1995. évi XCVII. törvény — mi változott? 2014. november 21.
A 2014. július 1. és 2014. november 21. között hatályba lépett módosítások. 174 sor került be, 62 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. július 1.)Következő módosítás (2015. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 69 változatlan sor ⋯
- a) a Magyar Állam;
- b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai;
- c) a Magyar Honvédség és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek;
- d) a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a katasztrófavédelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;
- d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban együtt: rendőrség), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a katasztrófavédelem;
- e) az állami (honvédelmi és rendvédelmi) szervezetek által – nemzetközi megállapodás alapján – bérelt, lízingelt légijárművek bérbeadója, lízingbeadója.
(5) A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésének, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbításának ellenőrzését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv is végzi.
⋯ 104 változatlan sor ⋯
(4) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jogkör az állami célú légiközlekedésre nem terjed ki.
3/G. § A légiközlekedésben a Kormány rendeletében meghatározott vonatkoztatási rendszereket kell alkalmazni.
## MÁSODIK RÉSZ — A MAGYAR LÉGTÉR
### A magyar légtér
⋯ 152 változatlan sor ⋯
(2) Veszélyes áru, valamint a légiforgalomban részt vevő polgári légijárművön hadianyag és hadifelszerelés a Kormány által rendeletben meghatározott engedéllyel továbbítható.
(3)
(3) Veszélyes áruk polgári légijármű által történő továbbításával kapcsolatos ismeretek oktatása és vizsgáztatása a Kormány rendeletében meghatározott engedéllyel végezhető.
(4) Légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(5) Légijárműből végzett légi távérzékelés végrehajtásához a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott engedély szükséges.
(6) A veszélyes áru légi úton történő továbbítása során a külföldről érkező veszélyes áru repülőtérre érkezését, illetve a veszélyes áru légi úton történő továbbítását a földi kiszolgáló szervezet, annak hiányában a feladó vagy a repülőtér üzemben tartója, a veszélyes áruk légi szállításának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályait megállapító jogszabályban meghatározottak szerint köteles bejelenteni a katasztrófavédelmi szerv részére.
20/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály légiközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a légiközlekedési hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét.
⋯ 18 változatlan sor ⋯
### Az engedély
22. § Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység – a 71. § 10. pontjának e) és h) pontjában meghatározott tevékenység kivételével, valamint a 29. §-ban, és a 30. §-ban foglalt eltéréssel – a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
22. § Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység – a 71. § 10. pont e) és h) alpontjában, valamint a 12. pont e) és g) alpontjában meghatározott tevékenység kivételével, továbbá a 19. § (1) bekezdés b)–c) pontjában, a 29. §-ban, a 30. §-ban és a 34. §-ban meghatározott eltéréssel – a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
23. § (1) A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt Magyarország területén székhellyel rendelkező vagy – a 20/B. § (2) bekezdése szerinti esetben – az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban letelepedett gazdálkodó szervezet kaphat, ha
⋯ 169 változatlan sor ⋯
### A légijármű és a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása, javítása, karbantartása
29. § (1) A légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásához, a javítási és karbantartási tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
29. § (1) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű gyártásához, valamint az ilyen légijárművet karbantartó szervezet működéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.
(1a) Az állami légijármű gyártásához, javításához, karbantartásához és felújításához a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
(2) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatásának szakszerűségét, a szakmai szabályok betartását bármikor ellenőrizheti.
(3) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a miniszter – állami légijárművek esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.
(3) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a miniszter – állami légijárművek esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.
### A hajózó személyzetre és a légiutas-kísérőre vonatkozó külön rendelkezések
⋯ 42 változatlan sor ⋯
(2) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket nem tartja meg, vagy ha a képzés színvonala vagy biztonsága nem éri el az előírt szintet, akkor az engedélyt a légiközlekedés biztonsága érdekében a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság felfüggeszti vagy visszavonja.
(3) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami légiközlekedés területén – a rendészetért felelős miniszter egyetértésével – a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait – a 20. § (3) bekezdése szerinti kivétellel – a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami célú légiközlekedés területén a rendészetért felelős miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
31. § Az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légiforgalmi irányító és a légvédelmi irányító szakszolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
⋯ 30 változatlan sor ⋯
- a) nyilvános repülőtér: amelyet azonos feltételekkel bárki igénybe vehet:
- aa) kereskedelmi repülőtér: a rendszeres utas, poggyász, áru és posta továbbítását végző légiforgalom céljaira létesített nyilvános repülőtér,
- ab) nem kereskedelmi repülőtér: az aa) alpontban meghatározottakon kívül minden más nyilvános repülőtér,
- ac)
- ac) közös felhasználású repülőtér.
- ad)
- b) nem nyilvános repülőtér: amely — a 41. § (6)—(7) bekezdésében meghatározott esetek kivételével — a tulajdonos, illetve az üzemben tartó engedélye alapján vehető igénybe, és amely lehet
- ba) polgári célú nem nyilvános repülőtér,
⋯ 13 változatlan sor ⋯
39. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági, akadálymentes és a zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés részletes szabályait a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben – a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés részletes szabályait a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi, valamint katasztrófavédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben – a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.
(3) A repülőtér létesítésének vagy fejlesztésének megkezdése előtt azokat a terveket, amelyekből a tervezett légiforgalomnak a környezetre gyakorolt hatása (pl. akadálymentes övezet, zajhatás, a repülőtéren kívül telepíteni kívánt berendezés) megismerhető, felszólalási határidő megadásával nyilvánosan közzé kell tenni.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
### A repülőtér igénybevétele
41. § (1) A nyilvános repülőtér légijármű által történő igénybevételéért – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – díjat kell fizetni. A díjat a repülőtér üzemben tartója állapítja meg, és a 72. §-ban említett légiforgalmi tájékoztató kiadványban közzéteszi.
