1995. évi XCVII. törvény — mi változott? 2025. június 24.

### Hatósági jogkör

(1a) Az e §-ban és a 33. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások tekintetében sommás eljárásnak nincs helye.

- b) légi jármű üzembentartási engedély kiadása, módosítása,

- c) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2014. november 26-i 1321/2014/EU bizottsági rendelet Vc. melléklet vagy Vd. melléklet szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,

- d) Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján lefolytatott eljárás,

- f) a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,

- g) a légiközlekedés-védelmi események kivizsgálása,

- h) repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése,

- j) állami légiközlekedési szakszemélyzet oktatására használt repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló,

- k) az állami légijárművekkel és a pilóta nélküli állami légijárművekkel előforduló balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási,

- l) az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmassági vizsgálatára irányuló

hatósági eljárásokban.

- b) a légijármű-lajstromozási bizonyítvány kiállítására, módosítására irányuló,

- c) a légi járművek típusalkalmassági vizsgálatára irányuló,

- d) a repülőtérrend jóváhagyására irányuló,

- f) légiközlekedés védelmi tiszt kijelölésének jóváhagyására irányuló hatósági eljárásokban,

- g) az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásokban,

- h)

(3) A légiközlekedési hatóság eljárásáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(3b) A katonai légügyi hatóság eljárásáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A katonai légügyi hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül:

- a) a Magyar Állam;

- b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai;

- c) a Magyar Honvédség és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek;

- e) az állami (honvédelmi és rendvédelmi) szervezetek által – nemzetközi megállapodás alapján – bérelt, lízingelt légijárművek bérbeadója, lízingbeadója.

(5) A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésének, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbításának ellenőrzését a Kormány rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban: a Kormány rendeletében kijelölt hatóság) is végzi.

(7) A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság vezetője a feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

(9) A pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárással összefüggésben az eljáró hatóság a pilóta nélküli légijárművet használatba adó üzembentartó és a pilóta nélküli légijárművet használatba vevő, valamint távoli pilóta természetes személy esetén a személyazonosító adataira, lakcímére, jogi személy esetén annak megnevezésére, székhelyére vonatkozó adatokat az eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása és a döntés meghozatala, a jogorvoslati eljárások lefolytatása érdekében a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárás kezdetétől kezeli a döntés véglegessé válásától számított öt év elteltéig.

(8) A légiközlekedési hatóság az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam légiközlekedési hatóságától kapott információkat, a külföldi légijárművel kapcsolatban összegyűjtött, az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat és a jelentést – a (2), (4), (5) és (6) bekezdésben szereplő kivétellel – csak az Európai Bizottságnak, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok légiközlekedési hatóságának továbbíthatja.

3/C. § (1) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében – nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban – meghatározott típusú légijárművekre, légiközlekedéssel kapcsolatos termékekre, alkatrészekre, berendezésekre vonatkozóan légialkalmassági határozatot bocsát ki. Az eljárásban az ügyfél jogai az érintett típushoz tartozó minden, Magyarország Légijármű Lajstromába vett légijármű tulajdonosát, bérlőjét és üzemben tartóját megilletik.

(2) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében – nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban – üzemben tartási határozatban megtilthatja, korlátozhatja, bizonyos feltételek teljesítéséhez kötheti a légijárművekkel való üzemelést. Az eljárásban az ügyfél jogai a határozattal érintett minden légijármű tulajdonosát, bérlőjét és üzemben tartóját megilletik.

(4) A légiközlekedési hatóság a polgári légiközlekedés védelmének szabályait megállapító kormányrendeletben foglalt feladatainak ellátása érdekében – nemzetközi szerződésben foglaltakkal, valamint az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban – a 67. § (1) bekezdésben foglalt szervezetekre és személyekre, illetve ezek meghatározott körére vonatkozóan nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatot bocsáthat ki.

(12) A légiközlekedési hatósági eljárásban részt vevők a (10) bekezdésben meghatározott, a légiközlekedési hatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett – a jogszabályokkal összhangban kialakított – műszaki és szakmai követelményeket betartva kötelesek eljárni.

