően szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez mellékeli szabadalmi leírást az igényponttal és a rajzot.

(2) A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

79. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megállapítja az ideiglenes szabadalmi oltalomnak a 38. § b) és c) pontjai, valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39. § b) és c) pontjai alapján történt megszűnését; továbbá a szabadalmi oltalmat a 40. § alapján újra érvénybe helyezi.

(2) A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítását és újra érvénybe helyezését be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

(3) A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány szabadalmas és – szolgálati találmányra adott szabadalom esetén – ahány feltaláló van. A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

80/A. § Szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a feltalálónak, hogy a megsemmisítési eljárásban ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megteszi.

81. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast és – szolgálati találmányra adott szabadalom esetén – a feltalálót, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.

(6) A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott, és a szabadalmi oltalomról – legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában – a 81. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.

(8) A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §).

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.

- c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

82. § (1) A nemleges megállapításra (37. §) irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát. Ha az európai szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmező ilyen irányú kérelmére felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.

(5) Ha a szabadalmas nem tesz eleget a fordítás benyújtására vonatkozó – az (1) bekezdés alapján kiadott – felhívásnak, a fordítást a szabadalmas költségére a kérelmező elkészíttetheti, kivéve, ha a szabadalmas a felhívásra úgy nyilatkozik, hogy a kérelmező által hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik a megjelölt szabadalomba.

83. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemleges megállapítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy a kérelmet elutasítja-e. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2) Az európai szabadalom szövege magyar nyelvű fordításának elkészítésével járó költséget a szabadalmas viseli. A nemleges megállapítási eljárás többi költségét a kérelmező viseli.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 83/B–83/H. §-okban szabályozott eljárásokban soron kívül jár el.

83/B. § (1) A 816/2006/EK rendelet 6. cikke szerinti, kényszerengedély iránti kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány szabadalmas van.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja, hogy

83/C. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(3) A kényszerengedély megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

83/D. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély megadásáról – a 816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott adatok közlésével – értesíti az Európai Bizottságot, a határozat másolatát pedig megküldi a vámhatóság és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére.

(2) A kényszerengedély megadása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján közzéteszi a 816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott, valamint az azokra a jellemzőkre vonatkozó adatokat, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendszeresen tájékoztatja a vámhatóságot és a gyógyszerészeti államigazgatási szervet az Európai Unió más tagállamaiban megadott kényszerengedélyeknek a Kereskedelmi Világszervezet honlapján közölt adatairól, illetve azok változásairól.

83/E. § (1) A kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés iránt – a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (8) bekezdése alapján – előterjesztett kérelmet két példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A kérelemnek tartalmaznia kell a kényszerengedélyt megadó határozat számát és a megismerni kívánt adatok megjelölését.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a betekintés iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a kényszerengedélyest, és írásbeli előkészítés után határoz a betekintés elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés eredményéről – az (1) bekezdés szerinti kérelem keretei között – értesíti a szabadalmast. A betekintés eredményéről szóló értesítés a kényszerengedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban (83/F. §) bizonyítékként felhasználható.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel – a kérelmező személyétől függően – a kényszerengedélyest, illetve a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély visszavonásáról, módosításáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendeli el – a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (3) bekezdése értelmében – a kényszerengedélyes rendelkezése alatt álló, a kényszerengedély alapján előállított gyógyszeripari termék kényszerengedélyes költségén való megsemmisítését, a kényszerengedély visszavonásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kényszerengedélyes számára az ilyen gyógyszeripari terméknek a 816/2006/EK rendelet 4. cikke szerinti, arra rászoruló országba történő átirányítására megszabott határidőt.

(6) A kényszerengedély visszavonását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély visszavonásáról

- a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kényszerengedély módosításáról vagy a kérelem elutasításáról határoz;

- b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

(2) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogerős határozatának másolatát megküldi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának.

(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hazai forgalmazást megtiltó határozatának jogerőre emelkedését követően a vámhatóság intézkedik a gyógyszeripari termék lefoglalása és az importőr költségén történő megsemmisítése iránt, és erről értesíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti az Európai Bizottságot az (1) bekezdés szerinti határozatról és a (4) bekezdésben említett intézkedésekről.

84. § Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakvéleményt ad.