41. § (1) A nyilvános repülőtér légijármű által történő igénybevételéért – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a repülőtér üzemben tartója által megállapított díjat kell fizetni. A díjat vagy a díj részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a 61/B. §-ban meghatározott Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban (Aeronautical Information Publication, a továbbiakban: AIP) szereplő repülőtér esetén e kiadványban közzé kell tenni.
(1a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, akkor az (1) bekezdésben meghatározott díjat vagy a díj részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a repülőtér honlapján vagy a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban kell közzétenni.
(2) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító kereskedelmi repülőtér esetében az (1) bekezdés szerinti díj megállapításának elveit és módszerét a miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az adott szolgáltatással felmerülő költségek figyelembevételével.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelet alapján a repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerinti díj meghatározásának részletes szabályait szabályzatban állapítja meg. A szabályzatot – annak tervezett hatálybalépését legalább 120 nappal megelőzően – a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A légiközlekedési hatóság a szabályzatot határozatával hagyja jóvá, amelyet felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyó határozatát a szabályzattal együtt nyilvánosan közzéteszi, és a szabályzatban foglaltak teljesítését ellenőrizheti.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(7) Kényszerleszállás esetén a repülőtér üzemben tartója köteles a légijármű részére segítséget nyújtani.
(8) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A polgári célú nem nyilvános repülőtér használatáért ellenszolgáltatás kérhető, amelyet a repülőtér üzemben tartója állapít meg és a 72. §-ban említett légiforgalmi tájékoztató kiadványban tesz közzé.
(8) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A polgári célú nem nyilvános repülőtér használatáért ellenszolgáltatás kérhető, amelyet a repülőtér üzemben tartója állapít meg. Az ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást az AIP-ben szereplő repülőtér esetén e kiadványban közzé kell tenni.
(8a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, a (8) bekezdésben meghatározott ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a repülőtér honlapján vagy a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban kell közzétenni.
42. § A nem állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója köteles a repülőtér ideiglenes használatát — előre egyeztetett időpontban és módon — a Magyar Honvédség részére esetenként átengedni. A repülőtér üzemben tartója az átengedéssel összefüggésben kártérítésre jogosult.
### A zajterhelés elleni védekezés
⋯ 28 változatlan sor ⋯
### A típusalkalmasság
46. § (1) Légijármű, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre
46. § (1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárműnek – a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével – rendelkeznie kell a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatáról szóló rendelet szerint a légiközlekedési hatóság által kiadott
- a) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-ei 1702/2003/EK bizottsági rendelet alapján az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, vagy
- b) az elvégzett típusvizsgálat alapján a légiközlekedési hatóság,
- c) az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság
- a) típusalkalmassági tanúsítvánnyal vagy
- b) egyedi repülési engedéllyel.
típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) Az állami célú légiközlekedésben légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) A típusalkalmassági bizonyítvány igazolja, hogy a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusa megfelel a légi közlekedésbiztonság előírásainak.
(3) A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott típusalkalmassági bizonyítvány igazolja, hogy a légijármű, vagy a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusa megfelel a légiközlekedés-biztonság előírásainak.
(3) A típusalkalmassági bizonyítvány visszavonható vagy felfüggeszthető.
(4) A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott típusalkalmassági bizonyítvány jogszabályban meghatározott esetben visszavonható vagy felfüggeszthető.
(4) Külföldön gyártott légijármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata során a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas.
(5) Külföldön gyártott légijármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata során a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas.
47. § A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait a miniszter, az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
### A légialkalmasság
48. § (1) A légijármű rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát az első üzembe helyezése előtt a gyártó egyedileg is köteles megvizsgálni és alkalmasságát tanúsítvánnyal bizonyítani.
48. § (1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű – a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével – akkor tartható üzemben, ha rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a polgári légijármű légialkalmassági követelményeiről, légialkalmassági vizsgálatáról és a légialkalmassági tanúsítványról szóló rendelet szerinti
(2) Ha a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a polgári légijárművet — a 12. § (1) bekezdésben említett kivétellel — első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra, és a légijármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légijárműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.
- a) légialkalmassági tanúsítványával vagy
- b) egyedi repülési engedélyével.
(3) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a légijármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadhatja más állam hatóságának a légialkalmasságot tanúsító igazolását.
(2) Amennyiben az állami célú légiközlekedésben a katonai légügyi hatóság a légijárművet az első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra, és a légijármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légijárműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.
(4) A légialkalmassági bizonyítvány időbeli hatályát a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság időszakos légialkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légijárművön a légialkalmasságot befolyásoló — külön jogszabályban meghatározott — javítást vagy módosítást végeztek.
(3) A légiközlekedési hatóság az európai uniós és a nemzeti előírásoknak való megfelelés esetén, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az állami légijárművek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint a típus- és légialkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén a légijármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadja más állam hatóságának a légialkalmasságot tanúsító igazolását.
(5) Ha a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.
(4) A légialkalmassági tanúsítvány határozatlan időtartamig hatályos. Az állami célú légiközlekedésben a légialkalmassági bizonyítvány határozott időtartamig hatályos, időbeli hatályát a katonai légügyi hatóság időszakos alkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja.
(6) Ha a légijárművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti.