- a) az említett körülmények vagy szükségletek megfelelő kezelése nem lehetséges az alkalmazandó követelményekkel összhangban;

- b) a repülésbiztonság, a környezet védelme és a vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés – szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása révén – biztosított;

(3) Külföldi polgári légijármű a magyar légteret az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, nemzetközi szerződés alapján, ennek hiányában a légiközlekedési hatóság egyedi repülési engedélyével veheti igénybe.

(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez – ideértve az olyan külföldi légijárműnek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, vagy a (3) bekezdésben meghatározott engedély lehetővé teszi – légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Az ellenőrzött légtérbe való berepüléshez légvédelmi készenléti valós repülés esetében nincs szükség légiforgalmi irányítói engedélyre. Pilóta nélküli légijárművel, valamint pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott, ellenőrzött légtérben történő UAS-művelet esetén a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet a feltételek meghatározása mellett felmentést adhat a légiforgalmi irányítói engedély megkérése alól.

(5) A magyar légtérben a pilóta nélküli légijármű-rendszerek távirányításához szükséges berendezést és a pilóta nélküli légijárműre rögzített hasznos teher vagy bármilyen eszköz adatkommunikációjához szükséges berendezést üzemeltetni a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló rendeletének megfelelően lehet.

### A légijármű lajstrom

(2) A magyar állami légijárművet, a pilóta nélküli állami légijárművet és a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli légijármű üzembentartóját a katonai légügyi hatóság veszi nyilvántartásba.

(3) A lajstromba és a katonai légügyi hatóság nyilvántartásába vett légijármű magyar légijárműnek minősül.

(5) A lajstromozásra kötelezett légijármű üzemben tartója, a 19. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a légijármű tulajdonosa üzemeltetési bázisként Magyarország területén lévő repülőteret határoz meg, ahol vagy ahonnan a légijármű üzemben tartását végzi vagy szervezi.

(7) A lajstrom nyilvános, közhiteles nyilvántartás. A bejegyzett adatokról a légiközlekedési hatóság — kérelemre — tájékoztatást (kivonatot) ad.

- a) a tulajdonos a törlést kérte;

- b) az üzemben tartását végleg megszüntették;

- c) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált;

- d) megsemmisült;

- e) állandóan külföldön tartják üzemben és nem lehetséges a magyar légiközlekedési hatóság szakmai felügyelete.

15. § (1) A lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

17. § (1) A légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli játék légijármű kivételével a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartókról.

(3) Bérelt pilóta nélküli légijármű-rendszer és repülőeszköz nyilvántartásba vétele esetén a tulajdonos hozzájárulása szükséges a nyilvántartásba vételhez.

(4) A pilóta nélküli légijármű-rendszerek nyilvántartása – a pilóta nélküli légijármű-rendszerek jogszerű használatának ellenőrzése érdekében – tartalmazza

(5) Ha a jó hírnév követelményét nem magyar állampolgárnak kell teljesítenie, kizáró oknak kell tekinteni a tevékenységi engedélynek – a (3) bekezdésben meghatározott okok alapján – az engedélyt kiadó országban történő elvesztését is.

(2) E § alkalmazásában a pénzügyi teljesítőképesség abban az esetben tekinthető igazoltnak, ha a vállalkozási tevékenységet folytató természetes-, vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet,

### A légijármű és a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása, javítása, karbantartása

(1a) Az állami légijármű tervezéséhez, gyártásához, javításához és karbantartásához, a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű tervezéséhez, gyártásához, javításához és karbantartásához, valamint az állami légijármű folyamatos légialkalmasságát fenntartó tevékenység végzéséhez a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.

(2) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatásának szakszerűségét, a szakmai szabályok betartását bármikor ellenőrizheti.

(4) Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, komponens és polgári légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának általános szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) Ha a képzési tevékenység folytatására jogosult a képzési tevékenységre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat nem tartja meg, vagy ha a képzés színvonala vagy biztonsága nem éri el az előírt szintet, akkor a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság az engedélyt felfüggeszti vagy visszavonja, bejelentés alapján folytatott képzési tevékenység esetén a tevékenység folytatását megtiltja.