84/C. § (1) Európai szabadalmi bejelentést – a megosztással keletkező európai szabadalmi bejelentés kivételével – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál is be lehet nyújtani.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani az európai szabadalmi bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét érvényesíti, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke nem minősített.

(3) Az európai szabadalmi bejelentést az Egyezményben előírt bármely nyelven be lehet nyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, feltéve, hogy a bejelentés magyar nyelven vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább a következőket:

84/D. § (1) Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját az Európai Szabadalmi Hivatal elismerte, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához ugyanezzel a bejelentési nappal benyújtott szabadalmi bejelentéssel azonos hatályúnak kell tekinteni, az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.

(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban történő közzétételét, vagy azt a közzétételt, amely az Egyezmény alapján e kérdésben is helyettesíti az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzétételt, azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban való közzététellel (70. §).

(3) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít az európai szabadalmi nyilvántartásnak az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.

84/E. § (1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével akkor keletkezik a Magyar Köztársaságban – ideiglenes – szabadalmi oltalom, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hivatalos lapjában (56–56/A. §) közölte a hatósági tájékoztatást az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatást akkor közli, ha a bejelentő erre irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelemhez mellékelni kell a közzétett igénypontok magyar fordítását.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(6) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg az igénypont-közzétételi díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő a kérelmét visszavonta.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatás közlését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megtekinthetővé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordítását.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala külön jegyzékben tünteti fel, hogy az európai szabadalmi bejelentés közzétételével az (1) bekezdés rendelkezései szerint ideiglenes oltalom keletkezett. Ezt a jegyzéket bárki megtekintheti.

84/F. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentést az Egyezmény 14. cikkének (2) bekezdése, 77. cikkének (3) bekezdése vagy 78. cikkének (2) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e törvény IX. fejezete alapján – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel – megindítja a szabadalom megadására irányuló eljárást.

(2) A bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy – ha a kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be – annak beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.

(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés idegen nyelven készült, a bejelentés magyar nyelvű fordítását az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy – ha a kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be – annak beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 57. § (5) bekezdése alapján benyújtott fordításnak kell tekinteni.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához nyújtották be, a kérelem beérkezéséről a bejelentőt – a 66. § (12) bekezdésében előírt figyelmeztetés egyidejű megküldésével – értesíteni kell.

84/G. § (1) Az európai szabadalom azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.

(2) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, az európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a szabadalmas köteles e fordítást a saját költségén rendelkezésre bocsátani a feltételezett bitorló kérésére, illetve – szükség szerint felhívásra – a bíróság vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban.

### Az európai szabadalommal kapcsolatos fordítási követelmények

84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, valamint – ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt – az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását.

(2) Ha az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását is be kell nyújtani, a fordítást azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amelyen a szabadalmas az (1) bekezdésben előírt mindkét fordítást vagy közülük már a másodikat is benyújtotta.

(3) Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat.

(4) Az (1) bekezdésben előírt fordítást vagy fordításokat (a továbbiakban együtt: fordítás) a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.

(5) A fordítás meghirdetéséért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a fordítást abból a szempontból, hogy az megfelel-e a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ennek során a 68. § (2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(7) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg az (5) bekezdés szerinti díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a szabadalmast az (5) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a fordítást nem nyújtották be.

(8) Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül, és e cselekményt a (3) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan.

(9) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha a fordítást szabályszerűen benyújtották.

(10) A fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatást közöl a hivatalos lapjában (56–56/A. §), és a fordítást megtekinthetővé teszi.

84/J. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom igénypontjainak, illetve leírásának fordítása [84/E., 84/H. és 84/I. §] szerint a szabadalmi oltalom terjedelme szűkebb, mint az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén készült igénypontok, illetve leírás szerint, a szabadalmi oltalom terjedelmét a fordítás szerint kell megállapítani.

84/K. § (1) A bejelentő, illetve a szabadalmas bármikor kérheti az igénypontok, illetve a leírás fordításának [84/E., 84/H. és 84/I. §] kijavítását. A kijavított fordítás szerinti oltalom akkor válik hatályossá, amikor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közölte a hatósági tájékoztatást a fordítás kijavításáról.

(2) A kijavítási kérelemre és mellékleteire megfelelően alkalmazni kell a 84/E. § (2) és (3) bekezdésében, illetve a 84/H. § (4) bekezdésében foglaltakat.