(5) A légialkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítvány hatályának fennállása alatt biztosítani kell a légijármű jogszabályban meghatározott folyamatos légialkalmasságának fenntartását. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légijárművön a légialkalmasságot befolyásoló – külön jogszabályban meghatározott – javítást vagy módosítást végeztek.
(6) Amennyiben a légijárművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági tanúsítványa vagy a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti.
(7) A 12. § (1) bekezdésben meghatározott ejtőernyő és személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz akkor tartható üzemben, ha megfelel a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.
(8) Amennyiben a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.
49. § (1) A 216/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) Az állami légijármű légialkalmassági feltételeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben szabályozza.
⋯ 37 változatlan sor ⋯
(2) A légi személyszállításra és a légi árufuvarozásra használt légijármű esetében a szakszolgálati engedély tulajdonosa a jogosultságával abban az esetben élhet, ha arra a légijármű üzemben tartója, illetve karbantartója írásban külön felhatalmazta.
(3) Lajstromozásra nem kötelezett légijárművet az vezethet, aki nem szenved a külön jogszabályban felsorolt betegségek vagy testi hiányosságok egyikében sem, és aki a légiközlekedési hatóság által engedélyezett tanfolyam elvégzéséről bizonyítvánnyal rendelkezik.
(3) Lajstromozásra nem kötelezett légijárművet az vezethet, aki rendelkezik a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott orvosi minősítéssel és a 32. §-ban előírt képzés elvégzéséről szóló igazolással.
(4) A repülések végrehajtásának részletes szabályait a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
⋯ 24 változatlan sor ⋯
(5) A szakszolgálati engedély ismételt megadása jogszabályban meghatározott utóképzéshez köthető.
(6) A szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben jelöli ki.
(6) Az állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben jelöli ki.
(7) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl a szakszolgálati engedélyhez kötött egyéb szakszolgálati tevékenységet, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati engedélyek kiadásának részletes feltételeit, az időbeli hatályát, a meghosszabbításának, a felfüggesztésének, a visszavonásának feltételeit, valamint a szakszolgálati engedélybe tett jogosultságot igazoló bejegyzéseket és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben – az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben – határozza meg. A szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter – az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter – a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg.
⋯ 90 változatlan sor ⋯
(7) A Társaság társadalmi közszükségletet kielégítő, rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató.
61/B. § (1) Az AIP-t a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatot ellátó szervezet a légiközlekedési hatósággal történő egyeztetést követően angol nyelven adja ki.
(2) A látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványt a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatot ellátó szervezet a légiközlekedési hatósággal történő egyeztetést követően magyar és angol nyelven adja ki.
(3) A légiforgalmi szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében szükséges, a repülőterek akadálykorlátozási felületei kijelölésének és alkalmazásának, légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott adatbázisokban szereplő adatokat, valamint a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján, a részére szolgáltatandó adatokat díj-, költség- és illetékmentesen kapja meg.
62. § (1) A nem ellenőrzött repülőterek üzemben tartói a miniszter által a repülőtér rendeltetésének figyelembevételével meghatározott légiforgalmi szolgálat fenntartására, valamint léginavigációs berendezések létesítésére és üzemeltetésére kötelezhetők.
(2) A katonai ellenőrzött légtérben és repülőtereken a katonai légiforgalmi szolgálatokat a honvédelemért felelős miniszter hozza létre és tartja fenn.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
- f) riasztó szolgálat ellátása,
- g) repüléstájékoztató szolgálat ellátása.
62/A. § (1) Repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat a miniszter kijelölésével nyújtható.
(2) A repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot a miniszter abban az esetben jelöli ki, ha a repülőtér üzemben tartója és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet között érvényes megállapodás van és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet rendelkezik a légiközlekedési hatóság által kiadott érvényes tanúsítvánnyal.
(3) A kijelölés iránti kérelmet az érintett repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság útján juttatja el a miniszterhez. A kérelemhez a repülőtér üzemben tartója mellékeli a közte és a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat között a szolgálat ellátása céljából megkötött megállapodás és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet légiközlekedési hatóság által kiadott, a szolgálat ellátására jogosító tanúsítványának másolatát. A légiközlekedési hatóság a kérelmet és mellékleteit az adott szervezet részére kiadott, a nyújtani kívánt szolgálat ellátására jogosító tanúsítvány érvényességére vonatkozó nyilatkozatával együtt továbbítja a miniszternek.
63. § Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának szabályait a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
### A légiforgalmi szolgálatoknál léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra, valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésen részesülő személyekre vonatkozó rendelkezések
⋯ 28 változatlan sor ⋯
(2) A légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatát külön törvény rendelkezései alapján a közlekedésbiztonsági szerv végzi.
(3)–(5)
(3) A légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség vizsgálatával kapcsolatos iratok irattári őrzési ideje 50 év.
(4)–(5)
#### 65. §
### VI/A. Fejezet — Baleseti és repülésbiztonsági szolgálatok
⋯ 34 változatlan sor ⋯
(2) A bírságolással kapcsolatos eljárást:
- a) a légiközlekedési hatóság,
- b) az (1) bekezdés g) pontjába tartozó esetekben – amennyiben az eljárás a rendőrségnél indult – a rendőrség
- b) az (1) bekezdés g) pontjába tartozó esetekben – amennyiben az eljárás az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél indult – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
folytatja le.
⋯ 29 változatlan sor ⋯
(4) Az e törvény 3/F. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.
(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az e törvény alapján hivatalból indított eljárása során – annak tárgyával összefüggésben – az ügyfelet az érdemi döntéshez szükséges adatszolgáltatásra vagy nyilatkozattételre kötelezheti. Az adatszolgáltatás vagy nyilatkozattétel elmulasztása, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tény elhallgatása, valótlan tény állítása, illetve valótlan adatok közlése estén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja.