30/A. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a légiközlekedési vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

- c) a bejelentő szervezet nevét és elérhetőségét, valamint

- d) a képzésre jelentkező képzés ideje alatti tartózkodási helyét.

### A repülőrendezvény

33. § (1) Polgári célú légiközlekedéssel összefüggő repülőrendezvény szervezésére, valamint a repülőrendezvényen történő bemutató repülés megtartására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő repülőrendezvény esetén a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.

(5) Zajgátló védőövezetet kell kijelölni a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek, állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint közös felhasználású repülőterek esetében, továbbá azon repülőterek esetében, ahol a tárgyévet megelőző év legforgalmasabb 6 hónapjának összesített műveletszáma meghaladja a 4500-at.

#### 37/A. §

(4a) A repülőtér üzemben tartója és a repülőtér használója szerződésben (szolgáltatói megállapodás) állapodik meg a repülőtér használójának egyedi igénye szerinti szolgáltatás nyújtásáról, valamint a repülőtéri szolgáltatásoknak, termináloknak vagy azok egy részének a (3) bekezdés szerinti szabályzatban foglaltaktól eltérő minőségének és használati körének – az egyes terminálok vagy azok egy részének különleges használatra való fenntartása érdekében történő – meghatározásáról.

(6) A repülőteret a kényszerhelyzetben lévő légijármű igénybe veheti, ehhez a repülőtér üzemben tartójának hozzájárulása nem kell. Ez a légijármű a repülőtér használatáért díjat nem fizet.

### A típusalkalmasság

- a) típusalkalmassági tanúsítvánnyal vagy

- b) egyedi repülési engedéllyel.

(4) A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott típusalkalmassági bizonyítvány jogszabályban meghatározott esetben visszavonható vagy felfüggeszthető.

### A légialkalmasság

- a) légialkalmassági tanúsítványával és légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítványával vagy

- b) egyedi repülési engedélyével.

(2) Amennyiben az állami célú légiközlekedésben a katonai légügyi hatóság a légijárművet az első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra, és a légijármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légijárműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.

(3) A légiközlekedési hatóság az európai uniós és a nemzeti előírásoknak való megfelelés esetén, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az állami légijárművek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint a típus- és légialkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén a légijármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadja más állam hatóságának a légialkalmasságot tanúsító igazolását.

(6) Amennyiben a légijárművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági tanúsítványa vagy a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti.

(8) Amennyiben a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.

(2) Az állami légi jármű típus- és légialkalmassági feltételeinek valamint a típus- és légialkalmassági vizsgálatának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.

(4) A légiforgalmi irányító szolgálat utasítása a légijármű parancsnoka számára kötelező, attól csak veszély elhárítása érdekében térhet el.

(5a) A 61/A. § (3) bekezdés m) pontjában kijelölt költségalap-kezelőnek (a továbbiakban: költségalap-kezelő) az (5) bekezdésben meghatározott összeget negyedéves egyenlő részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára. A magyar légtérhez kapcsolódó költségalap-elszámolás biztosítása érdekében a felügyeleti hatóság köteles a felmerült költségekről a tárgyévet követő év február 15-ig kimutatást készíteni és azt megküldeni a költségalap-kezelő részére.

(3) A Társaság feladatai:

továbbá Magyarország légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;

(4) A Társaság főtevékenysége: egyéb légi szállítást segítő tevékenység.

### A légiforgalmi szolgálatoknál léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra, valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésben részesülő személyekre vonatkozó rendelkezések

63/B. § (1) A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók tekintetében az Mt. 53. § (2) bekezdése nem alkalmazható. A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók tekintetében az Mt. 53. § (1) bekezdés szerinti munkaszerződéstől eltérő munkakörben vagy munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás időtartama naptári évenként a száztíz munkanapot vagy ezerháromszázhúsz órát – kollektív szerződés eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – nem haladhatja meg.