(3) A fordítás kijavításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni az igénypontok, illetve a leírás fordításának kijavítására irányuló kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(5) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a kijavítás-közzétételi díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a kérelmezőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

### A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal

84/R. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala átvevő hivatalként jár el azokkal a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar állampolgár, illetve, amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van.

(2) A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint átvevő hivatalnál a Szerződésben előírt alaki követelményeknek megfelelően és a Szerződésben előírt módon, az illetékes – a bejelentő által választott – nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelvek egyikén kell benyújtani.

(4) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordítását a bejelentési nap elismerését tartalmazó értesítés napjáig nem nyújtják be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt, hogy a hiányt a (3) bekezdésben előírt határidőn belül vagy a figyelmeztetéstől számított egy hónapon, illetve – ha ez a hosszabb – a nemzetközi bejelentés átvételétől számított két hónapon belül pótolja. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a nemzetközi illeték és a kutatási illeték összegéről és a megfizetésére vonatkozó előírásokról tájékoztatót ad ki, amelyet közzé kell tenni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

### A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása megjelöltvagy kiválasztott hivatalként

84/S. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot a Szerződés értelmében megjelölték, kivéve, ha a nemzetközi bejelentés a Magyar Köztársaságra is kiterjedő hatályú európai szabadalom [84/A. § a) pont] megadására irányult.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiválasztott hivatalként jár el azoknak az (1) bekezdésben említett nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekre vonatkozóan a bejelentő nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és a Magyar Köztársaságot kiválasztotta olyan Szerződő Államként, amelyben az elővizsgálat eredményeit fel kívánja használni.

(3) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a nemzetközi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napjától számított harmincegy hónapon belül be kell nyújtani a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását a feltaláló nevének és címének közlésével, valamint meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott nemzeti díjat.

(6) Ha a (3) bekezdésben előírt cselekményeket nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül és e cselekményeket a (4) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, a nemzetközi szabadalmi bejelentés hatálya megszűnik a Magyar Köztársaságban, amihez ugyanazok a következmények fűződnek, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott szabadalmi bejelentés visszavonásához.

(7) A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek azokat a részeit, amelyek vonatkozásában a Szerződés 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatást nem végezte el, visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentés fordításának a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő benyújtásától számított három hónapon belül megfizeti a külön jogszabályban meghatározott kutatási nemzeti pótdíjat.

(8) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordításának benyújtásakor a kutatási nemzeti pótdíjat nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra.

(9) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek a (7) bekezdésben meghatározott részét visszavontnak kell tekinteni, ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg.

(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában a nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban való közzététellel (70. §), ha a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban szabályszerűen teljesítik a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményeket.

84/U. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt, illetve kiválasztott hivatalként a bejelentő külön kérelmére végzi el a nemzetközi szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. A kérelmet a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményekkel egyidejűleg, vagy azt követően, legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

84/Z. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 7. cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a találmányt ábrázoló rajz benyújtására hívhatja fel a bejelentőt olyan esetben is, ha ez a találmány megértéséhez nem szükséges, de a találmány természete lehetővé teszi a rajzban történő ábrázolást.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szerződés 27. cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a nemzetközi szabadalmi bejelentésben közölt állításokat vagy nyilatkozatokat bizonyító iratok benyújtására hívhatja fel a bejelentőt. A Szerződésben meghatározott esetekben azonban ilyen bizonyíték benyújtására a bejelentő csak akkor hívható fel, ha alapos kétely merül fel a bejelentésben foglalt valamely állítás valóságával kapcsolatban.

(3) A bejelentő kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint megjelölt hivatal – a 84/P. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – e törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi el a Szerződés 25. cikkében szabályozott felülvizsgálatot.

### XI. Fejezet — A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseinek felülvizsgálata

85. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

- b) az eljárást felfüggesztő és a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;

- e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott döntését.

(2) Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

- a) aki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

(5) A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(8) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

(9) A megváltoztatási kérelem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a szabadalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

86. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

88. § A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint – az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően alkalmazni kell.

- a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének meghozatalában részt vett;

(2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

93. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba — annak jogerős eldöntéséig — az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.

97/A. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [85. § (10) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.

(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.