(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a veszélyes áru szállításában érintett vállalkozásra, természetes személyre vonatkozó adatok – beleértve a személyes adatokat is – kezelésére és nyilvántartására.
(7) A veszélyes áruk légi úton történő szállításával kapcsolatos nyilvántartásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a következő adatokat kezeli:
- a) a bejelentő szervezet vagy természetes személy nevét, címét, elérhetőségét,
- b) a kapcsolattartó természetes személy nevét, elérhetőségét,
- c) a légijármű üzemben tartójának nevét és elérhetőségét,
- d) a veszélyes áru repülőtérre érkezésének idejét,
- e) a veszélyes áru légi úton történő továbbításának tervezett idejét,
- f) a veszélyes áru kiszolgáltatásának tervezett idejét,
- g) a veszélyes árut feladó nevét, címét,
- h) a veszélyes árut továbbító nevét, címét,
- i) a veszélyes árut csomagoló, töltő, ürítő, be- és kirakodó, valamint a veszélyes árut tartalmazó tartály tisztítójának nevét, címét,
- j) a konténer üzemben tartójának nevét és címét,
- k) a veszélyes áru címzettjének nevét, címét,
- l) a szállítással érintett járat számát,
- m) a szállítandó veszélyes áru
- ma) UN-számát, helyes szállítási megnevezését, bárcaszámát, csomagolási csoportját, EWC-kódját,
- mb) fuvarlevélszámát,
- mc) csomagolás módját,
- md) összmennyiségét,
- n) a veszélyes áru repülőtérre történő beérkezésének – légi, közúti, vasúti – módját,
- o) a bírságot kiszabó hatóság döntésének számát, időpontját,
- p) a bírság befizetésére kötelezett megnevezését, címét,
- q) a bírság mértékét, a befizetés határidejét, a befizetés tényét.
(8) A bírságnyilvántartásban szereplő adatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
- a) a bírság befizetését vagy a végrehajthatóság elévülését követően két évig,
- b) a szállítások bejelentésének adatait, valamint az ellenőrzések során keletkezett adatokat öt évig
őrzi meg.
## HATODIK RÉSZ — A LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELME
67. § (1) A légiközlekedés védelme – a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása – a repülőterekre, a légi fuvarozókra, és az egyéb légiközlekedésben érintett szervezetekre, valamint személyekre terjed ki.
(2) A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatokat a nyilvános repülőtér üzemben tartója látja el. E feladatok ellátására a nyilvános repülőtér üzemben tartója biztonsági szolgálatot vagy biztonsági őrséget hoz létre vagy bíz meg.
(2) A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott erre jogosított szerv, szervezet, valamint a nyilvános repülőtéren a repülőtér üzemben tartója látja el. A nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsolatban a 185/2010/EU bizottsági rendelet melléklet 1.5. pontjában meghatározott feladatai ellátására biztonsági szolgálatot hoz létre vagy bíz meg.
(2a) Amennyiben a nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatait nem a légiközlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályban és uniós rendeletben előírtak szerint látja el, a védelmi ellenőrzést és a (2) bekezdés alapján létrehozott biztonsági szolgálat vagy biztonsági őrség feladatait a nyilvános repülőtér üzembentartójától a rendőrség a szükséges mértékben, részben vagy egészben átveszi. A feladatok átvétele kapcsán a rendőrségnél felmerült indokolt költségeket a nyilvános repülőtér üzemben tartója köteles a rendőrségnek utólag, a költség felmerülését követő hónap huszadik napjáig megtéríteni. A nyilvános repülőtér üzemben tartója az átvett feladatok elvégzéséhez szükséges infrastruktúrát a feladatok átvételekor a rendőrség rendelkezésére bocsátja. A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatok rendőrség általi átvételének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) Amennyiben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határozatában azt állapítja meg, hogy a nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatait nem a légiközlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában előírtak szerint látja el, a védelmi ellenőrzést és a (2) bekezdés alapján létrehozott biztonsági szolgálat feladatait a nyilvános repülőtér üzemben tartójától az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a szükséges mértékben, részben vagy egészben átveszi. A feladatok átvételével összefüggésben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél felmerült indokolt költségeket a nyilvános repülőtér üzemben tartója köteles az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek utólag, a költség felmerülését követő hónap huszadik napjáig megtéríteni. A nyilvános repülőtér üzemben tartója az átvett feladatok elvégzéséhez szükséges infrastruktúrát a feladatok átvételekor az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv rendelkezésére bocsátja. A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatoknak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv általi átvételének, valamint a nyilvános repülőtér üzemben tartója részére történő visszaadásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(2b) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek légiközlekedés védelmével kapcsolatos tevékenységét a rendőrség és a légiközlekedési hatóság a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint felügyeli és ellenőrzi.
(4) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nyilvános repülőtér üzemben tartójától a (3) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtását abban az esetben veszi át, ha a légiközlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályban, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában előírtak több alkalommal történő megsértését állapította meg és a jogellenes gyakorlat megszüntetésére a nyilvános repülőtér üzemben tartóját határozatban megfelelő, a jogellenes gyakorlat jellegére tekintettel legalább 24 óra, legfeljebb 30 nap határidő tűzésével kötelezte, és a meghatározott határidő elteltével a határozatban megállapított jogellenes gyakorlatot a nyilvános repülőtér üzemben tartója nem szüntette meg.