(4) A tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás nem követelhető vissza, – amennyiben a munkaviszony a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, vagy a munkaviszonyt a munkáltató – a (3) bekezdés e) pontban meghatározott kivétellel – felmondással szüntette meg.

63/E. § (1) Az e törvény 61/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetéssel érintett időszakra vetítve

- a) a Budapest CTA légterében a Körzeti Irányítás (ACC) esetében – a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 677/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. január 24-i 2019/123/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján – a kijelölt hálózatirányító (a továbbiakban: Network Manager) által az adott napon a sztrájkkal érintett időszakra megadott forgalmi igényhez rendelt szektorok kapacitásának 75%-a;

(2) A légiforgalmi szolgálatok folyamatos fenntartása és a honvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feladatokra való felkészülés érdekében az (1) bekezdésben meghatározott, a polgári légiforgalmi irányító szolgálat által foglalkoztatott léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó munkavállaló – a polgári légiforgalmi irányító szolgálat utasításai szerint – a munkahelyi képzéssel és továbbképzéssel összefüggő feladatokat köteles ellátni, valamint – amennyiben annak egyéb, jogszabályban foglalt feltételei fennállnak – az e tevékenység ellátásához szükséges jogosultságok gyakorlására feljogosító szakszolgálati engedély fenntartásához szükséges feltételeket teljesíteni.

### VI. Fejezet — Légiközlekedési balesetek, repülőesemények

64. § (1) Ha a repülés tartama alatt Magyarország területén vagy légterében légi járművet jogszabályban meghatározott légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény ér, amely veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti a légiközlekedés biztonságát, az egyéb vizsgálatoktól független szakmai vizsgálatot kell lefolytatni.

(5)

#### 65. §

### VI/A. Fejezet — Baleseti és repülésbiztonsági szolgálatok

(3) A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelező és önkéntes jelentéstételi rendszer létrehozását, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott személyek kijelölését a repülésbiztonsági szervezeten belül kell végrehajtani.

(4) A repülésbiztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló, és a kizárólag állami légijárművel, pilóta nélküli állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel, pilóta nélküli állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

őrzi meg.

(2) A felügyeleti díj a légiközlekedési hatóságot illeti meg, amelyet kizárólag a felügyeleti feladataival összefüggésben használhat fel. Amennyiben az engedéllyel rendelkező szervezet felügyeletét külföldön kell ellátni, a szervezet a felügyeleti díj megfizetésén felül köteles megtéríteni a légiközlekedési hatóság külföldi kiutazással kapcsolatos költségeit.

67. § (1) A légiközlekedés védelme – a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása – a repülőterekre, a légi fuvarozókra, és az egyéb légiközlekedésben érintett szervezetekre, valamint személyekre terjed ki.

(3) Amennyiben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határozatában azt állapítja meg, hogy a közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatait nem a légiközlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában előírtak szerint látja el, a védelmi ellenőrzést és a (2) bekezdés alapján létrehozott biztonsági szolgálat feladatait a közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemben tartójától az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a szükséges mértékben, részben vagy egészben átveszi. A feladatok átvételével összefüggésben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél felmerült indokolt költségeket a közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemben tartója köteles az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek utólag, a költség felmerülését követő hónap huszadik napjáig megtéríteni. A közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemben tartója az átvett feladatok elvégzéséhez szükséges infrastruktúrát a feladatok átvételekor az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv rendelkezésére bocsátja. A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatoknak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv általi átvételének, valamint a közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemben tartója részére történő visszaadásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(10) A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.

- a) 11.1.3. pont a) és c) alpontjában, valamint 11.1.4. pont a) és c) alpontjában megjelölt adatokat a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet,

- b) 11.1.3. pont b) alpontjában és 11.1.4. pont b) alpontjában megjelölt adatokat az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv,

kezeli.

- a) büntetett előéletű,

- b) bűntett vagy három évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség, továbbá a 2. mellékletben felsorolt bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt áll, annak jogerős befejezéséig,

- c) vele szemben munkaköréből adódóan elzárással is büntethető szabálysértési eljárás van folyamatban,

- i) terrorkockázati szempontból a légiközlekedés biztonságára fenyegetést jelent,

- j) a vele szemben fennálló, törvényben nevesített kizáró okról a munkáltatójának nem tett bejelentést.

