1995. évi XCIII. törvény — mi változott? 2018. július 26.

3. § A törvény hatálya alá tartozó és a részarány-földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljára szolgáló földalapba kijelölt az a földterület, amelynek – magántulajdonba kerülése esetén – a kisajátítása mellőzhető lenne [4. § (2)–(3) bekezdés], e törvény hatálybalépése után magántulajdonba kerülhet, ha a kisajátítás mellőzésének törvényes feltételei fennállnak, és a tulajdont szerző a földterület fekvése szerint illetékes természetvédelmi hatóság által megállapított korlátozást írásbeli nyilatkozatával tudomásul veszi, illetőleg a hatósági előírások betartására írásbeli kötelezettséget vállal.

(2) A természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával a kisajátítás kérése mellőzhető a tájidegen fafajú, mesterséges vagy rontott erdők, továbbá fokozott védettség alatt nem álló növény- és állatfaj élőhelyéül szolgáló szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú, továbbá – elhelyezkedésénél fogva – csekélyebb jelentőségű természeti értékkel rendelkező földterületek (pl. szántó közé ékelődött erdőfolt, periférikus, erősen zavart területek) esetén, amelyekre a természetvédelmi hatóság az érintett földterületre egyébként irányadó védelmi szabályoknál szigorúbb – a természeti károk bekövetkezésének megelőzésére alkalmas – korlátozást állapíthat meg.

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. § (1) bekezdésében meghatározott földterületek vonatkozásában — a (2) bekezdés szerinti eltéréssel és a 4. § (2) bekezdésének kivételével — a 4. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. § (1) A 4. és 5. §-ban előírt kisajátítás pénzügyi fedezetéről az éves költségvetési törvényekben kell rendelkezni.