100. § (1) Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott döntést megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének helyébe lép.

(2) A bíróság a döntést hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha

- b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;

(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megsemmisítés alapjául szolgáló okot a 81. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a megsemmisítés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg; az ilyen megsemmisítési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését – szükség szerint – hatályon kívül helyezi.

(4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az előtte folyó eljárásban – a 47. § (3) bekezdésével összhangban – szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.

(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 85. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 85. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.

(2) Szabadalombitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig – a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt áll, és ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben. Az ellenkező valószínűsítése során figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, különösen azt, hogy a szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vagy az első fokon eljáró bíróság megsemmisítette, vagy hogy a Magyar Köztársaságban is hatályos európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal felszólalási osztálya megvonta, illetve azt az Európai Szabadalmi Szervezet másik tagállamában megsemmisítették. A kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelmének szükségességét megalapozó vélelemre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(15) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és nem bocsátotta – a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – a feltételezett bitorló rendelkezésére annak kérésére sem, azt úgy kell tekinteni, hogy az alperes a perre okot nem adott.

(16) Európai szabadalom esetében a keresetlevélhez – hiánypótlás terhe mellett – csatolni kell a szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását. E fordítás költségét a szabadalmas viseli.

(17) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.

(18) Az (1) és a (17) bekezdésben említett perekben egyebekben a Pp. általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 89. és 94. §-ában, valamint 95. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.

(4) Növényfajta-oltalmat – a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül – más nemzetközi szerződés, illetve viszonosság alapján is lehet szerezni. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

### XIV. Fejezet — A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárása növényfajta-oltalmi ügyekben

114/G. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő növényfajta-oltalmi ügyek tartoznak:

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt.

(7) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

(8) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (7) bekezdés c)–e) pontjaiban említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)–(8) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyekben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.

114/H. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésekről nyilvántartást, a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal kapcsolatos minden tényt és körülményt. A növényfajta-oltalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra és a növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az azokba való bejegyzésre az 54. § (2)–(5) bekezdéseiben és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó államok és nemzetközi szervezetek részére a fajtanév bejelentéséről, lajstromba történő bejegyzéséről, illetve törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről – az UPOV-egyezmény irányadó rendelkezéseinek megfelelően – tájékoztatást ad.

114/I. § (1) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg.

(6) A bejelentő a közzétételig – a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – visszavonhatja a növényfajta-oltalmi bejelentést. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a visszavonást végzéssel veszi tudomásul.

114/J. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

(3) Az elsőbbség más nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az UPOV-egyezményben és a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel – akkor is igényelhető, ha a bejelentést az UPOV-egyezmény hatálya alá nem tartozó államban vagy nemzetközi szervezetnél tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.

114/M. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

(2) A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 66. § (1)–(3) bekezdéseinek, valamint (10) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást vagy a növényfaj magyar nevét nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [114/I. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

114/N. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a bejelentésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben hatósági tájékoztatást közöl, amely a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, a bejelentésben megjelölt fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét tartalmazza.

114/O. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 114/I. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket. Ennek során a 68. § (2)–(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

(2) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a növényfajta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalmazhatósági feltételnek. Az észrevételre egyebekben a 71. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

114/R. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy

(3) Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával lehet figyelembe venni. Ha a bejelentő külföldi vizsgáló szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a vizsgálati eredményt – a külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozatával együtt – továbbítja a vizsgáló szervnek [114/G. § (2) bek.]. A vizsgáló szerv a vizsgálati eredmény felhasználása során a külön jogszabályban előírtak alapján jár el.

(5) A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napjától számított négy éven belül, vagy – ha ez a későbbi – a kísérleti vizsgálati eredmény közlésétől számított három hónapon belül nyújthatja be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

(6) Ha a kísérleti vizsgálat eredményét az elsőbbség napjától számított négy év lejártát megelőző három hónapon belül nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül történő hiánypótlásra, illetve annak igazolására, hogy a kísérleti vizsgálat eredményét még nem közölték. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes növényfajta-oltalomról.

(7) Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben vizsgált követelményeknek, a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. Ennek során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 76. § (2)–(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

114/S. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésről történő adatközléssel (114/N. §) egyidejűleg a 114/J. § (1) bekezdésében megjelölt iratok másolatát megküldi a vizsgáló szervnek. Ezt követően is megküldi a növényfajta-oltalmi ügyre vonatkozó, a vizsgáló szerv feladatainak ellátásához szükséges iratok másolatát.