(19)

(20) A védelmi ellenőrzést végzők vizsgáztatását az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.

(23) A légiközlekedési hatóság az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet szerint a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyekről nyilvántartást vezet.

- e) nyilvántartásba vétel számát, időpontját, és

- f) nyilvántartásból való törlés számát, időpontját.

(25) A (23) bekezdés szerinti nyilvántartás a (24) bekezdés d)–f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(26) A légiközlekedési hatóság a védelmi háttérellenőrzés alá vont személyt, az ellenőrzés sikeres lefolytatását követően hivatalból nyilvántartásba veszi.

(28) A légiközlekedési hatóság törli a védelmi háttérellenőrzés alá vont személyt a nyilvántartásból

(29) A légiközlekedési hatóság által vezetett nyilvántartásból – a törvényben meghatározottakon túl – adatkérésre jogosult különösen

- a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

- b) a terrorizmust elhárító szerv,

- c) a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(31) A felügyeleti díj éves mértéke védelmi háttérellenőrzés alá vont személyenként 30 000 forint. A felügyeleti díj 50%-át a tárgyévet követő év június 30. napjáig, a felügyeleti díj további 50%-át a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalással megfizetni.

## HETEDIK RÉSZ — A BIZTOSÍTÁS

(2) A közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemben tartására, továbbá polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére a 22. § szerinti, a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó engedély megadásához és érvényben tartásához a kérelmezőnek megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie. A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység (71. § 27. pont) végzésére vonatkozó engedély abban az esetben adható, illetve tartható érvényben, ha a kérelmező az 1008/2008/EK rendelet 11. cikkének megfelelően felelősségbiztosítással rendelkezik.

- 36. pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS): az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti fogalom;

- 37.

- 38. katonai körzet: az a légtér, ahol a katonai repülésirányító szolgálatok nyújtanak szolgáltatást;

- 40. siklórepülő eszköz: a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott sárkányrepülő eszköz vagy siklóernyő;

- 41. közös felhasználású repülőtér: olyan, elsősorban az általános légiforgalomtól eltérő légijármű-mozgásokat kiszolgáló közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér, amely kialakítása folytán rendelkezik a polgári légiközlekedés szabályainak megfelelő, polgári légiközlekedési tevékenység céljára szolgáló területtel, és amelyre eltérő rendelkezés hiányában az állami repülések céljára szolgáló repülőterekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

- 42. pilóta nélküli állami légijármű: honvédelmi, nemzetbiztonsági, vám, rendvédelmi vagy rendvédelmi feladatot ellátó szervek céljára szolgáló, a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartásba felvett légijármű, továbbá a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott üzembentartó által üzemben tartott pilóta nélküli légijármű;

- 56a. lakott terület: az UAS-műveletbe be nem vont személy vagy személyek életvitelszerű tartózkodási helye;

- 57. légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet: a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 3–6. pontjában felsorolt olyan vállalkozás vagy jogalany, amely a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyt foglalkoztatja, illetve repülőtér esetében az állandó belépési engedélyt kibocsátja.

- 58. kereskedelmi repülőtér: határátkelővel rendelkező, elsősorban nem menetrend szerinti rendszeres utas, poggyász, áru és posta továbbítását végző légi forgalom céljaira létesített közforgalom számára nyitva álló repülőtér;

- 60. polgári célú speciális repülőtér: olyan közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér, amely elsődlegesen szabadidős célú repülésre szolgál;

- 61. feltöltőhely: elsősorban az egészségügyi mentőrepülés légijárművei, és az üzemben tartási engedélyben meghatározott más légijárművek tüzelőanyaggal történő feltöltése céljából létesített közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér;

- 62. mentőhelikopter leszállóhely: kizárólag egészségügyi mentőrepülés céljából létesített, közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér;