(3) A légiközlekedés védelmének költségeit az állam, a repülőtér, valamint a légitársasági légijármű üzemben tartója – jogszabályban meghatározott módon és mértékben – közösen viselik. A költségek a repülőtér használóira és a légiutasokra átháríthatók.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a védelmi ellenőrzés átvételéről határozatot hoz.
(4) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnak felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke – a forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján – utasonként 50 forint – de maximum évi 500 millió forint – melyet negyedéves részletekben, az adott negyedév forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig forintban kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalni. A maximumként megállapított díj összege 2012-től kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével évente automatikusan növekszik.
(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározott határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, azok a közléssel jogerőre emelkednek, azonnali hatállyal végrehajthatóak.
(5) A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek légiközlekedés védelmével kapcsolatos tevékenységét a légiközlekedési hatóság és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint felügyeli és ellenőrzi.
(6) A légiközlekedés védelme érdekében a kormány által rendeletben meghatározott repülőtér, a léginavigációs szolgálatot ellátó szervezet, valamint a légijármű karbantartó és javító szervezet létesítményeinek nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt területére – kivéve a repülőtér esetében az utasra a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülésének eseteit – belépő személy sikeres védelmi háttérellenőrzést követően vagy sikeres védelmi háttérellenőrzésen átesett személy kíséretével léphet be. A földi kiszolgálási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, meghatalmazott ügynök, ismert szállító, listás szállító, biztonsági vállalkozás, fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója, fedélzeti ellátmány ismert beszállítója, repülőtéri készlet ismert beszállítója által légiközlekedés-védelmi ellenőrzést végző személy csak sikeres védelmi háttérellenőrzés után végezhet légiközlekedés-védelmi ellenőrző tevékenységet. A védelmi háttérellenőrzés a belépésre jogosultság fennállása, illetve a védelmi ellenőrző tevékenység végzésének időtartama alatt megismételhető.
(8) A repülőtér légiközlekedés védelmének költségeit az állam, a repülőtér, valamint a légitársasági légijármű üzemben tartója – jogszabályban meghatározott módon és mértékben – közösen viselik. A költségek a repülőtér használóira és a légiutasokra átháríthatók.
(6a) A (6) bekezdésben nem említett esetekben, a repülőtér nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt területére kíséret nélkül belépő vagy ott tartózkodó személyek ellenőrzését a rendőrség végzi.
(9) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnak felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke – a forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján – utasonként 50 forint – de maximum évi 500 millió forint – melyet negyedéves részletekben, az adott negyedév forgalmi, statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig forintban kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalni. A maximumként megállapított díj összege 2012-től kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével évente automatikusan növekszik.
(7) A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott repülőtér azon területére, ahol a belépés korlátozott (a továbbiakban: zárt terület) kizárólag utasként vagy kísérettel léphet be és a légiközlekedés területén – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem foglalkoztatható
(10) A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.
(11) A légiközlekedés védelme érdekében a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet szerint védelmi háttérellenőrzésre vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzésre kötelezett személyeknél minden esetben védelmi háttérellenőrzést kell végezni.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyeken kívül védelmi háttérellenőrzést kell végezni
- a) a repülőtérnek a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott szigorított védelmi területére (a továbbiakban: SRA),
- b) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó szervezet létesítménye légiközlekedés védelme szempontjából korlátozott hozzáférésű területére rendszeres belépésre jogosító személyazonosító kártyát igénylő személy esetében is.
(13) A védelmi háttérellenőrzés a belépésre jogosultság fennállása, valamint a védelmi ellenőrző tevékenység végzésének időtartama alatt megismételhető.
(14) A (11) és (12) bekezdésben nem említett esetekben, az SRA-ra kíséret nélkül belépő vagy ott tartózkodó személyek ellenőrzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.
(15) Az SRA-ra és a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó szervezet létesítménye légiközlekedés védelme szempontjából korlátozott hozzáférésű területére belépő személy sikeres védelmi háttérellenőrzést követően vagy sikeres védelmi háttérellenőrzésen átesett személy kíséretével léphet be.
(16) Az SRA-ra kizárólag utasként vagy kísérettel léphet be, továbbá a légiközlekedés területén – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem foglalkoztatható és a repülőtér légi oldalára állandó belépési engedélyt nem kaphat
- a) aki büntetett előéletű,
- b) az a külföldi állampolgár, aki a magyarországi tartózkodás szabályait megszegi, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve aki a schengeni információs rendszerben körözés hatálya alatt áll,
- c) aki bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
- d) aki ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért,
- e) aki esetében a védelmi háttérellenőrzést 5 évre visszamenőleg a hatóságok nem tudják végrehajtani,
- e) aki esetében a védelmi háttérellenőrzést 5 évre visszamenőleg a hatóságok nem tudják végrehajtani.
(8)
(17) A rendőrség a légiközlekedés védelme és a védelmi háttérellenőrzés céljából jogosult kezelni és közvetlen hozzáféréssel átvenni a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, az idegenrendészeti nyilvántartásból és a schengeni információs rendszer körözési adatbázisából, valamint a repülőtér üzemben tartója által kiadott repülőtéri belépőkártyák, továbbá a személyek és gépjárművek repülőtéri mozgásának nyilvántartására szolgáló nyilvántartásból a (16) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll-e a munkakörének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt
(9) A rendőrség a légiközlekedés védelme és a védelmi háttérellenőrzés céljából jogosult kezelni és közvetlen hozzáféréssel átvenni a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, az idegenrendészeti nyilvántartásból és a schengeni információs rendszer körözési adatbázisából, valamint a repülőtér üzemeltetője által kiadott repülőtéri belépőkártyák, továbbá a személyek és gépjárművek repülőtéri mozgásának nyilvántartására szolgáló nyilvántartásból a (7) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll-e a munkakörének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt
- a) a repülőtér zárt területére való belépést megelőző, illetve azt követő ellenőrzés során,
- a) a (12) bekezdés a) pontjában meghatározott területre történő belépést megelőző, illetve azt követő ellenőrzés során,
- b) annak ellenőrzése céljából, hogy a foglalkoztatott személy foglalkoztatására irányuló jogviszonya létesítésekor és annak fennállása alatt rendelkezik-e a feltételekkel.