(2) Ha a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás az oltalom megadása nélkül fejeződik be, erről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – az eljárást befejező döntés másolatának megküldésével – tájékoztatja a vizsgáló szervet.

114/T. § (1) Ha a növényfajta és a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [114/R. § (1) bek.], a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára növényfajta-oltalmat ad.

(2) A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bekezdés], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom megadásának napja a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről – a megadó határozat megküldésével – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatja a vizsgáló szervet.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom megadását követően okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a végleges fajtaleírást.

115/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésnek a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 49. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.

(2) Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.

115/B. § (1) A közösségi növényfajta-oltalom megszűnése esetén a növényfajta-oltalom jogosultja – a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel – a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától.

(4) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemnek helyt ad, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnését követő napon éled fel.

115/C. § A közösségi növényfajta-oltalom bitorlására – a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet hatodik részében foglaltakkal összhangban – ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján megadott növényfajta-oltalom bitorlására.

## HATODIK RÉSZ — A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

### XIV/C. Fejezet — A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA

### A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása

115/D. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban e fejezeten belül: Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal.

### A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa

115/F. § (1) A 115/J–115/L. §-ban meghatározott feladatok ellátásában a Hivatal elnökét – szakmai tanácsadó, véleményező szervként – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerződések) tervezetét. A Tanács részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását.

(2) A Tanács legfeljebb tizenkét tagú – iparjogvédelmi, szerzői jogi és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tudományterületeken szakértelemmel rendelkező személyekből álló – testület.

(3) A Hivatal elnöke az általa a Tanács tagjainak javasolt személyekről tájékoztatja a minisztert, aki a javasolt személyekkel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a Tanács tagjának. A Tanács tagjait ezt követően a Hivatal elnöke nevezi ki.

(4) A Tanács tagjainak kinevezése hároméves időtartamra és személyre szól, helyettesítésnek nincs helye. A kinevezés további három-három évre meghosszabbítható.

- a) a határozott idő elteltével,

- b) lemondással,

- c) a kinevezés visszavonásával,

- d) a tag halálával.

(6) A Tanács a Hivatal elnöke által megállapított ügyrend szerint működik.

- a) engedélyezi a felhasználást ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén és nyilvántartást vezet erről,

- b) nyilvántartást vezet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről,

- c) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett,

- d) előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,

- e) önkéntes műnyilvántartást vezet,

- f) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.

- e) külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, emellett egyéb módon is közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;

- g) működteti a Magyar Formatervezési Tanácsot, továbbá közreműködik a nemzeti formatervezési díjak és ösztöndíjak adományozásának lebonyolításában;

- h) elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes magyar termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához.

### XIV/D. Fejezet — A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjakra vonatkozó közös szabályok

115/P. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használati mintaoltalmi, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia-oltalmára irányuló bejelentés díja alól mentességet adhat, továbbá az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi, növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes személy jogosult – kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán – azokat fedezni nem tudja; a halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni.

(3) Kivételesen mentességet, illetve halasztást lehet engedélyezni akkor is, ha a (2) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a természetes személy egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(10) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a mentesség, illetve a halasztás tárgyában hozott elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, e végzés megváltoztatását az iparjogvédelmi eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben lehet kérni.

(3) Az igazgatási szolgáltatási díj, a megújítási díj és a fenntartási díj megfizetésének időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében a Hivatal külön jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás esetében a jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a kincstár munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja.

115/T. § (1) Iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő iparjogvédelmi szakértői testülettől.

116. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 84/G. §-át és 84/H. §-át azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét követően hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben.

117. §

(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szervezetének és működésének szabályait.

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke véleményének kikérésével, a miniszterrel egyetértésben – a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke véleményének kikérésével és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjaknak – az iparjogvédelmi eljárások és az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira figyelemmel meghatározott – mértékét, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a fenntartási és a megújítási díjak kezelésére, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjaknak – az iparjogvédelmi rendszer működtetésének költségeire, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira, valamint az innováció iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának szempontjaira figyelemmel meghatározott – mértékét.