- 63. rendezvények céljából létesített leszállóhely: országos vagy helyi jelentőségű rendezvényen részt vevő polgári légijárművek le- és felszállására meghatározott ideig szolgáló kijelölt terület;

- 64. mezőgazdasági vagy munkavégzési célú leszállóhely: feltöltőhely kivételével polgári légijárművel folytatott munkavégzés céljára szolgáló, le- és felszállásra meghatározott ideig szolgáló kijelölt terület;

- 67. szabadidős célú repülés: sport, vagy rekreációs céllal végzett, nem gazdasági célú repülés;

- 68. sétarepülés: olyan gazdasági célú, légijárművel végzett személyszállítás, amikor a fel- és a leszállás ugyanazon a helyen történik.

- 69. autogiro: a levegőnél nehezebb légijármű, amelyet repülés közben egy vagy több rotoron keletkező felhajtóerő tart a levegőben, amely rotorok szabadon forognak alapvetően függőleges tengely körül;

- 71. repülőgép: hajtóművel felszerelt, levegőnél nehezebb, merevszárnyú légijármű, amelynek repülését a szárnyaira ható aerodinamikai erő biztosítja.

#### 71/A. §

- g) az állami szerv által igazolt állami célú nemzetközi repülésekhez és a magyar állami légi járművek nemzetközi repüléseihez szükséges engedélyezési eljárásrend részletes szabályait,

- h) az állami légijármű nyilvántartásának, gyártásának és javításának, valamint annak típus- és légialkalmasságának részletes szabályait,

- i) a pilóta nélküli állami légijárművek repülésének, a pilóta nélküli állami légijármű rendszerek üzemeltetésének, a kezelő személyzet képesítésének, egészségi alkalmasságának követelményeit, valamint a vonatkozó hatósági eljárás részletes szabályait,

rendeletben állapítsa meg.

- a) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a légiközlekedési hatóság eljárási díjai fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét,

- b) a miniszter, hogy a 19. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeinek a részletes szabályait, és az üzembentartási engedély kiadásával, felfüggesztésével és visszavonásával összefüggő anyagi jogi szabályokat,

- c) a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben, hogy a 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeinek a részletes szabályait,

- e) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében – a rendészetért felelős miniszter és a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés tekintetében a miniszter egyetértésével – a légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait, valamint a képzést végző intézetek kijelölését,

- f) a miniszter, hogy a közforgalom számára nyitva álló és közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér – ide nem értve az állami repülések céljára szolgáló repülőteret – vonatkozásában – a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – a 39. § (1) bekezdésében említett tevékenységek részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait,

- g) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben – a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben – a 39. § (1) bekezdésében említett tevékenységek részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait,

- i) a miniszter, hogy a rendvédelemért felelős miniszterrel és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a repülésbiztonság összehangolt irányítása érdekében szükséges Nemzeti Repülésbiztonsági Programra és a Repülésbiztonság-irányítási Rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,

- j)

- k) a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a szakszolgálati engedélyek és a légiutas-kísérői tanúsítvány kiadásának egészségügyi feltételeit, a repülőeszközök vezetőire vonatkozó egészségügyi feltételeket, valamint a légiközlekedési szakszemélyzet tagjai és a repülőeszközök vezetői egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályait,

- l) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben az állami célú légiközlekedés tekintetében a repülőegészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv kijelölésének szabályait, az állami légiközlekedési személyzet repülőegészségi alkalmassági feltételeit, az állami légiközlekedési szakszemélyek repülőegészségi alkalmassági minősítésének és felügyeletének rendjét,

- m) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések részletes szabályait,

- n) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseinek a részletes szabályait,

- p)

- q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a szakszolgálati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány rendőr által történő helyszíni elvételének a szabályait,

- r) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben az állami célú légiközlekedés tekintetében a nyilvános repülőrendezvény szabályait,

74/A. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(2) A Módr.tv.-nyel megállapított 67. § (30) bekezdése szerinti felügyeleti díjat első alkalommal 2025. június 30. napjáig kell megfizetni.

### 1. melléklet az 1995. évi XCVII. törvényhez

#### Felügyeleti díjak