(10) A (9) bekezdés alapján átvett adatokat a rendőrség a légiközlekedés védelme és a közbiztonsági feltételek vizsgálatára irányuló ellenőrzés befejezéséig, az ellenőrzés során feltárt adatok alapján indult hivatalbóli eljárás esetén az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. A rendőrség a (9) bekezdésben meghatározott adatokat a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésének időtartamáig kezelheti. A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság az eljárásában a kizáró ok fennállásának tényére vagy hiányára vonatkozó adatokat kezelheti az eljárása jogerős befejezéséig.
(18) A (17) bekezdés alapján átvett adatokat a rendőrség a légiközlekedés védelme és a közbiztonsági feltételek vizsgálatára irányuló ellenőrzés befejezéséig, az ellenőrzés során feltárt adatok alapján hivatalból indult eljárás esetén az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. A rendőrség a (17) bekezdésben meghatározott adatokat az SRA-ra történő belépés ellenőrzésének időtartamáig kezelheti. A légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság az eljárásában a kizáró ok fennállásának tényére vagy hiányára vonatkozó adatokat kezelheti az eljárása jogerős befejezéséig.
(11) A rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal a (7) bekezdésben meghatározott ellenőrzés alapján felmerülő kizáró ok fennállásának tényéről vagy annak hiányáról a repülőtér zárt területére belépésre jogosító engedélyt kiállító szervet tájékoztatja.
(19) A rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal a (11) és (12) bekezdésben meghatározott védelmi háttérellenőrzés alapján felmerülő kizáró ok fennállásának tényéről vagy annak hiányáról az SRA-ra történő belépésre jogosító engedélyt kiállító szervet, szervezetet tájékoztatja.
(12) A védelmi ellenőrzést végzők vizsgáztatását a rendőrség végzi.
(20) A védelmi ellenőrzést végzők vizsgáztatását az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.
67/A. § (1) A 67. § (3) bekezdés alapján a légiutasoktól szedett díj a légiközlekedés-védelmi feladatok ellátására használható fel. A díj felhasználásának jogszerűségét a rendőrség a légiközlekedési hatóság bevonásával ellenőrzi.
(21) A légiközlekedési hatóság és a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet melléklete 6.8. pontjában meghatározott harmadik ország területéről az Európai Unió területére árut vagy postai küldeményt szállító légifuvarozó a kijelölése időbeli hatályának lejártáig, a légiközlekedés védelme céljából jogosult kezelni a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet melléklet 6.8.4.3. pontjában meghatározott adatokat.
(2) A díj felhasználására az üzemben tartó a légiközlekedési hatóság és a rendőrség jóváhagyásával előzetes éves felhasználási tervet készít, és a díj felhasználásáról részletes nyilvántartást vezet.
(22) A légiközlekedési hatóság a légiközlekedés védelme érdekében a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet melléklet 6. fejezetében meghatározott szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban történő kezelés céljából a kijelölés időbeni hatályának lejártáig jogosult a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet 11.6. pontjában meghatározott uniós légiközlekedés védelmi ellenőr adatainak kezelésére.
(3) A rendőrség a díj felhasználását korlátozza vagy megtiltja, továbbá elrendeli a díj általa meghatározott, a szervezeten belüli légiközlekedés-védelmi feladatokra történő felhasználását, amennyiben megállapítja, hogy azt a nyilvános repülőtér üzembentartója nem az (1) bekezdésben meghatározott célra használta fel.
67/A. § (1) A (3) bekezdés alapján a légiutasoktól szedett díj a légiközlekedés-védelmi feladatok ellátására használható fel. A díj felhasználásának jogszerűségét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv ellenőrzi.
(4) A rendőrség a beszedett és az ellenőrzés alapján nem a légiközlekedés-védelmi feladatok ellátására fordított díj összegének ismételt, a rendőrség által meghatározott légiközlekedés-védelmi feladatok céljára való felhasználására kötelezi a nyilvános repülőtér üzembentartóját.
(2) A díj felhasználására a repülőtéri üzemben tartó előzetes éves felhasználási tervet készít, amelyet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hagy jóvá. A díj felhasználásáról a repülőtér üzemben tartója részletes nyilvántartást vezet.
(5) A rendőrség a (3) bekezdés alapján jár el, akkor is, ha a nyilvános repülőtér üzembentartója a légiközlekedési hatóság, illetve a Bizottság légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrzése során feltárt hiányosságok kijavítását a légiközlekedési hatóság által megadott határidőre nem vagy nem megfelelő módon hajtotta végre.
(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a díj felhasználását korlátozza vagy megtiltja, továbbá elrendeli a díj általa meghatározott, a szervezeten belüli légiközlekedés-védelmi feladatokra történő felhasználását, amennyiben megállapítja, hogy azt a nyilvános repülőtér üzembentartója nem az (1) bekezdésben meghatározott célra használta fel.
(4) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a beszedett és az ellenőrzés alapján nem a légiközlekedés-védelmi feladatok ellátására fordított díj összegének ismételt, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által meghatározott légiközlekedés-védelmi feladatok céljára való felhasználására kötelezi a nyilvános repülőtér üzembentartóját.
