1995. évi XCVII. törvény — mi változott? 2016. december 22.
A 2016. július 17. és 2016. december 22. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 13 sor került ki.
← Előző módosítás (2016. július 17.)Következő módosítás (2016. december 31.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 49 változatlan sor ⋯
- b) a d), az l), az n) és az o) pontjaiban felsorolt feladatokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter);
- c)
- d) az f) pontjában említett feladatot – a honvédelemért felelős miniszter által ellátott katonai légtérrendészeti feladat kivételével – a rendészetért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter;
- e) a h) pontjában említett feladatot a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen;
- e) a h) pontjában említett feladatot a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen;
- f) az i) és az m) pontjában említett feladatot a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen;
- g) a j) pontjában említett feladatot a miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter együttesen;
- h) a k) pontjában említett feladatot a honvédelemért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen
⋯ 4 változatlan sor ⋯
3. § (1) A légiközlekedés hatósági feladatait légiközlekedési hatóság látja el.
(2) Az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági feladatokat katonai légügyi hatóság látja el.
(2) Az állami célú légiközlekedéssel összefüggő hatósági feladatokat katonai légügyi hatóság látja el.
(2a) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység első alkalommal történő engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás esetén az ügyintézési határidő 45 nap.
⋯ 61 változatlan sor ⋯
(5) A légiközlekedési hatóság jogosult a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK rendelet) 4. cikke f) pontjának végrehajtásával összefüggésben a légifuvarozó tulajdonosának és a légifuvarozó tényleges irányítását vagy ellenőrzését gyakorló személynek a személyes adatait és állampolgárságára vonatkozó adatát kezelni.
(6) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés a)–e) pontjai szerinti adatokat a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig kezeli, a kezelt adatokat személyazonosító és lakcímadatok, elérhetőségi adatok nélküli anonimizált formában statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathat.
(6) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés a)–e) pontjai szerinti adatokat a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig kezeli, a kezelt adatokat személyazonosító és lakcímadatok, elérhetőségi adatok nélküli anonimizált formában statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathat.
(7) A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság vezetője a feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.
⋯ 164 változatlan sor ⋯
(3) A lajstromba és a katonai légügyi hatóság nyilvántartásába vett légijármű magyar légijárműnek minősül.
(4) A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, az egyéb jogokat és kötelességeket, továbbá a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét.
(4) A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, az egyéb jogokat és kötelességeket,, valamint a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét.
(5) A lajstromozásra kötelezett légijármű üzemben tartója, a 19. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a légijármű tulajdonosa üzemeltetési bázisként Magyarország területén lévő repülőteret határoz meg, ahol vagy ahonnan a légijármű üzemben tartását végzi vagy szervezi.
⋯ 105 változatlan sor ⋯
(3) A légijárművel folytatott, gazdasági célú légiközlekedési tevékenységnek nem minősülő személyszállítás és árufuvarozás (ideértve a postai küldemények fuvarozását is), továbbá a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés, a légijárművel végzett egészségügyi mentőrepülés és az állami légijárművel végzett repülés határon átnyúló szolgáltatás keretében nem folytatható.
21. § Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez az üzemben tartó hozzájárulását követően a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
21. § Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez az üzemben tartó hozzájárulása után a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
### III. Fejezet — A légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek
⋯ 201 változatlan sor ⋯
### A légijármű és a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása, javítása, karbantartása
29. § (1) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű gyártásához, valamint az ilyen légijárművet karbantartó szervezet működéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
29. § (1) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű gyártásához, valamint az ilyen légijárművet karbantartó szervezet működéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(1a) Az állami légijármű gyártásához, javításához, karbantartásához és felújításához a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
⋯ 44 változatlan sor ⋯
### A légiközlekedési szakszemélyzet képzése
30. § (1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
30. § (1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés esetén a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(2) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket nem tartja meg, vagy ha a képzés színvonala vagy biztonsága nem éri el az előírt szintet, akkor az engedélyt a légiközlekedés biztonsága érdekében a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság felfüggeszti vagy visszavonja.