(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a (3) bekezdés alapján jár el, akkor is, ha a nyilvános repülőtér üzembentartója a légiközlekedési hatóság, illetve a Bizottság légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrzése során feltárt hiányosságok kijavítását a légiközlekedési hatóság által megadott határidőre nem vagy nem megfelelő módon hajtotta végre.
68. § (1) A Kormány Légiközlekedés Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.
(2) A légijármű, illetve a repülőtér elleni jogellenes cselekmény erőszakos felszámolása az élet- és vagyonbiztonság elsődlegességének biztosításával történhet. Ennek során a külön jogszabályban megjelölt szervek – kivéve, ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna – kötelesek a légijármű, illetve a repülőtér üzemben tartóját a döntés-előkészítésbe bevonni, az üzemben tartó pedig köteles az illetékes szervekkel együttműködni.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(4) A légiközlekedés védelmének szabályait, a Bizottság összetételét, jogkörét, feladatait és működésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.
68/A. § A légiközlekedési hatóság vezetője a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendelet mellékletének 4.2. pontja alapján a légiközlekedési hatóság által elkészített minőségbiztosítási programmal összefüggő dokumentumokat jogosult a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján minősítéssel ellátni.
## HETEDIK RÉSZ — A BIZTOSÍTÁS
69. § (1) A nyilvános repülőtér, a lajstromba bejegyzett polgári légijármű, a lajstromozásra nem kötelezett polgári légijármű üzemben tartása, valamint polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység– harmadik személynek okozott kár megtérítése céljából – felelősségbiztosítási fedezet fennállása esetén végezhető. A nyilvános repülőterek esetében a felelősségbiztosítási fedezet összegét a tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom alapján kell megállapítani.
⋯ 34 változatlan sor ⋯
- c) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú földi képzése,
- d) a repülőtér és a légiközlekedést kiszolgáló földi létesítmények létesítése, fenntartása, üzemben tartása,
- e) a léginavigációs szolgálat és légiforgalmi szolgáltatások ellátása,
- f) a légijármű földi kiszolgálása;
- f) a légijármű földi kiszolgálása,
- g) veszélyes áru feladása légi úton történő továbbításra;
- 13. léginavigációs berendezés: a légijármű helyzete és útvonala meghatározásának eszköze;
- 14. légisport: légijárművel folytatott, nem gazdálkodási célú sporttevékenység;
- 15. nyilvános repülőrendezvény: légibemutató vagy verseny, melynek látogatására a meghívás propaganda vagy hirdetés útján történik;
⋯ 11 változatlan sor ⋯
- 27. gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: személyek, áruk és postai küldemények ellenérték fejében légi úton történő továbbítása;
- 28. légvédelmi készenléti repülés: a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó állami légijárművek valós és gyakorló repülése;
- 29. légi cél: azon légijármű, amely vonatkozásában a légvédelmi készenléti szolgálat számára elfogási feladat került meghatározásra.
- 30. légijármű komponens: a légijármű hajtóműve (beleértve a segédhajtóművet is), légcsavarja, alkatrésze vagy berendezése,
- 31. karbantartás: légijármű, légijármű komponens vagy légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz nagyjavítása, kisjavítása, ellenőrző vizsgálata, alkatrészpótlása, átalakítása, hibaelhárítása, vagy ezek kombinációja, kivéve a légijármű repülés előtti ellenőrzését.
- 30. karbantartás: légijármű, vagy légijármű komponensének nagyjavítását, javítását, ellenőrző vizsgálatát, cseréjét, átalakítását vagy hibaelhárítását, vagy ezek kombinációját jelenti, a repülés előtti ellenőrzés kivételével;
- 31. légijármű komponens: bármely hajtómű, légcsavar, alkatrész, berendezés;
- 32. magyar légtér: Magyarország feletti légtérnek a légiközlekedés számára – a mindenkori legfejlettebb technikai színvonal alapján – fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része.
- 33. veszélyes áru feladása légi úton történő továbbításra: veszélyes áru légi úton történő továbbításával összefüggően a feladó felelősségi körébe tartozó, a veszélyes áruk légi úton történő továbbításáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása;
- 34. komplex motoros meghajtású légijármű: a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk j) pontjában meghatározott légijármű.
#### 71/A. §
## KILENCEDIK RÉSZ — VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
72. § A légiközlekedési hatóság a nyilvános repülőterekre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – adatokat és a légiközlekedésre vonatkozó tájékoztatásokat, továbbá a 41. § szerinti díjat Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) rendszeresen közzéteszi.
#### 72. §
72/A. § Az Európai Légiközlekedés Biztonsági Ügynökségben való magyar képviselet biztosításáról, az ügyek viteléről és a döntések végrehajtásáról a miniszter gondoskodik.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
- j) a nemzetközi repülőtérré nyilvánítás szabályait,
- k) a polgári légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassági bizonyítványa felfüggesztésének és bevonásának általános szabályait,
- l) a légialkalmassági bizonyítvány kötelező tartalmi elemeit, valamint az üzemben tartónak a légialkalmasság fenntartásával és igazolásával összefüggő általános feladatait,
- m) a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó segélynyújtásról szóló nemzeti vészhelyzeti tervre és a légitársasági segélynyújtási tervre vonatkozó szabályokat,
- m) a polgári légiközlekedési balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti tervre és a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó légitársasági segélynyújtási tervre vonatkozó szabályokat,
- n) a légvédelmi készenléti gyakorlórepülések végrehajtásának általános szabályait,
- o) a légijármű fel- és leszállásának, valamint a leszállóhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat,
- p) a külföldi szakszolgálati engedélyek elfogadásának általános szabályait és a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység ellátásához a szakszolgálati engedéllyel rendelkező által teljesítendő általános feltételeket,
⋯ 6 változatlan sor ⋯
- w) a kötelező felelősségbiztosítás szabályait,
- x) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait,
- y) a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat szervezetét, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének a rendjét, e tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint
- z)
- aa) a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az e törvény alapján az egyes szabálytalanságokért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,
- bb) a légiközlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait.