(3) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait – a 20. § (3) bekezdése szerinti kivétellel – a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami célú légiközlekedés területén a rendészetért felelős miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
31. § Az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai repülésirányító szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
31. § Az állami célú légiközlekedés esetén a katonai repülésirányító szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
32. § A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetőinek képzését — a légiközlekedési hatóság engedélyével — gazdálkodó szervezet vagy repülő vagy ejtőernyős egyesület végzi, amely a képzés feltételeiről és követelményeiről is gondoskodik.
### A nyilvános repülőrendezvény
33. § (1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására vagy e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
33. § (1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására, illetve e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(2) A nyilvános repülőrendezvényt a rendező köteles a rendezvény területe szerint illetékes rendőrhatóságnak és légiforgalmi szolgálatnak előzetesen bejelenteni.
⋯ 121 változatlan sor ⋯
- a) típusalkalmassági tanúsítvánnyal vagy
- b) egyedi repülési engedéllyel.
(2) Az állami célú légiközlekedésben légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) Az állami célú légiközlekedésben légijármű, valamint egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(3) A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott típusalkalmassági bizonyítvány igazolja, hogy a légijármű, vagy a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusa megfelel a légiközlekedés-biztonság előírásainak.
⋯ 16 változatlan sor ⋯
(4) A légialkalmassági tanúsítvány határozatlan időtartamig hatályos. Az állami célú légiközlekedésben a légialkalmassági bizonyítvány határozott időtartamig hatályos, időbeli hatályát a katonai légügyi hatóság időszakos alkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja.
(5) A légialkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítvány hatályának fennállása alatt biztosítani kell a légijármű jogszabályban meghatározott folyamatos légialkalmasságának fenntartását. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légijárművön a légialkalmasságot befolyásoló – külön jogszabályban meghatározott – javítást vagy módosítást végeztek.
(5) A légialkalmassági tanúsítvány, valamint a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítvány hatályának fennállása alatt biztosítani kell a légijármű jogszabályban meghatározott folyamatos légialkalmasságának fenntartását. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légijárművön a légialkalmasságot befolyásoló – külön jogszabályban meghatározott – javítást vagy módosítást végeztek.
(6) Amennyiben a légijárművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági tanúsítványa vagy a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti.
⋯ 258 változatlan sor ⋯
(3a) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű üzemben tartójának, az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemeltetőjének, az állami légiforgalmi szolgálatnak a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott események bejelentésére, elemzésére, nyomon követésére valamint a szükséges intézkedések meghozatalára a repülésbiztonsági szervezeten belül baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartani, vagy csatlakozni kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság, az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat esetén a katonai légügyi hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja.
(4) A repülésbiztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló, és a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló jogszabály állapítja meg.
(4) A repülésbiztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló, és a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló jogszabály határozza meg.
66. § (1)
⋯ 196 változatlan sor ⋯
71. § A törvény alkalmazásában
- 1. állami célú légiközlekedés: a honvédelmi, a vámhatósági, a rendőrségi és határőrizeti célú légiközlekedés, mely végezhető állami légijárművel, valamint lajstromba, vagy lajstromozásra nem kötelezett légijármű esetében a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába felvett polgári légijárművel abban az esetben, ha a repülés honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi vagy határőrizeti célt szolgál;
- 1. állami célú légiközlekedés: a honvédelmi, a vámhatósági, a rendőrségi és határőrizeti célú légiközlekedés, amely végezhető állami légijárművel, valamint lajstromba, vagy lajstromozásra nem kötelezett légijármű esetében a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába felvett polgári légijárművel abban az esetben, ha a repülés honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi vagy határőrizeti célt szolgál;
- 2. állami légijármű: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti szervek céljára szolgáló légijármű;
- 3. ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol a repülőtéri forgalom részére légiforgalmi irányító szolgálatot, állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében katonai légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak;
- 3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
⋯ 309 változatlan sor ⋯