- z) a légiközlekedési terep és akadály adatbázis létrehozásának és működtetésének szabályait, valamint az adatbázist működtető szervezet kijelölését,
- zs) a légiközlekedési akadályok jelölésére vonatkozó szabályokat.
- aa) a veszélyes áru szállítása bejelentésének részlet szabályait, a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az e törvény alapján az egyes szabálytalanságokért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok részletes szabályait,
- bb)
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
⋯ 2 változatlan sor ⋯
- c) a közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket, valamint
- d) az állami közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatok rendőrség általi átvételének és a rendőrség indokolt költségei megtérítésének szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
- a) a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatoknak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv általi átvételének, valamint a nyilvános repülőtér üzemben tartója részére történő visszaadásának és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv indokolt költségei megtérítésének részletes szabályait,
- b) a repülőtér légiközlekedés-védelme céljából szedett díjak tervezése, jóváhagyása és felhasználása ellenőrzésének szabályait,
- c) a védelmi ellenőrzés felügyeletének szabályait,
- d) a légiforgalmi adatok és tájékoztatások közzétételéhez szükséges adatszolgáltatás rendjét,
- e) a légiközlekedésben alkalmazandó vonatkoztatási rendszereket,
- f) a veszélyes áruk polgári légijármű által történő továbbításával kapcsolatos ismeretek oktatásának és vizsgáztatásának szabályait.
73/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
74. § (1) Felhatalmazást kap
⋯ 14 változatlan sor ⋯
- n) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel – valamint az 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is – egyetértésben a magyar légtérnek az 5. §-ban meghatározott részeit, azok típusait és igénybevételük rendjét,
- o) a miniszter, hogy a földi kiszolgálás feltételeinek és engedélyezési rendjének a részletes szabályait,
- p) a miniszter, hogy az egyes légiközlekedési tevékenységek végzésének a részletes szabályait,
- q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légi közlekedés védelme érdekében a 67. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható munkavállalók, a repülőtér zárt területére belépő személyek körét, valamint az ellenőrzési eljárás rendjét,
- q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légiközlekedés védelme érdekében a 67. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható munkavállalók, az SRA-ra belépő személyek körét, valamint az ellenőrzési eljárás rendjét,
- r) a miniszter, hogy a nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet ellátó légijármű fedélzetén hajózó személyzet, valamint a légiutas-kísérő repülési idejére vonatkozó szabályokat,
- s) a miniszter, hogy a repülőrendezvényekre vonatkozó szabályokat,
- t) a rendészetért felelős miniszter, hogy – a miniszterrel egyetértésben – a védelmi ellenőrzést végző személyek képzésének és vizsgáztatásának szabályait,
⋯ 30 változatlan sor ⋯
- t) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a zajvédelmi díj megállapításának a részletes szabályait és a beszedett díj összegének felhasználási rendjét, valamint
- u) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának a részletes szabályait
- v) a miniszter, hogy a repülésbiztonság összehangolt irányítása érdekében szükséges Nemzeti Repülésbiztonsági Programra és a Repülésbiztonság-irányítási Rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat
- w) a honvédelemért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az állami szerv által igazolt állami célú nemzetközi repülésekhez és a magyar állami légijárművek nemzetközi repüléseihez szükséges engedélyezési eljárásrend részletes szabályait.
- w) a honvédelemért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az állami szerv által igazolt állami célú nemzetközi repülésekhez és a magyar állami légijárművek nemzetközi repüléseihez szükséges engedélyezési eljárásrend részletes szabályait,
- x) a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetőire vonatkozó egészségügyi feltételeket,
- y) a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a légiközlekedési szakszemélyzet tagjai és a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetői egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályait,
- z) a miniszter, hogy a veszélyes áruk légi úton történő továbbítására használt csomagolóeszközök megfelelőség-értékelésének szabályait
rendeletben állapítsa meg,
(3) Felhatalmazást kap
- a) a miniszter, hogy a veszélyes áruk biztonságos légiszállításáról szóló műszaki utasításokat,
- b) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben Magyarország Légiközlekedési Terep és Akadály Adatbázisából történő adatszolgáltatással kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
74/A. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
- a) az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
⋯ 10 változatlan sor ⋯
- l) a Bizottság 285/2010/EU rendelete (2010. április 6.) a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról;
- m) a Bizottság 691/2010/EU rendelete (2010. július 29.) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról, 12. cikk;
- n) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- o) az Európai Parlament és a Tanács 1070/2009/EK rendelete (2009. október 21.) az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról.
- o) az Európai Parlament és a Tanács 1070/2009/EK rendelete (2009. október 21.) az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról;
- p) a 185/2010/EU rendeletnek az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés tekintetében történő módosításáról szóló 2012. november 9-ei 1082/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
- q) a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló, 2010. január 26-ai 73/2010/EU bizottsági rendelet,
- r) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-ai 748/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet.
(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
⋯ 8 változatlan sor ⋯
- a)–b)
(2)–(4)
76. § A 64. § (3) bekezdésében foglaltakat a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2014. évi LX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő irat átadás-átvételi ügyekben is alkalmazni kell.